Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-29 / 297. szám

l :> ,> <> U *: c « ijj i> c r Z SÜ KASSA, december 28. Vakmerő fe- gyencszökés történj!! a kassai fogházban, li’imi Sándor és Svarni András halálra !réh fsgyencek karácsony éjjelén kibontották cellájuk falát és a fogház padlásán ár, három emelet magasságból, lepedők segítségével az ulcám jutottak. dán eltűntek az éjszakában. A kér fegyéne, kiket a csehszlovák bí­róság íréit volt halálra-Nyiri József meg­gyilkolása és kifosztása miati'u — a legfel­sőbb bíróság itéldét várta a kassai fogház­ban. Az a gyanú, hogy Románia, vagy Len­gyelország felé vették útjukat. etHÉáksiééie. ' ‘mettajeet ~ a Bayer keresztet ? eme!y Külsőleg is megjelöli a bevált Aspirin-tablettákat. A minőség ismerte­bbjeié. a komoly gyógyszer kezessége. ASPIRIN VALÓDI CSAK A » mUty&l « KERESZTTEL PAÁL JOB R1P0RTREGENYE: éven napig a kráter tetején Isten megáldjon, szép hegyek világa... A pozsonyi kikötőből elindul egy hajó... ri'irnurTWfgaţjtrni'.iin Kedves hallgatóim, helyszíni közvetítésünk ma véget ér. Október végefelé járunk, kereken ötven napot töltöt­tünk el a kráter tetején. A világtörténelem legizgalmasabb napjairól adtunk lemezeket. Köröttünk tombolt a vi­har, éreztük szelét és hallottuk a fekete Jellegekből lecsapó villámok dörgését. Nem szóltunk másról, csak: amit hallottunk, láttunk és ami körülöttünk megesett. De ezekben a kis eseményekben benne .van az, amit általában • világtörténelemnek neveznek.., - - - - - ­(COPYRIGHT by Jób Paál. Utánnyomás dos.) Uj postafőnök érkezett Matlárházára. A régit, a kedves Stefin kot, telefonon Kassára, rendellek. Az uj főnök nevetve mondta: A Stefanko fiatalember még, men* jen a frontra . . . Engem Ungvárra helyez­rek, ott voftam, latiam, hogy Ungváron rá­molnak. Nem akarózilam oct maradni . . Vasárnap Késmárkon német Kundge­bung voll . . . Hétfőn feloszlatták az iglói magyar nemzeti tanácsot . „ . Ha délben valakivel találkoztunk és megkérdeztük: mi újság, ezt a átereotip vá>* laszi kaptuk: „Semmi . . . nem történt semmi különös, ha csak az nem, hogy ..“ és erre barátaink a legrémesebb hireket tá­lalták elénk. Ruszinszkóban sorÜizek dör­dülnek és tankok rohannak. Késmárkon, Lőcsén, Iglón számbaveszik a helyiségeket, ahol „szükség esetén“ katonaságot lehet elhelyezni­. . . Mégis csak jó lenne elutazni . . De hogyan? Külföldre nem mennek vo­natok. Nincs auró, amely vállalkoznék rá, hogy a határig elvigyen. Valaki mesélte, hogy egy ismerőse Pestre akart utazni és Érsekújvár előtt leszállitocták a vonatról, clszedték minden fillérjét1, kofferjeit egy darabig gyalog cipelte, aztán szekérre ült, majd a határon tut motorosra szállt és az»* zal ment Szobig, ahol végre felülhetett a budapesti gyorsra . . » Valaki újságolja: vasárnap hajó indul Pozsonyból. Telefonálunk. A hir igaz . . . Mi voltunk ekkor már utoílsó vendégei ennek a földre szállít paradicsomnak. A Magas Tátra kiürült. A menekültek is. hazamentek. Ki a régi, ki az uj hazába, ki a bizonytalanságba . . . Csütörtökön, október huszonhetedikén elindultunk mi is. A bucsuzásnál — nem restellem bevallani — sírtunk. Feleségem, aki az ötven nap alatt hős volt és bátor, kezében a tarka virágcsokorrá amivel öl­vén napon át való otthonunk gazdái me­leg szívvel megprezentálták — keserve­sen zokogott ... Autón mentünk le Poprádra és onnan vasulon Pozsony felé. . . . Hegyek között robogtunk el és üres vonatok jöttek szembe velünk, üres vonalok rohannak Kassa felé. A marhako­csikon még otíii száradtak a faágak, amiket akkor kötöztek az ajtók mellé, amikor ka­tonákat szállítottak bennük. Talán ezzel a vonattal találkoztunk szeptember ro-én. Akkor bakák ültek a vagonban, elő', a mozdony után következett az első osztályú kocsi, benne « tiszturakkal . . . Az országúton katonák ültek a kavics- rakásokon és répát etlek. Most szedték ki a földből. Kaíonaruhás emberek rakták ha»« lomba a sáros répát . • . Zsolnán egy ismerősöm szállt be a vo­natba. Mesébe: Palesztinába megy. Már megszerezte a beutazási engedélyt . . . Máskor olyan élvezetet szerez, ha végig megyek a vonaton és benézek a fülkékbe, ahol a térdükre fektetett kopott koffereken utazók és ügynökök verik a blattot. Az utasok diskurzusának moraja muzsika a számomra. . • . Hova utazik kedves Állaga ur? Kassára . . . Kacsintás a szemmel: szép lá­nyok vannak ott... Az üzlet? Hát édes Istenem, mindig megy valahogyan, Nagy­szombaton sikerült megszabadulni az egész kollekciómtól ... A Zsuzsi férjhez ment, bizony öregszünk^, 3 fiatalok Velencébe mentek . . . Pista, gyere el az ablaktól, valami bemegy a szemedbe, nesze egy kis. csirke meg vajas kenyér, tetszik tudni, olyan éhesek ezek a gyerekek, mind a íar- * k'is . . . V?-n kérem még egy hely itt? Igen, az szabad? Köszönöm . • . kedves kisasszony, ön hova utazik? Nem kisasz- szony, már asszony, no ezt alig hinné rí az ember, hiszen még babaruhában járt, amikor férjhez ment . . . gyereke is van, igazán nem látszik meg kérem . .. Kinyit­hatom «2 ablakot „ , * kérem vigyázzon tisztelt uraim a holmin, amíg az étkezőből visszajövök . . . . . . Ilyen diskurzusok most nem voltak hallhatók. Az emberek másról beszélget- tek ... , . . Feritől' mulí héten kaptunk tábori lapot, nem szabad megirm’a, hogy hol van­! . . . Beregszászról jövök, az anyámnak hej­I nap van a születésnapja. Tegnapelőte óta utazunk . . . Prágába? Hogyan utazik? Hja, igaz, Puhón át lehet Brünnbe menni és onnan autóbuszon mehet majd tovább. De pénzt be ne vigyen magával kedves Kropacsek ur, ment igen szigorú a vizsga»« lat . . . az én feleségem előrelátó asszo.iy, idejekorán vásárolt még zsirt és cukrot-.. ne mondja, a postyéni csendőrparaacsnok is eíment? ... és aztán bejöttek az üzle­tembe, én nem voltam ott ... a fene egye meg, a rádióm egészen eltört, a drótok úgy lógtak ki a ládából, amikor visszaadták... A íl'rencséateplai állomáson valaki inte­getett felénk. Megismertem: a Hotel Savoy portása. Ott állt a szomszédos vágányon, a holmija zsákokba varrva feküdt a sínek előtt. Mellette az asszonya, meg egy gye­rek. Kérdezem: hova? Mondja: Kidobtak, megyünk Prágába . . . Kézcsókoma* a ked­ves mamának . - . Pöstyénben egy napot pihentünk. A nagy hotelok aütocarjai nem váriak. Ezek is berrukoltak. A Thcrmia Palace és a Royal — zárva. A mindig mosolygó, jó-* kedvű állomásfőnök mogorva- A Tápjai meg vannak számolva. Och.-. Konflison megyünk befelé. Egyetlen kávéhíz vm csak nyitva- A kövér és szimpatikus J*>k- 'ior ott kártyázik a sarokban. Most nagy ur: parancsnoka a Hl inka-gárdának. De azért még a régi partnereivel alsózik. Egy ügyvéd megkérdezi tőlem: nincsenek is­merőseim Newyorkban. Nemsokára utaz­nak. Most jött meg a katonaságtól- A Ci- rilben lakik Tuka. Este banke« les2 a tisz­teletére, itt 'lesznek Tiso, Durcsánszky és Sanyo Macii, a szlovák kormány caj:ótő- nöke. A cseh tisztviselők elutaztak* Műnk­j nüU kék lobogók fehér körrel és vörös kettős kereszttel a fehér kör közepén. Este kivilágítás: a pjítsburgi egyezmény ünne­pe. Valaki azt kérdezi fölem, milyen a kW ma Uruguay ban. Nagyszombatról egy, nyugalmazott tanár idehozta be az ezüst szervizét. Ládákba csomagolva . . , Bemegy ünk Pozsonyba. És a portás, ak* pontosan hét hét élőt* irta fel a fekete táb­lára, hogy tizennégy percet késik a kassai gyors, arra a kérdésre, hogy mikor indul a pozsonyi vonat, megkérdezte: mikor akar­nak menni? Holnap, feleltem. Akkor tes­sék a biztonság kedvéért' holnap cs megkér* dezni, mert mit tudom én azt, ma, hogy. holnap mikor indul innen Pozsony felé vonat ... Reggel megyünk Ke Pozsonyba. Egy is­merősünket keressük feL Még alszanak. Riadt arccal nyit aj*Ót íz asszony. Meg­örül, hogy —■ mi vagyunk . . - . 8 órakor feküdtünk le, mert kilenckor nép- gyüfés v©k , . . tudjátok, ilyenkor legjobb átaludni az idóc . , . A Béla Tuniszba akte menni . . , Egy unokaíivére él O* . . A Savovban Szoruoray ur, a tulajdo­nos, akinek szemben, a most Freidorf an der Dona unok nevezete Ligeteijfaiun is van kávéháza, nevetve mondja: német állam-« polgárok lettünk . . . Szemben, a Duna túlsó oldatán horogkeresztes lobogó . « László ur azü kérdezi tőtem a kávéházban: elengedik e Ausztráliában a partraszállása illetéket... . . . Völkischer Beobachter - . . Berliner Tagebi ate - . . Wiener Journal . . . Bécsi rendszámtáblák gyorsan száguldó autókon. Főur, egy kávét habbal, de kérek’ dupla cukrot hozzá . . . sajnálom, csak egy adag cukorral szolgálhatok... A vámvizsgálat két perc . .*. Udvarias... Amott keskeny, fekete esik az égen: jön a hajó. A Dunagőzhajózáá Társaság „Bu­dapest“ hajója- Rengeteg ember szál! be. Tegnap azt mondta a pozsonyi rádió, hogy a cseh korona Parisban olyan kur­zust érc el, mint még soha . . . A főpincér nem akarja elfogadni meg­maradt néhány csehkoronámat . • . A kabinban kellemes a meleg. Fütenek. Folyóvíz. Csirke van ebédre ... A kávé is jó. A hordárok még egyre cipelik a podgyászt- Rengeteg koffert. Egy fiatat lányr azt mondja egy fiúnak: „Aztán oda«* kinn is jó barátok maradunk ...” A. fiú ránéz és suttogja; „Mindig . . .“ Csak ón érzem, hogy hazudik . . . Most húzzák be a kötelet, amely a hajót tartotta a kikötőhidnál. Füttü! a hajó . Indulunk. Lassan megfordult a „Budapest“ és mö­göttünk marad Pozsony . . . ... És mögöttem marad az életem leg­érdekesebb ötven napja . . . Amelyiknek históriáját ezekben a cik­kekben meséltem el önöknek, kedves hall­gatóim . , . MaláBrastélt fegyemek vakmerő möMie a kassai fogyásból lepedőkből feni Löáélerj siäldek meg SiarmaJik emeieli cellájukból Elraboltál«: a jemzsálemi török bank igazgatóját JERUZSÁLEM, december 28. A jeruzsálerni török bank igazgatójának gépkocsi­ját a Jericho—Jeruzsálem közötti országúton arab terroristák támadták meg. Az igazgatót elrabolták és a gépkocsit az országúton hagyták. A terroristákat gépesiveit nCTtíllMll- í'l r-oniilAlr lil/t/ViriV Csehszlovákia kilép a Népszövetségből ? PARIS, december 28. A értesü­lése szerint Csehszlovákia kilépni k&züi a Népszövetségből. A lap hangsúlyozza, hogy jelentése prágai kormánykörökből .származik, ahol minit befejezett tényt em** Jegeik a cseh köztársaság közeli kilépetU. A Sáp német sugaibnazást lát Csehszlová­kiának lépése mögött.

Next

/
Thumbnails
Contents