Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-10 / 7. szám
m jiijj'J jiiUUUrlÜ* Í3 L L L t\JÍ h K Újból fenyegeti a Földet a Hermes nevű kisbolygót amellyel 1937-ben kevés híján összeütköztünk CsillagászaíM katasztrófák elképzelése, a Földnek valamilyen más égi esttel való összeiUközése régi, kedvenc témája nagy fantáziával megáldott embereknek. Különösen üstökösök feltűnése, fenyegető átvonulása aţz égboltozaton, hatott ilyen irányban a fantáziára. Sok regény eró- do'tt, sok fé'tudományos tanulmány és elmélkedés jelent meg már hasonló világkatasztrófáról, a Földnek egy üstökössel valló összeütközéséről, az egész emberiség pusztulásáról. Ezúttal nem efféle rémképekről, nem fantasztikus képzelődésről van szó, hanem komoly tudományos tényekről. A csillagászok világát most már második esztendeje igen élénken foglalkoztál ja egy rendkívüli és valóban fenyegető magatartást tanúsító égitest, amelynek súlyos beavatkozása a Föld életébe, esetleg összeütközése a bennünket hordozó bolygóval: tudományos lehetőség. Az egész probléma egyébként nagyon is időszerű, az 1939 es esztendő problémája. Az idén fog eldőlni véglegesen, valóban fenyeget-e bennünket veszedelem a rendkívüli égitest részé rol és ha igen, most, a közeli hónapokban, vagy valamikor hosszabb-rövidebb idő elmúltával íesz-e aktuális a veszedelem, í070.000 kilométer és félóra ’differencia .., A fenyegető égitest nem üstökös, ame lyek egyébként komoly veszedelmet nem is jelentenek a Földre nézve. Az üstökösöle csak kis részben állanak némileg szilárdnak nevezhető anyagból, ez a sürü üstekösmag pedig aránylag kisterjedelmű. Az üstökösök óriási kiterjedésű csóvája igen ritka gázakból á! , amelyeket csak a Naip fénye tesz láthatóvá. Az üstökös csóvájának anyaga ritkább, mint a Földön mesterségesen előállitható legteljesebb vacuum, a légszivattyú alatti tér, amelyet üresnek nevezünk. Üstökös csóváján már áthaladt a Föld anélkül, hhgy lakói bármilyen különösebb jelenséget észleltek volna, az eddig ismert üstökösök magjával pedig, az eddigi számítások szerint, nem igen fogunk összeütközni, A most bennünket fenyegető égitest a Naprendszer tagja, kisbolygó, a Mars és a Jupiter pályája között keringő, tegn népes kisbolygó-családnak egyik legkisebb és lóg;jel en t ék télén eb b tagja, a Hermes. Ez a rendkívüli égitest szokatlanul hosszan elnyúló elipszis alakú pályán kering és ez a pálya metszi a Föld pályáját. Egy és egynegyed esztendővel ezelőtt, 1937 oldóberében, éppen akkor metszette a Heimes a Föld pályáját, amikor a Föld m^ga is a metszési pont közelében tartózkodott. A csillagászok ez alkalommal letek figyelmessé a Hermes- re, kezdtek foglalkozni annak mozgásá- yal, pályájával és a Földhöz való kapcsoltaival. A kisbolygók átlagos távolsága tőlünk négyszázmillió kilométerre van; a Hermes viszont 1937 októberében mintegy 570.000 kilométer közeibe merészkedett hozzánk. Már október első napjaiban szabad szemmel ló’hat j volt az égen és mig legnagyobb közelségébe jutott, műid fényesebben ragyogott, végül körülbelül a hatodrendü csillagokénak megfelelő fénye volt. Rendkívüli közelségére a csillagászok csőik akkor jöttek rá, amikor már jónéhány napja elhaladt mellettünk. A csillagos égbolt megfigyelése tudvalevőleg fényképészeti utón történik. Az 1937 októberében felvett fényképeken mindenütt szerepelt és nagy érdeklődést keltett a Hermes, a fényképek megvizsgálása és csillagászati feldolgozása azonban körülbelül hat-hét napot vett igénybe. Ennyi idő elmúltával jöttek rd a csillagászok arra, hogy a Hermes mr- lyen rendkívüli közelségben haladt el a Föld mellett, hogy tulajdonképpen az összeütközés komoly veszedelme fenyegetett. Ha a Hermes, vagy a Föld csak félórával később éri el a metszési pontot, az összeütközés megtörténik, a két égitest egymásba rohan. Azóta a földkerekség összes csillagdájában foglalkoznak a Hermessel, minden csillagászati folyóirat közölt már számításokat a Hermes pályájára vonatkozóan, szakközleményeket arról, milyen események várhatók a Hermes legközelebbi visszatérésével kapcsolatban. A kritikus időpont: 1939 októoer A Hermes pályáját az 1937 oklt'ób.-ri adatokból nem tudták pontosan kiszámH tani. Mostanáig csak hozzávetőleges számítások vannak arravonatkozóan, miilyen ; á l'yán mozog és mennyi idő akatüi kerüli meg a Napot a Hermes. A küüöjnbö'ző szám. a- sok másfél évtől két évig terjedő eredményeket adnak. Legvalószínűbbnek látszik az a számítás, amely két esztendőre becsüli a Hermes keringési idejét. Ebben az esetben 1939 októberben jutna megint a Föld pálya síkjába a Hermes és megint akkor, amikor a Főid is a metszés» ponton, vagy annak közelében tartózkodik. Ebben az esetben a Hermes újból igen-igen közel kerül a Földhöz, alighanem még közelebb, mint az 1937- évi találkozás alkalmává, esetleg olyan közel, hogy az összeütközés bekövetkezik. Veszedelem »tehát a Földet csak akkor fenyegeti, ha a Hermes kering gési ideje pontosan két esztendő; ebben az esetben ugyanis minden két esztendőben igen közel haladnak el egymás mellett es előbb utóbb be kell következnie az összeütközésnek. Az ezevi megfigyelések alapján végleg meghatározható lesz a Hermes pályája és egész mozgása, ami jelenleg még meglehe* tősen bizonytalan. Azt sem tudjuk, a Hermes már régen, évezredek, vagy százezer- évek ó'ta bolyoag-e pályáján a Nap körül; ez némi megnyugvást adna a jöKtőre vonatkozólag, ment ha igen, emberi fogai* mák szerint végtelenül1 hosszú időn ál1 nem következett be összeütközés, nem valósz,^ nü, hogy- most rövidesen sor kerülne reá. Egyelőre még az is lehetséges, hogy a Hermes ujabbm keletkezeit égitest; ta’án egy nagyobb kisbolygó vált szét több da« rabra, a Jupiter vonzóerejének hatása aU'-, talán egy üstökös maradványa a Hermes, amely csak rövid idővel ezelőtt maradt fogva a Naprendszerben. Lehetséges <er- mészetesen az :s, hogy a többi kisbolygók« kall együtt keletkezett, azokkal folyta'ja pályaufu'tás'át ősidők óta és csupán most fedezték fel a földi csillagászok műszerei, csak most lettünk figyelmessé a veszed“* lemre, amellyel ez a fantasztikusan száguldó rendkívüli égitest fenyeget bennünket. A csillagászok egyelőre semmiféle félte - vésit nem tudnak kizárni a lehetőségek sorából, az összeütközés feltevését sem hállandók a lehetetlenségek birodalmába utalni a végleges számítások, a Hermes pálya jának részletes tisztázása előtt. Bimm untéiul Még csak két napig látható a ROYAL Slágermozgóban csodás filmje: A károm kis ördög Siessen megtekinteni! Világszenzáció 1 A puskagolyó sebességének százszorosával száguld a Hermes Az esetleges összeütkíöizés következmé«* nyei/f nem nehéz elképzelni. A Hermes egészen kis tömeg, átmérője alig két kilo. méter, ez az egész tömeg azonban körülbelül sziklasürüségü, egyetlen száguldó, rohanó kétkilométeres kőszikla az egész Hermes. Sebessége, amellyel a Naprendszerben mozog, másodpercenként körülbelül 30—40 kilométer, tehát százszorosa a kilőtt puskagolyó kezdősebességének. Fz a fantasztikus sebesség haítalmas1 energiát cd az aránylag kis tömegnek, a vele való összeütközést bizony az egész Föld megérezné. , Valószínű, hogy a sokszorosan nagyobb tömegű Föld vonzóereje diairabokra törné a Hermest, amint bizonyos határon belül kerülne hozzánk. Nem a Hermes egységes tömegével, hanem annak ‘több darabjával ü-kö>znénk tehát össze, azoknak energiája azonban ‘természetesen megfelelne az egész bolygó energiájának. Az összeütközés köŐfelsége II, Károly királyi a román kultúra ás tudomány nagy professzora----- —Ú — ------Az 1937—1938. iskolaév és az uj év kilátásai, ahogyan Petre Andrei nemzetnevelésügyi miniszter látja BUCUREŞTI, január 9. A román oktatás számára az eimul’t év, mely gyökeres és üdvös á’.áilakulások éve volt. Petre Andrei nemzetneveiés- ügyi miniszter a ráchóba mondott tartalmas beszámolóban körvonalazta az Armand Calinescu miniszter által ezen a téren is bevezetett újítások nagy érdemeit, rámutatott a nem egészen egy év alatt elért eredményekre s a várhatókra, melyek nem fognak elmaradm Armand Ca-inescu min rzter, mikor nemcsak a szükséges ciéLyv. de megértéssel is dolgozod, nem tett egyebet, mint okosan és ügyesen követte őfelsége II. Károly király gondolatát aki, — aliogy Petre Andrei nun szter olyan plasztikusan mondotta — ,,a román kultúra és tudomány nagy professzora" és oki :,az iskola és nevelés által a Nemzet erkölcsi egységéi akarja mog’ciemteni“. A Nemzet ez erkölcsi egységének, az iskola és nevelés által e’árr egységnek aispjait — mondotta a r.nnze'nevelés- ügyi miniszter — szilárdan s ragyogóan Armand Calinescu belügyminiszter fektette le, aki egész a köze'múltig vezette erőteljesen ezt a minisztériumot, s felállította a Doruán iskola fejlődésére Jogaikul masabb körülményeket. Ezért az (iktatás valamennyi kérdését ,.a Román Állam általános érdekeinek prizmáján“ keresztül nézte. „A Román Állam általános érdekének prizmája“4 — ez a legfelsőbb és hasznos valóság a Nemzet harmonikus fejlődésére, melyet1 a jelenlegi rendszer tűzött az oktatás elé, ahol nem egyszer a nepohz rnusé és anarchiáé volt az utolsó szó. Az igazságosság és a moralitás goulrata a mult év folyamán az oktatásban is elfoglalta helyiét. ,,Az ifjúság és elhelyezése módezaiar nak problémáját — mondotta Pr re Andrei miniszter — egész nyilian felállították s kitartóan törekedtek megoldásra. Csak az elsőfokú oktatásban 4669 tanítót helyeztek el 0 6138 tanítóképzői végzett közül. Ezek közül még 300 kapott helyettesítő állást, 1000 pedig katonai szolgálatát tölti, úgy, hogy valójában jelentéktelen szánni (körülbelül L-u), tanító marad ebben az évben állás nélkül. A kormánynak az oktatás jóinnyu fe] 5 Jól vásárolt...! Ragyogó arca elárulja mert kellemes érzés a tudat:. Ízben és zamatban mindig változatlan a Rhein pezsgő és bor. vetkezményei attól függnek, melyik ponton érnék a Földet a Hermes egyes darabjai. Amennyiben a kontinenseket találná a minden eddiginél hasonlithateflanul nagyobb tömegű és energiájú meteor egész országrészeknek megfelelő területek pusztulhatnának el; ha tengerbe csap le > Hermes, olyan szökőár támadhat, melyhez hasonlóról sem tud az emberi törté« netirás. Minden kiö'rülmények közöt/« példátlanul nagyerejü, a Föld egész területén, érezhető és pusztító földrengés következne be, méreteiben, hatásában alig elképzelhető. Mindez nem jelentené az egész Föld ka* tasztrófáját. A pusztulás igen nagyarányú voîn3, de csak bizonyos területekre terjedne ki. Mind az öt kontinensen elképzelhetők súlyos károsodások, valóban ka* lasztrófális hatás azonban csak az öt kon* hnens valamelyikén áiífhaffl elő. Ma még mindez természetesen csak kombináció, lehetőség, amelynek tudományos alapjai bizonytalanok. A Hermes egyelőre megoldatlan kérdés, amelyre a feleletet a mostani esztendő fogja meghozni. A probléma mégis mindenképen a legsúlyosabb, amely ebben a vonatkozásban eddig felmerüli és minél közelebb jutunk a kritikus dátumhoz, annál láza* sabban, izgalmasabban foglalkoztatja a szakértőket, az elkövetkező hónapokban azonban kétségkívül a nagyközönséget Thury Lajos. BMWea———I«■■■ lődésére fontos megvalósításai azonban nem korlátozódnak ennyire. Az ábécéskönyvek és az elemi iskolai olvnsóküuv- vek monopóliumának feláilhásávak ábécéskönyvek ezreinek ingyen szétosztásával, az egyetemi ösztöndijak számának é^ havi összegének (1000 lejről 1500 lejre) növelésével, a szakmai oktatás bátorításával ,,annak a román munkás és kereskedői rétegnek megteremtése érdé-, kében, melyre szükségük van falcainknak és városainknak...“, stb •— a jelenlegi rendszer bőségesen bebizonyította, hogy pontosan követni tudja az Uralkodó, a román kultúra és tudomány nigy professzora áPal meghúzott utal s lel-’ ké- he tudja tölteni a szent ,könyv . Haza- és Királyszerctettel“, amelyről Petre Andrei miniszter c yan sa pea beszélt. <0 folia a szőttéi a doni hozáhoh prágai Kongresszusáról szóld lurches MOSZKVA, január 9.^ A Rador távirati iroda orosz kormánykörök hivatalos nyilatkozatát és egyben cáfolatát közli a külföldi lapoknak azon híreszteléseivel kapcsolatban, hogy a dón’ kozákok Prágában kongresszust lartö'tak. A hivatalos orosz cáfolat leszögezi azt, hogy Szovjeioroszorí’zágból hivatalosan senki sem jelenhetett meg a doni kozákok prágai kongresszusán, tekintve, hogy a szovjet kormány senkinek erre felhatalmazást vagy engedélyt nem adott.
