Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-27 / 21. szám
ÁRA 3 LEJ rT Szerkesztő? ég és kiadóhivatal: Cluj, Olea Morilor 4. Teícfon: rí—og. Nyomda: Str. I. G Duón No. 8 Fiókkiadó hivatal és könyvosztíly; P. Uairii 9 Telefon 1199 ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató t DR. GROiS LÁSZLÓ ywi+xxr- «fiZBM ce.emrr* Kiadó «alajdoaoa: PALLAS R„ 1V Törvényszéki fajjsKomozísi szóm: 39. fDo*. S938. Trb. Cluj.) Elöfizcrésa írat: havonta 8®. riegyedévrc 240, félévre 480 egéaa évre 960 LJ(LX ÉVFOLYAM. 21. SZÁM. Fokozás Kedveizőlcn hírek palakzanak. A bo ridátók malmára hajtják a vizet. A kid közéleti feszüli ség egyre növekszik. kcz..i a helyzet hasonlitani ama rendkívül nagy szorongáshoz, amely a müncheni négyes találkozót közvetlen üt megelőzte. Egyel 31 e nem történik egyéb — bár ez is elég a ré miiidözcsre —, mint a kölcsönös bizalmat knság s a régóta folyó viszályok élesedése miá-’t felfokozzák a fölfegyverkezést és el rendelik a készülődést. A tőzsde pedig a végleteikig ideges. Mindez még nem jeh nti, hogy a háború okvetlenül a küszöbön áh már. De könnyen megtörténhet, hogyha nagyon sünök és megtöltik az ágyuk valamelyikük az általános szándék ellenére elsül, a többi 1 is „magával rántva“. Nem érdektelen, hogy éppen most fölelevenuik Yischcr elméletét, mely szerint a tárgyaknak titokzatos lelkűk van és ördögi do.go kai kezdeményeznek az ember ellen. Igen. folynak az előkészületek vagy az elkerül- beleden háborúra, vagy a megoldható bé kére, de csak testi fegyverkezéssel és nem egyszersmind lelki leszereléssel. Meri lélek, sőt szellem is — akarata ellenére — fegvver be öltözik. A béke legfőbb angyala Chamberlain legutóbbi nagy beszédével bevezette az angol kormány hatalmasnak készülő bujiogatásái az önkéntes katonai szolgá'at vállalására, mely az utolsó felszólítás lesz a szükségessé válható általános hadkö^U zcitség kimondása előtt. Az egész brit királyi kormány kétheti körútra indul és nyilvánvaló, hogy az angol nép épp úgy, mint a világháborúban, önkéntes jelentkezéssel már most, a béke talán utolsó óráji ban, talpra álitija megint a szükséges itató rai létszámot. Ezzel a szellemi pacifizmus, amelynek Anglia volt igazi fészke, vég lg megbukik. Emlékezünk, hogy Oxford d- áksága néhány évvel ezelőtt ünnepélyesen megfogadta, hogy nem feg többé fegyvert semmiféle cimen. Ez. a fogadalom alighanem köddé és párává lesz és hiába nevezték cl oxfordi mozgalomnak keresztény humanisták azt 3 szép törekvést is, hogy az emberek ötikénl javuljanak meg, miu'án nyilvános gyónás módján igyekeztek m?g szabadulni valamely himlői vagy hajlim- tóh A német birodalom hasönlókcp megfeszíti újból az. erők mozgósítása érdekében minden képességék Elrendelték mind-n egyes német katonai kiképzését és ez a háború után is rendszeresen történik majd az öreg korig, amig erővel győzi minden egyes polgárból katonává véglegesített cm ember. Mindehhez, még közvetlen előkészületek is csatlakoznak; komoly hírek szerint Rába már részlegesen mozgósít, bér Mussoíini minden fontosabb nyilatkoznia kiemeli, hogy az abesszin ügy elmérgesedése óta tulajdonkép az állandó mozgósítás ál lapotába van. A lapok széfében hosszában hirdetik, hogy Franciaország és Olaszország között végleges viszály fog kitörni nemsokára. Mindezt nem azért füstjük, hogy ijed“1- met okozzunk és esetleg fölöslegesen okozzuk. Mi derülátók vagyunk és meggyőződésünk szerint lehetetlenség, hogy a legfe- leiősebb tényezők m* húzódozzanak, sőt az utolsó pillanatban ne riadjanak vissza egy \ i lágháboru kimondha atlan katasztrófájától. Újra és újra megfogják menteni a békét cs anrlál inkább, mentői nagyobb előkészületeket végeznek a háború szempontjáhó-. Egyszer aztán megtörténik a csoda: csal: elül a zárt bizalma Hanság és végre mé.tis csak letelepednek a zöld asztalhoz már nem eltakaró, vagy kibúvó, yagjr csaló PÉNTEK CLUJ, 1939 JANUÁR 2?, Az olasz félhivatalos megismétli figyelmeztetését Paris felé, hogy Minorca-szigeí irastcia megszól- lását Olaszország nem nézné tétlenül \ 150 ezer spanyol menekült számára szerveznek tábort Andorra köztársaság melleit.— I Ribbenlrop és Beck az 1934-es német-lengyel egyezség hatékony voltát hangsúlyozzák Roosevelt elnök az angol kirmeghívására tavasszal Londonba látogat, ahonnan átutazik Parisba Is A nemzetközi helyzet változatlanul súlyos, bár az utolsó napok pánikszerű hangulata után tegnapra kissé enyhült a külpolitikai légkör. Katalonia közeli elfoglalását Franco csapatai által mindenhol bevégzeít ténynek tekintik. A külpolitikai idegesség nem is erre a tényre, hanem a nyomában járó következményre vonatkozik. Olasz részről tegnap határozott hangon fenyegették meg a franciákat, hogy Spanyol»Ma= rokkónak és Minorca-szigetének megszállását Olaszország ki nem hivott támadásnak tekintené, amivel szemben nem maradna tétlen. Francia részről viszont, amint már többször kijelentették, Minorca tényleges megszállására csak abban az esetben gondolnak, ha a spanyol polgárháború befejeződése után az olaszok nem ürítenék ki a Baleari-szigetosioport másik tagját, Majorca-szigetét. Az olasz fenyegetésben tehát Páris annak jelét látja, hogy Majorca-szigetének kiürítését az olaszok által egyáltalán nem lehet biztosnak tekinteni. Londoni kormánykörök viszont azt hangoztatják, hogy Chamberlain utolsó római tárgyalásai alkalmával Mussoiini újra megismételte, hogy a polgárháború befejeződése után visszavonja csapatait Majorcáról. A helyzet így, ha a hivatalos álláspontok megfelelnének a valóságnak, nem volna megoldhatatlan. Az utóbbi idők külpolitikai válságai azonban kivétel nélkül azt bizonyítják, hogy a valóság és annak hivatalosan adott képe között igen gyakran veszedelmes örvény tátong. Minorca-szigetével kapcsolatban például már régen nyilt titok, hogy itten francia erők már el is helyezkedtek, de egyelőre hivatalosan el nem ismert módon, mig Majorca-szi- getének olasz megszállását ma már Rómában isem vonják kétségbe. Az angol tengeri haderő pedig túlnyomó hatalmával a két sziget közelében áll és szükség esetén szintén érvényesíteni kész a londoni kormány álláspontját. Uf olasz figyeímezieíés Franciaország tété A Minorca szigetével kapcsolatos figyelmeztető cikket az olasz külpolitikai publicisztika vezető egyénisége, Virgilig Gaydá irta. Gaiyda kifejti ebben a cikkben, hogy a földközi-tengeri helyzet uj megegyezést kivan és hogy franco győzelme hozzátartozik az európai politikai történelem törvényes rendjéhez. Mára aztán a római külügyminisztérium félhivabalosa, az „Informazione Diplomatica1' közöl egy cikket, mely megerősíti Gayda állásfoglalását s amelyet az olasz fő városban úgy tekintenek, mint Francia - ország felé irányuló uj figyelmeztetést. Az olasz sajtó ugyanis továbbra is azt a szándékot tulajdonítja Franciaországnak, hogy be akar avatkozni a spanyol polgárháborúba. Az „Informazione Diplomatica“ szerint, túlzottak ugyan a francia aggodalmak a Franco táborában lévő olasz önkéntesek közeledése miatt a pireneusi határhoz, az 190Les olasz korosztály hatvanezer emberének behívását és a. fasiszta milícia húszezer emberének összehívását a mill cia megalapításának évfordulója alkalmából tartandó római szemlére, mégis összefüggésben állónak lehet tekinteni azzal a fenyegetéssel hogy Franciaország 0 spanyol polgárháborúba beavatkozik. Más olasz lapok ehhez még hozzáteszik. hogy a francia beavatkozás megsértené a földközi-tengeri status-quot. amit az olasz-angol megegyezés is biztosit s ebben az esetben, minthogy francia támadásról volna szó, az angol-francig katonai egyezmény sem kénysizerithetné Angliát a beavatkozásra. A francia beavatkozás kérdésében olasz részről hangoztatott vádakkal szemben, Párisból leghatározottabban azt jelentik, hogy a francia kormány szigorúan, ragaszkodik a benemavatkozási politika fenntartásához. Bonnet külügyminiszter valószinüleg ma válaszol a' kamara napok óta tartó külpolitikái vitájában elhangzott interpellációkra. Egyes 'apók ugyan azt jelentik, hogy 3 helyzet kritikus alakulása miatt, Bonne' el lógja halasztani válaszát ezt a birt azonban rém erősítik meg Londonban az alsóház január 31 -j megnyitó ülésén kerül a külpo-j Etikai kérdésben vitára sor Az. angol kormány tegnapi minisztertanácsán elhatározna,, hogy törölni fogják n 31 ti ülés teljes tárgysorozatát s az egész ülést a külpolitikai válónak szentelik. Attlee őr nagy. a legnagyobb ellenzéki párt vezére, előreláthatólag éles támadást intéz a spanyol kérdéssel kapcsolatban Chamberlain miniszterelnök ellen, aki még ugyanezen az ülésen válaszol. Londoni lapok szerint, ez a vita életbevágóan fontos lehet, tekintettel a válságos európai helyzetre. Az angol parlamenti vitát megelőzőleg, j tudvalevőleg Hitler kancellár mondja el január 30 án mag}7 feszültséggel várt beszédét a Reichstagban. Chamberlain beszédét tehát, minden bizonnyal válasznak Ls lehet majd tekinteni Hitler kijelentéseire. Ribbentrop Varsóban Ribbenjbrop német birodalmi külügymi niszter, akit varsói látogatására, tiz hivatalos személyiség és húsz berlini újságíró kisér, szerdán délután megérkezett a lengyel fővárosba. A német külügyminisztert a varsói pályaudvaron Beck len gyei külügyminiszter fogadta. Megérkezése után Ribbentrop a> varsói német nagykövet társaságában, kíséretének tagjaival. meglátogatta a a varsói német kolónia székházát, ahol beszédet mondott, hangozhatva, hogy Hitler uralomra kerülése óta a német nép egységes. Január 30-án — folytatta a német külügyminiszter — at Führer be fog számolni arról, hogy mit valósítottak meg hat év alatt a nemzeti szocialisták. A külföldön élő németek büszkék lehelnek hazájukra — végezte beszédét Ribbentrop külügyminiszter. 1 (Cikkünk folytatása az utolsó oldaloni megegyezések létrehozására, hanem az igazi engesztelékenység szellemében és az igazi béke megkötésére. De lehetetlenség a ma egyre fokozódó feszültségre rá nem mutat, ni és igy elő nem készíteni a lelkeket, ha tőlünk is majd elkerülhetetlen fölkészülés céljaira minden erő megfeszítését küve'e- Uk. És szükséges ebben a gondolati és érzelmi kényszerűségben fölsorolni és kö rülvilágitani ama állandó történéseket, amelyek a háborús lehetőséget percről- ßercre erősitik. A spanyol oolgárháborj I összeomlása küszöbön van. Ez utolsó pere- j ben is már súlyos viszályok magvai röo- j ködhetnek szerteszét, különösen az érdé kelt Franciaország és Itália felé. A polgár- háború befejezése után Franco rendszerének tiejes beiktatása után kétségtelenül fognak súlyos kérdések jelentkezni, nemcsak a spanyol parancsur és szöveségesei, de valamennyiek és a két demokrata nagyhatalom közötti A kinai—japán háború, amely szintén vagy gyorsan a befejezéshez érkezhet, vagy egy mindennél véresebb uj fejezettel gazdagodhatik, szintén kezdi mind sűrűbben fölmutatni az uj ellentétek valószínűségét, főleg a japán világhatalmi érdekek elodázhatatlan összeütközését a hasonló orosz—angol és amerikai főérdekekkel. Aztán itt leselkedik a közvetlen közelben a német gyarmat kö vetélés és a tuniszi kérdés. Adja Isten, hogy ezekből se szülessen meg 3 végleg-s borzalom. Egy szent tavaszra vágyunk, amely az embernek megújulást és szenesé, eet ‘jelentsen
