Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-19 / 15. szám

RLt.fíN Z'éK

'• ţ'Lsf'LiJr'

TRUDE

19 39 \ anu At 19.

II"' 'unk ilevci k 'v I»i.s / «• >/nil. IJ.. In V Svi’il) J'i M/iik-U'll ,i 1 >;» ii \ :i \ ült'kcn, <li- 4*<l’g dt Mi;i ' iriis!mii \ t\n ői ;i s.irosihai» w.lló .s/»>lg:ilav • ‘ Ujft llCS Itviit i'Mi»s|)i>iil I 11 ni

' iins: I.iiijosi. \ kis hümáli város Trudo ál ns», nvol I'ojuil'isd', ' igy.i. t ó! j . .szerelme. Par don, N/eri Ijik* meg: e#y mechanikus. Mulat ja n <KJ«||>étj, S7.ő<ko, il'kulu 1 írá. Ö is lujln vju .1 képen fodros táucruhóliaii. A lm haja po

m.illés»: o csillog, virág <»• káliul ja polish! ytiká »‘au. Jvi>7 a kt'/JxMi állinaik, vészes iioumlyl»

•—1 HaUgusd meg Iliidét — mondja a ha rMnüm — kés/ tanulmány. Néha nayxvkoi at nem lehet szólni liiv/.zá,, inert muiileji szó I MTvahiíkmd. Néha pedig ok né'tkiil felveri a hazat a/ énekévei. Három óve ivan miiünk, buta, Imbornis és ideges. De szeretjük, mert dolgos, szorgalmas és jóindulatú. Kiilönlteti ezen« vdéke.n mindenki mohirrkólikus lesz.

1 Un kinézek uz ablakon, úgy érzőm, hogy a hegyek a fejemre estiek. Az uman, egész nap c gyárban van. Társaság, szórakozás nincs. A kaszinóba nincs kedvem menni Az a S—10 emberi, aki számit, aki liozzáukvaüö, olvsün má/rh mint egy kiolvasott könyv. Unjuk őket és ők is unnak mánkét. Úgy élünk, •tt mint hajótöröttek egy szigete*:1. Uárom- írapOks újságot olvasunk. Posta belenként egyszer érkezik. Városi veaidóg szenzáció. Autót tartunk, de ha bemegyünk a iegköze- îchiui városba, tengeri betegek leszünk, olyan rossiz az ut. Ha rádió nem volna, uiegbolon- dulinék.

Megér lem teljesen. Igazéi van. Ezen a telepen még az is idegessé 1«/.. aki itt született. Meghonosodna pedig lehetetlenség. A vidék cjcLseMieteLlejí komorsága megfekszi a lelket, mint nehéz eledel o gyomrot. Apropos: gyomor, Barátnőin az iskolában sovány voh és vig. Most kövér és szomorú. Az líra karcsú Adonis volt. Most tekintélyes súlyú Herakles. A rosszmájú megjegyzésekért s a mitológiai b«somiatokért bocs/lnatot kérek tőlük, igazán nein ezt, érdemlik tőlem -vendégszeretetükért. De mit -tehetek róla, lia magam is irtó módon rosszindulatúvá leszek kass.in ez kitett a pár nap átall ezen a napsugár nélküli vidéken, ahol o sötét. vasércben gazdag hegyek elnyelik a fénvs ugarokat. úgyhogy ni völgybe csak egy-egy foszlánya jut. Lehet, hogy a túl‘bő étkezés is sölélenlátóvá tesz: ehhez sz-okiü kell. Úgy áll itt az éléskamrában a1 sonka, kolbász, szalonna, n rengeteg liszt, cukor, sn'temvny. malomkerék nagyságú kalács, hogy az elkéjiesztő. Kompólot tésztát olyan memiyislúgben csinálnak, hogy eW5 nap azt hittem, az egész tele/pet vendégül akarják liálni házigazdáim. A szakácsnőjük őrületeién kövér és melankolikus. A kutyájuk kövér, mint egy malac és olyan- csendes és- kedvetlen, hogy nem lehet játszani ■ e- le. Még ugatni is lusta, csak vakkant néha. Éjjel úgy' horkol és szuszog, mint egy öreg férfi. Pedig hölgy. Ilyen kutyát sose láttam még. Néha órákig áll és néz egy pontra Idegbaj os.

A ház egyetlen sovány lénye Trude.

— A nagyságos asszony haragszik, hogy rém eszek. De ha nem birok. Csak búsulok és sírok. Van nekem nagy bánatom.-— A mechanikus?

— <x nem! A Hansi jó fin. Nekem más nagy bánatom van. A nagyságos asszony mindig haragszik, mert sírok. Szegény olyaln ideges Az ur jön haza a gyár. hamar egy kicsit zes-zekednek. Mindennap egv picii kcl'l nekik vcv'fkednk De ilten ez normal. Az emberek szomorúak és egymást bántják. S-üir traurig.

— Dehát mért olyan szomorúak. Trade? Én voltain már máskor is falum, de olt az emberek még sokkol boldogabbak voltak, mint a Városban, mindig irigyeltem őket.

— Ja, a fuíión! De ez nem ifaíllu! Ivem Dorf! Esz itt egy romín telep. A nagyma mám is mindig mondja: esz itt egy különcség — bogy mondják? Speziiairtet. Itten csupa gyári munkások vannak, meg messze e völgybe erdőmunkások. Túrijai -a kisasszony, hogy ezeknek ei feleségei, meg leányai hogy fláncolnák? Akartam menni Szilveszterkor a báliba a: kaszinóiba. Hát nem mehettem, mert minden lánynak ivóit uj estélyi ruhája, nekem pedig csak ez a- tavalyi rózsasz-in-fool- ros volt, amibe itt álltok a fotograf on a Hans- •S:za3». Bizony! És selyemharisnya, parfüm, Jakkeipő, bizonyl És bunda. És fia ne. És minden.

A jobbam tató újjá vall megdörzsöli aizt a csepp pisze orrát Trade.

— Laktam az üzlotesnéü. A felesége méterszámra hozatta a- sólymot n- városból. Folyjon varrt nekii a Berta, a házi varrónő. Pedig asz esek üzletes-. Itten ez úgy megy. A nagymamám is mondta, hogy ne is keveredjek senki közé. Undokok itt a népek. Folyton rosszakat beszélnek, meg irigyelnek. A fiuk is pimaszok, mindenfélét kiabálnak nekem. szeretnének kezdeni velem. Látta kisasszony, milyen szemtelenek,, mikor tegnap.

VARSÓ, január

A br/tüsirás! »."alások íörtcric-lében talán j:árutl-amti áll az a bűnügy, amely most foglalkoztatja i varsói hatóságokak A bűnügy három vádlottja már letartóztatás, ban van óv rendőrség most nyomozza a biztosítási csalási ügy előzményeit.

A biztosítási (.válást két ikertestvér megtévesztő lusonla-losságii segitc,irc ölő. — Zochaski Kázmér év Sándor ikertcsrvé- rtk voltak. 1 1-isOnlatosságuk olyan ni;;y ' olt, hogy még szüleik sem tudták megkülönböztetni őket egymástól. Az egyetl-’n különbség .1 két testvér között a/ vog, hogy Kázmér egyik karján anyajegyer viselt. Egyébként ‘termo'-ben, arcban -i két ‘testvér kísértetiesen hasonlított egymásra, sőt hajszínük, hangjuk, testalkatuk is teljesen megegyezett. L/t a rendkívüli hason, latosságot használta ki a Zochaski ti vérek egyike a biztosítási csalás él'követésére.

A mult év elején Zochaski Sándor élet. biztosítást kötött »7. egyik varsói biztosító intézetnél fivére javára. Halála esetén tehát a nagyösszegti biztosítási dijai Kázmér kapta volna meg.

Sándor vagy Kázmér?

Zochaski Kázmér, »kmek javára fivére életbiztosítást kötött, nem sokkal előbb megházasodott. A mull év decemberében azután már esedékessé is vált a biztosítási összeg kifizetése, mert az egyik Zochask'- fivér meghalt. A biztosítási intézetnél elfogadták a bejelentést, hogy a fivére javára életbiztosítási szerződést kötő Zochaski Sándor halt meg, miután a bejelent'rt Zochaski Kázmér leote. A biztosító ’mézet a két testvér kísérteties hasonlatossága miatt nem gyanakodhatott arra, hogy nem az a Zochaski-fiu halt meg, aki az életbiz.- tositást kötötte, hanem az, akinek javár'» kötö'-tck a biztosítási szerződést.

Pedig a hason lakosságot felhasználva, biztosítási csalás tötrtént: a halott ugyan’s nem Zochaski Sándor, 'hanem Zochaski Kázrncr volt. Kázmcr halála után Sándor

Süt a nap

Érdekes elméletek a nappal izzó csillagáról

KOLOZSVÁR, január i*.

Az eget álcázó borun tisztás nyilolt s fényhasáb hulD belőle az ablakokra és lassan olvadozni kezdett az üvegre gyűlt1 jégliget, melyet a fagy neveh fel bujára. Az utcákon tócsák fakadok s a fény bennük mosakodolt. A hidegek fehér szakában vigasztalást üzent a nap, nyárra varasban bátorítást.

A nap, a kedves jó bari1-, fázó testek s’- mogatója, kalászok forró érlelője, gyümölcsök megizesi'iője, bimbók virágba csókoló- ja. a jótékony égi bolyongó — mi hit 3 nap? Anyag? Valóság? . . . Illúzió lari'” délibáb? Vele mérjük az életünket s va.aha istenként imádtuk, csodaeszközökkel kutatjuk, próbáljuk titkát felderíteni, elméitekkel ostromoljuk, tudósok kapnak hajba rajta s lényegét1 mégsem értjük.

Van, mert éhet s mindegyre m-gstán, kegyes jóvoltából vagyunk ml s vin egész virágos világunk, a nyűgös, lármás, drága otthon, amely, bár emberbün gyakorta kínokkal, bánattal telíti, mégis egyetlen menedékünk. Van s egyformán mindenki km cse, égi pénz, a mindenki pénze, csodálatos szép égi test, melyet káprázva bár, de látunk , . .

— Nem est — szól közbe józinli: 3 híres holland csillagás: W. H Julius — s nem is látjuk . . . Mit mon Iának nekünk a napról az ismert klasszikus tudósok, az úgynevezett hivatalosak? Hogy lényegében egy hatalmas gáztömeg, m d • nagyon ma. gas hőfokon izzásban van. 6 ţto Jckrél be szélnek a n^p felületén s csekrl/ 40 mil iő fokról a csillag központjában. Azt mondjak — s ez nem olyan biztos — különadó rtszei vannak, kívülről bet- é fehér ko- rcna, a piros chromosphera, a fehér photosphere és a mag. É* ráterelik a, figyelmet látszólagos köralakjára, kápráztató ragvo gására, foltjaira.

— De higyjenek nekem — igy int a holland csillagász — s ne fogadják el valóságnak érzékeik egy csalódását. Ahogyan a szivárvány csak látásukban létezhetik, pusztán optikai jelenség, a nappal csillaga.- nak a szerkezeîe sem igazolja fizika' letós egy napnak, amelynek anyaga az űrben pontos határon véget érne, ugyannyira,

I hogy alakjára olyannak látszik, mintha bárom méterről egy ötfrankost néznénk.

— Hogy csillagot látunk, azért- van, meri fény energiát küld hozzánk s „dolognak“ nézünk vaJlamü, ami nüncs is — a

icnyjugárt. S tegyük fel, hogy - -y fény ' ugdr, amelyet /1 cdiiDg kühl liw/.á.ik, b '• hatol * földünk körijl 50—60 kílomét--nvi vastagságú »agy fényköprnyt <dkot<) krv pőrélcgbe, a legelemibb fénytani zabíly azonnal kioktat, hogy .1 kö/cledéi ,ugár nem küvc'i kezdő irányát, elhajlik, jobban eltér, mig végül szemünkhöz ér.

1 -lég egy n'gyon sűrű légkör s tegyük fi, hogy .( napban igy van, amelyikn-k a '.ü- rüóége a küJséí rétegek felől befelé gyors n változik, hogy a csillagból induló sugár irányában jelentős eltérést idézzen elő s ugyanaz, a sugaras játék, mely 3 délibábot mutatja, valódi hclyz.ciéve-1 éppen ellenkező helyen láthatja a „nézővel“ a csillagot.

És a protuberanc'ák

amelyik napfogyatkozások idején szorgos csillagászok fürkészésének tárgy-ű? I.ang:,:y például azt állítja, hogy látott („látni vél 4 — jav it ja ki a holland M. Julius) 600 C'j km. magasan ilyen napkitörést. M. Ju- bus igy figyelmeztet:

— Azt mondják, hogy vannak ilyen rapprotuberanciák. De magyarázzák meg nekem, milyen különös szerkezet tes/.i, hogy néhány perc alatt eltűnnek s mar. nem látni őkel? Miért az, hogy a csillagászok maguk számítása alapján mind k’i*. iünböző sebességet tulajdonítanak nekik?

A holland csillagász elmélete azonban rém első kiscrle-t annak megmagyarázására, hogy a nap „'láiszai1“ s nem szilárd, iz-. zó gömb, mint aminek látszik. Edd'ng-ion és Schuster hasonló bonyolult elmélettel érvek Választani lehet a két szembw áHó cétel között — hacsak nem jön egy harmadik s úgy látszik, <z van készt!" lobén.

A nap „h»deg‘ ?

Eddig azt hitlük, hogy a nap hatalmas, izzó tűzgolyó s e feltevést a sugarak alatt támadt melcgérzeC-el próbáltuk meg'í- masztani. E feltevéssel száll vitába uj'b’ ban Fr'cke professzor, ki látszatra minden esetre pontos számítással és érveléssel be- tizonyijtja, hogy a napról eddig vallott klasszikus tétel helyét immár nem ál'fa meg. A nap s egy izzószál fényének ö-z- szehasonlitása révén eljutottak a feltevéshez, hogy a napfelszín melege 6.230 hőfok. És eddig azt v elfogadták, hogy a nJp központjának a hősége nehánymillió lók- De mos1, a német Éneke doktor e lá'szat ellenére vallja: a nap alacsony hőfokú.

I’ricke szerint' a napsugárnak nin’s rher mikus tulajdonsága, nem is hideg, nem :s meleg — és fényttiíajdonsága sincsen, nem is fényes, nem is sötét. Mondjuk tehát így: „semleges“. De energiát visz magában és ''z a napenergia a föld légkörébe ütközve hővé és fénnyé változik. Frickenak az a véleménye, hogy a protuberanciák a nap- tengerekből előtört fantasztikus mérHü gejzírok, amelyek áttörik a gömböl átfogó, izzó felJegréteget, mely úgy öleli a napot, mint légkörünk fellegei öíeEk öreg földgolyónkat. A víztömeg visszahulltában eléggé lehűl, hogy megtartsa az igazi nap- felületnek aránylag csökkent hőfokát.

így van, vagy úgy? Találgatás még s alighanem sokáig az lesz. Tudósok vitáznak felette — mi ne zavarjuk kedvtelésük. Arcunkat, melyre gondok s vélük eltelt éj<-k árnyakat dobiak, tartsuk elébe, hadd derítse vidámra, m'kor süt a nap. ( —)

GÁZZAL A KAKTUSZ ELLEN. A Dar- ling-folyam felső folyásán a telepesek régóta elkeseredett harcot vívnak a vad kaktusz egy nagypn szapora faj ájának óriási eltérje« fisé ellen. A vad kaktusz rovod hetek alatt ellenállhatatlanul megszállja a termőföldeket s oly sűrűn elárasztja. hogy a közelébe sem lehet férni. Megkísérelték már, hogy a kaktuszerdőkén ágyúval lövik széjjel. Nem sikerülik Most nehéz gázzal irtják ezt a szörnyűséges növényt, amely az ausztráliai mezőgazdaságnak beláthatatlan károkat okoz.

sétáltak', mindenki hongosan kérdezte kisasszonyról: Wer ist das? Wer is/t das? Pedig ez nem illik, mondta e ciíaigyroaim-ám. Mert mi közük hozzá, hogy kiisaşistzony kicsodái, nicht wahr? Nincsen nekik nevelésük. Ezek csak strapa Irak és gyűjtenek és fut- ;be'Hoznak. És hallott kisasszony ilyet? Kikötik szerződésbe, hogy nekik a temetéshez ingyen zene kell. Ha látják;, hogy a szomszédjukat zenével temetik, nem nyugosznak, hogy őket is ingyen zene mellett temessék. Az ingyen z-ene kijár nekik, orrút az újévi remuneráció. Hogy esizek milyen furcsák.

Az asszonya meséli Traderót. hogy dekorálni akaró ösztönéről nem tudja leszoktatni, Borzalmas tárgyakat vesz és teíeaggatja-vele a Utak ás®. Egyszer- az urai kijelentette, hogy szereti a virágot. Trade szorosra fogott, rettentő kis csokrocskákkal díszítette fel akkor a lakás minden zugát. Mikor a virágokat kidobták, három ntapö-g sirt.

Most' is hoz egy műtárgyat. Rózsaszín szív, a közepét ha felpattantják, Shirley Temple képe mosolyog iánk. Ezt. gyönyörűnek találja. Családja tagjainak képét is rózsutezini, aranyozott rámában tartogatja.

Imádja a mozit. Cstaík ezért is vissza akarna menni Lúgosra, mórt ott rendes mozi van,, nem hagyják ki 0 filmek felét, mint náluk a telepen.

Szerinte a heti mozibajárás a boldogság -paroxlzmnsa, Megértem, Fietai] lány, egész

nap dolgozik, társasága nincs, viszont titkos bánaté', az van.

Majd minden átmenet nélkül igy szó!:

— Kisiaszony, mit álmodott az éjjel? Hozom az álmoskönyvet. És miént dobto he kisesstzony a haját a kályhába? Asz nem jó. Kisasszonynak fájni fog a heisa.

Megy a konyhába. A fiókjában fényképek, szalagok, sütemlén-ymorzsiáik, -buta kis vásári tárgyak közül kJ kotorássza a h éllej es Tro-uin- buchot. K-ikeresii a Wtaild szót, mert valami erdőről! álmodtam s egy Phitia hangján kijelenti':

— K-isassz.on5Tnak sok ellensége van. Jó lesz vigyázni.

Ebben igaza lehet;, (M„ L.\

Leleplezték az utóbbi évek legszenzációsabb biztosítási

Csalását A varsói ikertestvérek különös

esete az életbiztositómtézettel

magához vette fivére személyazonossági •Tatait és u s;ijút- neve alatt tcmeUftte -1 fivéré , majd jclentkc/cu ,i biztosítási «:»:■ 7cinéi, hogy felvegye a Kázmér javára szóló biztosítási összeget.

A legérdekesebb a személycserében az, hogy a két testvér s/iilei sem vették észre a csalást, arról csak az elhunyt Zochistci Kázmér özvegye 'tudott1, ő azonban az. c>ő '/oc liaski-fiu feleségének szerepelt további* i is cs nem áruba el, liogy férje meghall és sógorával cl együtt.

A harmadik fiv:r

A biztosítási csalás már majdnem sik - rüh, amikor jelentkezett egy harmadik lel is: a harmadik Zochaski fi vér, aki vidéken ék és a 'temetésen gyanúinak 'találta fivére c< sógornője viselkedés*!'. Miután tutit.', hogy az. elhunyt1 Kázmér egyik karián anyajegy voh, ami megkülönböztette őt fivérétől, diszkrét nyomozást indított és csakhamar megállapította a megdöbbentő valóságot, hogy a halott nem Sándor, hanem Kázmér és Sándor csalás utján vette fej a biztosítási összeget.

A megdöbbentő felfedezés után a harmadik Zochaski-fivér nem a hatósághoz ferduh, hanem közölte leleplezését f' vérével1 és sógornőjével, azzal, hogy ha ’ biztosítási összeg egy részéi nem adják át neki, feljelentést tesz ellenük. Zochnki Sándor alkudozni kezdett fivérével, akt azonban « felajánlott; hallgatási díjjal rvm elégedett, meg és összeveszett fivérével és sógornőjével. A családi jelenet után a rendőrségre sietett és feljelentette fivers’, és sógornőjét biztosítási csalás miatt.

A harmadik fivér árulása következtéken a rendőrség megindította 3 nyomozást és megállapította, hogy a merész biztosítási csalást valóban elkövették. Zochaski lánc-őrt cs sógornőjét letartóztatták, d<’ börtönbe kerüLt a harmadik Zochaski-fiu s, mert a biztosítási csalást n<m jelentbe nyomban a hatóságoknak, hanem előző leg ősz ozkodm akart a kicsaít biztosítási díjon.