Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-04 / 3. szám
jsisuif Magyarország !@gfoi»f» barálságbao és sorsközösséglueii él a füerfJa- llőnia iengeiy balalmaoar Csúky István gráf? magyar kti.éigyminisx1@r újévé 'cikke. — A magyarországi kisgazdapárt vezére nyilatkozik a zsidó kérdésről és a lőídreiormróí WTTWWTTSW ma BUDAPEST, január 3. Csáky István gróf, magyar külügymi nisater'újévi cikke, melyei leg nap rövid kivon#/ ban miár közöltünk, nagy érdeklődést ké t a magyar főváros politikai és diplomáciai köreiben. A magyar 'külügyminiszter cikkében mindenok előli orra mutat rá, hogy az elmúlt évben nulyen üiagy erővel tört eő a Berlin —liemo tengely és hogy ebben az előre «"résben olyan természetes, flokozuios fejlődésről van szó, amely feltartóztat hant ómnak látszik. Az idők nem a tengely ellen dől godnak, hanem el-emkezőleg, a Berlin-- Róma-tengely mindinkább berendezkedik és egyre nagyobb 'ért nyer. A tengely Olaszország és Németország között olyan szosnos eszmei kapcsolatot hozott léire, hogy az az egész nemzeti életet áihai ja ás ellenáll hatatlan ütő-erővel gazdagítja. Ez az ütőarő elegendő arra. hogy az esetleges fegyverkezés, a számbe’i fölény, vagy a nagyobb anyagi erőforrásokat és hatalmi eszközöké, eliensu yozza. A vezércikk ezután azt fejtegeti, hogy ménéi függetlenebb és bensőleg minél egységesebb egy állam, annál megbízhatóbb. A kölcsönös és tartós bizalom nélkül azonban a baráti ál-amok sem jc- 1 öntenek erőt. Egy kis á lam ■.* bizalmat szálárdsággal és állandósággal szerezhet, meg úgy küpolitikájábajaR mint belpolitikájában. Magyarország — <rja a magyar külügyminiszter — már bebizonyította szilárdsága: a legnehezebb időkben, amikor még gyenge volt és félelem nélkül állott azoknak a hatalmaknak olda Iára», amelyekhez éra dims és érdokkapcso- latok, sőt a közösen kiontod vér emléke is fűzi. Nem szabad elf ele jeni, hogy Magyarország a legjobb ■ barátságban és sorsközösségben él ezekkel az ál amok- kail és lehet, hogy ebben a kaocsolatban véleménykülönbség e-ofordulhaí, de sza. ki tás sjolia sem. A magyar nép Szent István óta mindig orra törekeded, hogy nemzeti módszereibe minden olyan eredmény; átvegyem amely külföldön hasznosnak bizonyult. Magyarországén pedig alkalmas a magyarság szellemi és lelki erőforrásainak gazdagítására, ismerjük és nagyrabecsüIjük a kommunizmus eile ni egyezmény hiorderejét — írja Csáky giróf. — Több, mint egy évvel ezelőtt megáHapitöutuk a Népszövetség SÜIandó hanyatlását. A világ közvéleménye kél egymással ellentétes eszme körűi kezd kikristályosodni. Tudatában vagyunk an maik, hogy ugyanazzal a meggyőződéssel senki sem vallhat leél hitet egyszerre. A Magyarországba hegyezett bizalom egyik elő fel étele, hogy a Berlin—Róma tengely lebegjen a magyar külpoliókusok szeme előtt és ne felejtsék el aizt a tényt, hogy a német birodalom Középeurépában • földrajzi fekvésénél, terjedelménél és lakossága 'tömegénél fogva,.gazdasági tekintek bem bizonyos e-őjjagokat nyert Ezt a tényt a1 nyuati hatalmak sş felismer lék, tehá nyugodtan állapítható meg, hogy a tengelyhatalom olda-án állók nem helyezkednek szembe szükségképpen a nyugati nosgyhatalkniakkal. Az ilyen ádásfog- laíás különben is ébenkezne Németország és Olaszország szándékaival Sajnos, bí- zrcnyos nagyhatalmaik, részéről iulgyakran nyilvánul meg az a propaga tidi szil* kus állítás, hogy aki nem ád szembe a nyugati nagyha álmákká!, azt rögtön' németé lenesnek könyvelik el. Az erős és független Magyarország a tengelyhatalmak szempontjából hatalmi tényező. Magyarország és Lengyelország viszonya szilárd alapokon nyugszik. Az őszi válság óta mind érezhetőbbé várk H magya. roknak a .jugoszláv nép iránt tanúst ott nagy becsülése. Magyarországnak a többi szomszéd országokhoz való viszonyáról is optimista hangon mutatkozott Csák? gróf. — ŢogadhaîCaflan — fejezi be cikkét Csáky gróf —, hogy az'újéviéi sok ne- kézséget kell megoldani, de legmélyebb meggyőződésem, hogy az a nemzedék. aipcly átélő az általános háborút, nem akar még egy ilyen szerencsétlenségbe sodvődíü, Eckhardt Tibor a zsidó kérdés« i rői és a földreformról BUDAPEST, jiiaiuáu- 3. Eckhardt Ttbon, a laiagyaa-ország ki'Sgazdiapár' vezére pártja értakeztetón beszédet tartott. A zsidó kér. dósról! be&zélít $ eizt mondta., hogy a mostani j Ikomutoy amikor bajba kerül, w tesí dókon nt egyet, Kéáégteteri; hogy n legfenitosabJ.i ttodé* Míigyarországon « zsidó kiérd1» <to f foltok érdéi, A kettőt együtt úgy. lehet meg j fogalmazni, hogy az ország nemzeti vagyo- I n .111 dk és j&visdel mének nagyobb része nem j 11‘óiét kevés omber kezében. Így tehát tei i ute.'vzcteţ. hogy nagy tőkét és a nagy In í goitlan vagyoojokat kell megfend «zaWöyozini j '-s azokat átjuttatni t magyar földműves. év í iköz.ő|toV'.itály kezébe. Siiingctte u részvényjogí reformok, a hévre szóló részvények kötele I ztW'6 Hételét. Nem v/alaaid olyan ’intézkedése •kei hozni, — mondta --- a melyek Magyair- orsizág küWutólás' és eukötesá sz.iiriivonűfát te aiiilyesizithehr k. A föddrefonm során öt év atett hárommjiiliiiló ho'dat kell szétosztani. Három pilGért nem szabad inag.in.gait/ni: n í'iiggetteri ©{Iternmägo-^ a befed sízatiaid életet éis a társ-adatai fegyalntezcU&égöt. * Ha folytonos bélpangásaiból és túlsók gyo. morsavától okvetlen mcig aki/ir «nbídulni. i.gy ne mulassza el reggelenken* egynapi 1, cset'ep fék pohán természetes ..Ferenc József“ kererüvize: éh gyomorra új ni. -r Kérdezze meg Orvosi».-. Elismerésiét ír ex német sajtó Gaíencu külügyminiszter rádióbeszédéről BERLIN, január 3. A Frankfurter Zeiiüng részletesen fog- Mfcözik Grigöfe Gafencunak, az uj külügyminiszternek 2 bucureştii rádióban a román külpolitika irányvonalairól tar tot előadásával. A lap kiemeli s beszédnek azt a részét, amelyben a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Románia kiilpojitikáia a semlegesség Jegyében ál! és megegvezésre S^ÍPüt Moscyó Ma, kedden szenttációs premier! fi RETTEGÉS HÉZfi Rendkívül éfaeke* és izgalmas kalandoífifm, mely dr, Clitíerhouse életét mutatja be, aki közbea maga is betörővé Edward G. Robinkon, Ólaira Tre- váük. — Főszerepekben1. ?cp, Humprsy Bogárt AZ UTÓBBI ÉVEK EGYIK LEGÉRDEKFESZÍTŐBB FILMJE, Vasúti s^@r©ucsétl@uség Jugoszláviában BELGRAD, január 3, Súlyos vasúti szerencsétlenség történt Zágráb közelében. Hibás váitóáililás kove’kfz'ébcn két teljes sebességgel rohanó te her vonni Franco tábornok miévi rúdlószéz&im SALAMANCA,'.január 3. A Ijpsuiyoljppnzeti csapatok a Kata'áu fhotoion ’ tovább f|riyíllatjúk elönyomulá svikat. A nemzetiek légi hadereje bombázta Saragona városát és ’égi kikö’bjét. Bombázták továbbá az egyik Madrid környéki' 'hadianyaggyárat is. Itt a bombázásnak többszáz halottja van. Mint a Stefa.nl távirati iroda jeleni. Franca tábornok az ujészténdnvel kaprsoliiibnu rádió&zózatoí mondott pb ben kijüleaio-V, h<ogy <*z elkövetkezendő 1980. esztendő o spanyol testvér háborúban sorsdöntő tesz. BILBAO, január ;j. Tiz napig tartó nagy offenziva alatt a spanyol nemzettek 1750 négyzet'kilo'xné emyi terű etet foglaltaik ei a köztársaságiaktól. Az elfoglalt területeken 40 helység van. 4 harcokban 79 köztársasági repülőgépet lelőttek és igen sok foglyot ej'ettek. Hazaárulás elmen iiiáriü; luiiiici liszt- ségciil megloszioffáb a Koontiafang masouiu emiliei GSUN KING, jamiár 3. , Wteig Csiang WfeÜ, a Koumintang második elnök ét epés? életére kizárták a pártból és minden az áUanibán és a pártban gyakorolt jogú* tál! fclfiiageszteiték. ■ Ezt .határozatot vaaáiraáip hozták egy renld- ScwiiiMi iilfo ikeretábe0.. \ haMroziaib kizaocvdó törekszik minden néppel. A Y\ cner .fou^ nal szintién részletesen foglalkozik az uj külügyminiszter személyiségével és eddigi működésével. A Völkischer Beobachter ugyanerről a kérdésről Írva hangsúlyozza, hogy a román nép megértő magatartást tanúsított a német birodalom kiegészítése körül lezajlott mubévi eseményekkel szem* ben, egymásba futott és az összeütközés következtében hfh- vagon kUikioit és porrá ..zúzódott. A vasul! szerencse ti ens éltnek i halottja és több súlyos sebesültje van. A sebesülteket beszáM) ották a zágrábi kórházba, * 79 Sziklába ütközött és egy norvég halászháló- OSLÚ, jmuáxr 3, A »Gulf'' nevű norvég hajó, melynek fedélzetért 7 norvég halász tartózkodott, a. tengerbe sülijedt. A hajó elsüllyedése körülményeinek megvizsgálására kiküldött bizottság jelen'esc szerint, a halászhajó egy sziklának ütközött és ennek következtében léket kapott és elsüllyedt. „S©r$fl!öralö fesz az 1939-es esztená© a spanyol pol^áflsáiíofsi&aii*4 sa» után a kínai ikwm-ány, valieuuiait a párt h.'iyatalos «yUatikozalot telt közzé, amvtoybon ki jelentig hogy Wem/g Csang Wtei tf ha-óság beleegyezése ivükül elhagyta Kína területét ózza] a celled, hogy közvetlen kapcsolatokat keressen a japánokkal.- Ezzel cv nyálatok ozattol kapc^olviLbau a közvé- lenaióavrt az a iueíí^v(íz«3dés innal ţa, bogy 0 Meghűli? ** rekedlségd, xpaiiyo-nálliál, hatatusi enyhít a Puhlmann-tea. Nyálfeloldó, köhögéscsdla piíó, tisztulást elómozditó. Eredeti csomag 44 íei. Gyermekek számára is kapható minden gyógyszer árban. — Lerakat : „Digitalis“, Orâştie 85J A. osztály, Koumhuoiug míisodik eírnökc műkőd ideje alatt, 1 »* a tegkó ségbecseltebb harcok idején elárulta hazája/ Japán javára, A közzétett közlemény hangsúlyozza még, hogy egyet len kiinni polgár sem árulhatja e! hazájának érdekét és arra a meggyőződésre bed jusson, hogy a nemzet politikának mindere ben támogatnia kell Csöng Kai Sck marsall 23-án elhangzott nyila kőzett át, mely tudvalevőleg erélyesen visszaút ősit ja K<j noye herceg béke feltét el eil. Összegyűlik a megint rád! nwomt&i* vámokat KOLOZSVÁR, január 3. A minisztertanács határozata értelmében, a számosa királyi hely.artóság elrendelte az összes állami, megyei és községi hivataloknak, hogy- az elhasznált p pl rosmennyiséget, a megmaradt hivatalos nyomtatványokat és lapokat, a papír- központ utján, a papírgyáraknak szolgát* lássák be, A papírmennyiséget a prefek- túrákon és a polgármesteri hivatalokban ■gyűjtik Össze,, a makulatúra papír árát pedig a pénzügyminisztérium központi árlejtő hivatala állapítja meg. Az ár 40 százalékát az eladók kapják, 60 százalékéit ped-ig az egészségügyi könyvtár javára fordítják. A királyi helylar óság a hatásköre állá tartozó hivatalok beszolgáltatandó papírmennyiségét tehergépkocsik utján hoza ja he. 4 Sfcözfsazdaségi élei csoJijti lesE az idei párizsi miftíüváfár Ma 'Uaipttam mog Párisitől, a CINA nem- zctk'özi hirlapügynökség révén nz ez évbe:* m elrendezésire kéri, ’ö páris& nemzetközi min'fiavásár érdekes adatait. Ezekbö’» az adfi- tokbó! könnj-en magáLlepi tható, hogy vr 1939. évii párisi vásár minden vociabkozásá-* ban a kőzgazdaaági étet csodája les«. Ameh tett, hogy a niáSsár rendezősége a nemzetközi kfipcsolatokat — 'tradíció ház hiven —> első-» rendű szemipcuiitoak tekinti, a vásár • karaktere minden izében- hemisitatlsn páriái lesz >(ieu^91c®oiy; c vums b £Sn s& módjuk és alkalmuk nyitok hozzá, hogi’, minden részletében- megismerjék a diva iz- i'ás és- művészetek centrumát, a szájhapaxíf uretropo’itet. Már m edd-ig beérkezett jeleiTtesekboi meg tehet áMíapitani, — Írja a CINA — hogy r* kiálíitók száma messze fe’ü! fogja múlni a* összes eddigi p.toLsi vásárok kiálli óinak szimat. Pedig már tavai!y is tizezerivéí több volt a kiáílü-'ók száma' És ck g szóm 0.7 idéz? emelkedni fog. Hatvan év óta működük a vásár és négyszázezer négyzetméternél nagyobb tenuteten. a ktesszikus venssr llesti lualött tetoU cl a vá^árvdros, amelyhez hátsón ló níncscsn 1 v-iktgo-n se-hot. Egész légiója a (pttvlK-onoknak. kiállítási palotáknak várja itt a népek százezreit. Egy ■mil'i ó vásárló kényelmes hefogodusára tették ailka-ímáiscá a-z iddn a párisi nemzetközi min ia-vásdr (erültetés «és a vásárt á legalkalmasabb idő-pon bin. május 13-tól 29-ig rerde- z k meg Oív-an időben, amely gazdaságilag Lorrveniáló minderrki szarnám, ezer.feüií eb ban ar időpontban 'egk eítemesebb a frer. oi2 köztársaság fővárosának ki imája. A párisi vásárnak vcan aztán egy felette komoly szerepe ($: összekötő kapocs kíván lenni a neuzyorki világkiállítás és Európa ipara és kereskedelme közöd. Hogy ezt g célját e er je; «agy a Foüne de Pents igazgatóig?, mint a francia áram vasutak rendkívül előnyt biztositcunak ug>’ a kiáll- tálkánk, mint a vásárlóknak és a rásá^ ideje alatt ugy a F-rauciaorszá-gb*: való beutazási, mint űz ott art óz kodás/ lónj’egesen megköírtnyitik. Egész Kőzépefurópárcak találkozója ksr. májuiS'bain Párisiben ahol n kontinens ipa-rá- nek. kereskedeliménele és mezögazdas^igánotr atkaiíima nyUiik ahhoz, hogv elveszett pacai helyett újakat »zercczeai. olyan uj őssizeköt- tetésekré' tegyen szert emel vek a jövő- illetően roiaxtenki számára egyajránit fonto-sak.
