Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-08 / 6. szám

r 1. LEN 7. A K an:: Gyógyíthatók a tüdőbetegségekÎ Mindazok, akik asztmában, tüdőcsúcsharútban, idiitt köhögésben, nyálkdsoddsban, vagy hosszasan tartó légtsóhurul- ban szenvednek és eddig hidba kerestek gyógyulást, portómentesen megkaphatják tökéletes felvilágosításul szolgáló és több képpel ellátott vGyógyíthatók a tüdőbetegségek“ című könyvünket. 7 lejjel Jelbélyegzett levelezőlapok tisztán kiirt címzéssel: PUHLMANN & CIE, BERLIN 850. MUGGELSTRASSE 25-25 a alá küldendők. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Küzdelem a Földközi-tengerért ber. hajóraj’ának ereje és a mcgerős-.Vtt Toulouse—Korzika—Bizerta háromszög tökéletesen védte. Spanyolország n:m v.*á- mi or. ellenfélként s Így az atr.ka; francia gyarmatbirodalomhoz vezető utak reliefen biztosítottnak látszó Mik. De szabadon ;J- lort az ut katonai szempontból Franckor-« szag számára a Fotóközi tenger keled me­dencéje télé is. amig Olaszország a Libia: partvidék és Pante bari a szigetiének meg­erősítésével nem teremtett magának ural­kodó stratégiai helyzetet a tenger középső szűkületének vidéken. A spanyoio rzigi habonj azután nagyban váJitoztatoti a ked­vező francia helyzeien. A földközi-tengeri spanyol partok nagy részben már Franco ’ábornok kezeibe kerültek, akinek rokon- szenve a parancsuralmi államok, különö­sen Olaszország iránt, közismer*. Az af­rikai gyarmatbirodalomhoz vezető urak szempontjába) annyira fontos Majorca* szigetén szintén Franco parancsol és c'a:z önkéntes, vagy sorkatonaság cpöi ki az erődiitéseket, melyek repülőgépek é? bu* várhajók támadásainak elsőrendű kiindu­ló pontjai lehetnek. A spanyol Marokkó partvidéke, különösen Ceuta és környéke, melyet újabban ál'lifóíag németiek erősí­tettek meg, szintén veszedelmessé vÜha- <:k Franciaországnak afrikai gyarmatbi* rodalma felé vezető útjaira. Végül ped'g a Líbiában összpontosított olasz hedsereg melynek az egyiptomi határtól a tuniszi határig terjedő kitűnő utak-ttj épi'e’tck, szintén veszedelmessé válhatik az afrikai francia gyarmatbirodalomra. Ezzel szem­ben ül viszont a francia haditonge. eszei­nek eddig megőrzőt* erőbeli fölénye az olasz haditengerészet föűött és a nagy francia gyarmati hadsereg, mely számbe­lileg és talán fölszerelésben is. messze túl­szárnyalja Olaszország afrikai hadseregét. A löídközimlengeri angol helyzet Külpolitikái kérdések megfigyelőt irr'* nem szenvednek témahiányban. Minden hét meghozza a maga külön, veszedelme- sen időszerű vita tárgyát. Egymás után bódotj fe-lszinre az eddig rejtett elientétck ködös hátteréből ukrán kérdés, memch kérdés, Savoya, Korzika, Tunisz és Dzsi- buti kérdése, mindezekbe bombas/erűen robban!’ még bele a példátlanul éleshangu nyilatkozatokra alkaimajt) adó német—ame­rikai ellentét is. Az elmule hét fővnatír« gya az olasz—francia feszültség és a Per* lm és Washington közöd folyton nőve* kedő eJUenüét volt. Daladier francia m-nisz- ccreínök a hét végére érkezett vissza ha­dihajók élén végrehajtott korzikai és tu­niszi demonstratív útijáról, melyet a jövő hét folyamán Chamberlain és Halifax bé­késebb jeD'egü, de nem kevésbé súlyos problémákká) foglalkozó római urja fog követni. A kén ut között hangzott el Roo­sevelt amerikai elnöknek a washingtoni képviselőházhoz intézett, nagy fehünésf kedő üzenete, mely már elejti a-z ellenté­tes világnézeti arcvonalnak kialakulásával ízemben tanúsított eddigi óvatosságot r3 és a parancsuralmi haiulímakkal szemben egy­séges arcvonalba hívja a demokrata ha-al- makat. Roosevelt felhívására angol és francia részről aíighü fognak a válasszal sietni. Úgy Paris, min* London jói tudj», hogy az amerikai segítség nagymer ékii, sót döntő is lehefl, de csak akkor lehet rá biztosan számítani, mikor egy c*;tle-« Res küzdelemben angolok cs franciák már az amerikaiakra nézve is veszedelmes se* beket kaptak. A két nyugateurópai ha­talom ezért! megegyezéssel próbálkozik T.- kább érdekeit) megvédeni az újabban föl­vetődött európai problémák örvénylő zűrzavarában Amerika segítségé'.' azonban minden eshetőségre készen akarják tartani, gét. Ez az oka, hogy Londonban és Paris­ban az elmuh hét folyamán legóvatosabb fönntartással^ sem éltek amerikai vezető egyéniségeknek a német birodalom vez.é- re ellen elhangzott példátlanul éles 'ám* dásával szemben. Egyelőre óvatosság a jel­szó francia és angol, de főleg angol rész­ről a földközi-tongeri vitában is, mely megoldhatatlannak látszó ellentétben ál* litja egymással szembe Olaszországot és Franciaországot, de végeredmé íyben száziszázüékosan a franciák mellett érői­kéit Angliát is. A földközi-tengeri játszma A békekötések uitán egyidcig a háttér trendjében, a Földközi-tenger a nagy eu* rópai hattalmi versengésnek megint egyik főtárgya lett. Mint az angol tengeri ur?-* lom „főütóere", a francia., olasz és más. erőben kisebb imperializmusok játszó ír­re, földrajzi helvzeténél fogva dön 5 be­folyást- gyakorolhat Európa kialakulóban levő újabb hatalmi megoszlására. Iir ij fölmerül a kérdés, mely az európai »zá* raztöldön legutóbb a volt nyugattá antant- hatalmak hátrányára dőld of, hogy az cő- dig egyeduralkodó angol—francia csopor­tosulás a változott viszonyok közöt-t is meg tudja-e 'tartani régi vezető szerepét, vagy a szárazföldi döniő szerep feladása u án, most elkövetkezik az angol—.francia föld­közi-tengeri uralom alkonya is. Sulvos, nagy kérdésekről van itt szó. Francilor-* szag világhatalmi szerepe és AngFának egy évszázad ó'b kétségbe nem vont, ál- alános '-tengeri uralma forog kockán. A ■tét óriási. A lefolyt világháború sem érintett nagyobb problémákat. A már fo­lyamatban íievő nagy játszma eredményét, annyi mindentől függ, előre látni nem le* hét. De a megindult küzdelem nagy vona­lai!! érdemes 'tisztán szemügyre venni. Francia helyzet a Földközi-tengeren Franciaországot főleg a Földközi-tenger nyugati medencéje érdekli. A középten- gemek ezen a területén eddig kitűnő stra­tégiai helyzete volt. Olaszországgal szem« AngHa számára, melynek a Földközi-* • tenger egyik legfontosabb vizi útja 3 amelynek Franciaország a katonája az eu­rópai szárazföldön. a Földközi-tenger kü- { lönböző pontjain és a fÖldközi*tengen partvidékeken szintén fennállilanak mind'* zok a veszedelmek, melyekéi1 a francia érde­kek szempontjából előbb felsoroltunk. F. ve­szedelmek azonban, angol szempontból, kiterjednek a Földközi-tenger nyugati me­dencéjére is, melyen a brit birodalomra nézve életbevágóan fontos pontok találha­tók. London a föLdközi'tengeri kérdésben megegyezést hozott léire Rómával, ez a megegyezés azonban, .tekintve a kénóg'e-t len angol—francia érdekközösséget, csak akkor válik Anglia számára értékké, ha kiegészüődik egy hasonló francia—olasz megegyezéssel is. Olaszország ma fzilárd- nak tekinthető, egységes blokkot képez az elmúlt hónapokban óriásivá nőt* nagy német birodalommal. Ez az egységes blokk kettévágja Európát az Északi len* gertő! megszakítás nélkül a Földköziben- gerig és különösen német részről haj-an* dóságot mutat az angol szempontból szint én rendkívül fontos Fekete-tenger és Kis- ázsia felé irányuüó terjeszkedésre is. Az angolok életbevágóan ontos földközi-ton* geri útjára igy nemcsak Olaszország, ha­nem a Berlin—Róma tengely által jelen tett egész hatadmi csoportosulás nehtteJtk rá. Anglia helyzete pedig, ha a tengerek Anglia európai riválisait csak száraz­földi fegyverkezésük akadályozta meg eddig, hogy hatalmi törekvéseiknek a flo1- taépités torén is eleget tegyenek. Az angol —francia és a német—olasz csoport ten­geri erejének aránya az utóbbi időben nem nagyon változott 9 az előbbiek fölé­nyes ereje eddig kétségbevonhatatlan. Né* metország azonban csak pár nap eiatt je- Itenlbeslto be, hogy buvárhajók fokozott építésére készül, ami igen sok okból, kü­lönösen Anglia számára, jelent, nagy ve«' szedelmet. Olaszország pedig erős hadse­regek föFótt rendelkezik Líbiában és Abesszíniában, szóval a szuezi és adeai szorosokhoz közelfekvő földközi-tengeri és vöröstengeri partvidéken. E hadseregek működési célja pedig igen könnyen lehet Egyiptom és a Szuezi-csiloma. Napotoon is innen akarta az angol világhatalmat sar­kaiból kifordítani; szent-ilonái emlékezé­seiben írja, hogy „a Nílus mdUett dől el az Indiák sorsa is“.A keleti Földközi-tenger gyakran átrepülő olasz 3égi flották nyug­talanító ereje szintién számításba jövő faktor. És mindehhez hozzá kell számítani még a jugoszláv uj tengeri hatalmat, mely napról-napra szorosabban kapcsolódik Olaszországhoz. Az olasz érdek a Földközi^tongeriu leg­alább is egyenrangú az előbb említett két j uralmát egy vagy több kontinentális ve* zoiő hatalommal szemben elveszi'-í, kis sziget helyzetévé válik, mely szemben áll J egv földréssszel. Ez a veszedelem adódvt számára a napoleoni háborúk idején épp úgy, min* a század második cv^zcdébcn Németországgal szemben folycuuott világ* háborúban. A brit anyaország európai befo­lyására nézve, moly nagy részben egy hátai- mos és nagykiterjedésü ázsiai gyarmatbi* rodalomra van fölépítve, a Földközi-ten­gernek és tongerszorosainak proplémája 1 legfontosabb létkérdések közé tarto-ik. E tengernek az óceánokra nyíló két kapuja, GibrUár és Szuez*Aden 9 központi szii«* külel fölött eddig uralkodó Malta, vala­mint az ázsiai partoknak parancsoló C:p-* rus szigete és a Szuezücsatorna „Hintcr- land“*jának tekinthető Egyiptom angol kézben vannak. A harmadik kapu, a Boszporus-íDardaneliik színién az an goi figyelem fontos tiárgyát képezi, mert tá­madó útja lehcs egy, a Perzsa’öböl é~> az Indák felé terjeszkedő nagy európai ellen­félnek, amelynek föllépésé* világháború előtti tapasztalatai és az utolsó hónapok­ban fölmerült több je) alapján London szintén nem tartja kizártnak. A Darda­nellák körül egyelőre csend van, de köny- nyen meglehet, hogy ez a pont is a jövő. talán nem is a ‘tivoli jövő szenvedő yrs vitáinak -lesz megint egyik legégetőbb pontja. nagyhatalomnak, Franciaországnak és An­gliának érdekeivel. A Földközi-tenger part­jainak legnagyobb részén olaszok vannak elhelyez kedve, még pedig az afrikai túr­tok igen sok pontján, francia és angol gyarmatokon is, többségben. Olaszorszá­got a Föttdközi-tenger szabadsága újabban annál inkább érdekli, mert nagy birodal­mi gyarmata, Abesszinia felé is szabad tit­ra van szüksége, mely jelenleg a stratégiai­lag Anglia és Egyiptom illt'a-T. gazdaságúig főleg Franciaország által ellenőrzött Szu3- zicsatomán át vezet. Tunisz partjainak megerősitett francia stratégiai pOn^Tva], melyek a francia haditengerészeti földközi- tengeri helyzetét különösen kej/ezővé teszik, valósággal az olasz partoknak sze­gezett ágyú szerepét játsza. Érthető tehát az olasz kívánság, hogy ezen a heíiyzeton mielőbb változás történjék. Az olasz szem­pontból kedvező fordulatokról, melyek Róma stratégiai és politikai erejét a föld­közi-tengeri vitában is megerősítették, az angol és franca föüdközitongeri helyzet­tel kapcsolatban emlékeztünk meg. Cham­berlain és Mussolini jövő héten esedékes római tárgyalásainak ezek az adottságok fognak alapul szolgálni. A francia érdé* keket is képviselő, szivós és hatalmas tt- goi tárgyaló erő áll majd itt szemben az uj Olaszország nagy lendületű követelései­7 0 39 I a n ti i r H. (BmMHHrauanMmannc«i vei, melyek mögött a közeimül r. n |í* iiyci folytán különösen ^j1 .r vái' Bér' 1 - Róma tengely korv^'Ţ.’j ()/: Ji.-t •' >/r> * venni. Olasz, részről a kT ‘ vl' iát a Berlin Kóma O,lt>on 'góbi­jának tekintik. A Paris Im.^ ly szintén ezzel a kon cepe .óval mii . ’aha, melyben nem lctz könnyű pá 91 mos irányba téríteni az egymásra edd g rézuitosan álló tengelyeket. —». MA 48 ÉVE• 1891. január 7 én óriási hideg van. A Duna legtöbb helyen befagyott, ami 1863 óta első eset. Budapesten divatozik a Du­na jegén való áfsétáüs, ott, ahol nyír’a a „propeller-papucs ladikázik át“. Előző nap a/onban szerencsétlenség történt: J» jég beszakadt, 18 ember viz. alá került éa egy kislány életét veszítette. Városunkban másnemű baleset volt: A Kisszamos kiön­tött. Közönségünk már este is korcsolyá­zik villanyfényben, katonazene mellett A magyar politikában „reform kór“ veti előre árnyait. A Szapáry kormány ifjúsá­ga: Szilágyi Dezső igazság-, Wckcrie Sán­dor pénz. , Csáky Albin gr. vallás és köz- oktatásügyi miniszter nagy újításokat ké­szítenek elő s már jelentkezik a jövendő egyházpolitikai harc első fecskéje: az el- keresztelési rendelet alakjában, Gajzágó Salamon főszámvevőszéki elnök nyuga­lomba vonul cs szeretné ezt a miniszteri állást vejének, Lukács Béla kereskedelmi államtitkárnak biztosítani. A világpoliti­kában erős izgalmat keltett a hir a Bul­gáriába már jó régen kivándorolt Lucki- nak, a török rendőrség segítségével kons- 'anúnápolyi útja során Oroszországba történt visszahurcolásáról, mikor az is ki­derült, bogy 100 és ico orosz kém dolgo. zik Törökországban. Bartha Miklós nagy cikkben méltatja Szakács Péter nemrég megválasztott EGE-titkár szerkesztésében megjelent nagyszerű „Erdélyi Gazdát“. Korban igen fontos kísérletet határoztak el; négy helyt, elsősorban Kolozsvárt, női, kereskedelmi szaktanfolyamot letesse­nek. — Az Erdélyi Irodalmi Tár* saság fölolvasó ülésének szereplői: Éj-, szaki Károly, Scbesi Jób, továbbá mint vendég, Ivánffi Jenő cs Hegycsi Vil­mos. Lapunk felettébb megbotránkozik, hogy Csikmegye a Karolina-kórházhoz intézett hivatalos levelét egy 1850-ből eredő történeti okmányba csomagolta; eb­ben az iratban az osztrák császári kato. nai hatóság kérdezi, hogy Kőváry László, az 1848-as Ellenőr szerkesztőjének a ki­hallgatásáról ezóló jegyzőkönyv adatai megfelelnek-e a valóságnak? Este a szín­ház bemutatta Bartha Miklós színmüvét, a „Melanie“-t, mely jelentékeny sikert ara­tott; szereplői voltak: E. Kovács Gyula, Hunyady Margit, Krasznayné, Gero Lina, Tvánffy, Fenyvesi, Megyeri, Gál Gyűl«*, Szentgyörgyi. Egyébként Ditrói Mór igaz­gató szorgalmasan hozza színre a „Magyar ciklus“ keretében a magyar szinmüiroda- lom jelentékeny d«arabjait. Legutóbb sorit ejtette Szigligeti A világ ura cimü szomo- lujátékának, Szigeti József „A vén bak- kancsos és fia, a huszár“ c. népszínmű­vének, Bornemissza Károly br. „Gyer­mekkirályné“ c. operettjének, Tóth Kálmán történeti színmüvének: Dobó Ka- ricá-nak. A Melanie e sorozat VIII. da­rabja volt. A fentiek és Szerémi Giza, Szathmáry Árpád, Pusztay, Szentes Ilon, Láng Etel, Küry Klára, örley Flóra, Ha- day, Váradiné, Polia Jenny, Kápolnai, Tö­rök szerepeltek bennük. Nagyarányú tré­fás birdlatokaf ir ezekről a „magyar es­tékről“ Járó Kelő (Sebesi Samu). Megyeri Dezső uj operettje, a Katonás kisasszony, nagy sikert aratott a budapesti Népszín­házban; már itthon is erősen készülnek1 bemutatójára. Pálmai Iika nagy sikert arat Bécsben, mint „német“ színésznő. A tár­cában terjedelmes méltatás ismerteti Hedda1 Gabiiért, Ibsen uj színmüvét!. A német császár parancsára ezentúl kéthetenként a berlini opera főbb helyeit az udvarhoz be­járatos előkelőségek -tartoznak megvenni és előadás végeztével az előcsarnokban es­télyre összegyűlni az uralkodópár tisztele­tére. A Comedie Francaíse tiszta jövedel­me 465.506 frank volt, 40 ezerrel több,j mint 40 év előtt, amikor a csúcsteljesít­mény volt; pedig mindössze öt újdonságot’ vitt színre. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj; Piaţa Unirii. - ... Brit aggodalmak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents