Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)
1938-12-11 / 283. szám
*\ ZZtT.StfiK 7 93 8 11 ellnbét 7 7. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Á párisi nyilatkozattól Tuniszig A lefolyt külpolitikái hét esem ínye a német -—francia békccgyezmény, nr.'iyet rendes körülmények között döntő Icpt.s- nck kellene tekinteni Európa biz.ro» 'ott békéje felé. De rendes körülménlekré)! manapság nem lehet beszélni. 1 la cgv porton elsimulnak az ellentétek, t'z más ponton törnek fel újra nyugtalanító erővel. A francia—német békecgyeznvhiv mögött s fenyegető háttérképen jele ik meg az egyezmény aláírásával szinte* egyidejűleg kirobbant francia—olasz eile vét, a nagyhatalmak közötti ellentéteknek egész sor súlyos kisérő jelenségével. Az. ingó ok és németek közötti gyarmati viszály uikb kiéleződése szintén nagyban hozzíiírul, ha nem is az olasz—francia feszültséghez hasonlóan fenyegető erővel, a nyug; Kar..* tó motívumokhoz, melyek lehe edenvé teszik Európa külpolitikai légkörének megnyugvását. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a német gyarmati igények angol részről jövő hivatalos és fenntartás nélküli visszautasítása majdnem ugymub-* ban a pillanatban történt, amikor :i 1 randa—német békenyilatkozatot aláírták. Az olasz nemzeti mozgalom Tunisz, Korzika és Francia-Savoya végcéllal szintén majd’ nem ebben a pillanatban indult meg nagy erővel. Túlságos hiszékenység voí.ia az eseményeknek ezt a különös találkozását tisztán a véletlennek tulajdonítani. Pirow délafrikai hadügyminiszter, aki teljesen nem tisztázott céllal az elmúlt napokhm sorra tárgyalt Európa vezető politikumaival, Afrikába való visszautazása előtt kijelentette Londonban, hogv mélységes aggodalommal hagyja el Európát, amely kétségtelenül a háború felé sodródik. Ha két hónapon belül nem jön létre :gazi megbékülés — mondta még a déhrrikai államférfi — akkor tavasszal súlyos eseményekre lehet várni. És ki hiszi még a mai Európában, hogy a most következő két hónap valóban megbékülést hozhat5 A francia—német nyilatkozat A francia—német békenyilatkozit hivatalos magyarázata úgy Paris, mint Berlin részéről igen megnvugtatóan hangzik. Mindkét oldalról megállapítják, hogv tz a nyilatkozat a müncheni megegyezés szellemében történt és hogy barátságos légkört teremt Berlin és Paris között. Mert ez — teszik hozzá a megállapításhoz - elkerülhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a külpolitikai nehézségek tanácskozás utján való megoldására vállalt kötelezettség gyakorlatilag is megvalósítható legyen. A megegyezés nem viseli magán határozott célú szerződés jellegét, inkább a kölcsönös jóakarat kifejezése, amihez azonban két pontra vonatkozólag pozitiv megállapodás is járul. Egyik a két ország közöm határ végleges voltának elismerése, i másik kötelezettségvállalás, hogy a felmerülő ellentéteket tárgyalások utján igyekeznek egymás között elintézni. A francia ka rímet nép közötti összeütközések hosszú történetében egy* ilyen megállapodás minden esetre újság és nagyjelentőségű doleg. De visszaszorithatatlanul fölmerül a kérdés, hogy mi a megállapodás reális értéke. Tartós, őszinte megegyezésről \ aive itten szó, vagy megint csak olyan papír- szerződésről, melyekkel utóbbi időbei zsúfolásig megteltek a diplomáciai okmánytárak? , ? Kérdőjelek Hogyan lehet ugyanis összeegyeztetni a határok végleges elismerésére vonatkozó német—-francia egyezményt a Németországgal szoros kapcsolatban álló Olaszországnak pár nap óta olyan erősen hangoztatott igényeivel bizonyos európai francia területekre? Hogyan egyeztető nő össze a barátságos német—francia aktus Igazi szép Karácson® nem képzelhető könyvek nélkül. Gyermeknek, felnőttnek, férőnek a legszebb karácsonyi könyveket Lepage-nál, Kolozsvár, rendelheti. — Kérje már is Lc- page jegyzékét, közölje, nüt kíván. Ma ■most rendel: van idő cserélni, válogatni. Ora; LEPAGE könyv üzlet, Clu«. Paris és Róma veszedelmesen élessé vált feszüliségével és azzal a hideg viszonnyal, mely Berlin és London között van újra kialakulóban? Mert ugyanekkor Berlin és Róma erősen hangsúlyozzák teljes szolidaritásukat minden eshetőségre, London cs Paris pedig szintén mindent megtesznek fiz. egymás közötti viszony szorosabbá fűzésére. Mit jelent tehát ilyen viszonyok közör,- a párisi nyilatkozat? Tisztán < iák a francia—német határokra vonathoz k-e, vagy a szerződő hatalmak többi határaira:' Hoztak‘c megállapodást a nyila’kozar- tal párhuzamos tárgyalások más európai kérdésekre' is? Képese ellensúlyozni r pá- risi megállapodás a fokozott hevességgel előretörő újabb ellentétek veszedelmeit? Mindezekre a kérdésekre csak t.da'g.’tás- sal lehet feleletet adni, hivatalos köz.esek láthatóan kerülik egyelőre a határozott válasz.'. Egy magyarázat Egyik ilyen találgató válasz szerint a párisi megegyezés nyugaton kizárólag csak a francia—német határra vonatkozik, nem érinti sem a Földközi-tengert, sem Afrikát s a belső európai hatalmak közö't fölmerült ellentétek közül egyikét sem oldja meg. Ellenben véglegedri a francia részről már tübbc'kevésbé Münchenben elfogadott álláspontot, hogy Közép- és Keleteurópa a Róma—Berlin tengely, de mindenek előtt Németország hatáskörébe tartozik. Német részről meg ragadták az alkalmat, mikor a francit politikai életben a mult hónap faayeeető eseményeinek hatása alatt mindinkább clőréibe lép az úgynevezett ,,izo! íconizVyUAl(ieM44öfj9 w\md(MÍÜMeh. Kneipp francii mm", mely vissza akar vonulni az earópai zavarokból és mindenekelőtt az óriási francia gyarmatbirodalom kiépité , 're és Franciaország belső konszolidálására akarja fölhasználni a francia nép erejét. Franciaország kdctcurópai szövetségi politikájának uto-lsó években szenvedett sikertelenségei mindinkább erősítik is ezt a mez galniar. Német részről tehát olyan ajánlattal fordultak a franciákhoz, amely szükségtelenné látszik tenni .szánokra minden kelcteurópni szövetségkötés:. 1 -zekét „ szövetségeket ugyanis a franciák elsősorban Németország felé cső határuk biztosítására kötötték A németek most c határ biztosítására önként vállalnak k >tc- lczcttséget, viszont szabadkezet kívánnak maguknak Keleteurópa felé. Az aiar.iat kecsegteti) és nem minden alap nélkül számíthat arra, hogv a francia közvélemény elfogadhat óbbnak tartja, mint azt a lehetőséget, hogv Franciaországtól ezernyi kilométernyire lakó népek biztonságáért legyen esetleg kénytelen vérét ontj.ru. Az i'vcrt kötelezettségek, mint a. csehszlovák .válság mutatja, különben sem igen állják ki az igazi tcherpróbát. 19Î8—39. évi . féli idény legjobb hő-és sárcépöi CAUttOM“V 77 GYÁRTMÁNYOK. Elegánsak és tarlósak. Mindenütt kaphatók A müncheni módszer továbbfejlesztése At, eSniult hét alatt folyton erősödő olasz—francia ellentét azonban sói; tekintetben keresztezheti az így föltételezel* megállapodást is. Nemzetközi'köt'elezett- ségvái'aiások ritkán történnek fenntartás nclkü•. Újabb lehetőségek a szükség szerint megerősítik, vagy. hátérbe szorítják a legfrissebb megállapodásokat is s az erők országok és népek sem mindig tekinthe* tők teljesen passzív alkutárgynak, me:/elvre a hatalmak közötti megállapodások vonatkoznak. Azok a követelések, melyek az olasz parlamentben Franciaorsz ággal szemben a mult 'héten elhangzotta,-;, beláthatatlan fejleményü külpolitikai e emenyek egész uj fejezetét vezetik be. A olasz fasizmus e követelések hangoztatásával mmtegy bejelentette, hogy a müncheni tanácskozásnak Középeurópa területi revíziójára alkalmazott módszerét, alkalmazni akarja Franciország gyarmati birtokaira, sőt európai területeire is. Münchenben — Írják z olasz lapok — nem végső cél, hanem csak epizód az események természetes menetében, melynek Európa stabilizációja felé kell vezetnie. Olaszország nem fogadhatja el az álláspontot, hogy Münchenben Európa minden fontosabb probémláját megoldották- A földrész békés fejlődésé ellenkezőleg azt kívánja, hogy a Münchenben alkalmazott módszert ugyanolyan sikerrel keli alkalmazni Európa többi problémáinak egymást követő megoldásra is. Enéikii---- állapítják meg az olasz közvélemény szócsövei — nem lesz béke Európában. Különben is — írja a római „Lavoro Fascisz- ta“ — Paris és London meggondolnának, hogy a gyarmati engedmények, ha még elvan távolbamenőek is, még mindig ón esőbbek számukra, mint a béke nélküli Európa miatt szükségessé vált hatalmas fegyverkezés, A tuniszi kérdés A Franciaország elleni olasz tüntetések folyamán gyakran a „Korzika! Satnya! és Nizza!“ kiáltást is hallani. A tényleges olasz kívánságok azonban pillanat ,yilag aligha mennek Tuniszon túl. Tunisz régi vita tárgya Olaszország és Franciaország közöcr. A franciák iSSz-ben csitoiták gyarmati birodalmukhoz az iSyo-es vereség után újra megerősödött Franciaország céljai miatt nyugtalan Bismarck támogatásával. A vaskanceliár akkor német érdekben állónak látta a talpra állott és nyugtalankodó francia erő eltérítését Afrika felé, ami végeredményben egy n így francia gyarmatbirodalom kialakulásához NIE LEGYEIN GONDJA karácsonyi ajándékaira! Kérjen azonnal nagy karácsonyi könyvjegyzéket az A jegyzéket díjtalanul szolgáltatjuk ki. 99T tói Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii. vezetett. Pillanatnyilag azonban el’entéiet teremtett franciák és angolok és Főleg franciák és olaszok között. Olaszország egysége kialakulása után szintén azonnal igényt formált a déli partjaival sz-mbtn fekvő Tuniszra, de a francia fölléoés pillanatában még nem érezte magit e’-ég erősnek ilyen gyarmati hadjárat megindításához. Elégületlensége azonban hozzájárult 3!r- marck tervének megvalósításához, hogy a Berlin—Becs csoportosulást hármas szövetséggé egészítse ki. 1896-ban elismerte Szenvedéseim majdnem húsz év iß laríoiíah... ir j.i Iöl ib< k közölt C d. in János Ghij. Sir. Peri oviéi 7., mm jd folytatja: ... a hosszú éveken keresztüli nagy gyo- niorfájd'űmaiintól háta Istennek, és a Gastro I). orKos"ágnak, valah.Vra teljesen gyógyult á!l ipotlKWi' vom e pár sort, habár megkésve, de e köszönettel tartozom. Szenvedéseim nxajdnem 20 évig turtoltak, a sok orvosság és d'élázá.s utobó időben már nem használt semmit, inig az újságban olvastam a Gastro I).-cikkeket, magam is vettem egy iivoggigel, melynek hasznaiul.! után már éreztem javulást és igy még 3 üveggel vettem, melyeknek ha '/nál.; ta után tel je-en egészségesnek ér7em magam, fogyaszthatok bármilyen été--’ leket. Ismételten mondok köszönetét Gyógy* szc ész urnák és a Gastro D. gyógyszernek.... Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban vagy megrendelhető 135 lej utánvét melleit Császár E. gyógyszertárában, Bucureşti, CflUu. Victoriei 124. Róma a francia fönnhatóságot is Tunisz fölött, bizonyos kikötésekkel az olasz telepesek javára, akik egészen az utolsó évekig a fehér lakosság többségét képeztek ezen a területen. Anglia, mely ebben a pillanatban Egyiptom bekebelezésével vc't elfoglalva, szintén belenyugodott v francia térfoglalásba, mert már akkor veszedelmesnek látta a Földközi-tengeren át vezető szabad útja szempontjából, hogy Olaszország tért foglaljon a párnáitól alig rao km.-re fekvő Tuniszban. :— Főfájás. idegesség. hypochondrias aüapotok gj-akran a legrövidebb xiő «Ltt megszűnnek,; h* bé'működésűnket reggelenként éhgyomorra egy kis pohár természetes ..Ferece József“ Féserüv z• zel elrendezzük. Kérdezze meg orvo ár. Ugyanez az indok állítja ebben j kérdésben ma is a franciák mellé, akik cgy k legerősebb haditengerészeti kikötőjüket építették ki a tuniszi Bizertában. A íébrá- zad előtt elintézettnek látszó kérdés most újra nagy erővel nyomul igy előtérbe A párisi francia — német megegyezés minden bizonnyal nem adott rá feleletet. Kérdés, hogy Chamberlainnek jövő hétre esedékes római látogatása feleletet tud=e adm, ha csak átmenetileg is. Legpompásabb karácsonyi könyvök: Dr. Lázár Búba: Művészei, 3Ú0 lap, 136 képpel és mülappnl, kötve 251 lej. Brunton: India titkai, 3-1“ iap. számos képpel, kve 211 lej. Lacv.kó: Királyhágó, 400 lap, kve 231 lei. Németh: Mária Terézia, 296 kap, kve 231 lej. Körmendi: A boldog emberöltő, 11 j kiadás, 850 lap, kve 238 lej. Elmer Bice: New- york regénye. 582 lap, kve 238 lej. Ady összes versei még könyvnapi áron, 158 lej. Madách: Ember tragédiája, diszk. 132 lej. Petőfi összes költ, kve 158 lej, stb., stb. LEPAGE-nál, Kolozsvár. Pos-' tán utánvé tel. Kérjen teljes, jegyzékek .!
