Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-08 / 6. szám

10

I: L L UN Z ÉK

19 39 fmnuúr fi.

IRKA-FIRKA!

Vigsolü* t.i I - Iii i'imou-tU‘1» «'ini'*' |

><‘k ivt'i ukvok oUks in- ON.s »• mindig les/ol vo * /iHMi h\it, ii Ih *.s/I I \^vt rs» i sü'k \»>nt.i'tol 'u

tan. l.i.v'tiDi indul im'i;, l'iulMMX’k, tiAv'iik «.'hfl- j ■s/»r latjuk «-gviuasl, neho/eii tnliljak inrg *i $ JiKţltoU*!«» t<-nI:i t. \ «m>\ .1 fogll-ilko/ás, cs a ij kuli korúim. 11 \ok 11 in v;n» kérdczöskÜHlés k • '»'in i, tegrldonmsnbb .M/i>kas isiineretfleu rgve.nvk k« > * »t I «'s kö/clebhi adat Ina 11 Val hum U«ţxvţţ:i(6jfv;i ke z deliek beszélgetni. fols.zu«iieS'és nioUdkes kérdésekről. F.gy tarwiiiNágbelii uri- a-vSAiuv mod szerencsés ötlettel |>ról>ál|iju ele pe-t venni ennek a Ic>11 1 k heiyz<* «nok. A/ ötlet abból all hogy a lár.saság tninden t'.igju tányérja iiu'lVtl „Iá jókozta'tö“ kártyái altul .s ezen póldául■ci ‘kavclkcvokcl olwusiliat j«i: ..A/ oc' lial oldalj szomszédja dr. X. Y.-rue I' ár jo |OiH'vii ügyvéd, a Közérdekű Szövetkéz! jog tanácsosa. Boldog házuséletet élnek. A/. sizony SAwhud j<i<*jébeu a napoleoni kor történetével fog'oJ kozák, űzőnk évüli s/eevodl1 'lyes bélye^yüjtö. Sokait utazott ás. utikailandjnii- -ról ani.lsvtság*\s történeteket si/.okoU i nőséin i. Egy t'iu és egy leánya v»nn, luhidkcttw Iiá xasok.“ A névjegy másik oldalán vicseoiit ez olvaislhattö: „Az ön johbolldwlti stzomisizód ja, Z.

L. kisasszony, egyetlen. ileánya Z. K. 1 nmeik, a< Gomb-tröszt elnökének Egyetemet végzett. Régészeti k utóda sokkul foglalkozik; ezidősze- rint «/«nwliyiesen vezet egy ásatást. L. kisasz- szonv a társaságijain főleg jó tűkönyikodáisról és sportról szere! bes/étani. Ha rvöikuki e két kedvet«*. tenta járó] más térre tenejlb a társalgást, vagy udvarolni kezd neki, rögtön veszedelmes hozománv vadász! sejt benne. Tűrhetően bridzsel." llatsneiiló kártyáik tájékoz- tánnk tt férfiakról, pontosam megjelölve a rangokat. kitüntetéseket, a különböző cinné két, bogy a megszólatiusmál se tehesseci sértődés. A tórsaiscíglielli uriuNiszony. aki ezt az ötletei kitalálta. őrömmel újságolna. milyen kitűnően bevált ez. ti gyakori«.than. Ismeretlen emberek néhány pillaműit ailatt összemelegedtek, intim Ívsz -Igetésihe merültek el, min'1 hu. régi barátság fii/.né őket egymiáshoz. Úgy hrésiszTÜk, a gomiolat valóban kittirxő. — ha talán' nem is egészen uj — de mégsem számol minden eshetőséggel. Mert vájjon mi történik akkor, ha egy tréfaskenivü vendég a vacsorái előtt felcseréli u. kártyáikat?

* '■

Nem is gondoljuk, mennyire vigyáznii kell az amerikai elnöknek, hogy kát hív meg az asztalához. Nemcsak ama kell figyelemmel lennie, hogy valăimenrtyLen bxidheletlen előéletű, tisztes polgárai ‘legyenek az Fgyesniit- .ÁHairtaknak, hamem arra is, hogy h*ii az elnök hivatalos vacsorát ad, amelyen valamennyi kongresszarsri és szenáins: párt arányosan vucn képviselve, akkor a vendéglátás költségei a>z álliaimot terhelik. Ha azonban csak néhány politikust hiv meg s nincs tekintettel azok pár hl Húsára, níkkor a vacsorát a saját zsebéből kel] five ne. Roosevednek tehát Migyázniu kell arra. hogy- a szenátorok és kongresszusi tangók, akiket asztalához My, ne egy politikai nézeten legyenek, ment különben saját megának kell a vendégeskedés költségeiI fedeztri. Az amerikai alkotmány igy gondoskodik arról, hogy az elnök időnként meghallgasson olyan politikusokat is, akik nem tartoznak az uralkodó kormányrend szer támagtód so nába,

*

Vigasztalásul azok számúira, akik aggódva- néznek aiz öreg kor sok lemondást követelő napjai élé. egy angol író azt bizonya'1 ju. hogy előrehaladott korhars is manadándó alkotásokra képes az emberi efene. Elmondja, hogy Kant hét ve un egyéves ko rabom irtó An- tolögiá ját, továbbá Az e^ika metafizikáját. Tintoretto hetvennégyéves korában festette a Paradksomoit. egyik leggyönyörűbb festményét. VetnderbiU hetven- és nyólcvanhárom- éves kora közt százuniHióvaJ gya'rapitóttá vagyonát. Verdi hetvennégyéves korában szerezte mes berrrr üí vét. OBhelilot, nyolcvanéves koráiban Fatis-lmffot és nyolcvanötéves korben tíz Ave Mariát, a Stafoait Maiért és a Te Eteumot. Caito nyolcvanéves korában kezdett nyelveiket tanulnia Goethe nyolcvanéves korában fejez:e be a Faustot. Tennyson nyolc- vaTUbájroméves korában irta legjelesebb mű vét, a Crossing the Bar-t. Tizian kilencven- nyolcéves koráiban festette legnagyobb történelmi. 'vásznát, a lepantói csaták Valóban cstspa1 olyan eSkotás, amelyre büszke lelhet fu egésy emberiség. De bizonyára lesznek sekap, akik azt vallják, hogv minden örök- életü munkánál szebb — a fiatalság,

*

Egy nagyvárosi szimbázbam történt az itt következő eset. Az első felvonás szünete 1 után jól megtermelt vidéki házaspár keresi | n helyét az elsöté'ü'lő nézőtéren. Sehogy se találják meg. Végül is a 'férj megszól it egy ■nézőt a sor szélén:

— Ugyan kérem, nem önnék lépteim a lábára az első felvonás előtt?

—* De igen), — hangzik a. mogorva válasz.

— Akikor ez a mi helyünk, Mat HM. Ülj esek le.

LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. 1 "

Robogó vonatf-palotfában leszi meg az angol királyi pár 13 ezer kilomé- leres látogató boruljál Amerikában

Elkészült VI. György és Erzsébet királyné újvilági látogatásának

hatalmas programja

LONDON, december hó. Most került napvilágra a? angol királyi pár kanadai látogatásának pontos pro»* gpAmja. Lzek szcrnul a brit birodalom uralkodója május 15-én érkezne a kanadai Quebeckbe és innen indulna cii arra az itira, amelyet eddig angol király még nem tect meg. Ez a 'látogatás nemcsak az. anya, ország és a domíniumok közütC szoros kapcsolatok melletti spontán tüntetés lesz, hanem külpolitikai szempontból >s igen nagy jelentőségű. Ugyanis a történelem folyamán .szintén e<lső esetben 'tesz majd látogatást a Brit birodalom ura az Egyesült- Alllamok elnökénél is.

Naponta ţoo kilometer

Úgy a kanadai, mint az Egyesült-*Alla- mok kormányának sok fejtörést okozhat a királyi pár fogadtatásának előmunkálatai- Ezeket az útiterveket) úgy akarták összeál- Ijiani, hogy a magas vendégek minden fontosabb várost lássanak és hogy ct. a hosszú ut még se legyen fáradságos. Mert, ha a tisztán megteendő távolságot vesszük figyelembe, már maga az utazás is nigy teljesítmény lesz. Az angol királyi pár egy hónap alatt megközelitően 18 ezer kilométernyi körutat tesz Kanada és Észak-Amerika területein.

Nagy általánosságban naponta ötszáz kilométert kell maguk mögött hagyniok, hogy a tervbe vett látogat ásókat elvégezhessék. Ezt nem lehetett másképen megoldani, minthogy a királyi pár a fogadtatások befejezése után azonnal, vonatra ül és tekintet nélkül arra, hogy éjjel vagy nappal van — továbbutazik. Ezen a fáradságos útjukon végigkísérik a királyi párt Macken-* zie King, Kanada miniszterelnöke és Lord Tweedsmuir tábornok, Kanada kormányzója.

A királyi pár a következő útvonalon megy végig: Quebeck, Montreal, CRtava, Toronto, az öttó mentén föl Winnipegnek, majd Edmoníonba. ahonnan a Cse 1- des-óceán menti Vancouvert érintik. Innen vissza Galgaryn, Winnipeg, Sudbury, Toronto, majd a Niagara-vizesés megtekintése után Washingtonba mennek, ahol az Egyesült-*ÂÎ'lamok elnökének vendégszeretetét élvezik majd. Washingrtónból New- yorkba, majd onnan hajóval az Edward- szigetekig hajóznak és végül Halifaxon keresztül elhagyják Észak-AmcrikátA nagy vonalakban ismerteteti» útiterv s/.ün't.il in várost érint és átlag naponra hivatalos fogadtatáson kell jelen ienniók.

A Niagara vízesésnél találkozik VI.

György és Roosevelt

Talán egyik legérdekesebb programpont ja .1 hatalmas kirándulásnak Galgary- ban lesz, ahol az urfkodópár réslvesz június i-én egy nagy indián ünnepségenAz eddigi tervek szerint az, angol királyi pár és az Egyesült-«Államok elnök»- a Niagara-vizesésn ól 'találkoznak, még pedig június 6tán. Innen együ't't utaznak Washingtonba. Az angol királyi pár meglátogatja az 1939-es esztendő legnagyobb amerikai látványosságát, a ncwyorki világkiállítást is.

Hogy ezt a bőséges programot minden zökkenés nélkül elvégezhessek, a Canadian Pacific és National Railway vasutak mérnökei és munkásai már most megfeszített erővel dolgoznak. A királyi pár vámára külön mozdonyt, társalgót, étkező és hálókocsit építenek. Akik az előmunkálatokat ismerik, azt mondják, hogy a királyi pár robogó-palotában uituzik majd

Látogatás az ötös ikreknél

Az eddigi elgondolások szerint a király négy beszédet mond kanadai utazása alatt, még pedig Quebeckben, Ottavában. Vf to-* riában és végül Haiiifaxban, közvetlenül az elutazás.! elöw. Halifax-nek egyébként az az érdekessége, hogy a város lakói nem a (legnagyobb lelkesedéssel és érdeklődéssel tekintenek a nagy esemény elé.

Nem tulzunk, ha azt állWjuk, hogy Kanada most erre a látogatásra összpontosítja minden figyelmét. A városok diszitése, szépítése nagyon sok munkaaJkaim at teremtett. A szabók túl vannak halmozva munkával.

A politikai eseményeken kívül talán a királyi pár látoga+ásai közűi a legérdeke. sebb az lesz, amikor meglátogatják Kanada büszkeségét, az ötös ikreket.

A tengeri uttat az uralkodópár az angol flotta egyik legszebb cirkálóján teszi meg Angliából Amerikába. Ha semmi nem jön közbe, akkor a király és a királyné egv* hónapi távoliét urán ismét Angliába érkezik, miután olyan látogatóké rutait ért meg, amilyet eddig a világtörténelemben semmilyen uralkodópár 9em tclM- (R.)

Babonákat vásárol Amerika számára

egy magyar fiatalember

SZÉKESFEHÉRVÁR, január hó. J

Pormi és S'âtrraJi borított kis stportaartó állt raeg az egyik fehérvára, szálloda előtt. A ko- I esi üléseit hőrdobozok. bőröndök, csomagok boritofl'ák, amelyek közül csak nagy ügy- g vei-bajjal bujt ki egy magas, vállas- fiatalember. Ez a fiatalember Horváth J. Elemér, a világ egyik legfurcsább 'foglalkozását folyatja: ő az első és egyetlen hüvatásor? babona gyűjtő, aki nem tudományos szenvedélyből, hanem üzleti szempontból: dolgozik. Ez a furcsa üzleti vállalkozás, saját bevallása szerint, szépen jövedelmez.

Horváth J. Elemér mórt bányászfamüáá- ból származik. Édesapja még a vi'lágháiboru előtt kivándorolt az Egyesült-Államokba. Egyetlen fiát gyakorlati, eme rókád, szellemben nevelte.

Néhány esztendővel ezilőtt édesapja vksz- szaibént és vele jött a fia is, aM bi pécsá egyetemre iratkozott be, de tanári oklevelét már nem iszerzte meg, mert anyagi bajok kenyérkeresetre szoritobták. Horváth J. Elemér nem azért nőtt fel Amerikában!, hogy megijedjen egy Ms vállaillkozásfcól és szétnézett a magyta „piacon“ — mivel lehetne biztosan megkeresni a kenyeret. így .jutott el fantasztikus ötletéhez. A gyakorid t igazolta, hogy a fantázia gyakran a szerencse forrás»,

i Az első megrendelések

Első megrendelői a filmgyárak voltak, amelvek. felésiaenték « ..fiatel Amerika“ babona szegénységfő s. spec'álisan atmerikei] Ízlésre készült filmjeikben használták fel a megvásárolt babonákat. Tucatnyi amerikai finnre szállított a babonaexportőr élő. évszázados hiedelmeket & hatujju gyerekről, aki hetedik születésnapján meglátja a halál láváját, a holdfényben szedett kutyatej fűről, ami gyikvérrel keverve bizionyos igék kíséret eben elmulasztja a fülzugást és egynapos özvegy hajszáláról, ami biztosan megóv -minden adósságicsintálástól.

A filmgyáraknak egyetlen kikötése az volt, hogy a babonáiknak élő babonáknak kell tenni, szóval olyanoknak, melyek ma is gyakorlatban vannak. Horváth J. Elemér tehát vette a sátorfáját és jármi kezdte az országot. Felkereste a pásztorokat, a tiszai tpá- kás®v*lógót. A gyűjtés maga 'persze roppant körülményes volt. Nemesek a -babona „sző- »reget“ kellett' pontosan feljegyezni, hanem meg kellett állapítani a babona életkorát is, mert ez az ,,exportcikk“ anmá-1 értékesebb, minél, 'öregebb. A kiviteli életkor háromszáz esztendőnél kezdődő1!. Komoly pénzt fizettek egy-agy törökkori ba bonáért, még többet, ho' gyökere öt-hatszáz, vagy még több évre nyuflotti vissza. A szöveg és az életkor mellet1 igyekezett Horváth J. Elemér valami tárgyi függeléket csattogni a- küldeményéhez s nem volt szűkmarkú, hiszen minden költségét fedezték a megrendelők.

Egy ezerdolláros babona

Horváttfi sem győzte harapuéyocni, hogy

11 akid utó és <-i|x»rl/»r uiii/il. .111 I Fny

\ é (IjVZkré Hovsvms Uvffffsri/i . u im <-í iii«»ii dot!« **g\ rk ii/'í lFixik törtéíMrlét, imul.iu *-gy t'Agyr,k<-n-i y.-dto halxniát a<lott ■ »:*• •*

I aim-r Jtai banká 11 a-imli.i i .!.1 lü<

\ iá nyö'gjáiiák. ,\ ímlI>u*i;i 1i<>.<- *-gy fu *• > /.d ■' , javHisaftfiszony, a-ki 1700 körül • 11. I,/ 1 jav.. . avs/oíiy a laiIxMia vzi-rnnrt *-gy u 1 a in., I. ln«H grófi < --.illádból s/árin»«-'oll, al ionii a n

száműzlilí, mert txiszorká*y hirélx l.rveiiA fiuktl giófkisavs/>my vtluigyla :i ka télyt pórPUliáV, öltött c»s Vl-kiIi V«-l'lua n-k.t-ll birtiáj<^, dolgokka l. k<;z<tel t foglal közi A n<- vezeN-.s Jxis/orkány K< vthely kömy'-kf-u la köti, ha Kulimé vai| iiw-gojiitoHa a grófi < s.i’/i rlot, nővérei1, akik kiü Ldö'/i'tk, aiegátkozt« hogy .születendő gyenm-k-elk nu-Méhil azon a iKijxm, <11 idkor ix-töltik 18. éviik*-!. nőjjön. jixiii-ii véres 1 Kígyók teremnek. \ ha íj*zna i. ól ra j/a s/.*-ri*it u szörnyű ától. m< i.* foga'nt, Vbel'. Velnirn imokahilguii és a» é: lesziánrrti/oUai 18. éviik betö'Aését im-ş űző leg eltűnünk u külvilág elöl, csak hetek inul va kerülüik elő lesoványodva lx-U-gen. Egészségüket csak egv év imi*vsi nyerték vissza, <le aztán mTíndegyifk jxihkVtjkmuI hovz- sztlétetü Jett.

— Utáiiurnéztem, — mondja a Jjabona - gvüjtő — való igái/, hogy a kühralt grófi csa Iád riőtagjai min<l Oá—106 éves kornkb n hailhuk rneg. Ennek (xersze -semmi összefűg- gése sincsen a babonával, de megresidelő niet hiíheUit'ten hüszk«iséggel töl ött*; el s vé te-láiikénl 1000 dollárt fizetetk

Savanyu Jóska tükre

Az alföldi és tiszaháti gyűjtés legnagyobb része u filmgyárak kezébe került. Igazi, sze oaékyi ha>aná-l«!i ra «zán-t babonák igazi aranybányájára a Dunánkul dombjai között búk- 1 kant Horváth J. Elemér. A magyar ember úgy formázta, alaikil-gatUn évszázadok során a IjXiibonáat, hogy azokban valóságos i rodul- oii mü született. Tei mésze'esen tudományos érfdke ‘is van a gyűjtésnek, aiz egysaerü pa- raisizti babona igen sok helyütt észrevétlenül ka jjciolód ik mitologikus adatokkal.

Horváth gyűjtése nagyüzemmé fejlődök A tea Into ni kecskekörömből például kiló- számra vásárolt s az>t minit talizmánt bocsátja áruba. Minden kecskeköröm mellé nyomtatva mellékek angol nyelven a legendát. A nyomtatványon rajta vwi a Balarton látképe is.

Nrrmogyi, /wtaL. vasi gyűjtőút irtán a Bakony vdékére kanyairodott fel és egüsz sorát gyűjtötte össze a rigényes betyárbuibonák- nak. Tühanybun hallott egy tőr énelet Savanyú Jóskáról, a grófi bedyárrók A tihanyi 5>a van y u -barlang 1<-f én yképe z.é-sé ve] kezdődött a nyomozás, majd lefiiimezte azt a vén tihanyi halászt, «ki az első nyomot adta. Egy» Zircz melle"ti pusztán akadt az öreg tanyásra, akinek apja személy sror.nl ismerte a nagy iiaramiát. sőt őrizett egy k irágott;, tokos tűikről, bakonyi „tükrös1“, ami eí öreg sszerint Savanyú tulajdona volt. F.z : a „tükrös“ a hanutmia kabalája volt. Állandóan a nyakában hord a, kis vásizonzacstkóba kötve s anrig az az inge alei't volt, add g — saját hiedelme szerint — nem fogta fegyver. Való hogy Seivanyu sohasem sebesült meg, de egyszer a szeretője elárulta a veszprémi pandúroknak. éjs®n'ka lelopta nyakáról a tükröst és Savanyu másnap fogságba esett. Aru-íó szeretője a vén tanyás apjának húga ■volt, akit a betyárokkal tartó család kivert. A tükrös megmarad! és súlyos pénzekért sikerült meg is vásárolni. Most ott nyugszik a sportautó egyik bőrdo'bozában, mint a gyűjtemény egyik legnevezetesebb darabja.

, A legszebb példány nyomában

Bucsaizáskor elárulta Horváth J. Elemér, hogy gyüjtőutjának egyik legszebb eredményét hajszolja most, ha az meglesz, akkor összepakkol és ae egész gyüj'eMÓnnyel kimegy A merikába.

Ez az utolsó díszpéldány babona valahol Csókakő község körül rejtőzik. Szövegéről már annyit tud, hogy a csókái várromhoz fűződik, amelyben nem sokkal a tatáridők után egy jóságáról nevezetes’ grófnő lakott, «kit szerelmével üldözött egy neme; vértestiszt. A német nehéz katonák még a honfog látás után, a pogány villongások idején jöt- j lek be, majd a béke helyreállása: után a mai j Vértes hegységben telepedek te és afféle 1 rabló lovagok gyanánt éltek. Ez a vértes tiszt, «ki a csókái grófnőt ü'Időzte, minden eszközt megragadott, hogy a közelébe jusson. A sízép grófnőn kívül annak vagyonára is fájhatott a foga s egy alkalommal be is tört <1 csókái várba. Az atsiszonv azonban elmenekült előle és bevette nragát a csókái vár afata húzódó labirintusba, kincseivel együtt.

A vértes- haragjában tenomöoltaf a a várat és a szép grófnő odaveszett Kincseinek a helyén, a babona szövege és régi babona - hagyományok stzerin! minden Szilveszter éjszakán lángok csapnák föl. A kincsek azonban megvannak, mondja a babona, azt minei g egy féleszű kondás őrzi. Csóka környékén emberemlékezet óta mindig volt féleszű kondás. Egy évvel ezelőtt meghal1 az utolsó és étppem a napokban vett hirt Honváth J. Elemér, hogy Kápolnáról odaköltözött egy epileptikus, gyengeelméjű kondáslegény, aki naphosszat a csókái vár körül kóborol. Ezt a legényt keresi most a babonakereskedő.