Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-10 / 7. szám
3 TI.T.TN 7 fK ' 7 9 7 9 7 ä ml Ár 10. hon Emlcheift az erdeiül magyar Közélet cgyih legmegbecsültebb harcosára Szász Domokos erdélyi református püspök halálának 40-ik évfordulója Marosvásárhely, január 9. Bizonyára | még mindig nagyon sokan vannak a ma- gvarság gyérülő somiban olyanok, akik hűséges kegyelettel ápolják nagyink emléke:*. Lelkem legszentebb meggyőződése, hogy nagy embereink emlékeznének fen* tartása és az elkövetkező nemzedékek életébe való elkötelezése: nagy és szent kötelesség. Ezt óhajtom elérni emlékező soraimmal ma és éppen most, — Szász Domokosnak, az erdélyi reformá'usság néhai nagy püspökének halála 40 éves évforduló napján. Szász Domokos erdélyi református püspök 1899. január 8-án déli 1 órakor dőlt ki az élők sorából. Sulvos veszteség volt halála nemcsak íz Ország református hitfeiekezetére, hanem 'általában a haza és nemzet minden rétegére, mert a nagy halott főpap a szorosan vett egyházi és felekezeti ügyek és érdekek buzgó és ritka sikerű szolgálata mellett, tevékeny életéből nagy rés/t szentelt a közügyekben való fáradozásra; a társa- dalmi és emberbaráti célok és törekvések munkálására és támogatására is. A köz szolgálatában... Szisz Domokos igazi alkotásokra és vc- zéri hivatásra termett férfiú volt. Nagy tehetségét, sokoldalú felkészültségét, Iá- radhatal lan munkásságát s komoly becs* vággyal párosult és semmi akadálytól vissza nem riadó kitartását a maradandó alkotások egész sorozata hirdette már akkor és hirdeti ma. Lelke magas eszményekért hevül't, szivét a legtisztább emberszeretet dobog tutit a és életének legfőbb célja volt, hogy felemelje, megmentse, ne- héz viszonyok terhe alatt roskadozó egyházát. némely vidékünkön éppen puszte1 lássál fenyegetett népét, melyhez lelkének J egész szenvedélyes erejével ragaszkodott. De a könnyen ol'lágyulú s folyvást hevü- lő s/ive’t erős, átható, higgadt ész ellensúlyozta nála. jól ismertje korát és kortársait, jól ismerte az erőket', melyek az eseményeket alakítják, az. eszközöket), melyek a kitüzölü célhoz vezetnek. Tudta, hogy anyagi eszközök nélkül meg nem mentheti az idegenségek tengerében szétszórt magyarságot cs a lassan, de feltartóztathatatlanul sorvadó magyar kálvinistaság szigeteit. Tudta, hogy a szellemi elmélkedésnek is anyagi javakkal vetheti meg alapját. Ez magyarázza azt) a szívósságot, törhető len erélyű, mellyel a vezetése alatt álló egyház közvagyonának gyarapításán fáradozott1, tűrve gúnyt és bántalmakar sőt nem egyszer a legdurvább hangú gya- lázkodásft és ezek következményéül annyi méltatlan sebet. Szász Domokos flefraiza Szász Domokos Nagyenyeden 183S má- ' Jus 25-én született. Atyja, a nagy hírnevű id- Szemerjai Szász Károly nagyemedi főiskolai tanár volt*, ki előbb az akkori Er ídély politikai életében, mint Vízakna város követe, majd pedig 1S4S—49-ben vallás és közoktatásügyi államtitkár vilit tekintélyes fzerepet. Anyja pedigMünsterminn Fanny Francisca nagyszebeni születésű hölgy, *'• Inek ősei Németország talajából vettek yigyan eredetüket, de édesatyja már magyar 'álla m h i va t a líiok voR Testvérei közül bátyja. Szász Károly előbb kézdivásárhe'yi ref. lelkész, utóbb a hírneves nagykörös, ^református kollégium danára, később nv- biseteri tanácsos Budapesten a vallás c> közoktatásügyi minisztériumban, végül pedig a dunamelléki református egyházkerület püspöke és öccse: az 1S9S. év juüus havában elhunyt boidogemlékü Szász Béla kolozsvári egyetemi tanár — szintén f’ő- kelő és hosszú időkre megbecsül: nevet ,vívtak ki maguknak a magyar tudomá* byosság és költészet terén. Szász Domokos felső tanulmányait édesatyja vezetése alatt [végezte, majd 1851-ben a marosvásárhely: ref. főgimnázium növendékéül írták be, hol i852-*ben, 15 éves korában már érettségi vizsgát tett. Felsőbb tanulmányokra kora fiatalsága irdalt még nem léphe vén, egy esztendőt Datyja körében, Kézdivátai* helyt töltött el, majd újból magántanu'ó nak iratkozott be a marosvásárhelyi iskolába felsőbb tudományok hallgatására. Ez-* tatán rövid idővel a lelkészé tudományok hallgatása céljából Kolozsvárra ment át és 5bt 1855 — 59-ig teológus volt. 1859-ben ki-* (tűnő eredményű vizsgát t'e'tt és a kolozsvári egyházközség nyomban egyik leiké-* 1 fezévé választotta- Ő azonban hivatalát cs-k ii86iben foglalta el, mivel az i860—61. iskolai éve't külföldön, tanulmányúton ‘.öltötte és egy évig a neidelbergi egyelem*.! tökéletesít et:te magát a teológiai és bölcsészeti tudományokban. Hazatérése után csakhamar élénk részt vett nemcsak egyházközségének nehéz és felelős munkájában, hanem az akkori Ko lozsvár sz. kir. város »'társadalimi és politikai ügyeiben, de főképen az erdélyi egyházkerület egyházkerületi munkásságában és teendőinek vitelében is. Az egyházkerület előbb igazgató-tanácsossá, majd 1878* ban generális nótáriussá (főjegyzővé), sz egyetemes ref. egyház konvenh tagjává, Íi88i-ben a debreceni zsinat tagjává, végre [1885 május 26-dn püspökké válaszo--*, ***** Az európai kultúra ^története! Dawson: Európa születése (Vaszonkötésben 198 lej. Eddig megjelen.' tek e sorozatban: Croisset: A görög kul- pura 198, Homo: A római kultúra 198a ÍGalahad: Bizánc 198. Kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj—Kolozsvár, Piata XJnirii. Utánvételes rendelést is azonnal intézünk. Kérjen könyvajándékoknak alkal- ínas ingyenes jegyzéket, ^ ’ v ' f * ’ egy évvel a'zután, hogy testvérbátyja, Szász | Károly, a dunamelléki ref. egyházkerület • püspökévé lett. Ä református egyház élén Püspökké választása közjogi ‘tekint c'brn is nevezetes esemény az erdélyi ref. egyházkerület életében. Mióta ugyanis Erdély a Habsburg uralkodó ház alá került s a Leopoldinum diploma következtéoen az erdélyi református püspök megszűnt a korona tanácsosa lenni: az egyház óvako» do't választott püspökét a nemzeti fejedelmek korabeli jog és gyakorlat szerint megerősítés végett az ab-zolu hatalomhoz fölterjeszteni és okot adni arra, hogy az uj püspök ennek a hatalomnak is hüségi rs* kür 'tegyen, mert félni lehetett, hogy a protestáns cs lőképcn református-ellenes hatalom a püspökválaszitásnál éreztetni fogja ellenséges indulatát1' és az önkormínySzász Domokos püspökké választása előtti sokolda'hi irodalmi munkássággal fog-* lalkczott. A hatvanaj években a költészet terén is ismeretessé 'tette nevét. Költeményei részint eredetiek, részint Berangc*, Lamartine, Heine s mások müveinek fordításúi voltak s a „Vasárnapi Ujság”-6m, a „Hölgy Futárában és a „Korunk“-bti jelentek meg. De Szás*z Domokos ifjúkori költeményeit 1857—1860 címmel kézirat gyanánt*, Marosvásárhely,!1 1908-ban kia Jta özvegye és fia. önként értetődő azonban, hogy lelkének súlyával az egyházi és tudományos irodalom művelése feilte fordu t. Gazdag anyagot gyűjtött az erdélyi egyházi szónoklat történetéhez. A gimnáziumi felsőbb osztályok számára irta, akko*- a tudományos irodalomban is számottevő munkáját: „A vallásos eszmék története ' cimü müvét* (1S68), ,,A romániai missz‘5 története, tekintettel Czeflder Márton működésére” Kolozsvár 1870. nagy érdeklődést vivőét* ki. Laboulaye: „Az északamerikai Egyesiül-Államok története, harmadik korszak, Az alkotmány története, melyeit Huszár Imrével fordított és 1871-ben adohr ki, szintén jetlenttős sikert ért el. „A ko» lozsvári ref. egyház történeti fejlődése a reformáció korától a jelenig” 1875-ben je« lent! meg. „Hátráhagyott 40 egyházi beszé de”, kiadták Szász Károly és Molnár Formez kei1 köttet, 1901—3 ban Kolozsvá-t jelent meg. Ugyancsak itt említem meg „Mace”: „Egy failat kenyér története” című munkájának fordítását, mely még 1868 ban jelent meg ugyan, de örökbeyü és mélyen evangéliumi vallásos alaphangú dolgozat. Egyházi munkásságának ki törül— heteden emléke völt az 1870-ben ugyancsak Kolozsvárt megalapított Református Egylet, amelynek keretében 1871—73-ig Szász Gerővel együlff szerkesztője vök a Prédikátori Tárnak, 1871—76-ég főműn* ka^ársa, majd 1877—84-ig szerkesztője a folyóirat főlapjának, az „Erdélyi Protestáns KiöZlöny”-n-ek. Ezeken kívül száríts alkalmi és közönséges egyházi beszéde, tá1 jékozó tanulmánya jelent meg a Szász Károly; és Fördös Lajos álMI szerkesztett „Papi zatot az egyház kebelén belül fogja megtámadni. Ezért azt a határozatot hozta, hogy jövőre a szabadon választót,:1 generális nótárius (egyházkerüle’ti főjegyző) öröklés utján fog a megüresütendő püspöki székbe lépni. Ebből aztán rendes gyakorlat fejlődött; k», mely 167 éven át tartod, amely lehetővé tette, hogy az egyház a korona ellenében is megvédhesse önkormányzaRt és olyan jeles férfiakat ülte'betett püspöki székébe, akik függetlenségük megóvása mellett, gondos őrszemei voltak úgy az egyház, mint általában a nemzeti közművelődés érdekeinek nr-nden hatalmi támadás ellen. Több, mint másfél évszázad után Szász Domokos volt aiz első erdélyi református püspök, aki már nem az öröklés jogán, hanem szabad választás utján emeltetett püspöki székébe s akinek hivatalba lépésekor a fejedelmi megerősítés régi joga aggodalom nélkül fclélesz'the'ő volt. Dolgozatokéban. Egyházi beszédei teljes mértékben magukon hordják korának teológiai és bölcsészeti felfogását. Azonban nem tagadhatjuk meg tőle azt sem, hogy minden írásában a pozitív teológiai elöf«1- tárjának vallja magát és nem tagadhathk meg tőle a hatalmas evangéliumi elméíyü lésí sem. Nyelvezete szép, magyar stílusos. Előadását pedig minden egyes alkalommal hatalmas szónoki erő jellemezte, melyen megérzett a franciaországi, illetőleg Pans- ban folytatott időközi tanulmányai rendién magáévá tett francia szónoki iskola megejtő hatása. A lelkészképzés tökéletesitője Életének utolsó kfct évtizedét a kolozsvári református teológia'; fakultás megvalósításának szentelte. Ezért küzdött ennyedeLlenül és ezért tette ki magát néhai olyan támadásoknak, amilyenek hasonló előkelő állású személyt talán soha nem is* értek. Életcéljául tüzite ki. hogy o< Bethlen1 Gábor fejedelem általi alapított gyutafehérváni, majd nagyerryedi ref. teológiai akadémiái; Kolozsvárra helyezhesse át, hó! az állam áltieű fenntartott tudományos egyetemmel' kapcsolatosan : a* református leik és»znö veri dék'ek magasabb »lelki kiképzésiben résizesü’ihestsenek és ai noigyobb város városi légkörében, társasér in tkezéseiben nagyobb és áliaiHánosabb müvel'ttiéget is szerezhessenek. A 3eÜkészképzH‘s tök életed lésére való igyekezete azonban csak egyik oldala volt annak a folytonos tevékenységnek! mellyel Szász Domokos egyházkerületének minden egyes egyházát erősbiten!' igyekezett, főleg a nemzetiségi vidékeken. Templomokat, papjakokat s. iskolákat 'épített vagy javított, oly számban, hogy az ö domború térkép, amely idevágó munkássá gátnak eredményét omna'k- idején a millenáris1 kiállításon szemléltető - Jog mutatta be, általános csodálatot, de fő- képen teljes elismerést szerzett. Sokat fáradozott e kilsdednevetés; érdekében; ás. ö állította« fel egyházközségében az első gy'ein- mekkertet 1S71-ben. Aztán »társadalmi utón egy másodk »városi gyermekkertet hozott létre, melyet 1874-ben gyermekkértésznőket képző intézettel' egészített ki. E buzgólkodá- sáért 1876-ban; a német or sízá’g! Erőibe]-egyesület tiszteletbeli tagjává választotta. Ugyancsak ő volt kezdeményezője és létrehozója a kolozsvári hívóbb teán)i\lu/.án:Ji. 'í’«• vkény rés/t r>< It o Ionilor */>■)<•,/T«‘ 1. «-1** l.i'dt 'vj hn/iniiwlöd«' .1 I pv* - u!<-t in» ;; ftálian, nx )yn< )v m;j <1 viilhct. l!<< ,!< ku o'/.hjpa ís « ;ji 1 >k1 - Sándor Jó/wl, < / o 7 log) iiíitiittaii <*nergiajlJ, «stíliáhlott.i li kálvinista t<-talvérim/i. J !l«-te utolsó /••.«•ih»-1 részt vett a törvényhozás inuiU. i ágáhtn, in'irt ü; in tgyur lönttidiiiá/nak n h o I' ;< (jáhor piisjiök haúü uláti hivatalból való ja. Szen-IH 11J11 • ló modír v;»t nagy müvet! Mgévelt bár harcra mitnlig kész, <1<- műidig tisztasz.Vndéku egyeuei jellemév <-l un-Hó n |<- szeriivégre telt szert nemcsak .■ s/áikebbkörái |>át|-iálz.n, Ivolo/v.ároti «' I.rtlélyla ii, hanem a rég! Magyarország k-/< lök<dőbl> kör* lx ;i •moly folckezeti külőnb'íég nélkül nagy;al> - csülto htii/aim és jKobadelvü gondolkodj módjáéit. Csak 01 e/tendöt <*Jhe!<rtt <■/. :t flerék ember Cs kiváló főpap, aki minit m< gánemJx-r l.s a icgnemciSiebbek közé tartozott. Közel négy évtizeden át élt zavartalan boldog c.a- ládi éb-t.-t fi-ii-.é .»év ) Nagy ri : . ,! . .. 1 z.án Isten adományai volt számára és az Ur áttaíi megáldott UjLk 1 kiiitcsekJxm gazdag feleség. Ravatalát anníukidején estik közvetlen há za tátjáiba n égé /, gyermek koszom övezte. Fia, méliai ifj. Szásiz Károly, ennek felesége, Schmaler Luise G u testvér-gyermekek: Szász Mattci. Szász Margit, Nogv Miklós, Nagy Pólnuii bizony-ágai mindörökké a Szávz Domokos és felesége nevelő-szülői gyöngéd s»zere!’etének. Egy ország gyásza A Szásrz Domokos temetése az egstéz ország meghaló szere te le és megbecsülése mellett folyd Le 1899 janutálr lió 11-én. A szertartás a teológia nagytermélzen és e temetőben a sárnál végeztetett. A királyi trón, a volt magyar kormány, tudományos egyesületek, a nurgyarorsiz/igi református’ egyház képiviselote, az erdélyi református egyházkerületnek majdnem minden egyháza személyileg «volt képviselve e temetée-en. Az egyházi S7.ertartá.st Antal Gábor dunántúli ref. püspök vezette be, aki s>zép bibi iái nyelven mondott megható imát. Az imádság után dr. Kcnessey Bé’o teológiai igazgató mondott úgy toirtalmilgal, mint formailag megindító iK'Szédet, oki a halott pürlpök váratlanul jött baláüűuaik képét rajzolva, ezeket mondotté: ..Egy régi, mi Tyérielmü héber rege szerint a hirtelen halálnál az Ur csókja érinti e« illetőt s az a lélek, mely Istennel rokon, e csókra abbén a pillanatban beolvad wz Isién leikébe, hiszen hozzá, utána) vágyott a porhüvelyiben mindenkor. Kívánatos vég, szép halát Isten csókjától halni meg és vigasztaló is Istennel ’emu. Vele ólán és nem látni több halált], se gyarló érdekhajszát, meddő küzdelmet, keserves könnyhuliatást. o hüvti'tlanok packázásait s mind a rúgást, mellyel méltatlanok bántaí- mazzúk a tűrő érdemet»; hanem csak látni Istennek és a mi Urunk, a Jézus Krisztius- no»k dicsőségét, Látni nem tükör és homályos besizéd álifca\ houem szemlől-szembe, rajtunk az Isifiennek pecsétje, ojkunkon pedig a zso- Jozsima: Na’gyok és csodálatosak a Te dolgaid. oh Uram, mindenható Isten; ga.zsago- stnk és «tökéletesek o> Te utald, oh szenteknek' királya! (Jel. I. 3.)“ A beszéd végeztével kocsinál tették a ko-« porsót és a gyászolóknak hatalmas áradata hömpölygőit »végig a városon. A temetőben Molnár Albert egykori maros vásárhelyi lelkész, utóbb kolozsvári teologiei tanár mondotta el búcsúszavait Minden hallgató lelkét meginditá, de egyúttal vigasztalókig fecniéi te a szónok, amikor beszéde végén rámutatott a nagy betett egyházi alkotásaira/, melyekben » Szász Domokos püspök lelke és szelleme örökké 'élni fog: ,.. .. Ott amaz intézet, melvet Ő a» jövendő lelkiipJásztoroik képzésére alkotott. Fölnézünk ez intézette. Megjelenik lelkünk előtt Szász Domokos püspök alakjai s má elragadtatással szólunk: Ez — Ő! Amott az uj templom, melyben zsoltár hangzik, melyből ima száll az égre. Ez uj templom, — ez: Ő! Mellette a»7 árvaház, melynek rendel tét ás e, hogy az otthontalan árvák benne otthont találjanaik. Oh ez a szentház, ez: Ö! Szertemegyünk ez országrészben. Ott a1 völgyekben, ott hegyeiok között egy fényes alak megy előttünk. Ez: ŐI FélsKáz uj templom tornya mutat az ég felé. Ez: Ő! Ez: Ő! Ez mind: Ö! Lelkünk előtt megnyílik az ég. Ott Men trónja körül a»z Atyának jobbián a Jézus Krisztus .. , Ott az Apostolok, reformátorok, ott a meg- dicsőüi'tek fényes serege. Ott a seregben egy mosit oda felszállt alak ... Egy glóriái alak ,.. Ez: öl . . ... A koporsót lebocsátották volt a sióba és sMvetrázóan koppautak fedéllén «lz első göröngyök. A gyászoló közöniség néma csöndben eloszlott. De nn£; a régi tisztelőkből még máig életben megmaradt alig néhány: tanúságot teszünk ma is mellétté. Nem feledjük, megbecsüljük emlékezetében isi ■ i Tóthfolusi József, marosvásárhelyi nyug. r»ef. lelkész. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig legoícsó&ban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii, /-- — irodalmi raunhássága
