Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-07 / 279. szám

Â&M3-IEJSzcrkcszcóscg és ki®dóhivatai: Cluj, Calau Moelor 4. Telefon: ii—09. Nyomda: Ser. I. G Duói No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvoszeály; P. Unirii 9 Telefon x 199

MX ÉVFOLYAM, 279. SZÁM.

masam; mmmasmaeemmKtaBBaisaat

ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgat? t BR. GROIS LÁSZLÓ

s 1 * .^^Tgtü^vBaBaiBBHiagaawMauiaawaKawa

SZERDA

Kiadótulajdonos: PALLAS R. TU Törvényszéki Wpfromoxlai szitu: 39. (Doa. Zí6fi 1938. Trib. Cluj.) Előfizetési áruik.: havonta 8», negyedévre 240, félévre 4^° egésa evre 960 L/- íötSffiÍEEBE jK*ÖJRü

CLUJ, 1938 DECEMBER 7.

M

„Valamennyiünk haza,

a nemzet és a trón felé kell hogy Irányullon!“

I ■■minwBi.iiBiin I —---------Háromszáztizennyolc volt légionárius nyilatkozata és nyilvános felhívása. - Feloszlatták a Csíkszeredái internáló tábort

Nagy tervek

Sem az ember, sem a történelem nem létedéként]. Is agy szabása emberek elgondolásai, melyek az első időkben rögeszméknek és álmodozásnak tetszenek, újra föl-fül bukkannak újabb nagy vitákban és tervekben, különösen akkor, hogytia történelmi szükség!, kényszer viOgy lehetőség kedvez megújhodásuknak. Nem beszőhe ókori bölcsek célzásairól: „létre fog jönni egyszer világrészekre, 1sőt az egész világra kiterjeszkedő közös és emberies állam.“ Már a középkor végén felvetették az Európai Egyesült-Államok gondolatát. Többek sorába^ Podjebrad György választott cseh király pengetett ilyesmit a török veszedelem kapcsán, hogy aztán az uj korban Sully nagy francia miniszter, majd, másokról nem beszélve, Napoleon és napjainkban Coiidenhove.-Cal ergi gróf és fíriand elevenítse föl. A dunai szövetség gondolatát sem Kossuth és a 48-°\s idők után szereplő román államférfiak szőtték és fon- ták először, hanem már Mátyás király próbálkozott vele és valósították meg ideiglenes érvénnyel a Habsburgok szűkített és nem következetes alakban. Földszorosok átfúrása és különböző tengerek csatornákkal való összekötése rengeteg sokszor felvetődött az emberiség temezgetéseiben, sőt gyarló mód meg is lett ?gy Időre, amíg r’xgy vesződ ségek árán megvai'ósiiották azokat A szuezi földszorosan keresztül -a föníciaiak addig cipelték vállukon bőrrel borított ki\s hajóikat, amíg néhány száz évvel Krisztus előtt az egyik Fáráó csatornát épített és több mini kétezer évvel később a beomlott helyére, Tóth nemi magyar mérnök úttörő tervezése nyomán, a nagy Lesseps építette meg a mai vi- ziulat a Földközi- és Vörös-tenger között, viszony már a panamai szoros keresztülfu- rását a nagy bot ráng pár kiragadta kezéből és másnak juttatta. Sok francia költő, közgazda és politikus álmodott arról, hogy az Atlanti-óceánt és a Földközi-tengert csatornával kell összekötni, amíg az uj kor elején csakugyan •megépítették a Canal Du Midit a galambdúcokra kivetett adókból. És menynyi nagy terv van még mindig dugaszban. Ingót a kisért a gondolat, hogy cí doweri hajóátkelés és repülőgépjárat kiegészítésére a calm'd tengerszoros alettţ alagúttal kelt ösz- szekötni üz angol és á francia partot. Volt idő az elmúlt hiiSz év alatt, amikor ez a terv majdnem a megvalósulás küszöbére érkezett Bizonyára meg is fog épülni.

Németország még a harmadik birodalmi rendszert megelőzőleg fölvetette er meglévő csatornák bővítésével és összekapcsolásával egy nagy duna—rajnai hajóút kiépítéséi. Ez a terv ujza kísért, mióta megszületett a Iá. zasan építő nemzeti szocialista birodalom és újabb erőre kapott főleg Ausztria, Ligetfalu és o dévényi kapu megszerzésével, mikéi * Duna hatalmas viziere je német hálálná érdekkörbe jutott.

Most a legfrissebb német elképzelés ismét egy régi tervnek a fölfrissitéSe Inlajdonkép. A volt monarchiái mérnökei alaposan kifejtettél: és kitervezték azt főleg, amikor a magyar Millenium ünnepségei közben Fe. renc József császár és király, 1. Károly román király és Obrenovics Sándor szerb ki. röly jelenlétében megnyitották a szabályozott Voskaput. Akkoriban már nemcsak uj nagy Duna-hidakkal akartál: a Balkán/ a keletjeié törő monarchiával és Nyugat euró pávai szorosabb kapcsolatba hozni és nemcsak az Orient-Expressek számára tipliéit >vasútvonalakkal „közelebb hozzct‘\ hanem egy hatni, mos uizi. csatornával is, mely a Duna és Égei-ienger közt létesüljön. Nos, most ez a nagyszerűen kitervelt és már előkészített gondolat hatalmas erővel tör napirendre. Németország és Jugoszlávia régóta tárgyal már — Franciaországban aggodalmat keltve ■— az uj viziut létesítéséről. .4 Vaskapunál indulna l:i és o Timol, valamint a Vardar folyók kiszélesítésével jönne létre. Nagyszerű kereskedelempolitikai szándék. Műszakilag is kiváló teljesítmény volna, mert hatalmas

BUCURESIL december «.

A belügyinmi sziámim közli: A 318 légionárius, akik számára \ashrban jelöltek ki kényszer!akhelyet, tudomást színezve Corneliu Codneianu és a többi légionáriusok lelöveltéséröl,, spontán módon megjetentek a helyőrség parancsnoka élőt és kategorikusaim kijelentették, hogy alávetik magukat a törvénynek és lemondanak minden tiltott akcióról. Vguanókkor kérték, hogy engedjék meg nekik, hogy nyilvánosságra hozzák a következő felhívást, amelyet mind a Sí8 internált saját kezűleg irt alá és amely a kővetkezőképpen hangzik:

Barátaira!

A mi többéves vívódásunkra a legulobbi események nagy csendet borítanak és beletörődünk a sors halározata'vai szemben.

Senkinek sincs semmi vissza tétetni valója.

Felhívjuk az összes barátainkat és ismerőseinket, hoigy a. legteljesebb nyugalmai- őrizzék meg.

Egy pillanatig se felejtsék el, hogy a hialbáron túli ellenségei nk lesben áiinnk.

„Ma inkább, mint valaha, valamennyiünk tekintete a haza, a nemzet és a trón felé kell, hogy irányuljon".

Armand Gailinescu bei ügy mm is/ter a vxilsluiii in tér nádak eme kéréséi todjesitet- I He. Ami az internáltak további helyzetét

Í

mílert'i, a belügyminiszter elrendelte, hogy ezekkel szembeni bánásmódon enyhilsc- I nek. Később meg fogják vitatni esetleges I szabad!ábrahely ezésü ket is.

I KOLOZSVÁR, december 6. A Rador I távirati iroda szombaton éjjel továbbította a lapokhoz mi következő jelentést: „A belügyminisztérium elrendelte, hogy a cenzura engedje meg a lapokban való leközlését mindazon híreknek, amelyek esetleges rendbontó ténykedésekről, valamint a hatóságok által foganatosítod megtorló in ézkedésiekről szólnak“.

Hűségnyilatkozatot tett egy volt légionárius vezér

BUCUREŞTI, december (j. (Rador ) A jelenleg kórházban betegen fekvő Radu- Mei tani volt vais gárdista vezér az alábbi nyilaitjokozatoi! tette: Alulírott Radu Med ani ünnepélyesen kijelentem, hogy hűséges alattvalója vagyok ff. Károly királynak, ininlahogy 1927 óta Is mindig voltam. Készen vagyok mindig minden áldozatra, hogy megvédjem hazámat és a Iránt. Kijelentem, hogy alávetem m^yam a fenrihegyeket kellene áttörni és meredek völgyeket kellene felső hidakkal öleltetnl. A több, mint ezer kilométeres csatorna, első számítások szerint; — az ilyen költségvetések sohasem állják meg a sarat — négymiHiárd márkát emésztene föl. Elképzelhetjük, hogy ilyen arányokban a munka lehetősége menynyi embert juttat majd kenyérhez. Emellett az emberiségnek uj gyönyörűség készül, mert páratlan természetű szépségek nyílnának az utasok elé, kik a gyönyörű Alduná- tól és Ada-K^leh szigetétől a vad Balkánálló törvények minden rendelkezésének és nem fogok résztvenni semmilyen politikai tevékenységben, amelyet a törvények tiltanak. Aláírás: Hada Meifani.

BUCUREŞTI, december 6. A hucurest’-i lapok facsimilében közük a vasluii táborban felügyeltet alatt álló 318 légionís- Iának nyilatkozatát, amelyben k<jelenők,

Angol politikai! körök különben továbbra is azt hiszik, hogy Olaszország Tu«

hegységeken át utaznának a regényes Sza- lonLkibe. Ila megépül ez a csodálatos at. a gyorsan kiclégiilő és lecSlhlapúló tömeg ugyan hamarosan fitymálni fogja ezt a müvet: „nincs uj gondolat a nap alatt és minden csoda csak három napig érvényesÁm de most a visszapillantás a múltra és előrepil. lantás (f jövőbe, máris fogalmai ad 1róla, mennyi nemes bujtogatást, mennyi uj és uj elképzelés] emészt föl, mig aztán a kemény izommunka éveken keresztül ontia a verejtéket,

hogy alávetik magukat a törvény rendelkezésének és nem vesznek részt semmi olyan politikai mozgalmakban, amelyet a törvények tiltanak. Az aláírások közölt ott szerepelnek a vasgárda volt összes vezetői. Közli e hirrel kapcsolatban a Rador távirati iroda azt ís,, hogy a Csíkszeredái internáló tábor'!! feloszlatták.

igényeivel nem is ezeknek .1 területeknek mostani megszerzésére gondol, aminek lehetetlenségét, angol fölfogás szerint, be kell látnia, hanem nyomást akar gy-ako-, rolni Angliára és Franciaországra a spanyol kérdésben és a Szuezi-csatornára, va-( kmint a francia kézben levő Dzsibuti— Addis Abeba közötti vasútra vonatkozó olasz követelések kérdésében. Viszont a teljes erővel dühöngő olasz—francia ^állóháború s a népi közvélemény szabadjh ra bocsátott szenvedélyei inkább arra mutatnak, hogy ma már aligha lesz könnyű, élt a kérdést az egyszerű diplomáciai mr £Cikkünk folytatása az utolsó o alkon}

niszra, Korzikára és Savoyára hangoztatott------------------------A francia-olasz viszály kiéleződése sniaié Chamberlain vasárnap Ütémába utazik

Újabb olaszellenes tüntetések Tuniszban és Korzikában. — Olasz apók Savoya visszaszerzéséi is Olaszország természetes törekvései közé sorozzák. — A francia sajtó gyors és végleges visz- szautasitó választ követel az olasz igényekre

Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter ma délelőtt érkezik Párisba

I A külpolitikai események előterében még mindig az utolsó napokban kiélesedett olasz—francia ellentét áll, mely még olyan föltűnő eseményt is képes háttérbe szorítani, mint Ribbentrop német külügyminiszter párisi útja. A sajtőháboru olasz és francia lapok között változatlan erővel tart tovább, ami kétségtelen bizonyítéka, hogy a közvélemény megnyilatkozásait nem fékező kormánypolitikák formai tartózkodását távolról sem szabad a viszály megoldásának tekinteni. Ez a helyzet lehet oka, hogy Chamberlain angol miniszterelnök, aki olaszországi utazását január első napjaira tervezte, a tegnapi jelentéssel szemben, mely szerint a fölmerült viszállyal kapcsolatban utazásáról lemondni is kész, ezt az utazási, éppen ellenkezőleg, még sürgősebben hajtja végre és már december 11-én, vasárnap utazik az olasz fővárosba. Az útiterv ilyen módosítása megfelel Chamberlain módszerének, mely a különösen súlyossá vált nemzetközi kérdéseket az államférfiak közvetlen, személyes tárgyalásaival igyekszik megoldani. Viszont jellemző is arra, hogy a francia—olasz viszony kiéleződését Londonban mennyire súlyosnak tartják. Chamberlain, akit parlamenti ellenzéke, külpolitikájának a kormánypártban levő ellenzéke is állandó képviselőházi kérdésekkel ostromol, tegnap egy ilyen kérdésre közölte, hogy semmi okot nem lát római útitervének módosítására, minthogy Ciano olasz külügyminiszter kijelentéseiből meg* lehet állapítani, hogy a Rómában lefolyt tüntetésekkel az olasz kormány, nem azonosítja magát. De ugyanakkor azt is kijelentette, hogy az olasz—angol egyezmény semmi tekintetben sem befolyásolhatja Olaszország Francia- országgal szemben fennálló kötelezettségeit és bár ebben az egyezményben Tunisz, Korzika és Nizza nem szerepelnek, a földközitengeri helyzet változatlan fenntartására vonatkozó rész kétségtelenül ezekre a területekre is vonatkozik. A római angol nagykövet — mondta Chamberlain — ezért közölte az olasz külügyminiszterrel, hogy az olyan incidensek, amilyenek az olasz képvisefőházban folytak le, csak károsak lehetnek a müncheni egyezményt aláíró négy hatalom közötti viszonyra.

Polctfikai manőver vagy sesTileái követelés