Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-26 / 20. szám

1939 I a nu ir 26. ELLENZÉK HUI A kisebbségekkel kötözi megegyezés felentösége J. Pateotoguérdekes cikke a Romániában.-A sajióigaz- gatóság közleménye a megegyezés nagy fontosságáról BUCUREŞTI, január 25, Ä „Romania“, a kormány hivatalos >p* vasárnapi számában ismét foglalkozott a 'magyar kisebbségnek a Nemzeti Ujjászű- Etés Frontjába való belépésével. A fete'LTS helyen, feltűnő szedéssel megjelente ett cikket J. Palleoilogu, a jónevü román p b jicista irta. A cikk, melynek ómé „Román politika", alcíme pedig „A német és ma­gyar kisebbségek a. Nemzeti Ujjászülleiés Frontjába való belépésének jeilentőségc', szószerint a következőket tartalmazza: „Az äz egyezmény, amely a német nép­kisebbségnek a Nemzeti Újjászületés Front­jába való belépésére vonatkozott cs ame­lyet a közelmúltban Írtak ■alá Armond Ci- hnescu belügyminiszter és ennek 1 kisebb­ségnek a vezetői, most kiegészitődölt egy hasonló egyezménnyel, a magyar néoki- sebbségre vonatkozólag, melynek nev?>n a megegyezési a legöihivatolitabb kepvij-'ő. irták aiá: Bethlen és Bánffy grófok és dr. Gyárfás Elemér, valamint Szász Pál szemé­lyében, Lapunk llg azgat ó- f ősze r k e szl-ó > e, Cezar Petrescu ur, ezt az eseményt me»fe- klő szóval úgy iktatilta: „Ez a tény ‘ jm^jv nek kezdeményezője és végrehaj'cja tv.es egészében Armand Calinescu ur veit' két­ségtelenül a legjelentősebb politikai té ■», amelyet a kisebbségi kérdésnek sz'ntj.it-k nálunk; ez a tény a legokosabb és legtar­tósabb, miután a realitás szellem én alap­szik, nem pedig egy pillanatnyi V.omp'O- m'ísszumon és egy spekuláns opportun z.* nauson, amelyet a múltban olyan u/akr> 1 használtak a normális egyetértés kárán". 'A podii'tika mérgétől megszabadított légkör — ami az uralkodónk bölcs clőo-ntá-T'1‘k ea energiájának tulajdonit ha to — uj szel* Bője, ami lehetővé teszi, hogy szemrebbenés nélküli szembenézhessünk ennek az ország nak összes polgáraival: többségiül és ki­sebbségiéit egyaránt kcizös célok r/,oizRi­tában vannak, egyenlő jogokkal Ks köte'r. zettségekkel. Ehhez a két eseményhez, amieilyeknek úgy belföldön, mint rz o.-;za- gon kmvH, óriási fontossága van, szelpgy- zetkéni két megállapítást fűzhetünk: Elsősorban ez kormányunk korszerű és egybehangzó akciójára vonatkozik, amtoy- ben részt vettek az összes fék!ás tén v- zők, hogy a legcsodáliatosképen együtt- működjenek, mint egy szimfónia, anvlr- nek vezérlő motívuma „a naza szolgála-í'k A belügyminiszter támogatja és kiégés ni a külügyminiszter akcióját és müvét és a lobbii minisztériumok vezetői a m vguk so­rán, szintén hozzájárulnak a legteljesebb együttműködéshez, az ország bel- és kül­földi érdekeit illetőleg. Amit Calatihan Grigore Gafencu ur kijelentett, azt két nappal később Bucurestiben meg erősítette Calinescu Armand ur. Ez a legeékesebb és legmeggyőzőbb bizonyítéka az őszinte- ségnek és a komolyságnak, egy kiváló,sz- tottlb csoport kormányzati müvének, nelv csoportot az uralkodó állatok a össze, hogy vallóra váltsák azt ai progra­mot, amely nem más, mint a valódi román politika; A második megálír.p\ís vonatkozik a romániai német és magyar népkisebosi- gek lojalitására, mert ezek a néokisebbsé- gek megértették és csatlakoztak ehhez a „politikához“ abban a meggyőző lésben, hegy örökre vége van azoknak a politikai erkölcsöknek, amelyek, mint Cetír Pet­rescu írja, „egyik nap prokhmáHák a né­met vagy magyar népkisebbség^kkel Kö­töttek paktumot (amelyet választási idők­ben kötöttek), mint egy nagy nazafias tényt, másnap pedig úgy emlékeztek meg 1 óla, mint egy utólagos árulási ténykedés­ről“. Azt a lojalitást, 'amellyel országunk két h-gjelentősebb nemzeti kisebbsége rorozo't a román nemzeti 'lőrékvések ri'rcusáhcr, nem lehet eléggé evidenciában tartam, mert az a legfényesebb és meggy őzőbb bi­zonyítéka azon kormányzati munka megértésének, amelyet: ra hónaph, II. rá rely, Románia királyának kezdeményezé­sére és személyes ellenőrzése a'att foly­tatnak. Befejezésül}' ésmét idézem igtegaitó-ío- szekesztőmnek szavait: „Mos'antói kézivé tydja meg mindenki, tévedés és félreérósi lehetőség nélkül, hogy a románíii népici­seb ősegek politikai megnyilvánulásai 4 Nemzeté Újjászületés Frontjának jel!ében történnek, azaz köblünk és velünk". Az egyesülési front' megvalósulása fele BUCUREŞTI, január 25. A sajióigazga- lóság hivatalos közleménye an alábbiakban méltatja a megegyezést: Amikor Gakni-on a vasárnapi gyü'ésen ölmondott beszédében a külügyminiszter bejelentette a román á'Stampolgá'ságu né­metek csallilakozását a. „Nemzeti Újjászüle­tés Frontjáéhoz, bizakodóan kifejezte >e- ir.ényét, hogy más kisebbségek is köveim fogják ezl a példát. A várakozás nem voln hiábavaló. Valóban, alig tdllt öl néhány nap és meg­elégedéssel jegyezzük fül a magyar kisebb­ség bcileszkedését az uj politikai szervezet kereteibe. Armand Calinescu belügym.nisztcr, mint a kormány képviselője és dr. Bánfty Mikllós, Bethlen György, Szász Pál és dr- Gyárfás Elemér .a magyar kisebbség nevé­ben szerdán alláirták a l'élrejö'tit megegye­zést. A román állampolgárságú magyarok megértő szelleme így megkönnyitott :gy közedelést, melyre az álHamvezetcs telj \s ősziniteséggeíl 'törekedett. E csanhkozás ér­telme az, hogy a magyar kisebbség a , Nemzeti Újjászületés Fron*já“nak sorai­ban akar harcolni jogos törekvéseiért, de az államért is, mely magában foglal ja, vé­delmezi és igazságot ad neki. A lojális együtt!mükö'dés vágya a kisebb­ségekkel, melyeken a -történelmi sors a ro­mán nép körében való együttélésre ietSH1, visszhangra teli. A türelmessé^ szelleme, melyet minden körülmények közt bebizo­nyított, a kisebbségekkel; szembeni bánás­mód álUampöliiikája jól megérdemelt' ju­rtáimat nyer. A létrejött megegyezés, melynek alapján a magyar kisebbség a „Nemzeti Újjá;rő­tet és Frontjáéhoz csatlako-zatl-, ösztönző­leg hat e pcilitikai szervezetben az egvüit- munkálás valamennyi méltányos felt'ételiére. így a vegyes lakosságú és városi hely»; gek jogot nyernek külön magyar tageza. tok alakítására. Ezek a tagozatok képvise­leteit kapnak a „Front" vezető szerveiben. A titkárságok hivatalaiba, megfelelően, ma­gyar 'ttsz.tviseflSőket is kineveznek. A román állampolgárságú magyarok neipp és Frcnick-M szakmai szervezetei számára, melyek ies'-ü- Ik-.tlil'eg beilleszkednek a többségi törvényes szakmai szervezetekbe, a vezető fórumoic előtt megfelelő képviseletet biztosítanak. Végül pedig a Nemzeti IJ jj ász ül vés Frontjában tezajló politiiikai tevékenységü­kön k-i-vüB a román, állampoilgárságu m’- gyarok kulturális, gazdasági és társa da Imi céllaí saját szervezetet Jélesi ehetnek. Futólag ki keli! emelnünk 01?, egyezményt aláíró négy sveméiltyiséget, akik va'ameny- nyien számottevő vezetői a magyar ki­sebbségnek. Dr. Bánffy Miklós, Magyarország volt külügyminisztere, old az országban való letelepedése óta, távol tartotta magú* a politikai harcoktól, kiváló értelmiségi és kiválasztott 'társadalmi! állású ember. Szász Pál &z Erdélyi Magyar Gazdasági Egyte'j elnöke. Brühten György volt képviselő, a volt erdélyi magyar párt elnöke. Gyárfás Pilemér, volt szenátor, a romá­niai magyar katolikus közösség elnöke. A magyar lakosság nevében kötötték a megáltepodást, amely már a múltban is kifejezésre juttatta azt az óhaját, hogy bé­kés és lojális együttműködésben akar élni a többségi nemzalboL. Nemzeti politikai szempontból a ma­gyar kisebbségnek a Nemzed Ujjászütetos Frontjához való csatlakozása a román uId számára nagy győzelmet jelent. Lojalitásunkra és türelmes magatartásunk­ra most egyenlő mértékkel válaszainak. Az egyetértés szelleme győzöd, a bé­kés belső munka beteljesedik. A románság és a magyar kisebbség kö­zötti politikai együttműködés eredménye csak gyümölcsöző lehet. Műkedvelő színtársulatok versenye KOLOZSVÁR, január 25. Városunk műkedvelői hétesztendős sziinot után újabb műkedvelő versen nyel léptek a nyilvánosság elé, hogy bebizo­nyítsák, miszerint a bosszú évek nem múltak el tétlenül és művészi tudásuk el­mélyült és gyarapodott Éppen ezért bi­zonyára mindenki, aki hallott, vagy olva­sott róla a lapokban, örömmel fogadta a hirt, hogy a helybeli és környéki műked­velő egyesületek Kolozsváron, a római katolikus gimnázium disz.termében heten - kint megismétlődő mükedvelőversenyi rendeznek. A műsoron népszínművek, drámák és operettek szerepelnek, amel}ret minden egyes műkedvelő egyesület tet­szése szerint választ; ki és azzal vesz részt a versenyen. Tíz műk ed velő gárda jelen­ELLEíV JURIST tette be rész tv ételét a versenyre, amely városunk közönségének hatalmas érdek­lődése és a legszebb kilátások jé,gyében indult meg pár héttel ezelőtt. Beszámo­lónkat azzal kell kezdenünk, hogy ismé­telten dicsérő elismeréssel emlékezünk meg arról a lelkes törekvésről, amely azt a tiz műkedvelő gárdát tölti cl, mely nem­csak „benevezett“ a versenyre, de legjobb tudásával, szorgalmával és tehetségével bizonyítja azt, hogy a szabad időt, amely tagjai rendelkezésére áll, nem fccsérli el hiába, hanem az önfejlesztés és közmű­velődés céljaira szenteli. A székely alkalmazottak előadása Elsőnek a ..Székely Afikaihnatzottak Társa­sága“ műkedvelő gárdája, vonult fel1 a „A gyűrűs zsidó“ cimü hálronafölvOnásos néip- ziiirwnü előadásával!. A közönségei jge.n kol.le- ■niesen. lepte meg ara m tiszta, üde havasi le­vegő, amelyet a falusi síz'éke'ydk gárdája, va­rázslóit ennek a hanguteltos nép sra niműnck a<z előadásával a szirupodra. Természeteseim itt, értnél az előadásinál nem a kdórrólL. rutinos’ játékom volt a hangsúly, liamcm a z eredetiség, amit ennek a műkedvelő-gárdáinak a tagjai hoztak magukkal. ara volt löflán a főerőssé­gük. a- dalok, a táncok, egyszóval maga a székely fallá, amelyet közvetlen term észét es- ségiikkeil: hoztak miagukkial a városba. Elő­adásuk nem iis tévesztett hatást, a közönség lelkes melegséggel, fogadta produkciójukat s közben kellemesen figjsek fea néhány k’.tiinö alakításra is, amelyet a szereplők nőhánya nyújtott. Elsősorban Dobra Ágnes. nevét keli fel iegye.Ziai, akinek játéka -és természetessége megilepeJÜés voflit. .Műkedvelők között ilyen kiforrott, tehetséged ailiig láttunk. Mellette Mikii,ős Islivámt, Sejtrődi Lászlót, ,3, jómegje- lenésiü Vágási Husii, Tamás Ilonát és I'íyés Juil'Bskát káli megdicsémünk, de igen jók voltak Albert Lukács, Molnár János. Bartha Ibis, Kovács Amitaik, Mátiyás Róza, Szilveszter Bertái Szöcs Jálnos, Kovács Dénes, Kibédi Albert, Fehér Béla és Fül’öp Károly, vala­mint a többi táncos 'legények is. A darabot Pataki János rendezte ügyesen', mg az egyes népies táncoka,t Szász Márton vezette négy rátermettséggel. Kőműves Kelemen bemutatója így sem vailuolttak azonban, szégyene a tel­kes' nuüikedvetők, akik bámulatos gyorsaság­gal tanulták be a Kőműves Kelement. A ne­héz d ráírna szereplőiről csak jót mondhatunk. Különösen a vezelőszerepek voltaik jó kezek­ben. Kovács Zoltán, Winkter Antal, Kovács Elememé s a kis Török Katóka nevét kell elsősorban) feljegyeznünk, de ügyesen állot­ták meg helyük el a darab többi szereplői is: Fenenczii Bózai, Barna Sándor, Vonró Lajosné, Fajik József, Kovács, Elemér, Bara Sándomé, Szdláigyi Ákosníé, Pa(p József, Furnér Ferenc, id. Szilágyi Ákos, Szilágyi Sándor, Szász Endre, Hailitridh Sámuel és if j. Szilágyi Ákos. A darabot ügyesen rendezte Kovács Zoltán. j Orlow műkedvelőkkel A barma dik előeidós most vasárnap este zajlott le s ezuittal az Orpheus kitűnő gár­dája vonult fél zenés darabbal. A nagysi­kerű romantikus operettet, Orlow-ot válasz­totta az Orpbeus vcrsenydarabul s tegyük hozzá mindjárt azt is, hogy nagyon szép sikerre!]. A nehéz zenesz-ámokat Rezik Ká­roly biztoskezü vezénylete meiett nagy zene­kar üitenprelálta., az előadás, pompá-sein ösz- szehamgolt vo-tfli, a rendezés jó s az egyes sze­rep,lök ás egytől-egyig ügyesen megállották helyüket. Elsősorban is a műkedvelő gárda primadonnajü't, Katona Bőikét kell kiemel- oünli, aki kultúráit hangjávaiH, finom megje­lenésiével s kiforrott játékával mindvégig az előadás középpontjában állott. Minden egyes énekszámai nagy sikert aratott. Mellette a hooviván szerepét betöltő Szabó Józsefet! kell megemlítenünk, aká szjírtén illúziót kel­lően játszott és énekelt s kifogiáisttalan sze-- reptudása is külön dicséretet érdemel. Mind­járt utánuk az aranyos kis gyermeksztárok nevét köd feljegyeznünk, akk közö-t Wink­ler Évike, Imre Margitka, Hirsch Editke és Mis® Margitka, cgytöl-egyig valóságos kis láncmüivésznő'k. A zsúfolt ház klözönsége hoss'zan és 'élikesen. tatpsolta a liliputi sz'á-, rok kitűnő teljesítményét. A darob többi sze­replő ‘ is rendkívül ügyesen, mozogtak a szín­padon, és egyformáin járultok hozzá a siker­hez. a tehets'éges' Winkten Antall, n jóhumoru Chcmdreain János, Vratnnsii M-iklóS', Farka® Tmre, a teimperamentumos pap-zseni, Crs Ede, Juhász János, Kovács János, Uyés Fe-. rene, Betnát Tja'jos, Ferenci Vi ima, Lázár Izsák év a szubreft szerepében ügyeskedő Bárdi Anci. Végül a görlöket is külön meg kell dicsérnünk, akik közül ,néhány nevet még feljegyzünk: Bíró IHoníkn, Buzogt.iny Magda. Óvári Bösko és Pop Zsen''. A ren­dezés nehéz, munkáját Kim Béla látta el ügyesen sok ho/./.áértéssé;1, inig a tánc-számo­kat Horváth Elza Le Tolta lie stílusosan. ; Tegnap, kedden este Gárdonyi Géza Ida regénye című vigjáitékat uuiUnblLk be a Dâm­bul Rnitund (Kerekdomb) Jézus szive mű­kedvelő gárdája. Ez utóbbi előadásról leg­közelebbi számunkban fogút.k tudósálásl kü-, zöJini. A 'vxjrsc.ny további során a magyarfe- nosti Dalkör fog még szerepelni a A betyár küldőjében. 0 monostori S ént József Egy- tet a Vcsgyáiros eíüacSáisá.bo.n, valamint a mé­rői Műkedvelő Egylet Makikai Sándor Gyöngy- IV-,i rág előadásában s ete relét hat óláig a kolo- zsu és szainosfailvi műkedvelő egycsiüle'rek is felvonuOmiik a verscfavcn, amely február 10- én fejeződik be, amikor is a Tárc/.a Bertalan elnekleé alatt működő zsűri-bizottság ki fogja osztani a, dijakat és az elsőséget je­lentő ciagv vándarkupnt. (g, a.) Tiz műkedvelő társulat vesz részt averse nyen. — Beszámoló az első elöadásokró

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents