Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-22 / 18. szám

2

EI. E BN Zii K

7710 j/tnuÁr 72.

ma

A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA

\ spanyol válságtól Közcpcnrópáig

Nőm külpolitikai esemény. ele kapra/

t.nó világosságot vei napjaink kiilpoliti kai helyzetére a Népszö\elség most jólnt legvverkezésá óvkünyvr. Csillagá- s aii számok szerepelnek a/ évkönyv ki* mutak'isaihan. melyeknek uopok veres u'i\ jiéke .szolgáltatja békében >s a bcve- toli oldalát s nmolvoknok végső erednie nvokoppon eseMog az. emberiség rgyik leglHnvalmnsabb katas/ Ind ájal lohol majd az összegozesi rovat ala írni. Olvassuk csak «'/okot a számokat 193Nrol, amolvokot 1 939 az egy máslkövetö óvok hadi ki»liségv,elésének eddigi «>melkedesoi. nól is magasaid) arányban) fog előreláthatólag fölülmúlni. 190S han a hivatalosan kimutatott hadi kiadások végső összege kilenc: és íélmilliárd arajiydollárt telt ki, az 19.57 e.s óv nyolo.mdliaid aran\dollárjával szomhen. Kilenc és iolmiLlSard aranydollár ti/.enliaémilliárd mai dollárt, három é.s fői milliárd angol tonLstcrlinget, vagy li:Uszá/négy millió rd francia frankot ér, a mi pénzünkben annyira fantasztikus összegről van szó, nem is pró- b áljuk átszámítani. Kilenc és félmillióról arnnvdollárhól hét és lélmiLliárd dollárt, majdnem 79 százalékot a hót nagyhuta* lom költött ed fegyverkezésre, a többi ki adás a többi számon tartol l 37 országra esik. A kápráztató összegeknek 72 és tel százalékát azonban a világháború álltai már eléggé megnyomorított Európa egyedid költötte a fegyverkezésre. 1939 ben ez az arány változik, minthogy a gazdag Egyesült-Államok is a fegyverkeviési versenybe. dobta magát ,,utolsó csepp dollárjáig“. Hol fog az esz eves zott rohanás végződni? A fegyverkezési kiadások emelkedése közeledik az elérhető legmagasabb határhoz, melynek megtartása is lehetetlenné válik elöbh-uióhh a legtöbb ország részére. A most következő évek tehát vagy meghozzák a 1 e.fegy verkezést, vagy elkerülhetetlen következetességgel vihetnek a háborúhoz.

'Az njrn fellángolt spanyol viszály

És nem kell túlságos borúlátás abhoz. hogy a katasztrófával fenyegető következetességet fölfedezzük nemcsak a katonai kiadások emelkedésében, hanem a nemzetközi események menetében is. A müncheni megegyezéssel lezárt középeurópai válság után Európai nyugatán lángolt löl most újra n harmadik éve parázsló spanyol-kérdés s elsírni ihatatlannak látszó el. lentétben állítja egymással szembe Franciaországot Olaszországgal és mögöttük az angol-francia hatalmi csoportosulást a német-olasz csoporttal. A Monserrat- hegységben, ahol a monda szerint valaha Parsifal lovagjai őrizték a Jézus vérével megnemesitett! szent Grali ereklyét, patakokban folyik a spanyol nép vére, de nem annyira a spanyol-kérdésér!, mint inkább azért a versengésért, mely Európa újabb hatalmi egyensúlyáért folyik a nagyhatalmak között. Chamberlain is a spanyol-kérdésről tárgyalt mindenekelőtt Rómában, ez a kérdés viszont Európa külpolitikai kérdéseinek nagy összcszövő- döttsége miatt elválaszthatatlan n Földközi-tenger többi kérdéseitől, az indiai útnak, Szueznek és a. Gibraltárnak kérdésétől és végeredményben a még mindig újabb rendezésre váró Közép- és Ke- leteurópa kérdéseitől is. Sőt lehetetlen ma már tekinteten kívül hagyni azokat a kapcsolatokat is, melyek a spanyol-kérdés az Egyesült-Államok s a többi amerikai köztársaság külpolitikai problémáival és a szélsőkeleti kérdéssel összekötik. A ellentétek különösen veszedelmes gyújtópontját azonban a spanyol-kérdés körül kifejlődött francia-olasz viszályban kell keresni.

Franda-olasz ellentét

Mussolini a mult év tavaszán tarlóit genuai beszédében egész elevenségével körvonalazta a francia-olasz ellentétet. ..Mindaddig — mondta a Duce —, amíg a franciák és mi a spanyol barrikád ellentétes oldalain állunk, megegyezés nem lehet köztünk“. A franciákkal szemben hangoztatott többi követeléseket igy szintén a spanyol-kérdés mögé helyezte. A spanyol-kérdés azonban a franciák részére távolról sem világnézeti kérdés, mert a francia polgári kormányzatot is egy világ választja cl a spanyol vörösök kormányzati ó-s politikai elveitől. Páris és majdnem ugyanilyen mértékben London részére azonban hatalmi kérdés, földközi-tengeri üljük bi/lonságának kérdése lorog kockán a spanyolországi harcok han. Franco győzelmétől azért léinek, mert az olasz és nemei befolyás döntő térfoglalását gyalulják benne a Földközi- lenge r nyugati medencéjében. Ezen a pontún inéig egyikük son akar engedni. Az utóbbi időben fölmerült olasz köveié lések pedig még inkább megerös'ilelték a

BUCUREŞTI, január 21.

A tersa-daémi 'szolgálatról szóló törvény életibe tépett. Röviden az uj törvény a kővetkezőket tartja szemelőtt: a fokaikon és városokon a művelődés terjesztése végett Művelődési Otthonokat alapítanak, melyek a magul; részéről szintén hozzájárulnak majd v~ ország valóságos szerve:éténél>* megismeréséhez, szándékainak és szükségleteinek feltárásához. Ezt a munkál a román Társadalmi Intézet vállalta magáréi. azáltal, hogy bevezette a társadalomkutaló csoportokat és azok painamies’nokaét kiképző iskolák rendszerét. v&liaimiint társadalmi szolgálat kötete- zetfcsiéglét az egyetemek és> főiskolák 1939 január 1-étiül végzett jelöltjei számára;.

A fenti törvényes intézkedéséknek keretei között fog lezajlani az a, munka1, amit D. Gusfci proifesszo 1 vezetésével a Királyi Alapit, vány ok már eddig is oi’yan nagy credmóny- nyel- végeztek s erediméni-cikket bebizonyították azt, bogy ez a szolgákéi, a falvak történeti, társaidat mi és- művelődési állapotainak fél árasa végcélra jlbató és- sürgős szükséglet. Ez munka már a- ma/ltbelPi polLikus- kormányzat idején megkezdődött, akkor azoCibon nem értették meg tisztán Őfelsége, a király célkitűzéseit, melyeket manapság a

kél nyugali fővárosi abban az. elbatáro zásában, hogy az ellenállás életkérdés számukra. Olasz résziül viszont nemcsak fömntallják Mussoliniuek Gemiúhan meg fogalmazott allernalivájál, hanem ina már Kitérjcszlik azt Olaszország újabb köve iclésere is. Teljes ni; gegye/és, vagy az. elleniéinek eddiginél is további kiélesedése: ez az. alternaWvu, melyet ina Rómában IsilseiHihetetlennek látnak Hogy az ulóh- bi lehetőség Európa írtad fnldiilt helyzetében mit jel-enlhet, azt nem .szükséges iészlelésen felsorolni.

Társadalmi Szolgálat néven ismerünk.

A szerény és> alig lá'haitó kezdetből a Királyi Aliatp'tványok tevékenysége fokozottan oly-ací tudományos szempontból is el nem hanyagolható teljesitményt nyújtott, amiit a külföldön is elismernek. Azok a tudósok és professzorok. akik ez idő óta hazánka! meg- lá lógatták. vaiaanennyim1 hangsúlyoztok a Kiráf'yi Alfl-pitványok munkájának, különleges ési eredeti román jellegét.

Kétségkívül a társadalmi szolgálat másutt is létezik. Németországban például első Ízben aikaémaziíák ezt a szolgálatot törvényhozási utón. A román társadéi mii szolgáltat gondolata azonban a belső ‘valóságnak és szükségleteknek tuinulmjányozásábóf a falusi jelenségek különleges vizsgálatából, állott elő és ennek kösizönhe'ő, hogy meg tehetett vetni egy eredeti társadalomiul totó intézet alapjait. Tgen fontos megjegyezni a társadalmi szolgálatnak ezeket az elindító eleme't. hogy ma, amikor olytam gyakran fordul éő a különféle ideológiáknak köles ön vétele, ami különleges és- saját érdekeinknek megfelelő szempontokat a- többiekétől megkülönböztethessük.

Különben is egész jelenlegi állarnétetünket a következő lényeges elv hátin át: a, po„A béke nem mozdulatlanság“

Az olaszok, a fasiszta elvek dinamikus lendületének megfelelöleg, nem hajlandók a békét a nro/dulntlnnságbaii keresné ,,\ béke — mondják Róniál>nu — csak akkor béke, ha a/ igazságon nyugszik. Es mi az. igazság? Nem a megine reved';'II status quo, ham ni az alkalmazkodás a hatalmak növekedése által adott dinaiioi/.inushoz.. Így a méltányos fÖIdkü*

Ámií már nem is merjem remélni, megtörténi...

Tíz. esztendeig '-zen vedleni súlyos gyomorba jjal. hiába próbálkoztam « legkülönfélébb gyógyszerekkel., nem segítettek. Már mindcei re n lényemet elveszi tettein, amikor felhnvlák f igyelune.niet a GASTRO D. a me i i.k:i: gyé>gy* szőrre. Rendel ton egy üveggel é.s annak <■!- fogyasztás« után e!l vagyok nigiidlutv*i a nem és remélt, nagyszerű orodmAiy tői. Úgy érzem, min Ihn ti j já.sziHettem volna, tiukrk t’iiniv. aludni. ninesettek f'tjdnJiniaiin. gör- cseiin. Szíveskedjenek még kél üveggel kiit- dejié, hogy* folytatbavsam ,, kúrát. Gerdoses. cu 1 N. szövetkezeti könyvelő. Mourn Sh». lx>zia, .Ilid. Dnnnbov'ua.

Fenti elismerő sorukhoz még csak aimyit füzünk hozzá, hogy a Gastro D. kezelés ajánln'os az összes gyomor- és bélhánlat- mak, székrekedés, vatu mint (vp‘. vese. máj és mindennemű ideges emé.s/lété za um ok ellen.

Gastro D. kapható gvógyszentáraklx.'ti é.s drogériákb.ín, vagy postán mcgremlellielő 135 lej utánvét melüeti Császár E. gyógyszertárában. BucureslJ. Cal<vi \'itlm'ie 124.

ziatengeri status-quo sem lehet a tegnapi helyzet megtörökitésc, hanem ;J mának és a holnapnak biztosítása, mely megadja Olaszországnak az őt megillető részt az uj egyensúlyi helyzet keretei között. így jártak el Németország javára Münchenben. Igv kell — mondják Rómában — egy jövő Münchenben eljárni Olaszország javára is‘*. A valóság az, hogy Olaszország, minden jel szerint1, teljes joggal számíthat követeléseiben a Berlin- Róraa tengelyre, azaz Németország fennr

im tásnélküh támogatására Az „Anschluss“ pillanatában Hitler kijelentette, hogy sohasem fogja elfelejteni Mussolini himogaitását. A csehszlovák válság után ehhez a kijelentéséhez még hozzá lei Le, hogy Némeiiország segítsége is fönntartás nélkül az olaszok rendelkezésére fog áila- ni. mikor Olaszországnak lesz reá szüksége'. Német illetékes körök nyilatkozatai kétséget som hagynak az iránt, hogy Bér lm készen áll Ígéreteinek beváltására. Hogy milyen formában, az iránit nem történt hivatalos nyilatkozat. Nyilvánvaló. hogy a békés eszközöket Berlin is előnyben részesíti. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy Olaszországnak német részről minden elképzelhető hizlo sitéika meg van a most folyó külpolitikai harc. lehetőség i kérdésében. Ilyen körülmények között az érdeklődés mindenek előtt Hitlernek a Reichstag január 30 i ülésén elmondandó beszéde felé irányul. Magi-ebet, hogy ez a beszéd pontos megfelelője lesz annak, melyet a csehszlovák válság alatt Mussolini tartott Triesztben s amely Berlin és Róma feltétlen egvüll- h.iladá.sónak bejelentésével, rohamos gyorsasággal vitte a válságot Münchenig. Egyik neves francia publicista, aki Chamberlain római látogatása« alkalmával olasz ve/e.tőegvéniségekkel folytatott l>e- szélgoté:st. meg is irta, hogy Rómában a következő kérdést intézlek hozzá: „Minthogy Chamberlain látogatása nem hozott megoldást, van-e a franciáknak valami indítványuk a válság megoldására?“ A francia publicista tagad ól a g felelt, mire a következő választ kapta: „Akkor leg- okosabban teszi, ha január 20-án Berlin J he megy és mghallgatja ni Reichstag itlé- ! sét. Biztos lehet, hogy Hitlernek lesz ! ilyen indítványa“.

Középeurópcti tervek

Amíg a nyugati válság igy a teljes bizonytalanság légkörében fejlődik tovább, Középeurópában erős tevékenység folyik egy, még világosan nem látható konstruktív együttműködési terv megvalósüása ér dekében. Egymás': követő küliügyminiszteri látogatások, Csáky István gróf magyar külügyminiszter berlini látogassa, Ciano • gróf jugoszláviai látogatása, Beck ezredes

Ifi a célja a társadalmi szolgálatról

szóló törvénynek? A falvak szociális felsegitése

A

ROMÁN OMRÁSUN

1939. január 24-éii, kedden es te 9 órakor tartja egyetlen gála táncestjét a hires

Romantikus baléit PETERS PAWLININ

Jegyek elővételben a Cartea Rom á- n e a s c a köny v kereskedő seben kaphatók, R. Unirii No. 11

a moszkvai Frednov és a párisi Opera első táncosának vezetésével. A zenei kíséretet Mari Stubenrauch (hegedű) és Avne. Forell (piano) látják el. Miisor: 1. Chopiniana. Romantikus költemény Chopin zenéjére, a) Nocturne,!)) Wals c) Wah final. 2. RONDO BRILLANT Schut trt z.c- néjere.3. TAVASZI TRIP- T1QUH. (A tavasz szonátái.!) Dionisikuî Hora, a) í’rimavera, b)Le sacra Pri- niavera (Adagio), c) Coro Dionysiaco (Rondo). Szünet. 4. Egy faun délutánja Romantikus kép, Debussy zenéje után. 5. Vándorének. Haydn zenéjére. —

lengyel külügyminiszter németországi tár gyailásai s Ribbeu rop nemet birodalmi ’ külügyminisziternek ezzel kapcsolatban január végére tervbe volt varsói látogatása, kcLségteleaül mind ugyancgy terv megvalósítását' szolgálják. Magyarország minden ; kétséget kizárólag együtt halad a Berlin— Róma tengellyel, ami a csehszlovák válsággal kapcsolatban már igen értékes eredményeket hozott számára-. Csatlakozása koinmunislaebenes paktumhoz még megerősítette Berlinhez és Rómához vezető eddigi jó kapcsolatait. Magyarország csatlakozásával kapcsolatban elterjedt a h'r, hogy ezt közelebbről Lengyelország és Ju«' goszlávia csatlakozása is követni fogja. A - kényes földrajzi helyzetben levő lengyelek azonban aligha kickáztailják meg ^ csatlakozást, bár készen állanak a Ncnv1'-. országhoz és Olaszországhoz vezető kap-; cso.a.aik újabb mcgerősiléséhez. Jugoszlávia, legújabb hirek szerint, szintén megmarad eddigi álláspontjánál, ami nem akadá-' ivozza meg abban, hogy teljes erejével akarjon résztvermi a középeurópai stabile zációra vonatkozó térvek megvalósitásá-. bt-n. Románia, amint) Gafencu külügyminiszter legutóbbi kijelentése? mutatják, szintén nem fog távol maradni ezektől az erőfeszítésektől, melyek a dunai Európában még érdekes fejleményekhez vezethetnek.

SZÉKREKEDÉSBEN SZENVEDŐ BÁGYADT. LEVERT. DOLGOZNI KÉPTELEN egyéneknél a béimnzgá&t reggel éhgyomorra egv pohár természetes „FERENC JÓZSEF" keserű viz csakhamar megé’énkítí az emésizlőcsatornában összegyűlt salakot kí- iiiiLi, a vérkeringést szabóddá teszi .s o gondolkodó- és munkáiképességet emeli. Kérdezze meg orvosát.

lí’iíko a mindenkori romáin szükségletek tárgyitagos visszatükrözője keli) hogy legyen. Scmndképen -sem lehet 'behoza-taAi' tárgy, sem •pedig kiagyalj mii. Ebben oi 'tekintetben is példát szolgáltat a 1ár='adnlmi szolgálóit, amtéte ai falvak világába a. kn’tura és a r«- cion'oHzáfás moigvát viszi el. Célja tehát az, liogv fc’vdágoyi'tsn ei földműves társadalmat és oz ormbkedettebb éleLszittvonoJ kezdöcte- mebel megismertesse őket. Különösen céljául tűzte ki azt, hogy elebs.zinvonolukat saját nuinkáju'kk'al emeMtesse fe\ Ebben rejlik a Iársudnlimi szolgátóln-'ak főértelme. A társa.' doinii s.zo'lgálot meggyőz' a földművest n ra-. cionalizái t munka és bizonyos, szabályok tisz- teletiben IsiHásának hasznáról é> felkelti benne »•*; gazdaisíági és niüvclődíési egyesületek! iránti bizalmat. Ezáltal pedig civiüzőátabh élet felé tereli a földműves társadalmat. Bizonyos. hogy nem okaid senki, nki fel ne ismerné ebben a munkában korunkak a szociális. igazság fe’íé vezető egyik legnagyobb miivét.

A DTCSŐSZENTMÁRTONI REF LEÁNYSZÖVETSÉG ÖNKÉPZŐKÖR! ÖSSZEJÖVETELE. A dncsőszénImárloni. ref. Leányszö- r,-etség jói sikerülit önképzököri összejövetelt rendezted; ninéíyesii dr. Barabás Béla né tartott érdekes előadást- Lorántffy Zsuzsonná- tÓT. Az estély keretében szerepellek snégp Bessenyei Magda, és Belényesi Olga szavalatokkal Az összejövetel Biró Sándor ref. lel-; kipásztor z'áirós'.zavaival fejeződött be, -v -