Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-22 / 18. szám

1939 JätiüHf 22. ECCENZCK IMRSMH ÍZ Anglia legérdekesebb asszonya az angol nő forradalmáról beszél ROMSEY Hampshire grófság jatt. hó. Két juhos isáirgahiaiji/Wv!áK\ sötétkék frakkban 5>z ablakhoz. lép és ÜsszetUinuU mozdulatok - . ' kail ItíhU'ZizB- fi' függöiiovükisl; Mögöttük elln- n-i.k a Now Forest kiiriikájüü, a kanyargó Testi, a suiuii'jgd gyepszönyeg é$- 01 Nu.nuncyház, «mit l’Kiltmiopsitojj. ■ éplittataü.. A Rno;ullnrwi.s-k|aiSilóly hírős Wedgwood- tenmióbén. üilünik Lady Miamit Tompíte - te l, a ház nnm'ifi'nxdl!. Nehéz. tonne megállapítani, hogy vájjon Lady Mount Tompáié ílónyteg Angliai „legelő- gánstuhih“ és .„li gór d-ekescbb ‘' otsiszon yw, íiihoigy egyesek tanlják; tény, azonban, hogy kévést ,'üsiszony akadt a mi:ni Angliáiban annyi utáiHzóm, minit a bmodtotndsi kastély uimője. Amit ő nsl'mirVi, az rövid időm beliül dilvatilá váilik. Több kövesei»!) siker ml ollón ózzák «’ hajvíscletérti. a rn,lünk. azokat az érdekes öl- ieteküt, aanelyeket bireé londoni húz«-. a Geyfere House belső baraiidézésiével kerpcs«- lalilrtn nt!iféi3inWzf»ltt; kopijiozzák és festik fiisiz- lavterittékii sti íusút., cikkei fordultain ssíígátl1. s/eHlenresi fuegj<gyzéseit!. stzóvni élete összes csfiMogó kiiillsősiége®. Anni, ozonhan tényleg inegérdeme'ioé Kizárnám o „legérdekesebb“ angol «iSjStzony jóízű jét.. aa uláinozh-aitalllíain és egyéni: bátorságai, •totpi/nibaitia, belső életsitiiliusa s aiz a nagyszerű történelmi érzék, ami ma- radélctaillainml torija fenn és menti ét a brood hrrwfei k«usi£é!iy 18. Sízázadbeái levegőjét és mégsem süilyósati múzeummá a termeket!, a hóit valahai Páílmerston élte nagyszerű életét s ahol Kossuth év? Garibaldi töit'ölbtak pér felejtírdtthlén napot. A modern angol nőről és «wokrAl a társa­dalmi változásokról beszélget fmík Tynxly Mount Teple-leJ, amelyekért nagyrészlien a nők tér, hódítása felelős.-- Minit annyi imás téren '— mondjoi tji lady —• a; nőkérrléssel ktapcsototbarn ab jelenleg csendes, lassú, de feltóllrnül érzékeiből ő forradalmon haladunk keresztiül; fom-vdal- mon, amelynek végső eredményeit csak sejk jüTc, de amelyek nem ■vélüágosaik előttünk. Kénytelen vagyok Angiliároi szoritkozmi mind­abban amist mondani fcé»zűTöflc. mert lútr soíkíab utazitam ételemben és utazom moi üs>; külföldön nem ismerem elég jé>l fliz esemé­nyek háRerkit fe ,d'ö>nténolan-i. előzrnényeií“ ahhoz., hogy általánosít!Társsaik. A hasonlósá­got mindenesetfre látom ® ebből azt n kö­vetkeztetést 'vonom le, hogy uiz emilHirek ma­napság. nagy állagbam, meglehetősen egyfor­mák, k ülöm feen a nők, de featimbatnlom. hogy az európai nők közöl az angolok a äegeman- cipálllubbnk. klintésit az angol nő átlagos- jel-tem-l ula jdoiu Si.gal vail ka peso lukban. Tellát: uz umgml! nő sókkal kíváncsibb. úgy hasznos. midiit ha­szontalan érlielomiion', minit a férfi*; beleért­ve az intellíkluáHiisi ki vá.ncsisúgO't a«-. Sokku® energ!fcustalvb, minit; u. férfi. lvröiSK’jbban. na­gyobb mértékben képes niagăibntşipvnii a küi- lónlböző benyomásé kait, eWoribon niimr.'s a illőnek igazi űlttckiinitö ereje, gyakran (i kis részl(;tok kötik, le, .nem Ind erősen kn.Tioon- •Iráírni és az igia.zi nlkntóerv'j gyakr.ui teljesem hányáik belőle, kp pen ezért teljesen le hetet- hmneilv tairitom ai/A íh gondoliaitol'. lvogy n nő a7 élei miniden terén, minden vonaitkozásó­ban, versenyfálrsá vá lludjon. válni a féri intik, há.r «ízt sem vallloim, hogy a nő szúrnáry a 'fÖ7Őkainiá:l és a gycrmeknevelás n:z egyetlen élctüe.110tőségek. Mértéket keR ta-riani. .lé'bn- leg, amimil; nugjegyezitorri, forradalmon me­gyünk kereszitiil, ennek l>e kell' várni <r ter- niési/adés kifolyástól s én hiszem, hogy az egyensúly teljesen helyre fog állami. A inai «lői még nem tel jesen szabad Ang­liában sem. — folytatja. Lady Mohiul Temple — inkább ..sr/ntrados“. mint walzad. A ozw hadsóg uj dolog számáry, miig nem egésven liidju, ni.it kezdjen vele: még nem szokta.' meg, tobzódik benne egy kie-siit. Időt kell u r ki engedni és nem s./nbad rögtön krimi- 7 ál ni. — ITa valaki c.f/irá n t pauas'Z.k.inf'lk', hogy az udvariasságnak hefelilegzelit, én in ősz.;m- tién Izevniroim., amit igazaink tartok és érzek s ez pedig az, hogy eksösorlvau mi, nők vei- gyunk a felelősek ezért, Az udvairiatsiság ek tnniikl. egyrés'zt.. mert mi. nők s<vm vagyunk udivorioisak, más'rés'zk mert nem követeljük meg. Ez a kettő erősen összefügg. Mindez «7óp és érdekes! de akkor műért sírjuk viss/n; a?t. emit magunk dobtunk el magunktól? Tfogy a nőnek fizetnie kell uj előnyeiért, az nem egészen áülfjn. meg ír helyét A régi <#-*- ivaitm udvnirlúh és o nők bálványozása kiment o. divatból. TI7 egészen természetes. <le hogy a 7 elemi odívario&ság Is kimé.n.je n., fír/, furc-sa és term rázó. te 1' c ne.s. Pedig n. maii Angliiáhan ennek minden na.p tmiuja vagyuk. A tetszetős külsejii nők *-_í a maf nő nőgty átklgn «> „forradalom'* során sokat vesztett régi „női méltóságá­ból,, s ilyenformán nem állhat elő a régi kiránságokkail a „köteles fisz tel el“ iránt. A modern nő gyakran elférfiasodott, ez pedig csúf ,ipan-.i 'megbetegedés“ » yi férFák mene­külnek az ilyen nőtől. — Meg kéül1 ttiUlni a helye» egyensúlyt és én íriszem, hogy a jövő unsz anya meg fogja találni. Ez pedig a köve üközők ben. kell ki- krlsilályoS'Odjion: A dolgozó nő, m.iiakrtt dol­gozik s mnálUtt a. férfiaknak tár.mi vagy ver- wtiylársat. ne iváljon férfiaissiá, ment ez egy­részt groteszk val'arni és tmodenképen csak o külsőségekben 'megvalósítható ambíció, liá­nom. legyen lelje.sm nemtelen, legyen semle­ges. Mikor üiztúm «• miunk ántelk1 Vége van és a nő levelii magáré*!, a m unka ruhát és fölölti a/ estélyi rulhát, akkor ivOszon.l legyen száz- százulliék'O.si nő. Nőies nő. Az asszonynak Té- n Vé-herr ivem ez az: oilikallmaizíkodnii tudás, a könnyezőihez s a körűim árnyékhoz. (Vir nő máris? meiglrnuliatj«. nekünk, hogy ruilyeii lesz a jövőbeli nKÖliiifnis. Ami: a küilföld'«t illieliii, arriiíyen rokcniKi/.e-nvcsneflc találom <er/. uj né­met nőt, annyira. efíTenist/.evcs elöMem írz «■ lernieszeteli'iones uj préjhá’knzá.s. airni a sv.ov- jc tor ősz nőt jellemzi. A ruzsrud az utcán — Hogy ;i’ jövő aistszonya kollektivebb lesz, mint airnlilyeniek mi vagyunk^ ez nai­gyon valószinii. Az njrfeMtnkraiüikus kiváltsá­goknak végniik van, n gyorsaság, a modern .1 ernmlésii visz.on yok és & deanoK'iraitilíkiis adó- törvények legjobb uilom hokidnak abban o® 'irányban, hogy a különböző Iánsadinlmi osz­tályokat olyan k'ölzel hozzák egymáshoz, mir>t azelőtt sohat A nő -sízépsége szintén az „f; müsZ-tok ratiki is kirváltslálgok II í o z " tatlozr vptl. Ma nem tnz. Egy kii.s eflba.tánozottstág, egy kis gond, pár shilling, pár egésiz.slélgfl szabály l*etnr.tásta> és kollékiliv ,,szépséget1“ j-zinile min­den nő elérhet. Ezt az. oniediményt nevezzük' talán „totezeflősBiégnék“, ment utndlorodom a'tu ilól ai brutális szótól, hagy „sex appeal“. Ami azt llletiíi, sobúi ennyi „tetszetős“ kütsejii nő nem futkosott körülöttünk a viflálgbatn!, mint niannpRtlg Régi idölien a szjépség nitkn voll. Az entbernk, még ebben, a „hideg" Anghaban is, megfordultak utána. Ezzel szentben ma ólig látni kiíínragíiisló. fcfütiünő szépséget; an­nál gyakoribb a/<mba:n n „tetszetősség“. — Ml n védornénye a fiatal Anglia mo* íínráTÓl — kérdem. ‘— Rossz—felelt a lady. — Korunkat nem «innyB.ri.i. a gyorsa.s<á.g, mint annrk külső jetid-' <lorn,ináljá,k. Tele fon,csengés, nulóroliogáls, re. 'pülőgcpberregas és ifh’ilgikelitő kárma. A mai ránlier televam rohanássai\ különösen a nogv. városi. Robiin, hogy le ne maradjon valai- miről', hogy ki ne máira,d jón valáihonnam. r<>­BBHoanaa ha.n az egyedüilCél!, az unalom elől. A nap jóréze azzal telik el, hogy <gyik helyről a inasiKrui száguld. Persze London a világ leg­nagyobb kiterjedésiii városa <•-. közlekedési viszonyamk ebinek c'Ükmöre un rózsőisak, hogy férjeim életének jelentő1' neszét azzal töltötte cl, hogy ezeket, mint közlekedési mi-‘ nüszler megjoivitsa. (1 langosiam nevet.) Gya­núin vwin azonban, hogy London, niimiig, nogy volt s ni távolságok kiadósak. Ennek el-' lenére oz én fiatalkoromban, az emberek nem igyekeztek a madarakhoz hasioaililani és, írepdesni. egyik helyről a módiikra, mint mák Aliig alkad olyan nap, hogy ne hál,Tanúm va- •lemelyik f'iialta® Teányisinerősömtöl! ezt a ki­fejezést; „lejáriám cfj ábam, halott vagyok“. Nem egészen, vagyok tisztában e két tőmön-, dal. jfőéntüségével. de ■vatószimi ma gyanú za- tot s'/.olgáiIitaitniRk arra a kérdésre, hogy máént, fésűiködmetk egyesi nők manupság gyakran a legeliképzclihetet'e.nehb helyeken, minL pél­dául ;), s.zJ’iriiház nézőterén s hogy, miért pu-' derezlk az. orriukat a iúrsiagkocsiiin. — Ezeket a műveleteket olyan fesztelenül csinálja niz uj gencrácié) (érs sok idősebb nő is, aki nem ateiir „lemturaidnii“), hogy oz em­ber egy kis 'rjadaDommo-t in ár azon kezd gon.-' dolíkzrzn.i, viaijjnni melyik intőm női toaletl1- I nil volei nyilvános lehonyohlásának Tesz tni- nuja holnap. Lídud, hogy ez. a „szabadság“ jó dolog s hogy az óflszeréniység rosszabb, mint a u/e.rényteleies'ég, tény, azoruhan, hogy a mai generácinnak sikerűét elfelejtenie u, szerénység alíapeloriie’ t i-s. Egy min szterel- nők felesége cgys'zer üizitl kérdezte tőlem,; igaz-e, hogy a jómodor akkor, ment ki diivat- hól, airniikoc dfövialba.- jött az eijaikrudaeska. En erre aizl feleltem!, hogy nem. A jó mó­dón akkor rnon.t lei dívádból, amikor d1 vat- hnjőbt az a.jakrud nyilvános baisználutla. Hogy' vánhait egy ilyen „impuiüziv“ nő tísizíteletet a férfiaktól? Nagyon bámulom!, hogy n férfiak nem vesznek elő ui vendéglőben zsebtükröt é$ fésül és nem fésüliköldnek, mialatt & hölgy k'fésűi a száját. — Napijainkban, mindenki (kilóból, mert nagy a ■ztaj s e,7.t tul akarják ordítani r tar. eredmény, hogy rnlndenki. úgy wlxiszél“,' mfunth.ai veszekedne. A finomság eltűnik oz életből sí az élet egyszerű és kedves öröméi­nek felmondunk. A bor finom zornăita ir-rbit eliompitja az érzésünket «■ koktól, a jó étot? ize iránti érzéket o;z állandó dohányzás. A heszélgetésnok, raiinit! művészi kifejezési for­mának vége ... — Ez a man Anglia képe. modor dolgá­ban. A jövőt azonban nem tartom kilátás­talannak. Megismétlem mégegyszer: forrn­daiimi időkön megyünk kérésziül s a zilált­ság és fásultság után Irairrnónláriok kell ki»* vetikerznúe. Hegedűs Adom. ASSZONYOK ROVATA bus, sárgarépa, lekváros búkba. Vacsora: délről maradt vagdalt hits, tea, sült tök. Kedd, Ebéd: sárgaborsóp üré-eves. sor lés­bor dm. kel főzelék, pikk óta tekercs. Vacsora: tejásTijtntolta. uborka, sajt. Megérkezett az uf kaSapdivai Rovatvezetői Dr, DÉVAÍNÉ ERDOS EOSKE Az első női forradalom: a háború Az ar. első forradalmat, ami egyszerre, mintegy VTairáz-sütésire fd'sizaibaidliitotifcr a nőkéII, magam is lllltam. Ez ra há'ltoru volt, amely fop.adalnioái't’ol'tai a nőket s egyben (a tör­ténelemben élőszór) közel hozta cg}'máshoz a kiüljönböző társadalmi osztályokaJt. Angol lányok, akik aiz otthon szigorimn zárt falai közölt éltek, tradlcfjciíc. clíá’vul't és bonyolult társndai'lmi egyezmények nyűge alaki, nem tanultak, nem utaztok, életlűpasztalatok hijjún T’olifesik, most egyszerre megjelentek a síz inén. A jómódú lány önkéntes ápolónő lelt, a kö­zéposztály lánya irodába került, a munkás- lány hodúaniyaggyárakiba,. Legtöbben olyan munkakört kaptak, autót eddig kizáró'ltag fér­fiak töltöttek be. A helyüket megalloflak, meglan ultak dolgozni', de hozzászoktak a szabadsághoiz is. Életűikben előszöír. — Mikor ez a heitalmais női légió (menü nagyon sokc.rn voltak) a háború u'lláhr 'v-iLsz- sza,tónt a családi körbe, ott úgy érezték ma­gukat, mint az idegenék. Notm találkák a he- í vüket. Elfelejtett régi életük még szigorubb- ntiik, még dimorradottabbnak tűnt, mint vaila'- ha. Megmaigyanizlvaitatlan nyugtalaiiság vett erőt rajtuk s ez á'llandósult és domn áló tu- lajdomáig'ivá vált egész lényüknek. Áfflitom., hogy az 1918—1924 közötti zűrzavaros, „nyuglaton“ években, a nők voltak a, nyug­talanság főokoiii. inifljrit salját beöső Idegességü­ket úgy adták át a férfiaikinnik, miiin-n a ka­nyarót, a bárányhitmlöt. az influenzát szokás. A nők nyuglaliansága úgy ragadt át a fér­fiúikra, mint: ra'gadós betegség. Ne felejtsük cl, hogy szinte maiden önludalián befolyá.s a nő résziéről1 éri a férfit s ez az. ami ellen a legerősebb akaratú férfi sem tud veder kezitin. A tudatos impulzusokat mindketten tóiz, élettől nyerik!, de egy asíizonv sízl'indékos- ság nélküli (sőt gyakran talán akarata elle­nére is) képes airna>, hogy teljesen a miaga impuilznsiaihoz formálja, egy férfi cse’ekede- tei-t, vágyait, érzéseit és gondolatait. Régi do’og, hogy a nagy férfi-karrierek mögött «rindig ott volt; a brllllíáns, imdpirállló asszony s hogy egy haszontalan nő viszont kettétörte a legszebben ívelő férfi pályafutást is . .. Befellegzett az udvariasságnak — Hogy ezt a hatást pontosabban fel tud­juk becsülni, csináljunk egy rövid kis átte­Bizony Hölgyeim! ez most már visszavon, hatatlanul itt ve-n! Itt az uj kalaipdivat! Heu­réka! Jelentik a párisi kalaposok, kiáltásu­két átveszik az itteniek is és mii boldogsá­gunkban hangosam' kiálltunk: már úgysem hiányzott nekünk semmi más. Mosifc már tel­jes « boldogságunk! Átmenet o. tél és taivasz között: az úgyne­vezett „törpe-kalapok“. Valóban a Hófehér­ke és rn hót1 törpéből1 vették a kalaposok ezt n modellt. Képzeljék el. Hölgyeim,, ha még nem látták volna; rendes „törpe tutyi“. áll alteitt megkötve, magasan szárnyaló csúccsal. Elől, homlolinál: a tolnák ebben nagyszerűen crvényesülnek. Készülnek a selyemürikónek egy nagyotr szép' változatiából. De láttam már selyemből, sőt egész puha, fényes szal­mából is. A legelegánsabb kalapok m» strucctoUnl készülnek. Mörinüt, ai kenti hercegnő hozta ismét cat a nagy mannánk divatjait és mi ál- vettük az angoloktól, olyannyira, hogy mP már boldog-boldogtalan fején sitmcctoll fi­Ty^S A kr’ap most is, hai lehet még az eddigiek, nél jobban, bent ül a homlokban, a fej hát­része leJjeseni szabadon- vám. Néhány érdekes Oealopimodelit, amelyet egy londoni katopdlivatbemutotón mutattak be, leírok itten.. 1. Teljesen lapos fej, homloknál el őre ug­rik, fekete, fléniyesi saitinból, hátul a karima felfelé tendál és ezen ‘hátulról előre hajlik a fejtető felé aranyszínű -strucctoll. 2. Ciklámenszi-nii turbán, magasodó fejjel, jobboldalra fel raff olvp. piros-ikék virág dí­szítéssel. hátulról egy bosszú -középkék fá­tyol, amely sálként a nyak köré csavarodik. 3. Fekete riips-zso’yem, óriási rózsászerii behúzás a szem felélt, emit báliul egy szé­les rózsaszínű taft iszalag tart a fejen. 4. Középklók turbán, ciklámen fátyollá!. 5. Lila lörpesapka kék szalagdisszel. Rengeteg a turbán, a csavart kalap, még több a fátyol, mént ivaloba és ezeket a leg'kii- lÖDibözőképen 'wi.sel'sk. A bemutatót befejezte egy nagyon érdekes összeállítás, ami a telet hangsúlyozza ugyan, de olyan érdekes és szép, hogy leírom Önök­nek is, hadd lássák ez angol Ízlést. Fekete posztó szoknyához sötétszürke drappirozott rövid kabát, fekete skun-ks- gallérral, és- egy bosszú két részre osztott sknnks-muffnil. amelyet egy nagy, a kabát 1 anyagával] ozor.os masni oszt ketté. Hozzá viselt ai m-enneken egy fekete kalapot, m'ég- ped'-g zsokéformában,, amelynek sildjét fe­kete skunks bor.itotlai szürke virággal. Volt még egy érdekes és szép ruha: fekete marocken szoknya, egybedolgozm- fehér ma- rocketi' hosszuujju blúzzal. Az entsemblénak az egész diisze egy bal old-alt a fehér blúzon keresztül húzott és mell alatt meglvötöLi fe­kete satin m'.i'sni. Nagyon csinos és egysze­rű vo-lt. DIVATPOSTA Poinnns. Lehetőleg ragaszkodjék -a sötétebb színekhez, szőkének ez jobbahn áll. Szerimtem egy bartnoi jerjey ruháit csinállnsson. sajátjá­ból dis'zi-hve, lw.ma antiülop övvel. Semmi- esetre se di-szitsie sárgával. Zöld kosz'Rimjé- bez. is csináltathat egy barna jerjey blúzt, talán valamivel 'vegyen többet belő’e. A blúzt egészen magas nyakkal cs'ináltassa, lehet: ja­pán sz-abáisisail, nyulc körül egy kissé rafYolvn, derékon sajátjából megkötve. Üdvözlet. Kötő nő. Nagyon) szép n ibeküldött pamut és mindenesetre elegáns lesz drop tavaszi kabátjához. A pamut!, tekintette], orra, hogy nagyon csomós, legcélszerűbb volna, belőle e.gy tiszta: sima- kötésű ruha-. Kötheti egybe is, de jobb volna, ha bliuz-t és szo-knyút kü­lön kötné, nzUltrán dolgoztailtná egylxt, mert •igy jobbéin lehet a fazont kihozni. Kis rövid ujjakkal és res-erroli csiináljoi, hete lehet nz- utátni egy piros-kék muszl'in sálat tenni, pi- ros-kék bőrövet és -még egy garnitúráival viselheti: barna sál és barna öv. Üdvözlet. HETI ÉTLAP Hétfő. Ebéd: rárutottlcves, vagdalt borju­Srcrdn. Ebéd: csontié vés, tóltöLti paprika, íilmaL nanen-cs. Vacs or«': sültburgonya vajjal, tea. sajt. Csütörtök Ebéd: g er Isii to vés, felsárszelet Jenesével, alma -ránlva. Vacs-or«': burgonya- krokclt, spenót, nunancs. Péntek. Ebéd: karfioltoves. tejfeles gomba makarónival’, rizsfcüfujt. \«csora: szardinio, vaj, tea. sajt. gyümölcs. Szombat. Ebéd: burgonşoleves. töltött ká­poszta. cseh pimasz. Vacsora: pirító l-t borjú- máj burgonyával1!, alma. Vasőrnctp: Ebéd: raguleves, kscsnsiilt pij ros káposztával, dobos torta. Vacsora: déli sülhmarudék. tört burgonya, gyümölcs. HASZNOS TUDNIVALÓK Fagijott kezek gyógyitása. Sótlan vaj­jal vaió kenegetés és ólomecetcs boroga­tás a legtöbb esetben enyhítik a fájdal­mat és elmulasztják a fagy ást. Ágytollak tisztítása. A szennyes tollat langyos szódalugba tesszük s órákig ben­őne hagyjuk. Innen kivéve tiszta szóda- lúgban jól megforgatjuk, majd fcifcszileU bálén mégszáriLjuk. RECEPTEK Almafel fújt. Vegyünk liz-lizenkét da- I rab apróbb, de ép almát, vágjuk ketté és hámozzuk meg, a magházat vigyázva tá­volítsuk el és egy kis cukros vízben főz­zük meg, de csak annyira puhára hogy az almarészek egészben maradjanak. Az­után kihűtjük, lccsurgatjuk szitán ke­resztül és a magház kelvén kapott űrt befőtt, vagy cukrozott meggyel, vagy egyéb kandinozott gyümölccsel töltjük ki, azután vajjal kikent torta lapra tesz- szük. Előzőleg készítünk S deka vajból, 8 dekái lisztből, 5 deci tejjel felercsz.lelt krémet. Ha félig kihűlt, négy tojás sár gá.ját kicsit megcukrozzuk, kevés rumot vegyítünk bele és a négy tojás keményre vert habját. A masszát ráöntjük az almá­ra és szép sárgára sütjük, körülbelül hú- rommegyedóráig. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents