Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-03 / 2. szám

< r r 1 r ?v 7 a K T 939 I mmuá r 1. woawvBaaBapiaawnraiacpr..it»í.viartawo»tum»1 .-T—htt.araii*!jmpi.»ma ■mhí i nini ■mmn—— —i—bimmmmmmmm Dunikowszky, az aranycsináló Egy modern mágus viszontagságai a párisi börtönből a Filippini-szigeteken lévő aranygyúrig KOLOZSVÁR, január 2 A középkorban élt hosszú, hegye-)é\C- gíi. kellős v.kuláívju mágu.d;, n fertyo y<> fazekak es rotyogó görebeK. föló haji >, görnyedthálu aranycsiná ók é. a höieses­ség köve után ku aló tudósok • ~v I i '•> lrsza rmazottja, ■i: aranycsinálás sok visíon-a-jsáyon keresztül ment. modern hőse, Diuűkjews/ky lengyel szárma/nni mér­nök, akinek a neve legelőször körülbelül őz évvel ezelőtt került forgalomba. Ab !>an az illőben az uborka szezonos augusz tusban, egy déuám paris: mp. mint nagy szenzációt hozta ki, bogy a Paris melletti Vi try-ben, egy kis, egy;/.erű vil­lában. amelynek két szobiját labersló­a hoz ilid' csillogó uranytn . ö mosoly­gott red. (I kék éy alnll elterítik), lmom szemű, sárga honwktcnger. Aztán Ilire jött, hogy a lanaiiku-s arany- csináló újra borcnde/.te ra bora tori urnái. Szegényesen, a konyhában. A esil-ogó lombikok helyiül cserépla/.ekakban ott t iw* yogi itt a leves mellett a l.ülöuíére vegyszerekkel összekevert homok, a pol- 0*11 az ecet és olaj mellett olt -.Viták a vegyszeres üvegek, a villanyhálózatba be vöt kapcsolva j sok különböző eVktro- mos gép, köztük az u csodatevő kis fekete láda, amelynek titokzatosságáról a pár u j»1 r ti ríva mán is annyi szó eseti. Nem érintkezett a külvilággal csak néha járt he a szomszédos fürdőin lyiv. ahol eső út ja műidig egy aranyműves­hez ve/ioletl Alii úlag ennek adogatta el a laboratóriumában termelt aranyat és az ezen szerzett pénzből élt családjával. Kikerült minden reklámot, a nagy nyil­vánosság számára az egész aranycsinálá- si ügy befejeződöd, 'főbb, mint négy esz 'inidö é>ta semmit sem lehetőit tiaVani róla. A svájci géprombolás dikár, jnidyiől se nappal, *-<■ éjjel nem vili meg év amely /erinte mindennek i titka; f A gyár szét rombolását ugyanő rejtélye, látogatások előzték meg. Serge Vitouci belga niilíljomov gyáros fia járt a tjtokza 'os gyárban, majd pedig n hires vztruios'. í éra-rcpiiló belga tudós, Piccard taná . Piccard ellenőrizni jotft. Végigvizsgálta az egész berendezést. Amikor bemutatták ne­ki a nagy üvegszekrényben ^ porrázuzott ásványok fölült jobbra-balra lengő és sv.ikrázó elektródokat, hirtelen az egyik elektród azonnali kikapcsolását rendelte cl és gyorsan leszerelte az dektrod óntubu. tát, azt gyanítván, hogy az óntubusból, amelybe aranypor van elhelyezve, aranyat szórnak az ásványok közé és ezt az aranyat mutatják ki a ké­sőbbi műveletek befejezése után. Az ónóibus vége azonban tömör volt, esi-« Iáiról nem lehetet! szó. Mindössze csak ennyit lehetett megtudni Piccard tanár látogatásáról, Piccard tanár visszautazott Brüsszelbe. A következő héten pedig meg­kezdődött az üzem lebontása. i iiumná alakítót? áJc át, ét egy lengyel mérnök, aki titokzatos gépek segítségével aranyat csinál. Sikerült neki megoldania az anyag álala látásának problémáját, különböző e’ck- tromos berendezésekkel, köztük egy titok­zatos feke e lámpás varázssujnrakat ki­bocsátó kalikóvá! és a tenger homokjá­ból ki tudja termelni az aranyai. Túlságosan mo'eg augusztus volt ah­hoz, hogy a dolgot komolyan lebe'eU volna venni és az egész szenzáció .abba­maradt. , Kitör a botrány « . . Kétévi hallgatás ulán azonban egy nagy botránnyal kapcsolatban újra ki robbant az aranycsiná ás híre. Dunikow­szky neve újra megjelent, előbb a rend- örkrónikákbait, majd a törvényszéki ro­vatban és szántásán kémikus és fizikus pro- és kontra nyilatkozatában. Az történt ugyanis, hogy cgv tőkések­ből., a találmány értékesítésére és kihasz­nálására alakú 4 csoport. csalás, bizalommal való visszaélés és sikkasztás miatt feljelentette az arcmj- csinúló Dunikowszkyt, akinek a számára fényes laboratóriumot rendeztek be. Ö viszont meg ámadta őket szerződés­szegés és zsarolás vádjával. Szenzációs per támadt a pár>si ügyvé­dek legjobbjai briliáns szónoklatokban védték a két álláspontot, amely végül is egyetlen kérdésben csapott össze; iud-e Dunikowszky aranya1- csinálni a homokból, vagy sem. Az ál ami laboratórium szakértői elé kerü t az ügy, ahol Dunikowszkynr-k be kellett volna bizonyítania tudományát. Az Igazi botrány csak elekor tört ki. Du- nikowszky nem tudott a hivatalosan el­lenőrzött kísértetek melleit aranyat c'ő- mutatni. Azt állító ta, azért nem, mert receptjét el kellett volrvi árulnia a szakérők előtt és igy az oramjcsinálás titka a frcmcia állam birtokába került volna. A szakértők véleménye ezzel szemben az volt, hogy Dunikowszky bccsap-a fi­nanszírozóit és a kísérletek során, ame­lyekkel ezeket meggyőzte orról, hogy aranyat tud termelni, előzőleg aranyat csempészett a homokba. Kijelen'ették, hogy humbug az egész találmány,, csak arra jó, hogy pénzt csaljon ki vele. Du- mkowszkyt a bíróság e Ítélte. Az Ítélet- hirdetéskor azonban kijelente te, hogy az aranybánya és a pénzérdekeltségek fog­lak ellenie össze, hogy találmányával tönkre ne tehesse hatalmukat, de majd még megjön az idő, amikor megbosszulja magút. Ä Riviérán talán sikerül . , . Köze] egy évig kellett elmélkednie a párisi San lé-börtönben az arany minden­ható hatalmáról és áfcfcosságáról., A sze­rinte jogosulatlan itó'etet kiszabadulása után azzal akartai megbosszulni a franciákon, hogy felajánlok a szolgála­tait Olaszországnak. Olaszország megköszönte a szives fi­gyelmet és ctz ajánlatot nem fogadta el. Dunikowszky azonban mégis Olaszor­szágba utazott és az olasz Riviérán, egy kis falu me iett telepedett le családjával. Szegényen és szerényen meghúzódott egy kis halász h ázik óban. Pénz nélkül,, de mégsem, minden remény nélkül, mert hi­szen ' - ~ ' -\ Most újra feltűnt Svájcban, szenzációs és fölötte 'titokzatos módon. Körülbelül félévvel ezelőtt ugyanis a Ncuhfcharelingó partján lévő hegyoldalban meghúz*’« ló Saint Blais-ben egy részvénytársaság ki­bérelte egy leállított elektromos gépgyár óriási helyiségeit arra a célra, hogy azt Dunikowszky rendelkezi;c.c bocsátva, megkezdjék a találmány Ipari ki hasz­nálását. A részvénytársaság a legnagyobb titok-« zatossággal kezdeti hozzá a gyár költséges felszereléséhez. Sohasem látott különös fo rmáju gépek érkeztek, Belgiumban ké. szjteit óriási olvasztókemencék, speciális örlőgépek, Oia szórsz ágból való nyers« olajkemcirc, hatalmas, ultra ibol>asugar;- kat nagy erővel sugárzó villanvgép, to­vábbá óriási statikai villanyos kondenzátor, összekapcsolva egy nagy üvegszekrénnyel, gigászi elektromos szikrák előiil-tására. A gyár berendezési költsége 500 000 svájci frankba került, amely összeget kész­pénzben azonnal kifizettek. Ezt a nagy költséggel berendezett gyárat, amelyen több, mint hat hónapja dolgo­zott tizenöt munkatársával, alig pár óra alatt tönkretették, lerombolták és meg­semmisítették. A rombolásból esek a nagy elektromos szikrákat előállító üvegszekrény menekült meg, amelyet Genovába küldtek, hogy ott hajóra téve, a Füippini szigeíekre szállítsák. Piccard látogatása Az üzem szétrombolása nagy izgalmat kelteti a városkában. A lakosok ugyanis azt hitiék, hogy a gyár megindulása után az utcákon fog heverni az arany. Hiszen Dunokowszky már apró aranyszemeket osztogatott szét a gyár munkásai között, akik az alig pár hónapig működő gyárban dolgoztak. Egyiptomból és a Fílippiní szigetiekről érkező ásványokból vonták ki az ara­nyat. És most egyszerre vége lett mindennek’. Miért kellett a gyárat szétrombolni? Du* nikowszky, az örök kifürkészhetetlen, most se nyiiwlkozott, csak féltékenyen őriz2e azt a bizonyos kis íeketdámpás Iá* győzi százak jegyeit kiadni. A váróter­mek és a perron írásokkal van telve és már mindenki izgatottan várja a vonal érkezését Ekkor szájrólszájra száll a hir, hbgy a Bucureşti felé induló Rapid .30,, a váradi gyors 40 és a többiek 40— 50—60 percet késnek. De az idő gyorsan repül és végre b arobog a várva-várt vo­nat. De csak most jön az Igazi ,.hnddo’.hndd“. A vonat még az állomáson robog. Az utasak futólépésben sza-adnak utána, bog)' eftngjanak egy-egy kocsit. Az ssz- szonyok visítanak, a gyermekek simák, a férjek harcolnak a 1 ép csöv o na Ion. hogy valahogy bejuthassanak am ai 50 szá­zalékos ülőhelyre, melynek fele rendsze­rint csak állóhely szokott- lenni. Persze Rt is legjalább 5—10 perc késés. A vo­nat már megy kifelé az állomásról, de azért 2—3 utas még mindig nem tudott feljutni. Így néz ki az 50 százalékos Rapid kor még is csak áaliet fogyasztani és szó rakozni. A kolozsvári személyvonatot irtások elérik, de csak úgy, mert az is késik. Már amikor beérkezik, annyira tele van, hogy* talán egy üres ülőhely sincs rajta De nem is lehet, mert összesen két ócska harma­dik és egy második osztályú kocsiból áll a szerelvény. Legalább ijc ember ostromolja meg és csudák csudája, valamennyi befurako­dik és elhelyezkedik rajta. Pedig a helyzet az, hogy három kocsiba, az ülőhelyek számai véve alapul, mind** össze 240 ember fér el, ezen pedig legke­vesebb 4S0 ember tolong. És ez igy megy napok óta és igy fog menni, amíg az jo százalék érvényben van. Munkában a zsebmetszők Természetesen ilyenkor a zsebmetszók munkája sem hiányzik, meri k'faasználva  CFR ajándéka és az utas Tapasztalatok az ötvenszázalékos kedvezménnyel való utazásról KOLOZSVÁR, január 2. Még tart a vasul karácsony és újévi ked­vezményei. Érdemes ebből az alkalom­ból az alábbi tanulságos beszámolást megismerni. INDULÁS KOLOZSVÁRRÓL Ülvenszáza’ékos vasúti kedvezmény. Ez a CFR karácspnyi és újévi ajándéka az utazó közönség számára, hogy min­denki olcsón látogathassa meg rokonsá­gát és régen nem lálbtb barátai*. Oben százalék. Nagy szó az amugyis drága díjszabások mellett. De amilyen szépen cseng ez a kedvezmény, éppen olyan kellemetlen, ha igénybe is veszi az ember. De lássuk' azt az ötvenszázalékos uta­zást, csak egynapi megfigyelés mellet. A jegykiadó pénztárak zsufo’tak. Ember ember hátán tolong,, vagy hogyha egy utas megkapta az 50 százalékos jegyet, valósággal félholtra van préselve. Persze, szegény pénztáros siet, de egyedül neon Lássuk a személyvonatokat De lássunk most egy-két személyvona­tot is. A marosludasi állomáson a jegy­pénztárnál szintén nagy ’tolongás van. Az emberek türelmetlenkednek, hogy 10 perc muiva indul a vonat és még nincs jegy kiadás. De ismét száll a hír, a rém­hír. Ötven percet késik a Kocsárd felé menő vonat, lvs tényleg hatvanpeiv.es ké- 1 sésseíl be is érkezett. Újabb roham és ostrom. Rövid ideig tartó ősszekapások és káromkodások a le és felszálló utasok között. De végre mindenki felka­paszkodik, hering módjára elhelyezkedik és boldogan utaznak az 50 százalék fe­jében. Székelykocsárdtan az utasok fele lekési a Bucureşti felé menő gyorsvonatot, mert az mégsem várhat egy vicinális kör- vasutra. És aki lekésett,, az ismét várhat egy-két-három, sőt sokszor négy órács­kát is. Persze ennek a legjobban a vas* , pb vendéglősök örülnek, mert ott ilven­Három év múlva . . Ez azonban nem jelenti Dunikowszky viszontagságos karrierjének a végét. Sőt ellenkezőleg. Negyvenmilliós svájci frank alaptőkével megalakult az Asia Limited ft Co. társaság, amely Masbathban, Mami. Iától 160 kilométerre, a Füippi-szigéteken akarja kihasználni Dunikowszky titokza*. tos módszerét. Naponkint háromszáz tonna aranyat tar­talmazó ásványtörmeléket dolgoznak feh Hogy milyen eredménnyel? — A világ nagy meglepetés előtt ál] — jelentette ki az uj mágus egyik munkatár­sa — Dunikowszky csodálatos eljárásával egy év ala:c 'több aranyat fogunk termelni, mint az egész világ. Három év múlva ez a találmány az egész világot felborítja és gyökeresen átváltoztatja. Vájjon tényleg ilyen titkot rejt Dunr kowszky kis fekete iádája? Vájjon egy napon mégis megismerjük Dunikowszky titkát? Vagy pedig újabb óriási botrány van készülőben? (B. A.) a közönség „szőrük“ helyzetét, kényük- kedvük szerint operálhatnak, úgy hogy a megtakarított 50 százalékra sokszor még kétszázat is ráfizetnek az áldozatok. Eredmény összegezve egy napra ierjedő utat, mely Kolozsvár—Ludas—Kocsár i—Enyed, és Kolozsvár közölt folyt le öt órai menet­idő mellett, az alábbi késésekéi kellett ki­várni: Kolozsváron 30 percet, Kocsárdon 50 percet, Ludason 60 percet, Kocssrdon 90 percet, Enycden 25 percet. Tehát összesen 4 óm 30 percet. Vendéglősök araiisa A nagy vasúti késések következtében * legfényesebb üzleteket a vasúd vendéglők' csinálták. Ami érthető is, mert ilyen al­kalmakkor a legjobb menedékhely a „resti“. Alkalmunk volt beszélgetni az egyik vidéki vendéglő főpincérével, aki. valósággal elragadtatással beszélt az Linné, pi forgalomról és bevételről. — Remek üzletünk volt — mondja a főur —. Hát hogy is ne lelt volna az, amikor különösen az ünnepek előtt 5--te, órát késilek a vonatok, sőt meg sem ér­keztek és igy a közönség valósággal ellep­te üzletünket. Alig győztük éjjel nappal kiszolgálni a várakozókat és ami a fő, fi­zettek is és nem hitelre dolgoztunk, mint a városi vendéglőkben történik. Végeredményben azt állapíthatjuk meg, hogy az 50 százalékos CFR kedvezmény sokkal többe kerül, mint a rendes_ díjazá­sok mellelli utazás. Aki nem hiszi, pró­bálja meg, mert még szabad az ut. Dr. V. F. Legpompásabb, legújabb könyvek: Dr. Lázár Béla: Művészet, 350 lap, 136 képpel és mülappal, kötve 251 lej. Bruntou: India titkai, 347 iap, szá­mos képpel, kötve 211 lej, — Kör­mendi: A boldog emberöltő, 11 j kiadás, 850 lap, kve_238 lej. Elmer Rice: New- york regénye, 582 lap. kvc 238 lej- Ady összes versei még könvvnspi áron. 158 lej. — LEPAGE-náh Kolozsvár. Pos­tán utánvéttel. Kérjen teljes jegyzékek j­X

Next

/
Thumbnails
Contents