Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-21 / 17. szám

/ i v o > január 4 1. LLLtNZtiK. Tisztújító közgyűlést tartott az EME orvosi szakosztálya Dr. Koíeszár Lászlói egyhangúlag újra elnökké választóikik /"rettentően kínoz ma a REUMA ! _____I MIÉRT NEM PRÓBÁLJA MEG A 5LOANST ? FELÜLMÚLHATATLAN ORVOSSÁG REUMA : ELLEN ! J-----------­1 KOLOZSVÁR, január 20. Az Erdélyi Muzeum-Egycsület Orvos­tudományi Szakosztálya szerdán este 9 órakor tanította meg tisztújító közgyűlé­sit dr. Koíeszár László 'elnöklete alatt, a református gimnázium tomatei műben. A tisztújító közgyűlésen kisebbségi orvos­társadalmunk nTiajdnem minden számot­tevő tagja jelen volt. Dr. Koíeszár László rövid elnöki meg­nyitó beszéde után hosszabb jelentést ter­jesztett elő., melyben az Orvostudományi Szakosztály háromévi eredményes műkö­dését ismertette. Elmondotta, hogy a szakosztály az elmúlt három év alatt évente átlag szűkülést tartott, ame­lyen 50 előadás és 71 hozzászólás hangzott el. Az előadók között előkelő külföldi orvos- tudósok is voltak, akik a haladó orvos tudomány legújabb kutatásairól számol­tak be. Az elnök köszönetét mondva az előadóknak, ismertette a temesvári orvos, kong rossz u s megtartó s án aik a ka d á ly a it, máj,dl a tordai vándorgyűlés és díszköz­gyűléssel foglalkozva, megállapító tűr, hogy az EME átütöerejü tordai kulfur- napjai a magyar éleinkarámi a k volt szép hizonyitéka. Előadta, hogy a kolozsvári egyetem n a gynev ü c rvosprofes sz órának. Purjesz ZsigmiDindnak emlékezetére em­lékvacsorát tartottak, amelyen a Magyar Belorvosok Egyesülete Ángyán János or­vosprofesszorral képviseltette magát, aki emlékbeszédében a Purjesz által terem­tett iskolának irányelveit ismertette. Az emlékbeszédet a vacsorán Parády Ferenc dési kórházigazgató tartotta, sírjánál pe­dig, amelyre a magyar orvostársadalom koszorút helyezett, Vásárhelyi János püs­pök méltatta az elhunyt érdemeit. Buda­pesten aiz Orvos Egylet százéves jubi­leumán a szakosztály nevében mondott üdvözlőbeszédöti. Közölte, hogy a szak­osztály három éven át a téli idény alatt szabadegyetemet rendezett és a műit év­ben vaskos kötetben ismertette a szak­osztály 1934—37. évében kifejtett tevé­kenységét. Az 1938-ban megjelent újabb kötetben az 1937. évben elhangzott elő­adásokat foglalta össze. Elismerését és háláját fejezte ki az EME központi vá­lasztmányának azért az áldozatkészsé­gért, amellyel a, két mü megjelenését elő­segítette. Előadta, hogy a központi szak­osztály rendelkezésére, a szakosztály há­romezer lejjel díjazta dr. Joó István és dr. Farkais Sándor fiatal orvosok tudo­mányos munkáit. Nagy figyelemmel hall­gatott és értékes beszámolója végén a szakosztály elhunyt tagjait búcsúztatta e> és azután a m^ga és a tisztikar nevében bejelentette lemondását. Az éljenzéssel kisért beszámoló után a közgyűlés dr. Pataky Jenő korelnököt kérte fel a tisztújító közgyűlésen való el­nöklésre. Ahogy elfoglalta a korelnök az elnöki széket, dr. Steiner Pál egyetemi magántanár emelkedett szólásra! s mél- taitva dr. Koíeszár Lászlónak a szakosz­tály fejlesztése érdelvében kifejtett fárad­hatatlan és elismerésre méltó működését, indítványozta, hogy a közgyűlés ismét egyhangúlag Koleszárt válassza meg. A közgyűlés Steiner indítványára egyhangúlag és nagy lelkesedéssel nyil- vánitotta bizalmát Koíeszár elnök iránt, akit, mikor a terembe lépett, per­cekig tartó lelkes ováció fogadott. , Dr. Pataky Jenő korelnök az újonnan megválasztott elnöknek átadva a tisztsé­get, hosszabb beszédben ismertette azt az eléggé nem méltányolható nagy mun­kát, amelyet Koíeszár a szakosztály és a kisebbségi orvos társa dalom érdekében ki­fejlett. Elmondotta, hogy Koíeszár a szakosztálynak 20 év óta a leglelkesebb tagja. 17 éven át volt a szakosztálynak titkára, utóbb pedig utódlási joggal elnö­ke. Hosszú működése alatt a legnagyobb önzetlenségről és fáradhatatlan buzga­Fényképalbumok emlékkönyvek ieg­olcsóbban az ELLENZÉK KŰNYVOSZ- IÁLYÁBAN Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii. lomról tett tanúbizonyságot s ennek a munkának elismerése az a megbecsülés és tisztelet, amely személye iránt ismét ^megnyilvánul. Koíeszár a közgyűlés lel­kes éljenzése közben foglalta el az elnöki széket, utána pedig megválasztották az nj tisztikart a következőképpen: Titkár: dr. Kelemen László, jegyző Herskovics I. Választmányi tagok: dr. Gyergyay Ár­pád, dr. Orient Gyula, dr. Mester Gábor, »dr. Steiner Pál, dr. Szilágyi György. Ülés- elnök dr. Kap pel Izidor, dr. Fugulyán .Kata, dr. Kovács Margit, dr. Koronka 1st (vá.n, dr. Róth Marcelii, dr. Feszt György, dir. Parády Ferenc kolozsvári és dr. Cza- kió József marosivásárhelyi orvosok. A közgyűlés az elnök és az uj tisztikar lel­kes éljenzésével ért véget. ——mm Ha még sohasem próbálta meg a Sloanst reumatikus fájdalmak és zsába ellen, meg lesz lepődve, milyen megkönnyebbülést okoz ez a felülmúlhatatlan orvos­ság. Az izomfájdalmak azonnal eltűnnek, a merev ízületek azonnal hajlékonyak lesznek. Mihelyt Sloanst használ, azonnal érezni fogja, hogyan áramlik a fájó testrész felé a jótékony meleg. A Sloans serkenti a szervezetet munkára,^ a beteg testrészt friss cs egészséges vérrel látja el, amely a tólulás okozta fáj­dalmat megszünteti. # SZERVEZET TEVÉKEMy- SÉGÉT. befoglalták a Párisba szökött valutaesempősz Buearestiben hagyott kétmillió lejét BUCUREŞTI, január 20. Több Ízben beszámoltunk már arról a nagyarányú valuta csempészési botrány­ról,. melynek központjában Cornel Pop bucureştii multimilliomos áll. A valuta- csempészéssel kapcsolatban a vizsgálóbí­ró a megszökött Cornel Pop Banca of Ro­mania: pénzintézetnél levő safejói kinyit­tatta és átkutatta. Itt 2,100.000 lejt találtak, amelyből 2,050.000 lejt lefoglaltak a Bonca Na­ţionala kárának és a várható büntetés­nek a fedezésére. Pop Cornel bútorait most akarták a Schenker-cég utján kiszállíttatni Parisba. .4 bútorokat a vizsgálóbíró rendeletére széjjelszedték, hogy megnézzék, nem-e rejtettek el bennük aranyat, vagy valu­tát. A bútorokban azonban nem találtak semmit. , Eladta püspöki méltóságúi a lipováti egyházfő Érdekes per a galaţii katonai törvényszék előtt GALATI, január 20. Nem mindennapi pert tárgyalt a galaţii katonai törvényszék. A per vádlottja az ismailmiegyei crosz-Upován egyház volt püspöke, Fenochen volt, akit utódja je­lentett föl azon a címen, hogy a hívőket pngedctlcnséqre bujtogatja. A volt püs­pök egy szerződés be nem tartása miatt került bíróság elé. Ugyanis Fenochen püspök néhány évvel ezelőtt egyezséget kötött egy másik szerzetessel, hogy lemond a püspöki méltóságról és átad­ja Őzt a szerzetesnek, aki ennek ellené­ben havi ezer lejt köteles fizetni. Az uj püspök néhány éven át fizette is az ezer lejeket havonta, végül pedig ugv határozott, hogy beszünteti a fizetést. A fizetés megtagadása óta a volt püspök és utódja) között , mindennaposak voltak az összeütközé­sek és végül is. a volt püspök felszólí­totta a híveket, hogy m fogadjanak szót az uj püspöknek, mert nem sza- votartó ember és nem respektálja a szerződéseket. Az uj püspök erre elölje ellen feljelen­tést tett a katonai törvényszéknél, hogy az a hivőket a ható tóg ái ellen bujtogat­ja. A katonai törvényszék Manóim Con­stantin ezredes elnöklete alatt tárgyalta le az ügyet és miután több szerzetes tanú­kihallgatása után megállapitolta, hogy a konfliktus a püspöki szék eladása miatt tört ki, Fen oklien veit püspököt felmen­tette. . i • ^ v ' ' BUDAPEST, január 20. A világ bűnéről beszéltek egy héten ke­resztül Rómában. Nemzetközi krimi női óg'ai kongresszus volt ott, a világ első nemzetközi kriminológiai kongresszusa. Jelentőségének nagyságáit mutált ja, hogy úgy Európa, mint Amerika minden kiváló büntetőjogászai, bűn. ügyi szakértője elment oi kongresszusra. Ma­gyarországot Angyal Pál. a kiváló büntető­jogi professzor képviselte. Most érkezett vissiza Budapestre és kérésünkre elmondta élményeit a világ egyik legérdekesebb kon­gresszusáról. — A kongresszus sokezer résztvevője, — kezdte Angyal professzor — valamennyien kiváló szaJzértöi a kriminológiának, közös megállapodással három főcsoportba osztotta azokat a problémákat, amelyeket a kongresz- s'-uson tárgyalni akartak. Észak- és Dél-Ame­rika, Olaszors zág, FreiraciaoTS'zág. Anglii a és kivétel nélküli minden európai éüíarn kikül­dötte arra a .megál’íipodúsra jutott, hogy 17 kriminológia három legaktuálisabb megvi­tatni való kérdése: 1, A fiatal bűntettesek kriminológiáin, legkülönbözőbb álliáspontu emberele mond-- -ák cl. véleményüket, a kongresszus végül! niegálk.podott abban,, hogy a modern bíró szerepe a korszerű Szempontok figyelembe, vételével ángy mért ékben megváltozik A i or 'vő hirójui a jogi kiképzéssel egyidejűleg szó- etológiái, biológiai és pszichológiai kiképzés­ben is részesül. Az c4ső nemzetközi krimino­lógiai kongresszusról hazatérő európai és amerikai szaktudósok 1 lazájukban valameny- nyicn ennek a szükségességét fogják hangoz, tátrai'. És a bíró szerepének ilyenunódon való átalakításai a leghuthatósább küzdelem lesz n kriminalitás ellen, -— ami a harmadik té­maköre volt a kongresszusnak. i — A jövőben —- és a római kongresszus; minden résztvevője annak a reményének? adott kifejezést', hogy mindazokra, amit ott| elhatároztunk, a legközelebbi jövőben son kerül — a nyomozás megindulásiáitó! az ítélet kimondásáig a hatósági közegek mellett meg­felelő pszichiátert szakértők is résztvehetnek a bűntett indítékainak kivizsgálásában. s > Biológiai és pszichológiai szak-, / •ű értök a nyomozó és a bíró mellett —- A kongresszuson ér vényre jutott korszer rü kriminológiai álláspont szerint egyrészt? feltétjéül kávánotos, hogy a bíró büntető­jogi kiképzése mellett alapos szociológiai,, biológiai és pszichológiai kiképzésben része­süljön, másrészt tpedg, hogy a nyomozás kez­deti stádiumában a rendőri hatóságok, későbbi pedig a bírák mellett Szakértők is jelentőé szerepet kapjanak. Annyira nagy fontossá-', got' tulajdonított a kongresszus minden részt­vevője <t szakértők megfelelő szerepeltetésé-; nek, liogy például szükségesnek vélik azt is,; hogy pszichiáterek melleit a Szekréciós mi­rigyek orvos-szakértőit is meghallgassák. A modern orvostudományban olyan rendkívül fontos szerepet játszanak a szekréciós miri­gyek, hogy rendellenes működésűk esetén a legkülönlegesebb elváltozásokat idézik elő az\ ember egész egyéniségében — hogy kisebb vita után a kongresszus résztvevői ennek a szempontnak a figyelembevételét is elhatá­rozták. ■— Kimondotta! a kongresszusi, hogy fe3-i tétlenül szükségesnek tartja n bűnösnek és bűnös cselekedetének legkülönbözőbb tudó-, műnyos szempontból való megvizsgálását, boncolását cs figyelembevételét, de ugyan­akkor kimondotta azt is, hogy semmiképen ■nem azonosít}a magát azzal a túlzó állás­ponttali amely nem ismer bűnösöket, csak betegekéi. Az elisiő nemzetközi kriminológiai kon­gresszusról szóló érdekes beszámolója után Acigyal Pál profes'zor elmondta érdekes él­ményét egy ohtSz javitólPtézetben telt láto­gatásáról is. — Xálpoly mellett egy kis. festői szigetem Nisidáu van ez a javítóintézet, «amelyről mindenki azt bin mi. bogy luxusnyaraló. Gyö.j nyörü, vidám, napsütéses élet folyik itt. A' gyerekek a nap túlnyomó részét szabad be ni való könnyebb föld munkákkal töltik és igen, sokat sportoltatják őket. Nagyszerű eredmé­nyeket mutatnak fel az olasz javiló-intézetek a fiatalkorú bűnözők nevelésénél. Most lat­iam. hogy mf ennek <r nevelésnek a lényege:, kedélyéi képzés. vngy más szóval ujjánenelés. rcedukádó. .4 büntetési gondolat teljesen háttérbe szorul. ez a nagyszerűen bevált mo­dem pedagógiai kezelés abban ált. hogy egy-- szerűen elvonják a gyerektől bűnös adotlsá-- gc.it. Eltűnik és felszívódik bűnözési hajlama ezzel o neveléssel — amit ■túlnyomórészt nők végeznek. Nagyon örvendetes lenne, he máshol lés nagyobb szerepet juttatnának a fi áfáikor ii bűnözők lelki átképzésénél a nők­nek. akik mégis sokkéi közelebb fudniak fér-, kőzni a gyermek Jetikéhez. (k. j.) LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a feg« \álasztékosabb Liviiéiig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában. Cluí, Piaţa Unirii. - • v ^ A világ első kriminológiai kongresszusán ak korszakalkotó haiározatai Egy budapesti professzor érdekes beszámolója 2. A bűntettes egyéniségének kikutatása. 3. -4 kriminalitás elleni küzdelem. A bűnös egyénisége — Míg az elsőszámú 'hémáboz. a fiatalko­rú bűntettesek krmiiéiol'ógiájához csak ismer­tető efö áldások hangzótok el, ad dig a máso­dik kérdéssel kapcsolaton arról, hogy mi­lyen eszközökkel lehet és kelt a bűntettes egyéniségét keresni, megismerni, óriási vita támadt a kongresszus résztvevői között. Na­gyon sokan maguk óvá lelték eiz én álláspon­tomat, amelynelc lényege oizi, hogy büntetőjog,i értékelésnél nem annyira a cselekményre, vagyis tehát ,nem annyira az elkövetett bűn­re, mint az elkövetőre kell a sídyt helyezni. Biológiai és pszichológiai nézőpontból ép oly fontos megvizsgálni a bűnöst, mint büntető­jogi szempontból. I A jövő bírája — Nagy nemzetközi vita folyt az Uurópai és amerikai szaktudósok között arról a kér­désről, hogy a korszerű kriminológiában mi­lyen szerepe van a bírónak. A hosszú és rendkívül tanulságos vita után, amelyben a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents