Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-11 / 8. szám
Âm 3 LEJ mm Szerkesztő.9éc cs kiadóhivatal: Cluj, Odes Morilor 4. Tdxfon: 11—09. Nyomd*: Str. I. G Duet» No. 8 Fiókkiadó hivatal és kÓnyvoszrály: P. Unirii 9 Telefoa 1199 ALAPÍTOTTA PARTRA MIKLÓS 1Felelős szerkesztő és igazgatás DR. GROíS LÁSZLÓ LX ÉVFOLYAM. 8. SZÁM. Életmentés F.gyre másra olvassuk a h'reket, hogy 4 végjeién hóm ez ő kön eltévedi emberek"1, vagy a hókdpakon szórakozó (' fehér szakadékba zuhant ifjakat megmentenek a mcgfagyástól vagy ellenhatástól. Szó esik néha farkasoktól megtámadott utasok izgalmas megszabadításáról is- Amikor ilyen szabályszerű a 1 cl és 3 múl* esztendők átlag kevés fagya és még kevesebb hava után mos» szinte naponként és órákon keresztül tiíinkó/ik a hó ~ r sorok rovása közben is nagy pelyhek hullanak különös szépen és szinte édesen, csiklandózóan olvadnak el a kint járó ember orcáján — akkor érthetően meg van a zord időjárásnak a kalandos oldala is: emberek ‘évclyegve i fagy hálál áldozatai lehetnek és az éhező farkasok közel lopakodva faluhoz, fenyegetik az állatok és emberek biztonságit. Nincs nap, hogy a téllel kapcsolatos izgalmas esetekről ne olvasnánk. "A vasárnani híradások például részletesen közöltek, hogy a bánsági begyyidék egy magas pont ián, a Micán, hegytetőn, ahol most természetjárók és hótalpak sűrűn megfordulnak, a hirtelen ködben eltévedi két fiatalember és amikor a mentőcsoportok sikertelenül tértek vissza keresésükről, a vármegye egyik volt előkelő román fisad viselő je indult meg fölkutatásukra és a félig megfagyott embereket szerencsésen megmentette. Mis helyt1 éjszakai tévelygése közben szín te már csonttá fagyost öregasszonyt kimentettek az íjtszéii árokból. Se szeri, se száma a szegény csavargók vagy koldusok menekülésének, akikef dermesztő hidegsé- gü félszerckből, vagy fajtövekből emelnek vissza keserves életükbe. Nincs hét, hogy ne hallanánk farkaskalandokról. Fzek már szinte hozzá tartoznak „a tél regényéhez ‘. A jól futott szobában a megszokott ujsí- goi böngészve, rövid borzongás után kellemes elgondolkoznunk: micsoda boldogság lehet ilyenkor megmenfettnek és mentőnek örülni a veszedelmes helyzet kedvező fordulatán. Az életmentés évadia ez. Sok minden ,.évadszerü“ egyéb mellett. Már a maga egyszerűen boldogító tényével és világos ságival betölti az érzelmeikből még ki ne.n vet köztelet? ember lelkét az életmentés. Jólesik örvendeni a visszanyert életén ör- vendezővel. A ma oly sűrűn emlegetett, a ina oly veszélyben forgó emberszeretet ts ama emberi közösségi öntudat, amelyet veszedelmes világszemléletek, világhatalmi törekvések mohón kisajátítanak, igen, az a gyakorlati érdekek fölöst lebegő emberszc- retef és közösség a legtöbb emberben megmozdul meg. Olcsó dolog, de mégis c3"'.k fénylik rajta valami nemesség, hogy részvétet érzünk a bajba jutó és bodogság°t érzünk a veszélyből menekülő jósom*!. Elvégre magunkra is gondolunk ilyenkor és magunkat szeretjük másokban. Aztán a halállal és balvégzettel szembe állitiuk az élet és a jó elrendelés reményét, boldog*» gát és tiszteletét. Ma természetesen, apr- kor az élet megint kockán forog és értéke egyre sülyed, az életmentés és a rajla való különös örvendezés némi tiltakozást jelent az elkerülhetetlen történelem életmentével ellentétes irányzatával. De a csöpp követ váj. Naponként ijesztenek a diplomáciai válságok és minden fásultság vagy megsz.v kottság ellenére a véres hi re lí, amelyek az égő harcterekről érkeznek, ahol nem az életmentés háborítatlan szelleme működik, mert amit a vöröskeresztnek és vele ktp- csolatos más tevékenységnek ismerünk, az édeskevés a halál rendszeres és állandó stra.-'»5® 'jt’jKaB.'.*-, a;i SZERDA Kiadósulajáoaoft: PALLAS H. TfV .Törvényszéki fajstjrornezisí szim: 39. Woff ii wrvcuyvZCILJ ÚTIIG'37. Y—'--- *1 1958. Trb. Cluj.) Elófizcré« áyA: havonta •*«, negyedévre 2■ * V CLUJ, 1939 JANUÁR I I. SogrsdöffiiS fontosságúnak telelniük Chamberlain és Halifax római mijét űspMSSSSUOZEBmm A római tárgyalás előtt a két angol államférfi ma délután Párisban tárgyal. — Szóba kerüi-e Rómában a francia- olasz ellentét kérdése? — A „Daily Telegraph“ szerint tárgyalni fogják a magyar-csehszlovák konfliktus kérdését is „Utolsó kísérlet Anglia részéről, hogy hieageszíelődés afgán biztosítsa Európa békéjét*1 Chamberlain angol miniszterelnök és Halifax külügyminiszter ma indulnak el olaszországi útjukra, melynek, külpolitikai körök meggyőződése szerint, döntő jelentősége lehet Európa sorsára. A sajtó természetesen különféle kombinációkkal kiséri a két angol államférfi útját és többé-kevésbé merész ‘felvilágosításokat ad a római tárgyalások anyagáról, melyről hivatalos értesítés sem angol, sem olasz oldalról nem került eddig napvilágra. Amint egy francia lap irja, még soha nagyobb titoktartással nem kezelték vezető államférfiak útját, mint amilyennel most Chamberlain és Halifax római útját illetékes körök kezelik. Chamberlain maga ismételten kijelentette, hogy megbeszélései általános jellegűek lesznek, ami annyit jelent, hogy minden lehetőséget, mely a béke fenntartására szolgál, meg fognak Rómában vizsgálni. Ugyanakkor azonban még az angol államférfiak elutazása előtt a leghatározottabban kijelentik Londonban, hogy a béke szempontjából Olaszországgal kapcsolatban legfontosabb kérdésről, a francia—olasz ellentét kérdéséről Chamberlain nem akar tárgyalni és &errtmi esetre sem vállalja ezen a téren a közvetítő szerepét, aminek kizárása érdekében francia részről az angol kormánynál különben már lépések is történtek. Mindamellett valószínűtlennek látszik, hogy ez a kérdés ne kerüljön szintén szőnyegre Rómában, ha Mussolini a kérdés fölvetését szükségesnek látja. Chamberlain nem kerülheti el a tárgyalásokat erre vonatkozólag, ha a megbeszélésekben szóba kerül a földközitengeri helyzet megszilárdításának kérdése, ami elválaszthatatlan a francia—olasz viszony rendezésének kérdésétől. Rómából érkező jelentések nem is titkoljuk, hogy olasz részről a kérdést szóba fogják hozni és meg vannak győződve arról, hogy Chamberlain a francia ellentmondás által sem engedi merev formák közé szorit- tatni magát. Olasz felfogás szerint ugyani® a tárgyalások központjában szükségképen a földközitengeri anyag áll, ez pedig elválaszthatatlan az olasz —francia viszony kérdésétől. A tárgyalások kimenetele tehát, római fölfogás szerint, attól fiigg, hogy Anglia a francia—olasz konfliktusban milyen álláspontot foglal el: érdektelen félnek tekinti-e magát, vagy érdekelt félként lén föl, vagy pedig közvetítő szerepet akar-e vállalni? Londonból érkező táviratok szerint Anglia álláspontja ezzel szemben viszont az, hogy Olaszországnak Franciaország iránvá- ban támasztott területi kérdéseiről nem tárgyal. Ellenben a három hatalom között felmerülő kérdések békés rendezésére hajlandó pozitív engedményeket is tenni Olaszország javára. Mindenekelőtt hajlandó a Szuezi-csa- torna angol kézben levő részvényeiből Caîmescu belügyminiszter szerdán rádióbeszédet mond a Nemzeti Újjászületés Frontjának célkitűzéseiről BUCUREŞTI, január 10. Armand Cdinescu belügyminiszter ! 1939. január 11-én, szerdán este 20 óra 30 perckor el őadást tar a rádióban a „Nem et órája“ keretében a Nemzeti Újjászületés Frontjának célkitűzéseir e az állami életben. Az előadás iránt országszerte nagy érdek ődés nyilvánul meg. tása közben. De még a kevésbé határoz /-t anyagú és alaposan elképzelhet hírek is nyomják lelkünket s bontanak egyre borosabb lelkiállapotba. Az egyre fokozódó lol- fegyverkezés adatai maguk félértelme sí ínségében cs homályos jelentőségükben, mint messzi óriás felhő nehezedik ránk. Rísz.e- tei meg úgy tépik idegeinket, mint a vas- seprü. íme most jelentette volna ki Lind berg, akinek a német rendjellel való kitüntetését feíhántorgatíta lekéss washingtoni belügyminiszter, a nagy német—ame 1- kai ellentétet fokozó nagybeszédében is akinek az orosz légi haderőről mondo't sújtó bírálata miatt rettent volna vissza Franciaország a Szudcta-kérdés háborús veszélyeitől, a hirhnrang szerint, hogy Németországnak van a legnagyobb és legjobb légi hadereje és repülőgépipara, már veszélyezteti az Unió kivitelét, amely különben az életmentések egyszerű esetein ót vendező emberi leiket most szintén meg» döbbenti mesebeli méretű fölfegyverkczéú tervével. De megrázkódunk, ha olvassuk, hogy az angol pénzügyi politika hihetetlen sikereket ér el és Amerikával együtt nagy hiteleket folyósít Kínának, amely hosszú évekre rendezkedik be a japán támadás eltizenöt százalékot átengedni az olaszoknak és ugyancsak 15 százalék átengedése érdekében hajlandó közbelépni a francia kormánynál is. Az Addisz- Abeba—Dzsibuti vasút részvényeinek átengedése kérdésében szintén hajlandó közvetíteni a franciáknál. Chamberlain azonban, amint ma reggeli lapok Írják, ugyanakkor ki fogja jelenteni, hogy mostani római tárgyalásait utolsó kísérletnek keli tekinteni Anglia részéről, hogy kienges/telödés utján biz-( tositsa Európa békéjét. Chamberlain felvilágosítást keres és felvilágosit Londoni jetarrtfork szerint különben angol poTiftiükaii körökben nem hiszik, hogy e 'két angol áildkianférfi ponHiv megállapodásokat ho/. haza római út járól. A Mussolini vei foly- laánált ímegbeszé^ések eizontbain minden tek'n- fcetben hozzá fognak járulni a helyzet tisc* tázájsóhoz lek biztosi asnyugot szolgáltathatnak az angol hiiOipo! i tikrv jövő állásfoglalásához, ■rraftty qi most induló események során élőire Itáthnitóhig nagyobb határozottsággal fog megtörtéjíoi. mád eddig. Párisbam ahol francia aggodéinak eloszJüatóaámi Chamber - lato és Il.ihfox rónuii ütjük előtt, ma délül ám ki fognak szátlani, s®miiián az a' vélemény, hogy a római ut az angol—francia csapon} jövőben követendő kiilpolitikájanfrík úiWtán/OS vonata ir» les ? nagy hatássaí', póz tirv fitűgáMapodá'Síokhoz azonban nem fog ve- zetmi Cd lambériáin Rómában mindenekelőtt informálódni tákar és ugyanakkor érezietni ;kivója, hogy Anglia bizonyos’ lehetőségekkel szemben, amilyen álláspontot foglalod ei. Loo- doni talpok szerint z angol m.ná&ze&ereLaők meg fogja kérdezni Mussolinitól, hogy mi állűispnnijí» azokkal az angol terveiddel szem- l>en. me'yek az európoii zuvoirak s a többi fóTtdnésvz ellentéteinek 1/ kés rendezésére vo- na-tíkomrak és hogy ehhez a tevékenységhez Olaszország milyen po»<Liv lépésekkel hajlandó hozzájáru'ni. E beszélgetés fa'yamán. meívet Chamberlain teljes őszimíeséggei akar íefolytatni, érinteni lehet a kérdést is>, hogy Olaszország mily-eo követe^-semek teljesítése után fogja teljesen .szaturált“, megelégedett hutaiamnak tekinteni magát. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) len, vagy amikor Belgium aranyát L0.1. donba küldi. Mindez háborús árny az díjmentes jó és inatlan embere a fájdalmas összecsuklás és megremegés pillanata után szives-örömest menekül ama hírekhez, amelyek beszámolnak egy-evy társának szerencsés megmeneküléséről a lavina, a farkas, a hómező, a köd és más téli veszedelmeiből. Valami, valami kevés! Az életmentés apró tényei hozzájárulnak az eszme fokozásához, amely az emberiséget igyekszik újra megszervezni az élet megbecsül- sének, az élet örömeinek és az élő embec szeretetének építő munkájára.
