Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-08 / 6. szám

í 9 39 január 'S.' ELLENZÉK 15 I Hogy élnek a kivándorlók Columbiában ? Érdekes levél Délamerikából Uj iiépvándorlás indul a világ minden tája. felé. Emberek kelnek útra, elhagy­va kényszeredetten hazájukat, exisz en- eiájuk.at, esetleg családjukat és ismeret­len világrészek ismeretlen országaiban próbálnak uj életet kezdeni. Egy ilyen vándor levelét hozta, ma a posta szerkesztőségünkbe. A név nem fontos. Aki inba, nemrégiben még min­den éiétmeguyilvánulásábau. gondolko­dásában az európai ember típusa volt. Intelligens, szerény, dolgozó ember, aki néhány évvel ezelőtt el sem tudta kép­zelni, hogy Columbia felé hajózzon, nem azért, hogy világot lásson, hanem, hogy — oft uj ex'isztencaát teremtsen magá­nak... Persze ehhez miérten kicsit kesernyés is a levél hangja amiellet, hogy irója igyekszik objektivitását megőrizni, nem akar senkit túlzott reményekkel kecseg­tetni* dte indokolatlanul, kiábrándítani sem. Columbia, a kincses ország „A délamerikai Columbia 1.162.240 négyze kilométer termetén 2.5 millió em­ber lakik — írja a Bogotából keltezett levél. — Ebből következően óriási lakat­lan területek vannak és európai szemmel nézve, még milliók helyezkedhetnének el a természeti kincsekkel egyébként is" bő­ven rendelkező országban. A helyzet valóságban mégsem ilyen rózsás. Columbia valóban rendkívül gaz­dag nyersanyagokban.', elsősorban mér* heteden sok petróleuma, aranya, szene, vastai, platinája van, azonban, a jelentő­sebb és kiaknázható területek, illetve vál­lalatok amerikai kézben vannak. Vonat­kozik ez esősorban az olajvállalatokra és aranybányákra. A kivándorlók számára van bőven hely — de európai értelemben véve, nincs kereseti lehetőség. Legalább is általános­ságban nincs. Az őserdőkön keresztül uj utak épülnek, itt vesznek fel munkása­kon, de ügy Európából idevándorolt or­vos, ügyvéd, mérnök, CszUds^ő nehezen tudja felvenni a versenyt a fillérekért dolgozó feketékkel. Igaz, a megélhetés elképz.eihetet!énül olcsó. Az élelmiszereiében dúskál Colum­bia és Bogotában, a fővárosban is egész gyümölcs hegyek állanak, melyeket majd­nem ingyen vesztegetnek. A banán, ana­nász. füge, datolya és elsősorban a ká­vé, banikért kapható. Egy kilogram leg­finomabb kávé román pénzben 20 lej. A banán és ananász darabja mondjuk "0 bani és 1 lej között válbakioz k. Egy üveg sör G lej, a hús kilogrammja, minőség szerint, 12—16 lej. Az ipari cikkek már drágák, kivéve az ékszert, ami, tekintve, hogy Columbia ''-éle van smaragddal, za firral1 és egyéb drágakövekkel — nagyon olcsó. A lakás ára közepes. Persze lakás el alt t nem európai értelemben vett lakást kell érteni hanem eigly picuny, minden luxust nélkülöző szobát, ilyen azonban egy hónapra 1000—1200 fejért kapható. Körülbelül 4000 kivándorló cl Colum­bia területén, a legtöbben Bogotában, a fővárosban. Ezek nagyrészben az ameri­kai olaj vállalótoknál helyezkednek el, vagy kis üzletet nyitottak, legtöbben pe­dig fizikai munkások, házalók, utcai ke­reskedők. A nyelv és a Mima Az idegeneké- nem túlzottan nagy lel­kesedéssel fogadják a columbiaiak. Ez is megnehezíti z\z elhelyezkedést, nem szól­kU'S, Egri Irén: Zsarátnokot dobott az llr A magyar történelmi regények között meglepetés a fiatal magyar Írónő kitünően sikerült uj könyve. Ára fűzve 132, kötve 216 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj —Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre után­véttel azonnal küldjük. Kérje a köny'/új­donságok és karácsonyi ajándékkönyvek dütalan jegyzékét. ' ­va a nyelvről és a kiimáról. ,\ nyelv spa­nyol, o/J mindenkinek keli tudnia. Iái Bogotában két és féléve egy bécsi család, a férfinak kitűnő állása van, e/i egyén* tehetségükön kivül annak köszönhetik, hogy tökéletesen beszélik a spanyol nyel­vet. Általában sokan vannak bécsiek, akik a legutóbbi betekben érkeztek Pork) Sal- garbiól, Bogotái tropikusan meleg kikötő­jéből. Innen nyolc órai utazás után ér az ember Rio Magdalénán Bogomba, de le­het vasúton is menni. A hajó roppant mulatságos. Pontosan olyan, amilyennek a Verne-könyvek illusztráció n láttuk a hajókat. Régi, ósdi kerekes vizi szerszám, amelyiken azonban lassan meg lehet is­merkedni a columbiai szokásokkal. Első­sorban a sild banánnal, ami i'.t nemzeti eledel, aztán a többi különleges és euró­pai ember számára egyelő,re idegen éte­lekkel, atz esti moszki tokkal (nappal ugyanis nincs niasz kiló)„ az óriási tek- nősbékákkal, a veszedelmes krokodilu- sokkal, a tropikus növényekkel- a csodá­latos kókuszpálmákkal és a fekete embe­rekkel. Kezdetiben volt a bridzs, Nyugatiról került hozzánk, a háborút kö­vető ©veidben. Szerényein jött, ele imáé csuk az öregek vették észre. A megunt tarokkot helyettesítették vele. Kezdetben óvatosan, megfontolton játszották', nem is sejtve, hogy közben mint járja át a méreg egész szerve­zetükéit. Pedig ez tör'ént a társaságokban, klubokban, egyszer csak azt vették ész,re eiz emberek, hogy idős hó1 gyek és urak lázban égő szemekkel izgatottan kontráznak, és re- kontráznPk és* óraszámra nem kelnek füll n zöldias-rifca!]) mellől. Kibioek ’'telepedtek hozzá­juk és kíváncsian, figyelitek: miféle játék le­het Gizf amely ennyire tűzbe hozza- a- régeb­ben csendesen tarokk ozókaf. Egy hét múlva a bíbicek külön asztalhoz ültek. Hamarosan az ifjabb korosztályokat is elkap’fa ai lóz, az­tán a*z egész, fia taüók i-s* megmérgeződ'tek. Es bekövetkezett a*z idő, amikor az asszonyok abbahagyták a fecsegést*, q férfiak a politizá­lást, a fiatalok a táncot, hogy bridzsezhes­Ez a lánc efljmondhá'ja: jöttem, láttak, győztem! A lambeth walk nem hasonló az edd'gi modern táncokhoz, talán éppen ezért hódi- ito'ttta meg oly könnyen O'z ifjúság Szivét. Csupa lendület, kecses mozgás és forgás. .. — Remek tánc a kimbeth walk! — ino­gva ráz za egy fiatall lány. — Végre egy tánc, amit gitáriőzen lejthe iünk! fis» amellett mu­la Lsiágos! Mikor a figura végén q táncosok térdükre ütnek, mii meg magasba! emeljük (kéziünkét, nekem mindig hallattam jóked­vem kerekedik ... Hát járják is ezt a , remek" táncot mocs- llanábaini reggeltől hajnalig! A jégpályán már korán délelőtt forognak a korcsolyamüvé- sízck és művésznők a lombé th walk zenitjé­re ... Sőt itt még mulatságosabb a derék angolok koreográfiái találmányai, minit! a parketten; pláne, ha olyanok próbálkoznék vele), akiknek lába alól könnyein kicsúszik a j ég ... Éveikben és kilókban gazdag hölgyek 'tré­ner karján tanulják a lombéth wallk-ot. Túl vannak már régein n második ifjúságom is., de azért rendületlenül járnak táncórákra. — Két hét múlva úgy fog táncolni nagy­ságos asszony, műt egy balerina!, — mondja a tréner egy idősebb sporidadynek — csak a'teiiipóra tessék vigyázni! A megafon vidáman, harsogja qi lambeth walk zenPjétí, ei tréner elszántan ragadja wz ambiciózus hölgy karját. — Csak előre, bátran! ... Jobb lábbal ... jobbal... A nagyságos asszony roppant bátoőblan •és hiába a biztatást szörnyen ügyel lépéseire. Viszont akárm'/lyen óvatos is, olyan ügyet­len,, hogy öt percen, belül háromszor potyog a jégre. De nem veszti el kedvét, újra és uira nekilendül a nehéz Adománynak .,, Maga Bogoóa nagyon szép, eleven rá­nts, széles utakkal, pálmasiovokka!. kak­tuszokkal, sok üzlettel és villamosokkal, amelyeken, úgy csüngenek az emberek, mint nálunk a háború alatt. Az időjárás Bogotában kellemes., kivéve az esős év­szakot. A nyolc órai távolságban lévő Porto Salgarban azonban még olyan bor­zalmas a bőség, hogy napou'a legalább hánoimszór kell ruhát váltam Bogota ez­zel szemben kellemes és ill ma már hasz­náljuk a hazulról hozott me. eg kabálo- ka-t is. A kivándorló első napjai, belel azzal telnek cl, hogy igyekszik tájékozódni, ásszim-i álórim &z idegen ország szokásai* hoiz, embereihez., klímájához. Minden el­lentétes hí rész telessel szemben, Ut nincs malária. A moszkílók ugyanis, csak este, a hűvösben jelentkeznek és a malária ezért egészen ritka betegség. Az emberekké'- való érintkezés viszont nehéz. Nemcsak a nyelv miatt, hanem, mert a beírsz ütöttek tartózkodóak, félik saját kenyerüket a beözönlő európaiak­tól. Aki azonban nun dm irattal rendelke­zik s a bosszú utazás és az azt megelő­ző me<gpróbá'tolások után még van elég energiája és vállalkozó kedve, lassan gyökeret ereszthet az idegen talajban. Persze meg kell szabadulni az európai emlékektől, le kell gyűrni a legnagyobb betegséget: a honvágyat és ba sok ver­gődés és megaláztatás árán végül még­is kenyeret hizáosdhaí magának Délame- rika ez ex ótik us földjén. A többit tudjuk: a bridzstanfolya mok •brid zs versien vek egymást követték. Culbert­son a sztárok sztárjai lel4 egy-egy kijelen­tése, vagy uj kombinációja jobbam érdekelte az emberiséget, mint az angol külügvminivz- tor legfontosabb nyilatkozata. Az. egész világ bridzsezett! Teltek az évek és a bridzs változatíiamil szedte áid0zaitait fiatalok és* öregek köré­ben. Időnként egy-egy újabb játék, vagy di­vat megpróbáltál elterelni az emberek érdek­lődésé) a bridzsiröl. Nem sikerült! Egy Mű­ben például üi kiniaii mölh iyong akarta fölven­ni a konkurrenciát a bridzz.se!. De alz Azsiiá­ból íimiptorlálit eszme nem keltett. Ugyanígy nem tudott népszerűvé iválnii a- koktél parti, ami nélküli Amerikában nem tudják elkép­zelni az életet. Úgy tűnt föl*, a bridzs szén. védi él jxiiek sem­mi sem árthat. Hogy bevehetetlen, mint a németek Siegfried-vonallá. Ez volt ai véle­iríány még nyáron isi. de egy ködös, őszi napon megérkezett a ködös Londonból* A bajnokok tánctermében! vad tempóval lej tik a párok az ujdivatu táncot. Egy hó- ri horgos ifju piro^ sportruhába öltözött, krampusz külsejű leány előtt áli meg: '—' Szabad, Manoikaj, egy lembeLh walkra? — mondja az ifju és már nyújtja Is karját feléje. — Jó napom ivam márna, — vihog e piros krampusz, miközben beltíkaputsizikadik a bó- rüiorgoslia — maga ma már az ötödik tán. OOSO'EQ ... A matróztáncoknak nincsen párjuk! :—I Ezen nem csodálkozom, — bókol e lovag — maga, Mancika., nagyszerűen járja a jégért is a lambeth walk-ot ... A (városligeti táncteremben azonban csak azok a1 nők 'érvényesiülinek, Gkr-k a jég hátán is megállják a helyüket. A parketten már könnyebb a helyzet. Itt nem lehet elesuzní, legfeljebb — lecsúszni ... Az előkelő dumaparti hotel hadija ötórai tea idején zsúfolva vem A kis asztalkák körül divatosan öltözött hölgyek ülnek, tán­cosaik társaságában. Egy hölgy, akinek struccitollas kalap ül a fején, odafordul szomszédjához: — Mit szól az uj tánchoz, Alfréd? Az Alfrédnak nevezett ifju b'iaziri mozdu­lattal üti le cigareteájárói a hamut: — Meg vagyok elégedve a lambeth waílk- kal . . . végre egy elfogadható uj táncot hoz­tak divatba. Én már szörnyen untam a bluest és a tangót.., Évek óda mindig ugyanaz;, ugyanaz ... — Maga mond (valamit, Alfréd, — helye­sel a hölgy — nekem isi már könyökömön jön ki a blues ... I—’ Azt mondják), a lambeth .woffle erede­A bridzsőrülettől a lambeth walk-ig BUDAPEST, január hó. senek! a lambeth walk Uj magyar történelmi regény! Kodolányi János: iulmmsis barát „A vas fiai“ és „BoldogMargit“ után ez­zel az önálló müvei, a XIII. század ha­talmas magyar történelmi körképe befeje­zést nyer. 710 oldal, vászonkötés, 238 lej az Ellenzék: könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidéki rendeléseket utánvét­el intézünk. Kérésre könyvjegyzéket díj­talanul küldünk. tifeg a* londoni matrózok tánca *— szólal meg most.egy rozsduiszánü hajú hölgy. — Azért olyan remek! — jegyzi meg a harmadik nő. — Én már ötéves koromban jártam matróztáncot egy tánc vizsgám . .. A niatróztáncokciia.k nincsen párjuk . . . A zene megjslzóáal és AM'r.’d fürgén a toH- bóbilás hölgy ©’lé toppan. — Nem ugrálnánk egyet? — fordul szel­lemesen a hölgyhöz és már vezeti is a te­rem közepére. Megindul a. terem apraja-nagyja. Ifjú szé­kül orrok centenáriumuk felé közeledő höl­gyeikkel, mázsás uraik cérnavékony nőkkel ropják a kedvenc táncot. Némelyik pár rendkívül látványosan járja a lambeth walk-nil, Alfréd, amikor térdére üt, minden­kit elbájol, oly graciőz. PanLnemöjét egyre jcbbüin elfogja a hév, fején ütemesen rezeg­nek a tollak . . . Szemét jelentőségteljesen függeszti Alfrédről, amikor karjává! irit fe­léje. Azláni ujnai együtt forognak s a hölgy kipirul tan rebegi táncosa fülébe: •— Isten'!' ez a fembeth walk! — Remek! -— mondja Alfréd s közben majdnem elveszti egyensúlyéit, mert a mel­lette ugráló férfiú véletlenül nem a fiáját térdére, hanem uz Alfrédéra csapott... Most már ötven pár ugrál a teremben és talán Ítéletnapig sem áii’tnának meg, ha a dzsezzbend hirtelen abba nem hegyná a zenét. De ugyanilyen lelkes q hangulat a szolid családi teákon, a házibálokon, o> mondón hölgyek esftéíLyein, a bárokban, amikor meg­szólal] a lambeth walk muzsikája. S közben a torid zsasiz balok egyre elh a-gyatot tebbakká válnak. Mo&t már nem lebet tagadni: a lasmbetti walk legyőzte a bridzsörületet. .. Bortól; Irén, Levelek Judithoz L . ' Judit, ha ez a szonett rúdtalált, — Te tudni fogod, honnan és ki küldte —* úgy olvasod majd lassan és betűzve: véremmel írtam mindenik szavát< Magas falak közt fekszem összetörtén, az égboltjából csak tenyérnyit látok, de biztatnak kis jelek, villanások: Q falakon túl vársz reám a ködben, Mirif romantikus hős, ki börtönlsből vérével irt lopva üzenetet — úgy írom most e szonettet Neked: a pergamerrtre harmat oz vérem. Galambpostád megjött, köszöntelek. Még éltetnek a titkos fényjelek! 1L Judit, mint romantikus, történelmi regény hősnőjét, úgy köszöntelek! Érted talán érdemes énekelni, bár sajognak még mind a nyílt sebek. Mig mások gyáván odúikba bújnak, . sunyitva és lapulva, mint az eb. Te a halállal huzol értem ujjat, mert jól tudod. hogy vérzik mind a seb, . znif vad zsoldosok fegyvere hasított. Vérző sebemre gyolcsot tépsz, puhát, amíg arcodon tü'pirosság fut át. Te bátran állód miattam a fT'kot, a vádat és a megvetést, ha kell: Judit, ne félj! Judit, nem vérze.k el/ LODOVICO BALTAGO. Az európai kultúra ^története! Dawson: Európa szűlsfése Vászonkötésben 198 lej. Eddig megjeien*, tek e sorozatban: Croisset: A görög kul­túra 198, Homo: A római kultúra 198* Galahad: Bizánc 19S. Kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj—Kolozsvár, Piati Unirii. Utánvételes rendelést is azonnal in­tézünk. Kérjen könyvajándékoknak alkal­mas ingyenes jegyzéket* ' ^v ’ * *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents