Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)
1938-12-31 / 299. szám
ám 31 jgr Szerkesztősig és kiedó hivatal; Clti|, Célra Moţilor 4. Telefon: it—09, Nyomda; Str. í. C Ducii No. 8 Fiókkiadó hivat at ég k ö n y v os7. t á 1 y; P. Unirii 9 Telefon 1 í• 99 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgatót DR. GROTS LÁSZLÓ Kiadó fi ulajdoaes: PALLAS R-. Törvényszéki hjslromozási szám: 39. (Ooa. '1938. Tfb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta negyedévre 240, félévre egísn évre 960 k.j urassá *oi.--íje9am JLIX ÉVFOLYAM, 2 9 9. SZÁM, SZOMBAT CLUJ, 193 8 DECEMBER 3 L RaS^KWSBMK»IKIj a SBXüGSlSämt írUzat Cialencu külügyminiszter nagy rádióbeszédben ismertette §§ ál Sr' * 1 saei É ss JfwS m rll «a Jsaas JP” « J s&ofnanm Külpolitikai celkiltizeseii--———CT———■ ■ I" Őfelsége Románia külpolitikáiénak íegiőbb irányítója* — Beszámoló Ölelsége kü S3'.'di utjának eredményéről* « România nem túr beavat* hozást belügyeibe• * Ä zsidémkérdés megoldásának tehetőséget Igazságos p®!iiiláái kivan falylaini a kormány a kisebbségekkel szemben BUCUREŞTI, december 30. Gafencu külügyiimmszter feeriap (isto órakor a rádió mikro fon ja elő t nagy beszédben fejtette ki Románia küLpoar'uáját A Kül ügyen in iszter nagy jelen) őség ű beszédét üt közöljük, A béke szolgálatában ... — Románia n-landó akarattel követi a békepolmkák Külpolitika: esek Evésében saeui előtt tartja .% nont/e-kozi élei tanulságait és valóságad s a regi és hü barátságokat, védi törekvéseit jogaikat, az ál iáim és a rámán nép érdemi Ez a politika őfelsége íí Károly király magas és bölcs vezetése alatl alakul ki és az Uralkodó biztosítja az annyira szükséges folytonosságot s igy a hú! tud ka nem függ a kormány, vagy a személyek vál tozásailól s a szó legmélyebb ériilmébcn nemzeti politika. — őfelsége íí. Károly király legmagasabb bizalma a külügymin-szter nagy felelősségű és fontosságú íd asára hívott el és igy az újév előestéjén arra szorítkozom, hogy kifejtsen, milyen aló pék fékre támaszkodhatik külpolitikánk? Ezt annál nagyobb bizalommal leszem, minthogy eddig is, éveken á\ szóban és írásban arra törekedtem, hogy az európai mozgalmak zűrzavarában megvilágítsam nemza.i politikánk egyenes vonalál (Romania külpolitikájának alapelvei 2. A román külpolitika alapja, erkölcsi és anyagi támasza és forrása csak az országon belül, a román lelkvsinvretben és az á dozatkész hadseregben kereshető 2. Románia az államok közölti megegyezést keresve, kitart azon hite mellet», hogy a nemzetek jóhiszemű együ t- működése teljesithed az emberiség békevágyát. 3. Románia békeakaratának azonban figyelembe kell vennie a mai állapotokat és körülményeket, A békét1 újból meg kell szervezni, ez pedig adói függ, hogyan fog elrendeződni a nemzetközi élet. Románia kész a nemzetek közötti békés ejrendezödés szolgák ába állni és ezért érdeklődéssel figyeli a nagy hatul mák közeledési kísérleteit, amilyeket különösen a müncheni laid'kozó óta az európai civilizáció megmentésének felelőssége terhelik. L őfelsége külföldi utjának mérlege Károly király Őfelsége útja bizony dot í ta, hogy Románia minél szorosabb kapcsolati óhajt fenntartani ezekkel <3 hatalmakkal Londonban, hol még jobban megerő■ödtek a politikai szimpátiák és gazdaság' érdekei -ségek* Páriähaa,, ahol gondolkozó.sbcli és érzésbeli azonosság oly nyi 1 vánvalónn megnyilatkozolt, Német- or.szógban. mely ország gazdagságúnak ha folmas fejlődése és a Dunán való terjeszkedése folytán uj jelentőséget nyert számunkra, egy régi és termékeny együtt- működés emlékét e-evenite'.te fel — az Uralkodó cdvitte mindenüvé az ország békevágyát. Ugyanazt hangsúlyozzuk a legőszintébb rokonszenvvel Olaszország felé is, melynek energiája és megvalósító ereje jelentős mértékben járulhat iiozzá Kelei- Lurópa békés fej ődéséhez. •— Utazásában — és erre fontos emlékeznünk — őfe'sége, a király ellátogatott Brüsszelbe, hogy kifeje/tteT’ juttassa a baráti uralkodóval való kapcsolatain- ká és 'azzal az országgal, amely távollar- löífca magái: a világot átható áramlatoktól, arra törekszik, hogy gondolkodásának és maga «irtásának függetlenségével, nagy határozobságga! erősítse meg a béke arcvomalát. Hűség a szövetséges államokhoz 4. Románia tudja, hogy milyen szerepet kell beüörlteni-ö'k a keleteurópai nagy és kisállamoknak, hogy együttműködésüktől és. megértésüktől függ nagymértékben az európai szárazföld egyensúlya és nyugalma. Állandó hűséggel 4art ki tehát a Len=* gyelország iránti szövetségi politikája melj led, amely a béke annál határozottabb té- j nyezője, minél erősebbnek bizonyul és hü I barátsággal viseltetik a csehszlovák nép , iránt s minden területen a legszorosabb I együttműködést akarja fenntartani szövet. ségeséveí, Jugoszláviával, amelyhez közös ţ érdekek kapcsolják a Balkánon s főképen I az az érdek, hogy megerősítsék és kifejlesszék a dunamenti békét. Románia teljes bizalommal támaszkodik a Balkán egyezményre, amely más ke! nagyhatalomhoz köze Üli és kapcsolja. Törökországhoz és Görögországhoz, amely államok osztják nézeteit, véleményét és cU határozottságát a helyzet állandósága és a délkeleleurópai területek jó rendiének védelme tekintetében, Országunk teljes őszinteséggel és jóakarattal arra fog törekedni, hogy’ a többi szomszédos dunai államokkal is a legtökéletesebb egyetértés útját egyengesse abban a mértékben, amelyben ezek az államok éppen úgy, .mint Románia, figyelembe veszik a kozÖ9 érdekek valóságát és a természetes együttműködés szükségét. A Szoy. jetoroszországgai való kapcsolatokban Ro- * mánia teljes lojalitással fogja továbbra is megőrizni a jószomszédsági békés kapcsolatokat, amelyek már hosszú évek óta fennálltnak és amelyeke határozott kifejezésekkel erősítették meg a jegyzőkönyvek, a békeszerződések és a támadó államra von.at- 1 kozó meghatározásokJUagyfoniosságii állásfoglalás a idsebbségi bérdésbess 5, Románia az igazságosság szellemében kezelj a kisebbségek kérdését. Közöttük V2n egy igen számos kisebbség, amelynek úgy saját érdekében, msnt a nemzeti elemek normális fejlődése érdekében szüksége van arra, hogy előrelátó és igazságos nemzetközi intézkedésekkel rendezzék és sürgősen szaporítsák meg kivándorlási lehetőségeit. Románia teljes nyomatékkel fogja tehát kérni a gyarmatokkal rendelkező államoktól, hogy könnyesek meg számára a zsidókérdés békés és alapos megoldását. Ám. az összes, a román határok között lévő kisebbségekkel szemben igyekezni fog a kormány teljes mértékben biztosítani jo« gaíkat, amelyeket számukra az alkot- mány és az ország törvényei garantáltak. A kisebbségi kermánybiztesság létesítésé* vei Románia bizonyságot tett azon óhajáról, hogy , s a kisebbségi elemeknek a román etnikai származású lakossággal való békés együttélését óhajtja, A közigazgatási hatóságok utasítást kaptak, hogy tiszteletben tartsák a statútumban a kisebbségeknek adott jogokat. Ez az igazságos berendezkedés természetesen nem vonatkozik azon kisebbségi elemekre, amelyek nem hajlandók a román áilam keretén belül kifejteni tévé» kenvségüket, Ä jövő célkitűzései. 6. Románia teljesíti békés kötelezettségeit önmagával, szomszédaival, az összes környező államokkal szemben teljes- füg* getlensége és teljes területi épsége állapján. Távol tartva magát a7. Európát átható és gyakran megvérző eszmei áramlatokról. Románia teljes határozottsággal visszautasít minden belügyeibe való külső beavatko zást s minden olyan törekvést, amely rneg akarná zavarni gondolkozásán és életét, , gyöngíteni akarná imléztnénvek, védelmi erejét, lelki egységét és magas hivatásának szabad teljesítésébe vetett hitét. Egyenként1 mindazok az államok, amelyek a jövő- gondját és nemzed létük gondját vise’ik, számot vetnek maguknak arról, hogy füg-, getlenségüknek minden kívülről jövő zavaró befolyással szembeni megvédése rna-: gának a béke eszményének a háború vészé*' de'lmei elleni védelmét jelenti. 7. Bármilyen jó külpolitika azonban csak akkor érheti cl céljait, ha a hazaszerete: szenteli meg. Az uj év előestéjén gondoa4 iáinkat ennek a hazaszeretetnek szenteljük, amely magában foglalja a királyt, ?z államot, a hadsereget és amelyben kibékültea találkoznak a különböző nemzedékek törekvései: azé a nemzedéké, amely megte* remtette a mai Romániát, azé a nemzc* déké, amelyik a nagy háborúban harcol* és az ifjúságét, amelyiket munkával és fegyverrel kell előkészíteni arra, hogy átvegye helyünket. Nagy elismeréssel ír a lengyel sajtó a külügyminiszterről VARSÓ, december 30. A , Gazeta Pols ka“ című Lengyel félhivatalos lap hosszú cikket szantec Gafencu külügyminiszter, személyének és eddigi működésének. A cikk ben többek közt á kövei kezüket olvassuk: ,.Gáléncu nem dók rinér hivatalnok és éppúgy nem pártember, hanem a háborutviselt harcosok közé tartozik, akik jellemüket és akaraterejükét kemény harcokban ed zeit ék meg Az uj román külüg5Tnánász er kitűnő ismerője a külpolitikai kérdésieknek. A vádakozó politikai konjunktúrákban edd>g is a mérsékelt, nyugodt és észszerű tényező szerepét játszoitifca. Jól ismeri és ér i Len gyelországot is. A Beck-féle függetlenségi és egyenrangú politika meggyöződéses támogatóra talált Gafencuban. K:nevezése nem jelend Románia külpolitikai irányának megváltozását, amely ezután in az Őfelsége Károly király áltál kijelölt utón és legmagasabb felügyelete alatt fo- lyik tovább. Lengyel szempontból Gafen- cu kinevezése igen jelen1 ős tény. mivel az uj külügymmiszíer híve a Lengyelországgal való szövetségnek, mely tgyultal jelentős elve a román politikának is s a keleteurópai egyensúlynak alapvető tétele. Engesztelő szentmise Äverescii marsall lekiidttáert BUCUREŞTI, december 30, \ Tegnap reggel a fővárosi Miha'l Voda templomban engesztelő szent nősét mutattak be a három hónappal eze'ótt eí hunyt Averescu marsall lelkiűdvéért A misén .számos előkelőség vett részt, Enyhítik a 'magyarországi zsidó-lörvényt BUDAPEST, december 30. Az ..Est', szerint Magyarországon egyes p üitikab pártokban mozgalom indult meg a zs'dó- törvény tervezetének enyhítésére. A mozgalom kezdeményezői az enyhítést kü lönösen a front harcosokra, azok gyerme] keire és a hadiözvegyekre akarják kitér jcszteni. A Nemzeti Egység Pártjában —hír szerint — hozzájárulnak egyes tnödosi tá sok hoz. Erre vonatkozóin bizalma megbeszélések indultak és közeli ns pókban yégcleges megái.apód » ■, várna*' '
