Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-04 / 277. szám

W PLLENZfíK 19 38 é e c e m h e r 4. 10 mim mám flaügar éld a rég Pncurcsíiacn Emlékoszlopot állítottak a magyar katonák tömegsírja lölé a moldvai fejedelmek I :ipo//:i :il velünk az olvasó M bill U restii Magyar Kurír I860 hói s/.annu/ó el.sö rs cgvhen utolsó évfolyamul cs Vl‘-S' síink lu>//á egy kél kikapott szintoMot ,i iománi:iu magvarság inul1 évszázadból i . »"(képéhez. ...Amikor eljut a román fővárosiba a hire, hogy a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István, a döblingi ehuegyógy- intézel falai között', a roákónyszeri-toit tétlenség feledt valló elkeseredésében, ön­kezével vetett véget életének,, mélységes .'ívász lenti szét szárnyát a bucureştii magyarok felek A Magyar Kurir gyász- keretben adja hirül: ,,A bucureştii rów. hath, és ev. ref. egyházak, valamiképpen a Hunnia társa­ság gróf Széchenyi István emlékezetére gyász ünnepélyt tartanak május 9-én‘. A Dambovi'ta part ján élő magyarok kiveszik részüket az óhaza fájdalmából és ennek jeléül gyászfel iratot intéznek a r.agy hallost özvegyéhez. A bucureştii magyar iskolák évzáró ÓKsgáim a szorgalmas gyermekek Szé- c hőnyi-érmet kapnak ajándékul. Bövidlesien pedig a következő jellemző hirdetés Iáit napvilágot a bucureştii Ma­gyar Kurir hasábjain: „Széchenyi arcképét Szocsek itteni könyvárus ur több példányban meghozat :a. Hunniánknak is átadott cgv néhányat (éadás végetit. Egynek ára két huszas‘:. Békesség a földön .. Büszkén vallja a Magyar Kurir, hogy a széthúzó vallási feíekezetiséget sikerült leljesen száműzni a romániai magyarok közül. Bizonyságot nyújt erre Haralyi római katolikus kántor nyilatkozata, aki a zaibotlai katolikus ♦emplom építési költ­ségednek előteremtése véget gyűjtő kör­utat tett a magyarok lakta romániai vá­rosokban. Haralyi őszintén kijelentette, hogy a reformátusok ugyanolyan szere­tettel siettek támogatására, mint a katoli­kusok, sőt Bucurestiben aránylag többel adakoznak, mint a katolikus hitii atya­fiak. Olvassuk el érdemes figyelemmel a kő. vetkező, könnyesen megható sorokat: Cseh Samué1 ploestii ref tanító mint­egy másfél éve saját költségén magán fiunöveldét nyitott meg. ,,Eddig már két nyilvános vizsgálatot adott apró növendé­keivel. Később nem bÍrván saját zsebéből szállást bérelni, azt felszerelni, fűteni, sat., találkozott az oltani magyarok kö­zött egy derék apai, Mátyás József, ki lakószobáit ingyen engedte át Cseh urnák és növendékeinek. Később orvos Daragi ur nemes kebelü hazánkfiai félévre saját egész szép lakását ingyen Cseh ur ren­delkezése alá bocsátotta, miután az or­vos ur Telegára tétetett át az állami szol­gálatba“. Amint a közleményből megtudjuk, Cseh Sámuel ploes’ii református tanító növendékeinek száma 18 reforrruítus, 14 katolikus és 3 gr. nem egyesült volt, akik közül mindenik „a maga felekezetinek kátéja szerint tanulja vdllása főbb cik­keit“. Magyar vitézi emlék lasiban ,,Ferencz százados muiafóháza lasiban 1717-ben“ cim a^at* érdekes ismertetést közöl a Magyar Kurir azzal a megjegy­zéssel, hogy azt a .,Revista Carpatilor című román folyóiratból fordította K. F., mely jelzés alatt valószínűleg Koós Fe­rencet kell értenünk. A örténöt! 1717-ben játszódik le Moldo- v i földjén, amelynek akkor a török porta kegyeiméből Mihai Bac.ovita görög szár­mazási] fanarióta volt a fejedelme, aki a többi fanariótához hasonlóan, országát Ív i z sákmá nyolandó orovi nciának tekintet­te és a magával hozo t görög adószedők­kel sáska járás móriján pusztította végig a földet és annak népét. A moldovai bojárok egy része meg­egyezésre juftotöt egymással, hogy az ép- pen akkor dúló török—osztrák háború kiha.v/.nálásávatl uiegszabadiiják az or­szágot n gyülötSt fanariótáktól. A ten7 sze­rint a liojárok szövetségre lépnek az osztrákokkal, a vaidát ejfog.iák. o*«irák VII. közlemény. kézre adják és nemze'i fejedelmet ültet­itek az uralkodó' szélibe. Az osztrákok elfogadják az. ajánlatot éxs Lőrémig Ferenc kupi! íny vezetésénél magyar csapatot küldenek Moldovába. A magyar éxs román csapatoknak sikerül is a görögöket, Baeovitu te jixl elemmel együtt, Ixiszori tárni a lasi mellett lévő Coatuia várába. ,Az ostrom alatt a/on- ban váratlanul megérkezik a felmentő la­tár sereg és a két tűz közé szorult ro- mán-mQgyar sereget kímélet nélkül fel­koncolják A kapitányt, aki élve marad, a fejedelem lefejezteti. „Mihály vajda megparancsolta — írja a továbbiakban a Bevista Carpatilor cik­ke —, hogy miniden magyar holttestéi gyűjtsék «így rak ásni. a holttestekből nagy átírás lelt, melyet földdel feltőltet- vén. ti máig is látható halom képzi>dölt s ezen halomra kökeresztet állít latott, me­lyen ezen esemény olvasható még ma is. Ugyanoda egy csárdát is épitott, melyet elnevezett Ferenc/, házának, ezen kapi­tány nevéről), kinek teste, katonáival, c halom alatt nyugszik *. „Gyermek karom ban még értem ezen cserdákot — foftylafja a tanulmány. — Több, mint egy századon át nagy gond­dal őriztetett ez az azutáni vajdák által. Ma már egészen oda van. Azonban u ke reszt áll még ma is, utoljára kerítette be deszkával néhai Kantakuzinó Peskán Mi­hály, aki meghalt 1857-ben“. A „Bevista Carpatilor" - ikke 'égén szerzőként ez a név szerepel. Sión. Dires magyaron Dncnrcsttbcn A bucureştii magyarok között jónéhá- nyain vannak, akiknek neve rákivankorik a törtéirelnan lapjaira. 1860-ban kezdik meg a bucureştii ro­mán egyetem építési munkálatait. Építő­je — amint a Magyar Kurírból olvashat­juk — magyar ember: Dávid Mihály. Szathmári Károly neve gyakran fordul elő a Magyar Kurír lapjain „Szathmári Károly ur, erdélyi hazánk­fia .<? románhon legjelesebb fest esze, mű­vészi útjáról, Páris és Londonból kö­rünkbe visszaérkezett. Ö, mént ünnepelt művész sok éve, hogy Bueurestiben la­kik s alig van festői mü vész etk ed vein család, hol az ő müvei nem volnának láthatók. A kormány Románra térképé­nek elkészítésével bizla meg, ha jól érte- sülünk, 12 ezer darab aranyért s másfél év ailatt készen kell lennie, ide nem ért­ve Moldováít. Műtermében szives voll a fényképezés, különféle ércekbeni edzés uj alálmányait megmutatni. Egy másik Szaft hm árira vonatkozó adiat: „Szathmári Káro’v hazánkfia rövid időn belül egy román képes újságot fog ilyen cim alatt meg indítani: .'Ilustraţia. Szerkesztője a román irodalomban isme­retes egyén: Záni Loend“. Érdemes elolvasni a következő parla­menti beszámolót is: .,A belügyminiszter költségvetése jővén tárgyalás alá, Bratóanu I. ismét kikelt az idegen tisztviselők ellen s most Koracio' ni (helyesen Kerácsonyi, enlélvi tősgyöke­res magyar), a sóbányák elnöke ellen tett áradozó kifogásokat. Azonban Ghica D. herceg erélyesen megcáfoló Brabánul, megjegyezvén, hogy Bra-ianu minden idegenben ...politikai küldöttet lát s hogy Karácsonyinak érdemei a> dunai fejede­lemségekben elvitathatatlanok, ki hogy a magasabb bányami vei és re szakértőket nem nevelt, onnan van, hogy erre sem időt, 9em alkalmat, sem pénzt nem adott neki a kormány. Elég szép tőle, hogy a rabokból hasznaveheiő munkásokat ké­pezett“. Szerteszéjjel idegenben A bucureştii Magyar Kurír azonban a fővároson kivül élő magyarok sorsát is szemmel kísérte. Lássuk, milyen volt ez a sors ákkor, nyolcvan esztendővel ez­előtt. Calarason az első kertet, melynek a vidékiek rmoist is bámulására járnak, fdi­dink ülhette néhány év előtt: Mester Ede gyógyszerész. Érdekes hir Focşani bál: A moldovai római katolikus egyházhoz ,50.310 luvő tartozott. A lelkészek száma 26, közöt­tük hét magyar pap, a következő eklé­zsiákon: Klézse, Tamás falva, Forrófalva, Nagypatak, Gorzafalva, Dormanes-ti és Pusztina csángó községekben. Egy másik hír a csángókkal kapcso­latban: „Hárornszóki zabolai kát. kántor Ha- ralyi János ur közelebb ezer ezüst hú­szast gyűjtött a moldovai csángó testvé­rek között a Zabolán építendő rám. kát. templom segedelmére... íí. úrtól tudtuk meg. hogy T. Molnár Ferenc moldovai nagypataki magyar kát. pap Erdélybe vissz» küldetett és helyé» idegen ajkú lel­kész foglalta el, ho-ott tudjuk, hogy Nagy patakon csupa tiszta magyarság la­kik Megütközve hallók azt is. hogy Fő- liszt. Petrás Incze ur csak ra nt helyettes szolgál saját szülő földjén, Kézseben, de az okát nem 'tudhatjuk*'. Ezt is érdemes föl jegyezni: a bucureş­tii Magyar Kurir egyik előfizetője — a túr nu-se vermi magyar olvasó egy'et volt. Botosamban is tömegesen kede't ma­gyaroknak lakniok. hiszen 1860 májas 20-án gyásziirmepséget rendeztek Szé­chenyi István emlékezetére. A Pitestiben lakó magyarokról beszél a következő újsághír: ,,Pitestiről Kovács Zsigmond lelkes ha­zánkfia írja: A Reoreni vásár alkalmá­val Isten megsegi ett te két harangot vet­tem a ref. egyházunk számára, melyeket tegnap minden itt lévő magvar jelenlé­tükben, koszorúkkal felékesitve, bevit­tünk az egyház telkére és várjuk a bu­cureştii lelkész ura., hogy felszentelje*'. Tallózás Végezetül ide Írjuk még néhány sorát a bucureştii Magyar Kurírnak, ahogy la­pozgatás közben éppen a tollúnkra kerül: Közli a lap Szász Károly költeményét: A bujdosó magyarokhoz: ...,S kiket keidre vitt a sors: Ti végre NézJelre vissza vándor magyarok A piros fényben égő nyugati égre, Mondván: Bizonnyal szél jő s viharok!... Parlamenti hír: „Bratíanu túlbuzgó or- szággyiilési követ indítványt tett, hogy Ill ik Napoleon számára készíttessen a román nemzet egy diszkardot s orra sza­vazzon meg egymiNió lejt (ötszázezer hú­szast), ami az ország szükségeinek 1ekin- tetbe vételével el nem fogadtatott". Érdemes leírni ezt is- A Páriában épí­tendő g)ör. n. gyűlt temp'om számára 15 ezer lejt, a brassói Szt. Miklós templom és iskola számára 500 aranyat szavazott meg a bucureştii országgyűlés. A román kormány megbízást ad az ál­lami kezelésbe átvett bucureştii Opera vezetőjének, hogy Olaszországban néhány énekest toborozzon. Az Opera vezetője két énekessel tér vissza, akiket — Buda­pesten szerződtetett le. Mindkettő a pesti színház tagjai volt. Helyet ad a Magyar Kurír hasábjain Kogalnáceanu, Moldova belügyminisztere köriratának, amelyet a moldovai z.sidö rabbikhoz intézett s amely többek között a következőképp hangzik: „őseik vallásának legyenek hi vei, tá­vol tőlünk ama gondolat, hogy a elkl- ősmeret szabadságát legkevésbé is meg­sértsük, vagy korlátozzuk. Azonban a polgári életben hagyják el mind azt, ami e haza többi lakosai'ól Önöket elkülönit- he'iné s a román niomzetet arra jogosíta­ná, hogy a zsidókat idegeneknek tekintse*'. „Iskoláink tárva állanak Önök előtt, küldjék gyermekeiket azok padjaira. Hadseregünknek szüksége vagyon a na- gyobbitására, lépjenek fiaik annak sorai­ba. Az elő ítél eleket meg kell törni, fiaink és fiaik között a testvériséget megszilár­dítani semmi sem lehet alkalmasabb, mint az iskola és a hadsereg. Annak pad jain és ennek soraiban kötött barátság oly tartós, mint maga az élet“ Dr. Röszler Viktor. %jnm Rovatvezető: DR BHÖDY MIKLÓS. 51. *z. feladvány Sparke A. M.döf. Sötét: Kfl, V#l, Bg2, Hhl, gy.: p'A, 1»2 (G darab). il w fű Ä * % lg§ Wf m. m ss a wh » g pi S Ém+m* VĂgos; Kg8, Vg7, Bc8 Fdl, gy.: f2 (5 da rab). Világos indul én a második Itépésre inat tot ad. ejtés e "ovtunik végér.) SAKKHIREK A nyolcas hah árut iaj nagymezt rr versen ij. hen n két legfintetjnbb: a 22 éves Keres és ar/ aiig 24 -»‘vés Fine leltek holtversenyben C'Sok. A sukkv;]ag számai: a ez nagy megle­petés, mert dr. Atjechin világbajnok az orosz liotwmmk: után csuk a negyedik helyet fog­lalja el. A nagy verseny részletes, számszerű eredményére méltaitására jötvö ' óva tünk- ba-n vistsziilérünk. A körvetkező szörp játszmát a nagy ver­seny hatodik fordulójában játszották. A fa- te'l, zseniális «Sszt bajnok nagyszerű pozá- cioná lás játék vesztéssel gyűlni le GaipabLerncât. Az utóbbi mao- 50 éves és így wrágko'rát hií- hailadta. amely körülmény egy ilyen nagy, elég hosszú ve;r.sonyer a végeredményt ká­rosan befolyásolhatja. Világos: Keres. Sötlrt: Capdblanca 1. e2—e4, e7-^e€. 2. d2—d4, d7—d5. 3. Hbl—d2 ... (Régebbi lépés, mely njabhan ismét di­vatba kezd jönni. Előnye, hegy 3. Hf6 őse­ién 4. e4—eő nyomatókosan jöhet, mert ké­sőbbi c7—c5-re ta középgj-alog c2—c3-mal rögtön védhető. Viszont a szokásos 3. c7— c5-<re, ami itt is törbénik, a sötét ,,d5“ gyálög lesrz elkülönítve és védelemre szoruló.) 3. . . . c7—c5. 4. e4Xd5, e6Xdő. 5. Hgl —f3, Hb8—06. 6. Pfl—ibó. Vd8^e7+. (Kérdés, hogy ez a llép s jó-e. A7—a6, vag\- Hg8—f6 srampatúkusabb.) 7. Fb5—e2. cáXd4. 8. 0—0. Ve7—c7. 9. Hd2—b3, Ff8—d6. 10. Hb3Xd4, a7-na6. 11. b2—b3. Hg8—e7. 12. Fel—b2^ 0—0.' 13. Hd4 XcG! . . . (Lásrtz áliag megerősíti a középgy«Jogot, de a következő lépés utóm a ,.d5“ gv-ölog gyen­geségét a ,,c6‘‘ gya-logé váltja fel.) 13. ... c6Xd5. 14. c2—c4! Fc8—e6. 15. Vdl—c2, d5Xc4. 16. Fe2Xc4, Fe6Xc4. 17. Vc2Xc4. Bf8—b8. 18. h2—h3, Bb8—b5. 19. Bal—cl, Ba8—c8. 20. Bfl—dl, He7—g6. 21. Hf3—d4. Bb5—bő. (Capeblenca itt 21. Bbő—d5-öt tervezte, de utolsó pillanatban meglátta, hogy erre 22. Hd4Xc6! jönne a következő folytatás­sal: 22. BXdl+. 23. BXdl, Vc7Xc6. 24. Bdl—<36! és világos éLőciyben maiad.) 22. Hd4—e6! . . . (Kitűnő lépés, metyre nem jöhet 22. Fh2 23. Khl, fXe6. 24. VXe6+, K lép. 25. Bd7 és 'világos nyer.) 22. ... Vc7—b8. 23. He6—gő, Bb6—^b7. 24. Vc4—g4! ... (Fenyeget: 25. BXd6 stb.) 24. ... Fd6— f4. 25.’ Bel—c4. Bb7—b5(?) (Jobb volt FXg5. bár sötét állása akkor is nehezen védhető.) 26. Hg5Xf7! Bc8—e8. (Termésizeetsen a buszár ütiésére 27. Bd7-f­döntene.) 27. g2—g3, \T>8—c8. (Sötétnek már nincs jó védelme.) 28. Bc4Xf4! Vc8Xg4. 29. Bf4Xg4, KgSX f7. 30. Bdl—d7+, Be8—e7. 31. Bd7Xe7+, Kr7Xe7. 32. Fb2Xg7 és sötét néhány jelen­téktelen lépés után feladta. (Az 51. sz. feladvány megfejtése: 1. Vg7 —ad (lépéskényszer,). 1. KXf2. 2. Vf6 matt. 1. ... g3Xf2+. 2. Fg4 matt. 1. . . . BXf2. 2. Ff3 matt. 1. . . . VXf2 (vagy HXf2). 2. Fdl—e2 matt.) Kifsayvnap 195H- A«iy összes versei lexikonalak, 550 oldal, ízléses vászonkö- íésben 158 lejért az JEIlenzélk könyv- rsztályában Cluj, Piaţa Unirii. — Vidéki rendeléseket utánvéttelis azonnal intézünk. Most rendeljen, később drágább lesz!!!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents