Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-27 / 21. szám

ELLENIÜK

10W Jam,Ar 27.

Viíágkíállítások

hii'ónos hd.ú-'t gyakorol, In olvassuk, az Unió . .n iii'i.iUnul előkészíti a/ idei vd.igki.t Utas'l. Gőzerővel ‘;'ivn-*k a munkálatok, holott ez a nogy, nyugodt, \ irá;', ’.ó s. tbadclvü s polgár» ko/bűsasag mejţ 1 agyóbbr ' ts készül: fölhagy r;|i o'/kc.dó >. ■ érdckivlcn inagaartásáv *1 a/, áll alános I.ló ikai háborgásban és éppen mOy. all v .indokában a semlegességgel' való iidba* v-vas, a nagyméretű tengeri fölke’/ü'iH.es. a szárazföldi állandó haderő létesítés': es sok minden más, amely a Pán amerikai c u ke/lct u>án nem a békén-, hanem háborúra céloz. Pedig o kiáifliiás viz.ony lago bér.oi kezd meg. Ugyanezek a gondobdok 0<*r /fliák tel u./, egyes ember h lki’db'é’’, amikor párhuzamosan cs/h'h, hogy Imii lesiverc* mk bűbájos álltama, mely egekor a nemzetiségi szenvedés klasszikus fű’dp-, vk* a nemzeti lényeghez. vailó törhetetlen ragaszkodás mintaképe vdlt az. ő kisded népévé;, de boldogító gazdasági készletével minnen tusakodás nélkül tárád az >dci s Himp asz munkákulain, amelynek rendezései- i•* 1 tedmazásíl a háborúba sidyedt lok oto! tette át, mint nagy 'icstgyakorlaoi érdemeinek mé’dó megi'isz.'tclésér. És az ()nm};iac. szintén bekét igényel, húszén a nagy háborúban c-sak csonkán (Teher.ne megrendezni. VHágkiáliltá és Olimpiász.! Mintha ezek szeri ru az egyéniségében mimár h'igíz.'»': egyes ember a pinceia kasban, * polgári r.iü helyben és irodában, valamint odakü.d a tanyán és faluban nem hajtogatná világos '-ól vakolásig a gondolkodás vagy pihenés szabaddá vált pillanatában, hogy hasztalan, minden hesv.éd, minden ámítás, mmden jósfa'k mégis csak a nagy, talán űrökre döntő habom felé sodródnak i?. események és tuhajdonképen nincs is mar m?s k’-buvó és menekvés a szeren esetlen né telt, vagy szerencsétlenné vált cm ben vég esetleges fölszabadítására, m’nt a me,go!.l:r*,.’.t- lan feszültségek és bonyodalmak ío'oldá.;* egy háború patakzó vérében. De a new* yorki vi-lágkiál ittas és a belsinkii Ohmpiisz előkészületemé k fanyar humora és k-rserii kételyei közt mégmkább f'-niorri -est •* belső öszliang és rendszeres munka hat* gulata egv másik hír hallatám: Angr-a nóndenkép részt fog venni 1942-ben a római világkiállításon- Hogyan, ilv derűlátás is 'lehetséges? Hogy ez. az. ogyenss- r.yargaiott béke 1924-ig életben maraj, vagy ha kü/.bc már lett volna világháború

— bár a spanyol és 'lávoikelcti események mást bizonyítanak — =*z emb-riség katasztrófája 1942-ig megnyugtató vtgek érhet?

A bölcsek felfogása szerint már hat eve tulajdonkcp á-Hfandó, vagy 'lappangó háború áiibapotába'n vagyunk. Ez a háború csak jelképesen folyik véroMássál egyszer a Chalko „Zöldvölgyében“, máskor Ab:;-.- sziniában, majd szélesebb területeken ’s: igazi újszerűségében, valóságosan de folyik a közvetlen közelben, mindannyiunk éledében, borzasztó gazdasági és pénzügyi eszközökkel. Mintha igaza lenn« Gémen- ceaumak: a győzelem anyjának és 1 békekötés tigrisének, hogy a Paris környéki békékkel nem ért végei1 a háború, az ro- vább folyik más eszközökkel és mintha igaza lenne a német hadtudomány jel veinek, akiknek egyik alaptétele szerint i látszólagos békeidőszakok, ha évtizedekre nyúlna is -lulajdonkép csak fegyverszünetek a két háború közöl*. Ám 1 eg ve a! Mindamellett jólesik egy pillanatig főimé- Ugedni a világkiállítások és Olimpiász előkészületeiről szóló hírek mellett. A készülődés tervezői és munkásai képviselik a béke megmentésében volfett hitet és bár mennyire is fegyverszünet a béke, mégis jobb az, mdnt a legkisebbméretü háború, mmt — mondjuk — Palesztinában. EH ezerszer js megmagyarázza borúlátó barátunk, hogy az ilyen tervek és készű'ődé- sek csupán az élet folyamatosságához 'irtóznak és nem függvényei a komoly Pékének. nem rendülünk meg és nem erünk kétségbe a háborúra való felkészülő lés párhuzamában. Hiszen akkor rnin.h-nt tbba kellene hagyni, amit az idő bi/.so.,'- tott és szabályos továbbáradására szám t.

— Ha minden pillanatban len ők, hogy holnap megérkezik-e csakugyan r. pusztító rém, akkor minden -tovább’ej.észté tevékenységet abba kellene hagyni és rém cselekedni egyebet, rrunt csupán az ÂeÎnrefc és ruhát eJőááiUiA-ni, a ha díszért ralruoznL Ez éie98ertenné tenné az é-e.:et. Szmxer, megdermesztiené 17. időt és hali- ÎQsan elsőéi térié f<2viünk«t. jobbára íedea szcocgnéxzk, Amidé alkotó műn*

Schneller Ishán, a nagy pedagógus

KOEO/SVÁd, január V(h

hiIciicvcnkrt cs/tcinliit éli SciincUer István doktor nyugalma/,:!t egyetemi professzor, aki tegnapi jolt, januur 21 én halt meg lUtikipesteu, Ind, akin vak Urassal bácsi a maga 97 évével, s/rlh mi Iris- seséghen éli mindvégig \ magyar tudó Jnány történetében Schneiler István a legnagyobb magyar |)edagogi u tudósok kó/t foglal helyet. Atyja, nagvalvja ág. cutír gótikus lelkészek és egyházi írok voltak. Schneller István 1 Hl7 aligns’tus .'Ián s/iilelell Kőszegen. Középiskolai lanulmá- mait Sopronban, ugyanott a teológiai intézőiben. lelsöbbiskolai ttmulmánvail vé gezte, befejezte a haliéi és berlini egyetemen. Teológiai (lektorrá avatták, a kolozsvári egyetem pedig tiszteletbeli bölcsészeti dók lói sággal tisztelte un. g 1090. évben. IViJyalállását, mini. hínár, IS74. évben kezdte meg az eperjesi teológiai intézetben, avza| a Ic.lli’dellcl. ha előadhatja a/ általános vallástörténetet és tu dományos sztműn ári untot szervezhet fő tárgya mailéit Innen Pozsonyba hívták meg ;i bök sé.szefi tanszékre, a/ ág ev. Ii cetunho./. 1X77--1.XK2 ig a líceumnál, majd 189á-ijg :>i pozsonyi teológiai akadémián. mint tanár, IXXá töl rnird ignzgató miiködoli. 1S9I ben a kolozsvári ngye- I,cinre, mint pedagógiai professzort ne- veztéík ki. Kéti/hen is hölesésszeti kari dér kán volt. 191X - 19 ben az ö egyetemi rektori kezeiből vette át a Consiliul dirigerit az egyetemet. () pedig innen lUidapestre távozott, hol tanártársaival, valamint Po zsonyból eltávolított egyetemi tanártársai- val egyesülten, kettős reklorság alatt folvlátták egyetemi Tnüködé.süke-t Majd a pozsonyiaktól kfdönválva, Schneller professzor (;lok(tszjtette az egykori kolo/.s- vári egyetemnek Szegeden vailó letelepülését. Mint a ,,személyiség pedagógiája" hirdetőjének, sikerült neki ez elveinek megfelelő középiskolai típusnak létesitée se. 1923-ban nyugalomba vonult. Schneller István pedagógiai elveit egyik érdemes tanítványa, dr. Kristóf György egyetemi tanár. 1937-ben, .Schneller kilencvenedik életevének elérése alkalmából, igy- foglalta össze:

„A nevelés Schocker szerint j bölcsőiül a koporsóig tart s az iskolai nevelés melleit nagyon fontov a társadalmi nevelés. (Schneller a társadalmi nevelésnek — szabad egyetem, népszerű előadások, -vasárnapi iskolák. s b. — egyik legelső harcosa!) A neve1 és célja: vaHáscrkölési je'lemformálás. A gyermek, az ember nevelés nélkül, vagy n nevelés kezdetét) érzéki személy, érzéki én. Ezen a fokon mindent a 'vütúgon aszerint mér és értékel. hogy min- használhatja a körülötte levő világn-l. szillöt. családot, fűt., fát. v Vágót, sth. Önző. ős zenéiét 112 i?yen. A nevelés feladata n ncvelendöt felemelni, kioütetni az alanti állapotból. Második fok n törtfrcLi éniség foka.

A történelmi hatalom az irányadó, az nr és a mérték. Ezen a, j>onV>n már .születtek csodálatos erényeik (az egyén fel'áldozka magit az eszmwrt, n történeti bata'maknnk). de itt burjánzik azonban a gőg, az elfogultság. a farizeizmus-, a mások lenézése és semmibe vevése. A harmadik fok. n tiszta éniség álláspontja a célja minden helyes nevelésnek. Ezen a fokon minden önmagáért értékes- és nem az éré mert jó nekem, de azé t semf m iith-a jó volna néHtküTtem. sőt ellenemre, A tiszta énis.'ég -fokára kifejlett egyén vnl- hiserkölest jellem. Tudja, hogy minden önmagáért van s ezért ti'siz'.eleHel meghajol minden érték, minden erő és- halálom, legmélyebben a legfőbb hatalom, az Isten elő-tt. De viszont tudja, ismeri a maga öné-tékét is és azf sízabadon, benső hlvaéásérzettő! hajtva fejleszti ki s állítja, be az élet. a mio- dens-ég szolgádötába nem élvezet vagy haszonkeresés céljából, hanem az erkölcsi jó parancsszavára. A tiszta éniség fokára emelkedett valláserkölcsii ember — szabad ember és csak az ilyen ember szabad. Ez minden- nevelésnek a célja: szabad, önálló személyiség — az- crkölcs-iség szolgálatában.

A/ alapélvi-k kifejtése közlőn Schneller mi-miig s nyoiiiatéko-san h ingsiilyozAi egy- re-'/t o hivatávér/c-l, :i köt- 'esség kikéi iillic Ictleniil ki'íiy.v/ei ii v-ol'lal, de inásnö/i a/ (iilt-iul'alos 'i/ahadságol minden -son-nloii A lélia-ágoli, a felületességet epilgv osloro/tn, mini ii gépié' »ege1 a/ mH < j i in i / a la st. ;i / cili éle Síi és szeüeinj .szabad ág Icorlálo/.ásál.“ Nngvs/cni tanári működés!- mellett nivly nlntl niesterc volt száz és száz minden lui/.ni nem/etiségii hallgatójáriak kik később lelkészek és tanárok lat’ck. tudó Hiányos irodalmi működésében is áldott és gazdag termést adott. Főbb müvei: Pcdygogiui dolgozatok, bárom vaskos kö- tclhr.n továbbá égés/ sereg magyar és több német nyelvű s/nkmiive

Schneller l.stván, mini professzor, szc- r. I itoljes, igazságos lérfyévc-l, a tudomány igaz emberének tárgyilagosságával tis/.lcjetel és sz.en-.lelel s/.er/etl magárunk.

Egyik ragyogó bizoir. ága voll annak az clelfapas/lalaboiuiak bogy iga/j llldó'. Csak az lehel, akiiek 11 <• 111*- lelki tulaj donsagai és szeretet ' (mint a tokaji bot /amata és a virág illata) meg Pidják hó dit'ani az embereket. Kiáradó jóságos hol eséssé,Síéi és jéíindllh.til barátságát évli/e (leken ál élveztem és boldog 1 , büszke voltam, hogy megtisztelt vele. Emellell a legnagvobh szilái dságga-l és lórin b ihoi ci élycsséggel bulla megvédeni a ludomá ityos szabadságol ;i politikai párt erő /a kosságok1(>l. Az egyelem I iiggelleiiségéérl l>áimelyik kőimáim\aI szemben is köz dőli. Távol állott állói, bogy az emberiket felölel sséggel és személyi érdekekkel tiélje meg. Minden tekintetben igazi bölcs volt: nagy tudós, szerény, jó, nemes lé lek. Mélységen tis/b h-iici és szeretettel, jóságáért pedig ma, a gyűlölet világában csodálattal ,gondolunk reá, mint tudományos élelmik egyik nagyságára.

(Jjjulni larkfis.

MLatalonia sorsa

franco csaipaLa.i Iguee’ona előli álkin-k.e varok mcgjolo.né-ckor l.j'!áii már el i> big látták a városi. A ka'l.i'.in kormány inieder, katalán alattvalói b'gyvcHm- .sz.ólilo'l ami még mindg nagyszánm (ínpaloj jelenlhel, ezek

a rcndi-o-llen tönicg(*k a/.<ici.b:i.Ti irikálth tér

l. ct. mini segi s<-ge.( je'«-.nbne.k a frontokon küzdő) közJáisosági e.s.-rpal<d< számúr.a. Mórt kétség som foioglnj fönn ufelől, tiogs- n ka- ta'áa nép n.igv bömegoi is mindenekétől 1 u halxvrn vr-gél óhajtják., :>•/ i-lie/ő-sriek a vit- oulá.'íiák és. n politikai Lörlelök nra:lnőin,a.k végéi I-'ranr.o Láhornok gyöze.lurrével KaUdoi.i.i külön állami lőtériek sorsa is megpecsér l< lodrk. \ kcMalán nép kétséglehíiül nem egy a spanyol néfjpe'i, nyelvük is annyira kőtönjrőzik. hogy nem érik meg egymás. M-eaden clfogu'otkin ernl>er sző inára azonban

m. i Kata’oniána-k is egyeHen menekülése a teljes /iirzavarból crak az lehet, hogy ha f«át- tétet nélkül bekapcsolód k a spanyol- egység- l>e. Ez az egység ino-l kélsógtclenül Franco láhornok vezetése alatt fog kialakulni. A lényeg azonban, hogy az a katalán autonómia sziiiük meg. mely -tízévi fennállása alatt sziti e egv pillanatig se «vuV-aikozott képesnek arra) hogy rendezett' állami élőiéi teremtsen. A gazdag, mezőgazdaságilag és ipar 'ag egyaránt fejlett országban ma egyedüli ni őrs ék - lő erő csak egy kAűUröli irányi Só. központi haitailom lehet és a konszolidált v .szonyok vissza érése szerrvporí jából szinte egészen mindegy, hogy ez az. inámyitó ein Franco tábornok kormánya, vagy egy halo’daí-i kor. many. Hitszen a ţmlgârjudrorn alatt s szükség vo’t orra. liogy a madridi központi kor- macvy egy katonai ve.'/etö egyénisége, l’ozas láhornok verje le a Barcelonában egymás ellen fegyverrel -küzdő szóköh ilohlali frakciókat. Most iijra teljesen förlliorn)(■ a kata- lon'ai rend. melynek holyrcá'.'lf’ésa kétségbe lenül Franco tábornokra vár.

A katnlári ön kormány zárt, melynek érdekében már hosszú küzdelmek folytak, igazában ti7 év előtt kezdődött. A kalciAln sze- paraiistáik hnlo’d-al-v 1929 Íren megkötőre a spanyol baloldali pártokkal a snnsehasliani paktumot, mely bevozoblse volt n spanyol monoirchia ösiszeomVisának. 1931 április 11* én, mikor meg.siziiletolt az utolsó spanyol

k(">zl‘.ár.sas!'.<g, a katalán autononristn törekvések is célhoz értek. Röviddel rá a zon Inéi megkezdődtek a nehézségek is. Katalonin po- l tikai élete a különböző pártok és párti<öe- dékek vad küzdelmévé változóit át. műhelyt megszámt Madrid fékező szerepe. Ugyanakkor sízi nie a szakításig élese del t ki a Madrid és Barcelona közötti v szóéty 's, különösen akkor, miikor az 1931-i spamyot választásokon megint a jo'hboídaOi pártok kerüllek uralomra. 1934-ben a spanyol szocialis-ták kísérletet tettek, hogy erőszakkal magukhoz ragadják Madridban az uralmat, amit a ka,- lallátT kormány’ Company's kormányéin ők vezetése ala.lt- arra használt föl. hogy KaLalonia teljes függetlenségét kiáltsa ki. Ez a puccsszerű lépés azonban olyan kői ül menyek között omlott össze, hogy magában Tvalnlnniá- ba-n is valósággal ncveteégesK-é vált. A spanyol baloldali -pártok 1930-os győzelme újra ■teljes érvényesülést engedett a katalán _szc- paraitist'éknnk. 1930 juli-us 19-én egy tszti

kára hi vait tünk el, amelynek folytonosságát még a romboló háború sem szak»!jvát ja meg. Ez ellentmondás, de elientmor.dás- kan, az ellentétes erők hatalmában ver gődünk. Béke és háború, élet és hala' állandó ter-emliődés és állón dó etpusy.Müáí a világ egyensúlyának foliléfelc. Ez ellen nincs felebbezés. Meg koB ragadnunk az áftkapcsoló örömök szerény boldogsága’: amikor megnyugvással olvassuk, hogy ál* Lmférfiak, nemzetgazdászok, mérnökük, munkások dolgoznak világiaál'lríások rrr- vein és végrehajtásán, hogv a tejcgy 'kor Fát szakemberei. épitész.ek és munkálok

erejük javával rajta vannak egy jól n:cg- szervezete vendégszere^eit hívására érkező vetélkedő 'ifjúság kié'égetésén. Mindég/, ha esetleg <a háború felborít: minden rcr-'i-: és minden előkészülteiét, de köi/b'. n-»cv, erős, emberi a remény és munka. Jól rs,k hinni, ok nélkül is, hogy az éüer szereltének és megvéd címezésének ílíVaKnof ragv eszméje: a béke fog gyózede-njedeed- nl és ami moss erófeszÁés foiyik a népek’ nagy n^:nzv»tköv,i találkozás.?’ érdekében, az t-öán mégsem fog lkábavafó btzacfcodii, oktaíhn fáradtság, hiábavaSé kőlrség, i e?.r i ü csalódás Iftrtxú.

összecíjk ii-vé.s kezébe irka.:la keríteni Barcelonáéin <1 Iralaluiat, 1 karúin szeparatista konreüiy azonban véres kegyetlenséggel verte le -az rö-'zeesküvési. Azófji a szeparatistak kezéből hol kieseid a hatalom és anarchis- tákimz s korimmnlstülkhoz került, 1 io] újra e.lőY-rtx: kerüli a katalán szeparatizmus, mig inast újra te.lje,s összeomlás elöld állanak a katalán függetlenségi töre.kvéslek.

Kalatonia példája l»i/onyilja, hogy menv- nyire lielyle/e*) a spanyol kérdéseket külföldön megszokott keretek, vagy tisztán elvi el- lerééle.k szerint inegiiiéJui. A kormnunizjnus és a fasi/mu.s kóLséglelenü] szlnliVi harcban áll il.f egymással. 11/ igazi ha'rc azonban két spanyol kormányzási módszer között folyik. Egyik n kiil ön'egos spanyol anarcliia módszere. mask a kalocirej uralom és ugyancsak különleges katonai fegyelem módszere. Csak Európának rendkívül zavart nemzetközi helyzete leszi a keltő közötti harcol tisztán spanyol kérdés hdye'li súlyos világpolitika' kérdéssé Különösen r3 föVlkíözi te nigeri hat-at- rnnk szempontjából fontos, hogyan dől el a spanyolországi harc, mert a Föld közi-tenger nyugati merle nőé jóben- dönt (»jelentőségű stratégia,pontok vannak a npanvo'ok kezében. Igazába,n roindoo földközilengeri hat,alomnak -sn. oz érdeke, hogv Spanyolország független és erős) legyen és hogy tisztán a maga érdekében, tudja ezeket n pontokat megvédeni minden külföldi beaivalkozáslól. De a nagy nemzetközi feszültség és a különböző uányu beaiviaitikozúso'k a spanyol polgárhá- bomha megteremtették ozt az általános bizalmat lanságot. inelv lehetetlenné teszi, hogy a polgárhrVboru o-'keriilhelellen megoldása ne járjon Spanyolországon kívül eső következményekkel is. Ez az oka két földközÜengeri Iialalorrr, minden lehetőségre számil-vo, előre is zálogokat szerzett magána(k Olaszország a nemzeti spanyolok beleegyezésével a stratégiai szempontból rendkívül fontom Majorca szigetién helyezkedet! el. mire o franciák, minden Idvr.H.ailo.s ia-giadáf d'enére. ugyais- igy clhelyezkcfliek a még köz társa ági kézben levő másik Bahsari-szigolcn. Minocra szigetén. A két lm italom igy az egymáshoz közelítik vő Rab-ári-szigeteke n is farkarszemet néz egy- niássíil. Anglia pedig giibniMári haditengerészeti gorponl jálról lórija, erős e -'enőrzes alftB a Franeo kezében levő spamvol-ina.rokkói parloka't. E.s két hatalmas erejű hajóraj, nz angol földköziáengeri f'otla egyrésze. a haza» flotta igen erős egys-igeivei kiegészítve és- a framela, föblköz.i-le.n'.geri ha,Jó raj hos.sz.aid) dóré terjedő hadgyaikor-la-tot folytat a sjpaayol és nz afrikai partok között fekrvő földközi- lengeri 'vizeken. M ridez azonban nem változat Kailíileni'-a -sorsán, mély 111 ősit -már elf keriilbeletleniU. újra liozzácsojíoIódott az egységes S|pan;\x»lország sorsába/. S hogy az egységes Spamyolország sorsa hogy aHakul a jövőben. -a.z.J teranévzelessm nem lehet előre íátcüi. Franeo Jáhorn.ok érthetően hálás Olaszországnak és X érne'országnak a neki nynj-lolt segítségért. A spanyol, nép azonban eddig még mimig' igen kényes volt legteljesebb szobaríságána. A leljevía független Spanyolország talproáíkátsa viszont a,z egyedüli -lohelöség arra. hogy Nyugatenirópáriok! ezen a, pontján I e er, 11 cs-se a fehl uh nemzetközi helyzetét.

Időjárás

Bucurcsűből relének: Eiő'ob emelkedő, majd sülyedő légnyomás mellett változó felhőzet és kismértékben tovább sülyedő hőmérséklet várható. Bucurestiben kedden délben a hőmérséklet plusz 4 fok volt.

Tanuljon nyelveket: otthon!

Otthoni magântamdâxra kiadott nyelvkönyvek, szótárak segítségével, maganiirun, tanító né'kli megtamtlÉaT minden nveivet. Kcíjcn í.eoa^etói. Cint mgyen oydv- és szotir- könyvieoxéicí.