Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-30 / 298. szám

r.rrrs7orr IVJSVdccmbdt m. Siorséto — a fiókban Egy kiváló francia iro szenzációs jóslása az európai demokrácia bukásáról, a Szovjetről, Olaszországról, Angliáról, Japánról es a tengerentúli átalakulásokról. — Van-e ideális házas­ság és mi az? — Két érdekes „levél“ az utókornak: az egyiket ezer, a másikat ötezer év múlva bonthatják csak tel. — Goethe: „a halál az élet mesterfogása". — Nagybőgő, klarinét, duda és vatíaszkürt, tangó, valcer meg juplalla az orvosi recepten ÁRAD. december 29. i venként egyszer, rendszerint az 'v vége lelt; nagvtakaritást rendezek Lókoii'- Ikin. A lim lom között akadnak papirszc- lotkék és újsághírek, epés megjegyzések- tud a széleken, firkantások, mint spontán • '/révé elek, al’éle házi haş/nalutra szánt kritikák minden gyakorlati haszon nél­kül, csupán csak azért, mert kikiváuko- /ik belőlem. Ilyenkor aztán rászánok egy délutánt ■— és tallózom a ,,gyűjtemény hon“. A megbecsülendő! — megbecsü­löm: elolvasom és fél re tesz cm jobb idők­re. hogy nekuü tetennelii vaskor kéznél legyen —, ami viszont már elvesztette érdekességét, könyörtelenül kosárba dobom. Valami egészen különös szenvedéllyel jegyezgettem a világ minden táján el­hangzott jóslások ah függetlenül ahol, hogy tudósoktól, vagy artistáktól szár­maztak, akik a jövőről olyan ha’ártalan biztonsággal nyilatkoztak, mintha teszem- ;izt arról lett volna szó, hogy vájjon va­sárnap után csakugyan hétfő követ.ke- / k-c? És az ilyen bemondásoknál — bo­csánatot kérek az illetékesektől, ;iem — Harminc év múlva a szabadsó:) és •; demokrácia régi eszméi Európában el­tűnnek. Ami megmarad, a: Angliában szorul majd össze. Ac individualizmus belijébe a kollektivizmus lép. Moszkva akkor is bolsevista lesz, de eröt'en. Vilá­gításéit gyöngíteni fogja az j körülmény, hogy Szovjetoroszország Szibéria felét elveszíti, mert Japán lesz ott az nr cs Uk­rajna, meg a kaukázusi államok v;ss:a- nyerik függetlenségüket. Kínában és ° színes gyarmatokon azonban a kispolgár­ság elleni harc szinte állandósulv.i fog. Olaszország a Keleti-Földközi tenger kor­látlan ura lesz. Egyiptom, Sz;r\a Albánia é< az egész Balkán az o politikai és ke­reskedelmi érdekszférájába fog tartozni, míg Jugoszláviát magába olvaszt fa. Mo­rand szerint Trieszt lesz Középeurópa egyik legnagyobb kikötője. Angliától a tengerek fölötti uralmat Amerika veszi át, Az angol gyarmatok meg lassan, szin­te észrevétlenül, teljesen átalakulnak. Xémetországban a szélsőséges elemek el­veszítik a talajt és Ausztriát í93fyben ma­gához csatolja. (Csak minimális eltolódás van az évszámbán.) Nyugatofrika me­gyékre oszlik, Indiában forradalom. Ki­na északi része eltűnik, mert japánok te­szik rá a kezüket. — És így tovább, lia figyelembe vesszük a mai pergő esemé­nyeket — kísértetiesen valószínűvé válik Paul Morand jóslata. Pedig csaknem busz év van még hátra. „IDEÁLIS'1 HÁZASSÁG Más. Egy társaságban az ideális házasságról volt szó. Persze, amint ez ilyenkor lenni szokott, a vélemények nagyon eltérnek egymást]ól s csoportok alakulnak ennek- annak a megállapításának a védelmére. Végül úgy határoztak, hogy szavazással döntik el a kérdést: egyáltalán létezik-e ideális házasság? és ha igen, miben áll az. Az eredmény tulajdonképpen egy dev- donai felelet volt': léteznek ugyan „elvét­ve“ ideális házasságok, de ezek relat.vok, mert az „ideális1 szó és annak gyakor­lati alkalmazása csak arra az időre szo- litkozik, amiig a házastársak együtt van­nak — mondjuk otthon, a lakásban. Te­Az európai kultúra története! Oawson; Európa születése V asz on k ö tésb e n 19S lej. Eddig megjelen' tek e sorozatban: Croisset: A görög kul" tura 198, Homo: A római kuítura 198, Galahad: Bizánc 198. Kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj—Kolozsvár, Piata Imin:. Utánvéteies rendelést is azonnal in­tézünk. Kérjen könyvajándékoknak alkal* más ingyenes jegyzéket* - — v • j akarok bántani senkit sem • tökéletesen > mindegy volt, hogy ellenőriznem ülőre szólóit ;» jövendölés, tehát 6', busz. öt­ven esztendőre-e,, vagy asz emberi életkor legvégső haláráig, vagy még hosszabb ülőre, például egy-két-öl), vagy tízmillió évre előre. S/éditö távolságok ezek, ineg- indultság nélkül nem is lehet gondolni tájuk. Szóval, egy egész csomó ilyen le jegy­zésem van, elismert asztrológusoktól, ta-» Húroktól, Miss Maiudoktól óu a csodapó- kokíó 1 s el kell ismernem, valamennyi érdemes, színes és fan'áziadus. Némelyek olyan szörnyűségekéit! igéméit a késői utódnak, hogy égnek áll a hajunk. El­lenben rendkívül• figyelemreméltó az a cikk, amit Paul Morand, a kitűnő Irán­ná iró 1928 nyarán, tehát |p és fél esz­tendővel ezelőtt egyik igen tekintélyes és színvonalas francia folyóiratban, a (kan­didéban közzétett. Mornnd ró: .1 rossz nyelvek sem mondhatják, hogy va­laha is jövendömondássa) foglalkozott volna s mégis az „1958“ címen közzétett cikke — még ennél is több. Színes és ele. ven tollával, a tőle megszokott szellemes­Változik a világ... hát megértik és szeretik' egymást. De mi­helyt a kapun kimennek — a felszaba­dulás érzése már csábit és ingerel s ha alkalom adódik, engednek neki. anélkül, hogy egy parányit is befolyásolná az ideális házasság külső látszatát. Lehet, hogy a döntés igazságos volt. De ki tehet erről? Bosszant, hogy nem jut eszembe annak a balfajtának a neve, amelyiknek liime a nőstény testéből nő ki. elválaszthatatlanul összeköti s így a feleség mindig magával hordozza a fér­jét. Mert ez aztán az ideál.s házasság csimborasszója, .KIS CIGARETTA“... ..A dohányzás lélektanilag orális ero­tikus öröm, ami nagyon sok indulatot köt meg“. Idézőibe vettem a mondatot, mert nem a sajátom. Valahol szóról szó­ra így olvastam. Valószínűleg azért je­gyeztem meg, mert tetszett. Nem do­hányzóm s agy sajnos, nem tudom meg- á 11apitoni azt, hogy mennyiben felel meg ez ai körülírás a valóságnak. De kel’, hogy legyen benne valami igazság hi­szen embermilliók nap nap után hódol­nak ennek a szenvedélynek — és nem úgy, mint a hasis és ópiumszivók, tudat- nőikül és ész nélkül, kábult mártiromság- gal, és rabszolgamódra', hanem fölénye­,,Levelek“ Newyork lázasan készül a világkiállí­tásra s ha valami közbe nem jön, ápri­lis 30-án meg is nyitják. A sok érdekes­ség közölt említésre méltó a rendezőség figyelme, amit a késői utókornál-: szán­nak. Két — úgynevezett levelet helyez­nek el. külön-külön, azok részére, akik ezer és ötezer év múlva fognak élni. Az egyik ilyen „levél“ egy hatalmas tartály lasz, melyben a mai kor minden ralfi- nált illatszere, szappana. szépituszere és kozmetikai csodabogara benne lesz. A ki­állítás után mélyen a földbe sülvesztik s & helyét jelölő kemény bazalt-táblára vé­sik bele a parancsot: „csak ezer év múl­va bontható lel“. Az ötezer éves „levél“ még érdekesebb s annak „szövegezésé­nél“ komoly tudósok segédkeztek. Egy két méternél hosszabb, időálló fémből, j torpedó alakú tokot! készítettek s a kiálJi- i tási terű,létén, mintegy tíz méternyi mély­ségbe sülyesz'ették le. A „kazetta ‘ száját a kiállítás tartamára természetesen nyitva hagyták s periszkópon át figyelhetik a látogatók azt a sok mindent, amit ebbe. a hatalmas „jdötokba“ helyezlek Min­den, ami képet nyújthat az ötezer eszten­dő múlva élő embernek és tudománynak a mai világ fejlettségéről és haladásáról — az benne lesz. Napilap, hetilap, áru­házak képes jegyzékei,, rajzok, fes!mé- pyeka ßißa, áétagálca, fogkefe* zsebkés; i seggel és bő részletességgel le'rja a/. 1958. esztendőt, tehát) 30 év távlatát vetíti elő­re, úgy ahogyan ő azt elképzeli: társa­dalmi életével és berendezésével irodal­mával művészetével, tudományával, ipa­rával é, kereskedelmével, politikájával, sőt a mindenre kiterjedő f gyehne még arra is gondol, hogy Ízelítőt adjon annak a furcsa esztendőnek még luresább sie relmi életéről is. Természetesen az egész vonalon nagy, szinte forradalmi átalaku­lásokat helyez kilátásba s róvd 30 esz­tendő alaA olyan változásokat igér, amik­hez eddig századokra volt szükség. Hogy kellő komolysággal figyelhessünk ezekre orz „ígéretekre“, szögezzük le máris, hogy Morand nem jósol, hanem legtisz­tább logikával halad előre és építi fel a gondolatait. De úgy látszik, hinnünk kell benne, mert politikai előrelátása — jólle­het még csaknem busz esztendő van a lejáratig — már kezd kibontakozni Ami­kor a cikk megjelent, mosolyogtak az ol­vasók. Aki azonban eltette a lappéldányt és mai, egy évtized után előveszi — meg* 1 döbben. Mii Morand ilyeneket mond; I sen. ön udaital, a legkellemesebb beszélge­tés közben. Mondom, nem tudom meg­állapítani. igaz ez, vagy sem. azzal sem törődöm, hogy vájjon tényleg annyira ár­talmas a szervezetnek, mint mondják; amit egyébként' nem is hiszek, hiszen a legkitűnőbb orvosaink is rabjai ennek a passziónak, csak nemzetgazdasági szem­pontból figyelem és arra gondolok ba dohányt nem termelnének, mennyi föld szabadulna fel, amit más, hasznosabb termények céljaira lehetne felhasználni. Az egész világ dohány föld je in dől ány helyett 1 és egynegyedmillió köbméter gabonát lehetne termelni. Es ez nagy szám. Németországban 17 ezer hek­tárt vetnek be dohánnyal. Már ped g egy ekkora területen 200 millió kg. burgo­nyát. vagy 30 millió kg. búzát lehelne termelni. Hogy pénzügyileg mit jelentene ez a lemondás? Egy setatisztikus szerint, az egész emberiség évente körülbelül 2b0 milliárd lejt füstöl el. Aránylag nem sok. Mert ba egy dohányos ember naponként átkjg 20 lejt költ dohányzásra, az 25 év alatt- 500 lej hijján, 183 ezer iej És, ha figyelembe vesszük, hogy hány ember dohányzik... Kár folytatni, Egy sem változtatunk rajta. az utódnak i bicikli* papírpénz és ami csak eíképzel­I hető. A tárgyak magyarázó és leiró s/ö­I vqgét mely mintegy tízmillió szóból áll, helyszűke miatt egy 350 méter bosszú mikrofilmre zsúfol 'ák össze — pers/e an­golul. Ha megnyílik a kiállítás, majd ol­vasni fogjuk a „levél‘-bői, hogy milyen tipusu volt az ismétlőfegyver, a gáz- maszk. a bomba.ve tő* a tunk és egyéb ilyen „kuuturszükségleti“ cikk, a boldog XX. század dicső találmányai amelyek kicsinyítve., vagy csak képeken, óe egé­szen biztos, hogy szerepelni fognak. A kiállrás után az időtök szájai lezár­ják, a tíz méteres gödröt szurokkal és ce­menttel tömi tik —- és p.heimi hagyják ötezer évig, tehát a 6939->k esztendeig. Aztán a világ minden számottevő könyv­tárában. különböző nyelveken megírt út­mutató és magyarázó könyvecskéket he­lyeznek el, hogy öt ezredév múlva meg tíalálhássák és kibonthassák ezt a különös „levelet“. Nehéz lenne elképzelni, mit fog szólni a „lelethez“ a derék tudós ötezer év múl­va; lehet, hogy csodálkozni fog, esetleg egy nagyot kacag, vagy oldalra fordul és köp egyet a sok szörnyű öldöklő szer­szám láttán — de egy kétségtelen, tisz­telettel fog gondolni elődjére, aki gondos és előrelátó volt és önzetlen volt és a ha­ladás irányát szolgálta tettével, mert fej-* ■—p ürwna ima löté őö! akarta megkímélni . la '-öi c:i,bi-i l. Vájjon egyáltalán J< sz o fej'* akkui embernek? 11isz<• 11, mintha ma <1. m < *a-k szokásból hordanák. 1 logy lev/, mint • / titok. A ' IITKO 1 n la 1] lm. Ti lók . Van ilye-. mi ? V; III Titok, rím; azért az, mért nem törödri rl: vele és lüol le, ami t.i Ián ör ökre az Is 1 na rád, ha mé; jolyan i ejlett lesz is n t int lom í M . Ilye •n titok egy csomó icru lés/.et; je­lenséig midiét D — maga ; az élet is, Még a Nol >d díjas 1 őarell is — aki a ma élő Hol ógtisok k özött t alán a h gu: ÜÜ ,’obb beismeri, hogy előtte is titok az élet. Ez tehát azt jelentené, hogy o't tartunk az élctlantudományban, ahol Ai stotelcs ide­jében? Nem. De vannak titkok, amik inegfejthete'lenek? Kitünően magyarázza ezt a kérdést az egyik neves budapesti tanár ez év * le jen tartott előadásában, hogy az éle! titkával szemben kétféle világnézet áll: u mate­riális és a vitális, melyek minden clien­teles felfogásuk mellett is egyetértenek' abban, hogy a mai képességeink mellett az éleinek csak a jelenségeit látjuk — mert maga az élet: ti!ok. De. mig u ma­terialista azt vallja, hogy a kémia és ii- zika segítségével idővel minden titkot megfejt, a vDalista kétségbevonja ezt. mert az élet tele van immateriáli? vala­mikkel s az anyagi világ telítve anyag­talan ismeretlenekkel, amiket sohasem fogunk tudni megismerni. Nehéz lenne eldön'eni, vájjon mi len* 1 ne jobb: mindent tudni és mindent is­merni. vagy hagyni, hogy maradjanak titkok. Különösen, ha életről és halálról van szó. Mert egyelőre a halál lényegé-is titok fedi. Talán jobb igy. És érjük be az­zal. amit Goe'he mondott: „a halál az élet mesterfogása“. Szép dolog hinni ebben. NAGYBŐGŐ A RECEPTEN Egyáltalán hinni valamiben szép. Vannak például komoly orvos profes­szorok, akik megingathatatlanul hisznek a. meietherapeutikában- Ne méltóz hassanak valami csúnyára gondolni, rögtön megma­gyarázom, hogy mi ez a mélotherapeu- tika egy uj, úgynevezett modern gyógy­mód, a különböző fizikai és lelki betegje, gekre. Lényege abban áll, hogy kapha­tót 'teremt a betegség és a hangszer, illető­leg a betegség és a melódia között. Hc--i gyan kell ezt érteni? Hát kérem: vannak Se! egségek, amelyek hegedüszóra vagy ti* linkóra, esetleg a nagybőgő mélabus hang­jaira csillapodnak és gyógyulnak, az őr­jöngök valószínűleg a klarinétra csendesed­nek, buskomorak a valcerre vigadnak, rz. ián van, ki a dudaszóra valósággal átszelle­mül és reumáját elfelejti; hisztérikus ki­törések ellen „bevált“ a lassú tangó. A kürtszó például csodásán fogyaszt, míg fogfájásra a cimbalom a legjobb balzsam. A nagy világvárosokban — tengeren in­nen és tengeren túl — serényen folynak a kísérletek, aszerint, hogy hol, melyeket tartják célravezetőbbnek. Mert afölött még vita van, hogy lulajdonképen mi hat gyó- gyitólag: a hangszer minemüsége, vagy a melódia ritmusa. Ha ez a tudományág ki­fejlődik, — mert kifejlődik —, milyen sort vár szegény patikusokra? Ha az orvos asztmára tangót, álmatlanság ellen nagy­bőgőt, gyomorgörcs ellen Lehár keringő!, vagy tüdőmben, talán egy juolaUát ír fel a; receptre. __. Akárhogy is legyen: hinnünk kell ebben a gyógye!járásban. Mert hinni — szép. Nagyon szép. Jenei József. ******* A modern gyermek- nevelés kézikönyvei Székely Béla, A te gyereked. (Kézikönyv szülők és nevelők számára a lélektani alapokon nyugvó modern gyermekne­velésről) Il-ik kiadás r— — Lei 66*— Székely Béla, A gyermekévek sexualitása Földes Lajos, A fiatal anya — Lei 86*— Dénes—Schächter, A ma gyermeke. (A gyermeknevelés enciklopédiája a szüle­téstől egészen 15 éves korig.) — Il-ik kiadás —*---------------------Lei 150*— Dr. Kármán, így tornásztassa gyermekéi. (160 képben a gyermektornásztatás gya­korlati kézikönyve,) — — Lei 40* =- Kaphatók az ellenzők köuy v osztályába» Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre uííavéttal is azunaal szállítják.

Next

/
Thumbnails
Contents