Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)
1938-12-30 / 298. szám
ám 3 lei Szerkesztőség és ki«dóhivatal: Cluj,, OJea Modor 4, Telefon: 11—09, Nyomda: Str. I. G Ducfe No, 8. Fíókkiadóhivata! és k ö n y vosz tá i y: P. Unirii 9. Telefon 11-99 LIX ÉVFOLYAM, 2 98. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgatót GROIS LÁSZLÓ P É N T B K K iadó ouiajdoB««* PALLAS Törvényszéki iijatcomozásrí szám: 59. (Do®, 81®# 4938. Trb. Cluj.) Előfizetési áriak: havonta Ş0* negyedévre 240, félévre 480 egcaa évre *e~ hess.. ■ Chamberlaintől várjál* az olasz-francia viszály megoldásai Hitler bizalmasa Londonban tanácskozik Chamberlaínnai aromai ut előtt. — Négyhatalmi értekezlet lehetőségeit is felveti a világsajtó. «* Göring marsall Rómába és Líbiába utazik IVálaszoltm nemeilaifő a [Az olasz—francia viszály változatlanul legérdekesebb kérdése a külpolitikának. S bár a viszály = külföldi hírforrások szerint — mindkét érdekelt fél részéröl komoly katonai előkészületeket váltott ki, nem látszik lehetet« lennek, hogy végső eredményében ez a feszültség enyhülést hoz a viták, ellentétek kirobbanásai közt vergődő Európára. A kibontakozást Chamberlain angol miniszterelnök római utazásától remélik. Chamberlain látogató- sátől várják a francia lapok a francia-olasz megbeszélések lehetőségét, amit jő megegj ezés esetén Nagybritannia s Németország bekapcsolódásával négyhatalmi tárgyalás követhetne. Londoni jelentés megerősíti a Chamberlain közvetítő szándékáról szóló hírt. S ugyancsak ezzel a közvetítéssel s a négy* hatalmi értekezlet felvetődött gondolatával áí! nyilván kapcsolatban az angol „Daily Telegraph“ hire is, hogy Chamberlain angol miniszterelnök Londonba hívja Coring marsalit, valamint az a másik érdekes hir, mely szerint Hitler vezér és kancellár külpolitika! bizalmasát, Wiedemann k&pi..-«.nvv. Londonba küldi, mielőtt az angol miniszterelnök Rómába menne. Wiedemann, hir szerint, a leszerelés kérdéséről is tárgyalni fog Londonban. Coring marsall különben, mint német forrásból eredő hir mondja, január végén Rómába látogat, hogy a Chamberlain és Mussolini közötti megbeszélé= sekrői közvetlenül tájékozódjék. Goring iibiáha is ellátogat A helyzet enyhülésére mulat az olasz sajtó franciaellenes hangjának enyhülése is, ami a francia lapok figyelmét sem kerülte ki. A párisi lapok találgatják: a francia válasz jegy z ékre olasz részről milyen lépés következik. A ..Temps ' szerint, Olaszország három maga. óriás közölt választhat; vagy újabb javaslatokat tesz. vagy hivatalos hallgatásba burkolózik és sajtója utján tartja ébren a közvélemény figyelmét, vagy Chamberlain látogatásáig várakozó álláspont"a helyezkedik és azután közvetítésre kéri fel az angol miniszterelnököt. A ;,Ge Soir“ tudni véli, hogy Mussolini a követelések kérdésében óvatosabb magatartásra tér of, A helyzet fejlődésének másik érdekes tűmbe a francia Havas-ügynökség félhivatalos közleménye, mety alaptalannak minősíti a hirt. mintha Daladier miniszterelnök tuniszi utjának tüntetés jellege lenne s a minisz terelnököt cirkálóraj kisérné utján. Ugyanez a közlemény megállapítja, hogy a francia kormánynak nincs tudomása róla, mintha a Szomáliái határvidéken olasz csapatokod vontak volna ősz* sze. Ha reggél érkezeti jelentés viszont úgy tudja, hogy Daladier miniszterelnököt torpedóraj kíséri u ján„ a miniszterelnök a General Fach“-cirkálón utazik s tuniszi látogatását arra is felhasználják, hoag nagy hadgyakorlatot tartsanak a tuniszi védelmi öv kipróbálása érdeké• ben. Az olasz külpolitika vezető sajtóorgánumának, a „Giornale dTtaláV-nak vezércikke különben ismét a tuniszi kérdésről. szól. Megállapítja a vezércikk, hogy az olasz követelések semmi változást nem jelenjenek a földközi tenger> sta- íus-quoban„ Az olasz-francia viszály lényegében a tuniszi olaszokkal szembeni bánásmódra vonatkozó oHsc és francia politika közötti ellentétben rejlik. Olaszország elismeri Franciaország pio- tektoná us formájában* ellenőrző jogát Tunisz feletL de cserében az olaszok tuniI szí jogainak elismerését kivan ja francia * részről, Franciaország ■— folytatja a j ,,Giornale d‘Dalia'1 — a tuniszi olaszok elleni politikájával megsértette Olaszországgal kötött szerződéseit s ezen felük meg akarja szüntetni Tunisz politikai autonómiáját, francia gyarmatid alakítva a protektorátust. Német válasz a Urnái kongresszusnak A „Deutsche Diplomatische Korrespondenz“ a pánamerikai értekezletről a következőket írja: „Tekintetei arra íz erős harcra, amelyet az Egyesük-»Államok foTy- faf, hogy meggyőzze a délamerikai látni w- lampkat d tekintély uralmi államok részére] fenyegető veszedelemről, nehéz azt álíiúni, hogy 3 limai eredmény lényeges siker. Örvendetes, hogy a "pánamerikai együttműködés nem terjed ki az egyesi!; által indított gyülöletharcru is. A déíamerik:u államok nem akarnak elszigetelődni Euh répától, vagy annak egy részétől s hívek maradnak hagyományos politikájukhoz, hogy a többi világrészek államaival <ó CLUJ, 1 938 DECEMBER 30. kulturális és gazdasági kapcsoía’-oktt tai*-j sanak fönn. Hamilton Fish amerikai köz-, társasági párti képviselő kijelentene, hogyţ a háborús uszbás felesleges ijedelmet kel*i tett Amerikában s el akarta hitetni, hogy Amerikát a tekintélyű ráírni államok ró* széral támadás fenyegeti, noha a valóság* ban Amerika rnég soha sem volt külföldi támadás ellen oly biztonságos, mint ma. „Németország, Olaszország és Japán nem is gondol támadásra“,. A francia kozvéle-’ meny nagy többsége örvend a pánim erikái értekezlet eredményeinek. Az olasz ég német megegyezéseket Parisban annak b»** zonyi'tékáu! tekintik, hogy az értekezlet- balsikere a tekintélyuralmi hatalmak érdé kef? szolgálta volna. A legderü'-á'óbbak sem hitték, hogy az uj világ egyetlen sző*» vétségbe egyesülhet s a limai tanácskozás sok csak a résztvevő államok érdekeinek közös vanásait igyekeztek megkeresni, ez pedig sikerült, Göring Líbiába is ellátogat LONDON, deem her 29. A Daily Telegraph híradása szeriem Görimg marsall, f. orosz -m:- nísz'lereijnök római útját január hó végtére halasztotta, Göring római uSiazásénalk főcélja crz. hogy megtudja a Chamibe-rJain—Mm?. «oKn#•.megbe-.záíés eredményét. Ellenié es. Airadásoíckail: szembe«- az angol ialp azt I.« tudná véli, hogy Chmuberlaikii és Ha-Hto jlaztuíkban nem szálnak ki Pánsb:.. Az angol sajtóban elterjedt hírek szerűt Ba.ro ■marsai!!. Líbia kormányzója, meghívta L-- hiába Göring mnrssíu .porosz ruinuztereln-ü- köt. A lapok jelenlfce szelént Göring meghívása nem h'vatalos és utb csak Balbo németországi magánjellegű láto.gaiá-ának vi szonáása* lesz. jUjra felveszik a szovjet-japán tárgyalásokat. TOKIÓ, december 29. Japán, hajóknak szovjet vizeken eddig voli halászati jogainak megújítására Szavjetoroszoirszág és Japán között 1939, év elején újra felveszik a «r- gytalásoka-t. Hivatalos francia közlemény a francia-olasz ellessáé'iröl PARIS, december 29, . Francia politikai körökben élénk, figyelemmel kisérik <17, olasz—francki viszály fejlődését. Ezzel kapcsolatban a francia külügyminiszter a hadügyminisztériumtól kapott felvilágosítás alapján. hivatalos közleményt adott a lapoknak és megállapítja, hogy a francia—olasz ellentétek nem egészen friss keletűek, de nem is éppen olyan régiek, aminti azt olasz részről hangoztatják. Az első komoly elkentétek ugyanis ezelőtt s$ hónappal merültek fel, mikor az olaszok afrikai gyarmatidkor vitás területrészeken katonai állásokat létesítettek,, A francia hadügyminisztérium annak ide* jén^a külügyminisztérium utján tiltakozó jegyzéket is intézeti ebben az ügyben az olasz kormányhoz, amire választ ugyan kapott, de az aem elégítette ki a francia kormányt. Francia részről közelebbről földrajztudósokat küldenek DzsibuGba, hogy térkí» pék alapján állapítsák meg a határt a fran* cia Szomáli és olasz Szomáii közön. A „Matin“ -tegnapi száma ezzei kapcsolatban azt a feltűnést kel't'ő hirt közli, h°gy a francia hajóhad igen tekintélyes egységét Beyruthból Dzsibutiba vszénveí. *ék. Olasz hadikészülődésrőí imák a francia lapok PARIS, december 29, A „I/Oeuvre" és „L'Ordre" tudói vélik,, hogy Okszoiszág jelentékeny katonai előkészületeket tesz Franciaország ellen. A L'Ordre szerint az Alpesek mentén az olaszok gyors illemben erődítményeket emelnek. Az olasz flottát álüitókg közelebbről Spezziában vonják össze. Sző van arról is — írják —. hogy Olaszország Franciaország ellen önkén« tes csapatokat szervez. Az „Oeuvre" szerint Rómában félmillió embert soroztak be egyéni mozgósítás utján és az egész olasz ipart hadiállapotba helyezték. Az „Ordre“ londoni levelezője szerin' a hivatalos angol körök úgy tudják, hegy a szórnák’ és etiópjai olasz csapa’mozdulatokat agitációs szempontokból hajtják végre, mely egyúttal ürügyül is szolgálhat esetleges incidensekre. Mindazonáltal mértékadó körökben úgy hiszik, hogy a válság csak akkor válhat súlyosabbá, ha az olasz lépésekkel egyidejűleg Németország is nyomást gyakorol Közép- vagy Keleteurópára. k& egyiptomi kulügynunlsztor saitőnyilaikoaeato KATRó december 29. Mahmud pasa, Egyiptom miniszterelnöke tegnap nyilatkozatot »dort a sajtó számára. Nyilatkozatában & kormányelnök kijelenté te. hogy semmi akadályát mm iát fi 'innak: miért ne indulhatnának meg tárgyalások Olaszországgal a jószomszédi viszony rendítse érdekében kötendő egyezmény ügyében. Kijelentette továbbá a minisztereiről:, hogy egyiptomi jogászok erre- vonatkozólag beható vizsgádtól végeznek és az eddigi megállapdrUk nem zár ják te a lehetőséget az Ql’asz'jrizuggal unió megegyezésnek. A Szuezi csa otorna kérdésével kapcsolatban Mahmud pasa ki jele JPette. hogy az egyiptomi kormány sohasi.m gondolt a társaság hátrányos szer:rdésének meghoss/.ablmására. Ezzel szemben viszont! egyiptomi lapok föbünő hegyen közük Vek tu pasa ldüügyminitszles: nyilatkozatán mpîy szerint a Szuezí-csotorna ügye sohasem ki pezheti egy harmadik ha'alommal folt, tatami' tárgyalások anyagát Egyébként ls — ■ y.’entette ki a külügymhuszter - a csatom;« társaságnak adóit kihasználási jeg lejártával az egyiptomi kenn mg feg ja keiébe venni a vállalkozás irányítását. A ki.h'pyminiszter nyilatkzuiahoz még hozzáfűzte, hogy az egy 10tóm; kormány minden intézkedést megtett a ország ér de ke mek védelmére.---------— ealínca hOiüSyminPzfer rádióé oailásl f irs ma csfe Hosnánia ftfiipo iüKaiaroi BUCUREŞTI, december 29. Ma este 9 órakor n bucureştii rádió mikrofonja előtt a „Nemzet órája" ci- mii előadássorozat keretében Grigore Gafencu, az uj külügyminiszter tart előadást Románia kulpo^tikájárójL,
