Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-24 / 19. szám

ÁRA 3 ELLESZEK Szerkesztő ség és kiadóhivatal: Cluj, Odea Mot»lor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I. G Duo» No. 8 Ftókkiiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 1199 LX ÉVFOLY AM, 19. SZÁM. Üdvös iagíejéés A hír, mely fogWkozáat, rövid és ci­kázó, művi1 a fényjel az éjszakában, vagv egy uagy ilermész.eti jelenség* mikor egy évszak egész; jol&egét; fejezj ki röviden es csattanósan. A hír mindössze ennyi: Miron Cristea pá t n á rka) mini sz)' e ralin éjik 50C00 lejt utalványozott Bánffy Miklós gróf kt- z.éhez, még pedig azért, hogy ebből az összegbe')! megjutalmazzák az erdéilyi ma­gyar írókat, akik román —magyar műve­lődési közeledés érdekében fáradoztak, s f- cólból a román irodalom kiváló műalkotá­sait a magyar kisebbségi nyelvre áúültcuUÍk. De a rövid hir 'igen sokat mond és a ma­gyar közilélek egész sor mezeje énheiékn vávszhangozliaii'ik tőle. Önmagában véve is jelentős, amikor két, művészetében fiatul és ezém nagyszerű nemzei irodalmának, hőseit együttesen tiszteli meg, ay olévib betétien román művészeti jelesekre mutat­va és azonos lelkiül magyar művészekre, akik anyanydvükön tolmácsolják ama.’.o- kait. így nemcsak magát az irod.-dom-poh- ;'tikai tényt világítja körüli, hanem azt a ne­héz és áldozatos müvésvu munkán is, mel­lyel az egyék szellem az idegen nyelvű másik szellemnek a tolmácsolója, testvére, követe lesz, ál1-'küllő és visszalengő. Igen, a műfordítás nehéz művészet pilälikaikig és 1)rodalmiilag egyaránt. Nagyon kell köze íedni lélekben a ilollimácsoiásra késztető ki­válóság egyéniségén keresztül ennek a nem/eh közműikéhez és e közle] bet kifeje­ző nemzeti nyelvhez; aztán bele kell ol­vadni az irótárs egész szellemiségébe, lelki tartalmának belső és külső kifejezésébe, mintegy lemondva saját szcméflyiségérőí I; 'kuli ön álll'ó nagy j elleni őség azonban fakó zodilc, amikor az irodalmi közeledés a történelmi és politikai hagyományokat, cl- fogubiságokal'i, nehézségek«! lerombolja, hogy műszóval mondjuk: evaporizálja és spirftuaJliiizálja mindazt, ami elválaszd. De rnég több is a szolgálat: a nagy nemizeíkó z közösség és testvériség mű vésziét I old >- lat nagyítjuk, anteiy a földi és köznapi akadályok felé emel bennünket, a szépség és jóság elvond magasságába, ahol n liszt» -/.er iie lakik és a ma megtámadott szellemiség újra születésének meiliege érffclődik. Igen okos, igen gyöngéd és igen gyakorlati do­log volt, hogy a pátriárka miniszterelnök a román—magyar szellemi közeledés tegelf o gulatllanabb, legérdekesebb és legsikeresebb közreműködőit feltűnő és gyakorlati mó­don kívánja megjutalmazni. Ez az örvendetes tény egy uj szem £id- ban a füzérben, vagy aranyláncban, amtíly a magyar és a román közművelődést a fnunkasok ’leik 1 s tárgyi találkozóm szoro­san egybekö't'ni törekszik. A sajtó, anteiv kezdetben egész irodalmunkat jelentpuc, már korán fordult figyelmével az eddig elhanyagolt román közművelődés münden fontosabb Hieriiliete felé. Egyre sűrűbben köizölt a románságból műi ordításokat s fclbratofUa. megmaradt kisszámú, vagy u'Onnan jelentkező 'tudósainkat, hogy a magyar irodalmat, a magyar történélmoö, a magyar tudományt megismertessék a ro man közönséggel és a román irodalmad, 3 román tükrén ebnet, a román tudományt megismertessék az erdélyi magyarsággal. A sajtó bizi'Oltására jötlt lédre a képzőművé­szek egy pár közös jelentkezése. Voiu iciő, amikor a magyar színészet kirándult Bu- cures'iben s a román művészeted állandóan élvezi» a mi közönségünk. A drámairoda­lom jelesebb ‘termékeit már kikölcsönöz­lek egymástól. Az egyre óbban éledő ii,o ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgatót DR. GROIS LÁSZLÓ K EDD KiadónulajdoDOs: PALLAS R. *Bm Törvényszéki kjat'Oín&zfsi szám: 39. (Doa. 53íf! 1938. Trb. Cluj.) Előfizerési ánailt: havonta j*®-1 negyedévre 240, félévre 480 egésa évre 960 1 eU CLUJ, 1 93 9 JANUÁR 24. „Ciano külügyminiszter és Sztojadinovics miniszterelnök tanulmányozták Európának Olaszországot és Jugoszláviát érdeklő kérdéseit és ismét kife­jezték akaratukat együttműködésük folytatására és elmélyítésére", — Az olasz külügyminiszter tegnap éjjel visszautazott Olaszországba------—mm■— III Az angol sajtó nyugtalanító jelnek iehinü Schacht távozása Ciano olasz külügyminiszter jugo- szláviai látogatása befezödött. A lá­togatás alatt lefolyt tanácskozásokról este közleményt adtak ki, mely íé!re= érthetetlenül megalapítja, hogy a két ország, melyeknek eddigi párhuzamos politikája a legtökéletesebben bevált, egyiittmüködásre készül a jövő külpo- litikai fejleményeiben is. A jelentés mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy Ciano gróf baráti látogatása a legnagyobb szívélyességgel telt, beható eszmecser rére adott alkalmat. Azután megelége- dését fejezi ki afölött, hogy az utolsó jugoszláv—olasz egyezség is tökéletes együttműködésre adott alkalmat a két kormány között. Ciano külügyminisz- íer és Sztojadinovics miniszterelnök — folytatja a hivatalos közlemény — ennek az együttműködésnek szellemé» ben tanulmányozták Európának Olasz­országot és Jugoszláviát érdeklő kü­lönböző kérdéseit és újra kifejezték közös akaratukat, hogy folytassák és elmélyítsék együttműködésüket Euró­pa e részének békéje és rendje érdeké­ben, összhangban a többi érdekelt or­szággal és Összefüggésben a Jugoszlá­viával szomszédos országokban tör­tént legutóbbi megnyilatkozásokkal, melyek kedvező visszhangra találtak Belgrádban. Olaszország ehhez a mun­kához a Róma—Berlin tengely jellem­ző, építő szellemben adja hozzájárulá­sát. Ami pedig a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat illeti — foly= tatja tovább a jelentés — megállapítot­ták, hogy miután Olaszország és Jugo­1 szlávia gazdaságilag kiegészítik egy- j mást, ezen a téren is nagy fejlődési I lehetőségek állanak előttük, melyek megvalósulása érdekében a két kor­mány elhatározta kapcsolatainak to­vábbi kifejlesztését. Ez a hivatalos jelentés határozott tartalmával kétséget sem hagy az iránt, hogy Ciano gróf jugoszláviai tár­gyalásai eredménnyel jártak. Külpoli­tikai körökben most főleg az iránt ér­deklődő.!:, hogy a Jugoszlávia és Olaszország közötti viszony közvetlen kérdésein túl, milyen további követ­kezményei lesznek ennek a látogatás­nak. Ciano gróf különben tegnap Pál régensherceg vendége volt a petrovicsi vadászaton. Délután Belgrádba utazott, ahol résztvett az olasz könyvkiállitás ünnepélyes megnyitásán. A könyvkiál- liíáson a jugoszláv közoktatásügyi mi­niszter üdvözölte Olaszország külügy­miniszterét, aki válaszában meleg sza­vakkal méltatta az olasz—Jugoszláv barátságot. Este Ciano gróf Pál herceg kastélyában vacsorázott s féltizenket- tökor elutazott Belgrádból. Külföldi magyarázatok Schacht [ távozásához A külpolitika,másik eseménye, melyről' már ulollsó teá-mimíkban is hírt adtunk. Schacht dr. német biirodailmi 'banlkikormániyzó állásá­tól wate fölmemitése. Ez az esemény rendik!- vülli vAsszhain'giot ke'lt kü'ltföMóar, ahol az el- tá vozott bankkormiányzót kivételes tehetségű gazdaságii szakembernek t okin tekék és ab- bam u meggyőződósben éltek, hogy az uj Né­I melország tuigy világpolitikai akii v kását is az a gazda-vágj hátfér tette elsősorban lehe­tővé. me’yet Schacht dr. teremele t. Meg vannak ezért győződve, hogy Schacht föl- mentés iiuögöt igen Contes okok rejtőz­nek. melyek alighanem kihalás.-túl lesznek a német birodalom további kiUpo'litiíkájára K Az angolt sajtó szerint Schacht dr. ,.a német pénzügyi varázslóit nagy szívóssággal védte wz okinak orz elveknek órvétryesüáó:ét, melyek nélkül szerinte stabil pénzügyi poYitikát nem lehet folytatni. A nagy pénzügyi szűk sóle­teknek ttzo-nJaan, írrolyeket a> mai ál’aadíj mozgáshtási állapot teremt az áJ-lamklncs-tá- rakkal szemben, ez a politika nem felrlhetelt meg. Schacht, angol lapok szerint, mérséklő befolyási gy-akorolt a nőmet külpolitikára is, v-iiszon't távo-zúsi'ibál a német külpolitika várható nagyobb tevékenységére következtet­nek ugyanazért ez angol lapok. Fe’fogósukat újmogatják azzal is, hogy Schacht távozásá­val egyidejűleg nemcsak a Német B'roda’nü Bank egész 'vezetőségét cserélték ki. hanem Amerika, nyugatii legszétsübb pontjára, San- franciskóba nertez'Hök ki konzulnak Hitlernek az utóbbi időben sokat szereplő politikai ko iküldötvljét. Wiedomainin -kapitányt is, aki elw beta az álilásá'bam nagy tevékenységet két- ség tel énül nem fejthet kh. .Az angol saj ó tud­ni véli», hogy Wiedemann kapitány is 0 né­met vezető körök konzervatívabb csopontj. - hoz tartozott. Németor&zágban külföldi m;i- gyairárátákkal szemben nem tó’iajdoni-tanuk ilyen messzemenő következményeket Schacht távozásának. Annyit azonban a nemzeti szo- ciaksíUii párt orgánumait, a. „Wö’Hdscher Beo­bachter“ eüsaneri, hogy a «változás többlet- (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) egymásrautait népnek a most nemrég léte­süld pdlüfiikai tialállkozás és megértés után, mikor a két fél zivataros ereje ugyanazt akarja. Est Deus in nobis és esü tempus is história; Isten van bennünk s a megfele­lő idő van a történelemben. A pátriárka Őszentsége ösztön és ösztönző-dija kitűnő indulási pont és kioülnő jelzés lehet. Meg kell értenünk egész valóságában és logi­káé következetességgel1 tovább folytat ni minden oldalon a kezdemény!, mely iránt mögt már nem liehe! semmiféle kétség. Az eddig megtörtént lelki és szellemi találko­zókból, a telki és szellemi közösségi "u- dacnak s közösségi munkának éppen úgy k kelll virágzania, mintahogy a közös poli­tikai érdekekből kisarjadt a -többségi nem­zet és a két legnagyobb kisebbség förlénp1- m.'. közeledése, megegyezése és szövetkézé- sc\ Kétségtelenül ki fog ez hal'ni az egész Dunamedeucére és egész Közópeurópára is. Mert meg kell szervezni ennek a foko­zottabb politikai, gazdasági, szellemi mun­káját. Az uj történelem lehetséges legjobb és tegiidvösebb ed'ő segítésé re. A hir, amelyen joggal elgondolkoztunk, csakugyan rövid és csakugyan egyszerű, merül önkéntelen, természetes, szükségsze­rű. E>e jelentősége, ismételjük, úgy látszik történ el mi értékű, ezért gyorsan és alapo­san fokozni kéül kész hatását mind a kél oldalon: fokozni. kiegészíteni: és teljessé tenni a lelki, szellemi, művészi, emberi tiszta célzatok utasításai szerint. Meg va­gyunk győződve, bogy e válságos, de óriás időkben megnökelhelök az emberi vágyak s elhatározások. Nagyot akarhatumc es nagyot végezhetünk. Min'hogy nvrí­ván valóan mind a két oldalon meg van er re minden egyéb mellett a szellemi kölcsö­nösség, tisztelet és együttműködés vágya. A legszebb reményekkel] tekinthetünk a ii-, vendő eme oldala felé. A mi lapunk több­ször adta súlyos tanujelét a közetedés és megértés szándékainak, sőt olykor mind a kél felec hatalmasan izgató és tüzelő esz­méket is vetett fel. Természetesen minden erejével :gyekszik majd szolgálni a politi­kai, társadalmi egyiiá működés önkénte­len és szükségszerű kifejlődése mellett az önkényes és fényűző szellemi közeledést és szövetkezést is. Többek kc'zött mindig buzdítani fogjuk magyar Írókat, hogy a i román szeltem mentői -több nagyságával is­mertessenek meg s meg vagyunk gvőződ' ve, ahogy ami eddig is többször megtör­tént, a magyarul kitünően tudó erdélyi ro­mán irók tolmácsolni fogják a magyar halhatatlanság tényezőit is buzdítsunk és példánk nyomában. nivatalos jelentest adtak Mi (lat íréi jutasztartaijfiriptasairól diilmi társaságok (tagjai kapcsolatba léptek a másik olidatUlad. Mind több visszaemléke­zést olvashatunk most a román lapokban, hogy hírlapírók, művészek és írók hogyan Igyekeztek mind a két részről1 mentői' több összekötő szálait szőni egymás felé s ha ezek meg is lazultak, vagy elzakad^ak idővel, emílékük mégis csak hat, mert a természetben és a történelemben semmi sem vesz el nyomtalanul. Emlékezünk egyes kitűnő kísérletekre, melyek a le;ki és szeflilefni találkozóké ki akarták szélesé tenfr és elmélyíteni. Vodtt szó róla, hogy a magyarországi és román hirlapirás legki* válóbb képviselőit1 is leültetik a társalgó h fehér asztalokhoz, kiránduló vonatokra és hajókra, hogy fesztelen eszmecseréi foily- t'cissanak. Voll szó, hogy az it-chon jeleske­dő magyar és román irók szorosabb kap­csolat bail epése után Bihariüreden egy nagy magyarországi és romániai hírlapírók és szépirók találkoznia -létesül ión És ki tud­ja mind felsorolni a terveket és kísérteié* két, melyek azonban egy szépséges nosztal­gia és előre megérze't együttműködés vá­gyát, lehetőségét és elkövétkezéséi jelez­ték. Most érett lett1' erre az 'dő, a nyomo* kát megleheti vifTágitani, a terveket föl- éieszteni. Ma minden kétség nélkül éi re- jülhet a nagy szellemi találkozója e kéz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents