Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)
1938-12-11 / 283. szám
7938 Jécémtiér 1 W ELLENZÉK 15 mm ummm Az istenek bosszúja (Rosszkedvű monológ a Szellem uralma alól elszabadult Technikáról) A közelmúlt tanulsága mindcnkcpen a;{ bizonyítja hogy istenekkel kapcsolatba kerülni nem nagy on ajánlatos. „Istenek térdén ültünk“ — mondta a klasszikus képzettségű politikus' s [visszaemlékezve, tárgyilagosan megalapíthatjuk, hogy voltunk már kellemesebb helyzetben is. .4 szerető illatos kar. ff, nagy a barát biztonságot nyújtó keze határozottan kellemesebb, mint a- a bizonyos istentérd. Ez alkalommal sikerült még lekászolódni erről a nem sok jót ígérő pozícióról, de. most is törül get jü k a halál harm'd ot gondbarázdás homlokunkról. Most még sikerült megmenekülni. Élünk' Gyermekek születnek 0 gondtalanság sugárzó mosolyával ajkukon cs öregek fordulnak 'a fát felé. kiszáradva és elvi- zengősödve, hogy kimeneküljenek ebből a bánatverte világból. A nagy művész keze ■nyomán színek és vonalak harmóniája bomlik ki s egg kopasz tudós vastaglencséjii szemüvege éppen most hajlik a cif raliévá gúzuegyüdét képlete fölé. ami cl fogja pusztítani mindkettőjüket. Lenvirágszemü lángok nemcsak a legújabb divat u párisi kalapot, de a legmodernebb gázmaszkot is felpróbál- fják. Éneklő pacsirta emelkedik az égbolt ’kékselyem koncerttermébe, de még sokkal magasabbra emelkednek a had Is zergyár ak részvényeinek árfolyama Monumentális paloták, merészivü hidak, égbesZámyaló tem- ■pl omol;, tárgyilagosan egyszerű bérházak 'Jár delik az emberi akaratot, művészetet és dudást, de a büszke épületek alatt sötét, bánói sági at an gázpincék húzódnak. Századok során emberi verejtékkel és em- jberi zsenialitással felépített világ felett ott 1lebeg már a bosszúálló istenek ökle. Mindegy, hogy karcsú repülőgépek finoman, színezett gázfelhője, vagy tanJcszörnijetegck po- frohiize formájában, de az ököl itt °<in s ha először, összeszedve minden erőnket, el fs tudtuk kerülni a csapást, az ököl ismét ránk zuhan és másodszor már nem fog hibázni. ' i 1 1 1 i I \ : 1 y Az isteni tűz. a technika és tudás szülő- tivy.ja, az emberbarát Prométheusz ajándéka, elborít [valamennyiünket. Elloptuk az isteni •tüzet, de nem tudtunk istenekké válni. Aliéiig ed, hogy megelégednénk, felgyújtjuk az *egész világot. _4 tűzben meghajlik a vas s az ember a vasból dá'dát kovácsol; dárdát, kardot, tankot. ágyút és bomtWvetö repülőgépet. Az a kéz, amelyik ma még áldott búzamezők termését kaszálja, holnap gépfegyver- szalagot igazgat nagy gránátot dobál. Minden emberi tudást és tapasztalatot, az évezredek óta dolgozó emberi elme minden eredményét arpa használjuk fel, hogy gyilkoló szerszámot, hadigépet és pusztító gázukat gyártsunk. .4 bölcs istenek nagyon is tisztában voltak azzal, hogy ostoba embercsecsemö kezébe nem való a tudás. Tétován tapogató keze m.em tud a szellem fékező erejével uralkodni az eszközön s a megvadult Massna. az elmebeteg Technika pusztító dühvei nyújtogatja acélkarjait. csattogtatja ércküllőit, összetörve. szét:óncsolva mindent, mindenkit és végül önmagát. Meggondolatlan Prométheusz, megérdemelted rettentő sorsodat. Bolondos álmodozó, aki feltételezed, hogy reszkető, vinnyogó védenceid úrrá, a szellem fiaivá tudnak lenni. Keserves volt a bünhődés. A keselyük dolgoznak olyan jót, mint Oüvecrona agysebész precíziós műszerei, de keservesebb volt fedni kesely iívágt a szemeiddel, amint °z ember férgek tönkreteszik szép szándékaid becsületes 'akarását. Prométheusz, isteni emberbarát, első nagy ideálista, égő fájdalmad marni fogja mindazok szivét, akii; az Eszme lovagjaiként indulnak az Igazság hófehér paripáján s akiket az Ostobaság és Rosszindulat vijjogó keselyűi tépnek véresre. Minket, többieket, nyomorult halandókat, még arra sem érdemesít mennydörgő Zeusz, hogy sokigu nyilával csapjon agyon. Selejtes tömegáru vagyunk, amelyik önmagától elromlik. Az isiének halhatatlan örömöknek örvendő teste pedig rázkódik a kárörvendő kacagástól. Mert a játékszer. amit a meggon- dolalfan Prométheusz kezünkbe adott, ügylét szik megjavít hatatlanul elromlott és minden kapkodó kísérlet, amellyel javítani szedetnénk, csak még bonyolultabbá és reménytelenebbé teszi a bajt. Az istenek bölcsek és a halhatatlanok bosszújánál; nem számit az a pár évezred, mert íme most, a technika XX. 1szazadéiban, a magái istennek képzelő emberállat beteljesíti önmagán w végzetet. Repülőgépek sima teste csillan fel a napfényben és hulálthozó gázfelhő ereszkedik a világra. Páncélszörnyek érctorkából csontig- égető láng tőr elő s emberek, vicághimes mezők, gyümölcstől terhes fák omlanak a semmibe — és a halhatatlan istenek meny- mjei örömöknek örvendő teste rázkódik a kielégített bosszú kacagásától. Árvái Tamás. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a ?eg* választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztilyábau, Cluj, VmU Unirii, ♦ i-t X IS 10,800.000 kilogramm arany a francia államadósság Heti egymiiliárd hiány. - Daiadier és Reynaud erőteljes rendszabályokhoz nyúlt. - Vagy felhatalmazás, vagy uj választások PÁRIS, december hó. November 15-én járt le az a rendkívüli pénzügyi felhatalmazás, amelyet a francia parlament a Daladier=kormánynak ■adott. Amikor a népszerű miniszterelnök ezt a felhatalmazást megkapta, a francia gazda= sági élet legoptimistábbjai sem gondolták:, hogy rövid 42 nap alatt meg liehet oldani a francia.pénzügyek problémáját. Pedig ez a probléma egyre égetőbb, egyre sürget több. Poincaré mondotta egy Ízben, hogy ,.a harmadik köztársaságnak tulajdonképen nincsenek politikai, csak pénzügyi válságai. Ez a kijelentés az utóbbi években i-;= mét beigazolódott. Reynaud pénzügyminiszter a legközelebbi napokban kénytelen lesz beszámolni a képviselőháznak terveiről. Ezek a tervek rendkívül radikálisak lesznek. Tízmillió kiló arany államadósság Valóban: a francia életre egyre jobban ránehezedik az áiamadósságok és az állami kiadások irtózatos súlya. Mint Daiadier a radikális párt marseillei értekezletén elmondotta, az 1959. évi költségvetési hiány 53 milliárd frankra fog rúgni, tehát 3 milliárd frankkal lesz nagyobb, mint az 1938. évi deficit. A francia nemzet teljes jövedelme 220 milliárd frank és ebből az állam önmaga számára kerekein 102 malii árdot vesz el. Más szavakkal ezi azt jelen- ti, hogy a francia nemzet vagy túl keveset termel, vagy túl sokat költ. Valószínű tJen, hogy a kiadásokat csökkenteni lehessen és ezért nyilvánvalóan a termelést kell meg duzzasztani, mert ellenkező esetben Franciaország, a világ egyik leggazdagabb állama, menthetetlenül az államcsőd felié halad. Különösen az elmúlt hét esztendőben növekedtek meg ijesztő módon az, állam, kiadásai, amelyeket a költségvetés keretein belül, tehát adókból, már fedezni nem lehetett és igy ' kormányok kény te« lenek voltak az adósságcsinálás veszélyes eszközéhez folyamodni. 1931-ben az ország közadóssága 273.7 milliárd frank volt. Ez év elején ez már 400 milliárdra rúgott, ami 27 milligramm aranyfrank árfolyamán 10,800.000 kilogramm aranynak fölei meg. 1931-ben a kincstár hiánya havi i miliárd volt; ma hetenként ugyanennyi. Súlyosbította a helyzetet a szeptemberben kitört külpolitikai válság, amely Francia- országnak kereken 12.8 mililiárdjába került. Ezeken a problémákon nem seg:tettek a csodaszerek. Ideiglenesen a pénzügyi válságokat a frank leértékelésével át leértett hidalni, de a bajokon ez sem segített. Még veszélyesebbnek mutatkozott, hogy a népfront uralomra jutásakor a kormány a Banque de Erance-ot, a francia jegybankot túlzottan bekapcsolta pénzügyi műveleteinek lebonyolításába és ezzel egyformán veszélyeztette a frank és a jegybank szilárdságát. — Ebben a pillanatban a Banque de France tartalékainak 40 százalékát a kormány rendelkezésére bocsátotta és egyelőre nagyon kétséges, hogy az 1936 júniusában kiadott rendeletnek érteimében (amely a Banque de France által j. kormánynak nyújtandó kamatmentes kölcsönről szól) folyósított hiteleket a jegybank valaha is viszontlátja. Külföldi kölcsönök Miután az állam hitelszükségleteit a belföldi tőkepiacon már kielégíteni nem lehetett, a kormány a külföldhöz folyamodott segítségért. Az előkelő londoni gazdasági napilapnak, a Financial Times- nek november elsejei száma rendkívül íü gyelemreméltó hirt közölt. Eszerint Franciaország Amszterdamban 30 milliárd fontos kölcsön felvételéről tárgyal. Ezt a kölcsönt a Mendelssohn csoport nyújtana és részben Nagy-Britanniában, részben pedig Hollandiában helyezné el. A 30 milliárd nagyrészét a kincstár helyzetének megszilárdítására fordítanák, kisebb töredékét pedig annak az 50—150 millió holland forintnyi kölcsönnek törlesztésére használnák fel amelyet ugyancsak a Men debsohn bankház nyújtott a francia vasúra knak. Ennek az utóbbi kölcsönnek pontos összegét nem közölték. A hír azért feltűnő és érdekes, mert azt mutatja, hogy Franciaország, amely a háború előtt a világ legnagyobb hitelezője volt, a francia tőke, amely 24 évvel ezelőtt még első helyen állt a kölcsönök folyósításéban, most egymásután kénytelen a külföld segítségét igénybevenni. Bizalom és az erőskéz politikája Világos, hogy ilyen körülmények között Franciaországnak szakítani kell az elmúlt esztendők gazdasági bizonytalanságát felidéző belpolitikai torzsalkodásokkal, be kell szüntetni a társadalmi harcokat, amelyek sokszáz milliárd kárt okoztak és az alkotó rtnnka útjára kell! lépni. Ez azonban óriási nehézségekbe ütközik. A népfront — kétségkívül jószán deklin — olyan gazdasági és szociális reformokat léptetett életbe, amelyeket a francia közgazdaság nem bir el. A fegyverkezési versenyben lecsapódó külpolitikai feszültség amúgy is óriási terheket rótt a francia tőkére, iparra és kereskedelemre. Világos, hogy a fokozott, kiadásokat csak fokozott termelés eredményéből lehet fedezni. Ezzel szemben a francia adózók kiadásai emelkedtek, a nemzeti termelés pedig állandóan csökkent. A kereskedelmi vá Ilii- kozások jövedelmezősége hat év alatt 30 százalékkal, az iparé 60 százalékkal, a mezőgazdaságé pedig 66 százalékkal esett. Daiadier marseillei beszédében éles szavakban támadta a kommunistákat, akik szerinte a szociális terhek csökkentésének főkerékkötői. Azonban nem titok, hogy a kommunisták cimére irányított beszéd voltaképen mindazoknak a pártoknak — és elsősorban a szociáliitáknak — szólt, akik hallani sem akarnak a 4o órás munkahétnek rugalmasabbá tételéről. Pedig enélkiil a kibontakozás remény* telennek látszik. Daiadier két malom között őrlődik. A baloldali pártok azonnal felszisszennek, mihelyt a szociális terhek könnyítéséről van szó, a jobboldaliak pedig a legerélyesebben követelik a népfront társadalmi törvényeinek revideálását. Franciaországban ma sztrájkol a munka és sztrájkol a tőke. Nyilvánvaló, hogy az általános és immár veszélyesen a terméketlenségbe süllyedő vita teljes felszámolásával és az általános bizalom helyreállításával lehet csak a világot végleg legyűrni. Bizalom Daiadier iránt A francia sajtóból és a parlamenti tárgyalások felszólalóinak kijelentéseiből — az ellentétek dacára — ugyiátszik, hogy a politikai és a gazdasági élet ebben a pillanatban mégis csak Dala die rban és kormányában látja a nagy mü megvalósítóit. A közvélemény szintén az erélyes miniszterelnök mellett áll. Ezt bizonyltja, az a körülmény is, hogy nem a legnagyobb francia párt vezére Leon Blum, hanem a második legnagyobb párté, a radikálisoké Franciaország miniszterelnöke. Mii', kell tenni Daladiernek, hogy a belehelyezett: hizlalómnak megfeleljen? Elsősorban kompromisszumot ke'l létesíteni a kél: szembenálló tábor között. Da Indier maga sem akarja teljesen megszüntetni a nép from- szociális vívmányait, hiszen 'többször kijelentette, hogy a munkások és az alkalmazottak gondoskodásában Franciaország ijesztően elmaradt. A régi helyzetet tehát visszaállítani többé nem lehet. Azonban épp igy képtelenség mereven í'enntar ani a 40 órás munkahétről szóié) törvényt, amely az állam vallás érdekeivel szöges eden télben áll. Ennek a törvénynek egyik következménye volt például, hogy mialatt Itáliában 80.000, Németországban 120.000 képze l repülőgépszakmunkás heb 192 órát dolgozott, tehát mindkét ország ropiiiögép- gyárai éjjel-nappal üzemben voltak, addig a francia üzemekben. 1 óglailcozlátott 32.000 szakmunkás csuk bei 38 árát volt hajlandó dolgozni. Ezen már segítettek, azonban nyilvánvaló, hogyha az ország gazdaságilag talpra akar áüni, akkor nemcsak a hadi üzemekben, hanem más ipari vállalatokban fs meg kell fogni a ■munka boldogabbik végét. Csodák nincsenek Daiadier azt hangoztatta, hogy Franciaország ne reménykedjen csodákban. Márt Marchandeam Marseil eben kijelentet e: .,Franciaország gazdasági helyzetét csak bátor kezdeményezéssel, megerőltető munkával és nem évekig elhúzolt demagógiával lehet ismét egészségessé tenni!“ Ez a kijelentés egyre népszt rübbé válik Frainciaországban, ahol számolnak azzal, hogy az elkövetkező hónapokban a nép minden rétege kény eién lesz fcgyél- meziettebb keretek között élni és dolgozni. El kell ismerni, hogy Daiadier jól ismeri ia francia népei és ügyesen látott munkához. Sohasem használ olyan szavakat, amelyek megbokrositanák a sza- badságszeretö népek amelyekből arra lekérne következteüli, hogy a pártok beleszólásai né kid óhajtja rendbeszedni Franciaország szénáját. Nem szól „irányított“ gazdálkodásról, hanem helyet'e a , sugalmazott“ gazdálkodás átmeneti előnyeit dicsén. Nem beszél a iü órás munkahét megszüntetéséről, hanem csak rugalma- sabhátétieóét ajánlja. Daiadier nem erőszakoskodik, hanem ügyesen és óvatosan hidalja ál az ellentéteiket és ennek köszönheti, hogy rövid líát Hónap alatt kétszer kapott teljhatalmat. Két Ízben vezethető úgy Franciaország ügyeit, ahogy jónak látta1. A francia nép bizik benne és Irszi, hogy rendeletéivel a pénzügyi rendeletek számának puszta növesztésénél .többet is elér majd. Az elmúlt hat év francia pénzügyminiszterei ezerkétszáz „jelentősnek1*, ,,(n:agyfontosságimak“, vagy ,.sorsdöntőnek“ mondott törvényerejű rendelettel boldogították a fraincia népet. Ezeknek síkéi" elensége ma már nevetségessé tette & franciák szemében a pénzügyi .-decrel- lois“-káh Rokonszenves volt viszont, hogy Genfiül kereskedelemügyi miniszter legutóbb értelmes beszédben vázolta programját, amely at francia ipari termelés nagyszabású megduzzasztását bizte ki céljául. Az erre vezető eszközök józanoknak és minden politikai színezetű túlzástól menteseknek látszanak. A jövőnek kell megmutatni, hogy vájjon Daiadier Reynatud segítségévet csakugyan keresztül tudja-e vinni terveit és meg tudja-:? menteni Franciaországot a pénzügyi válság katasztrófa!is elmélyülésétől. Nem kétséges, hogy ha a pénzügyi helyzet tovább romlik, akkor ennek gazdasági következményeként a francia nemzet olyan társadalmi march 1 bonvo lóriik, amelyet sem maga, sem Európa nem kívánhat. Ugyiátszik, hogy Francia- országban ezt szintén világosan látják és igy remény van arra, hogy megadják a további rendkivüli meghatalmazást. Ha nem adnák mjeg. akkor --- úgy hírlik — Daiadier el vám szánva arra. hogy feloszlatja a parlamentet, amelynek mandátuma csak 1940-ben 3 ár na le és ismét a francia néphez fordul döntésért. Dr. Barcs Imre. Vendéglők! Wk m ' “ Cukrászdák! i T%í 'jfcm Háziasszonyok! SZülvéta fro'n az. Ellenzék könyvosztályában. Cluj, PiaSa Unirii. Vendéglőknek és cukrászdáknak rali negyedes fehér szalvéta ára: 1000 darab 45 lej, 500 darab 25 lej. Háztartásokba valii egyszerű, fehér, cakkozott szélű 32X32 cm, nagyságú 50 darab 12 lej. Egyszerű fehér zsurszalvéla 17X17 cm. nagyságban 100 darab 15 lej. Mintás szalvéták ízléses összes»!* litásban csomagonként már 14 lejtői kezdve. Gyönyörű 7-surszolvétók vs*.vt$*£Oukéi4 izma 22 kitői kezdve-, * ' ’ T T *.. .
