Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-29 / 297. szám

2 a ¥iLLRN?Ak vmmmmammmmm 19 33 4 c com her 2 9 ■Bi» ■—UM■■UM ■ I li „Tiszteletben torija o Kormánya roman állami éleibe lojálisán beilleszkedni akaró kisebbségek jogai!!“ — mondotta Ghelrnegeanii miniszter craiovai beszédében. — Részletesen beszámolt a miniszter a kormány munkájáról BUCUREŞTI, december 28. ^ Az Ellenzék 'tegnapi számában beszá­molt a Nemzeti Újjászületés Frontjának craiovai nagygyűléséről. Közöttük Arge- lOiinu volt miniszter beszédét. Most közöl­jük részleteiben is Ghclmcgcanu közieké** d Ón ügy í miniszter nagy szabása expozéját­Mihail Ghelnaegeanu miniszter beszéde „A konszolidálódás és a felemeikedes harcában az Ország nemzeti 'történelmének egyik legdöntőbb korszakán megy át — kezdte beszédét Ghelmegeanu miniszter- — Nagy átalakulásokkal, nehány hónap alatt, egyik rendszertől a másikra tértünk. A történelemre tartozik, hogy ítéletet mond­jon az emberek és események felet*. A műk feleit nincs miért sokat időznünk". Az anarchia küszöbén ,,De minden állampolgár számot vethet ma azzal, hogy nyolc hónap előtt az Or,7 szag a anarchia prédája volt, az AUam pe­dig veszedelmes tekinfélyválságban ver. gődötf. Anarchia 19 politikai csoport '[éle­zése által. Anarchia a «terrorizmusnak a politikai harcba való bevezetése révén. Anarchia valamennyi gyuftó jelszó clvté- sévefl, mely felizgatta az étvágyat s elszaba* ditotta a szenvedélyeket, melyet nem le­hetett k-elcgireni és lecsillapítani sem az Állam vezeiésének elnyerésével. Február elején a polgárháború döngetett fenyege­tően és pusztitóan az ország kapuinál. Azok, akik fialviláguknak egész lendületé­vel s az eszményekbe vetett hi lük tüze vei harcoltak a közéletben, borzadva látták, amint egyes politikai vezetők nem haboz­tak, hogy támogassák felfogás-« és program­beli ellenfeleiket is, csakhogy kielégítsék határtalan ambicióikat és féktelen gyűlö­letükéi. Azoknak, akik 1920 óta bizalmi harcot vittek, egy vereség lehetősége sem volt meg a régi állásokon, mélyekéi telke­sen s letagadhatatlan győzelmekkel védtek. Huszévi telhetetlen bírálat és szenve­délyes szidalom lerombolt minden Lelki engedékenységet, mely megadja az embereknek a nehéz órákban való összefogás lehetőségét. A félj ruárban befejeződött rendszer elbukott a maga és az emberek gyengeségén, akik túlságosan gőgösek voltak ahhoz, hogy lemondjanak és lulságosan habozok ahhoz, hogy határozzanak.“ Az uj alkotmány „Az Ország hálás marad őfelségének, a Királynak, hogy egyik legnehezebb órában megmentette a belső békét, helyreállitoita az Állam tekintélyét és uj alkotmányos rendet adott, melyet a februári népszava­zás elfogadott. Az Uj Alkotmány megfelel a Nemzet szervezési szükségleteinek, hogy mindannyian szembe álljunk, egyesült erő­vel, a nemzetközi viszonylatokban meg­levő veszélyeknek. Olyan korszakban, melyben egy nép joga nem tialál már védelmet a közös bizi tonság minden garantálójának egyesüle­tében, minden Államnak kötelessége, hogy belső megszervezéséből kiküszöl böljön minden osztályönzésből vagy személyi törekvésből indult zavart, mely felörii ellenállása erejét. Az Uj alkotmány, figyelembe véve a műk 'tanulságait, nem úgy fogja fel a köz­életet, mint tényleges hivatásbeli fegye­lemtől független foglalkozást és a paria-* menti emelvényt sem, mint olyan helyet, ahol a szenvedély foglalja el a kultúra, a tehetség s illetékesség helyét. Az Uj Alkot: many, egy korszaka után az egyéni libe­ralizmusnak, mely már eredő országaiban is elévült, megadja az egyénnek nemcsak a jogokat, de a kötelességeket is, melyeket a Nemzet érdekei diktálnak. A társadalmi élet nem «lehet az egyéni megelégedések áldandó túlzása. Át van szőve az önmeg­tartóztatással, melyet mindenkinek gyako­rolnia kell magával szemben, hogy lehető­vé legyen a közösségi élei. Ezek az ön- mérsékelések annál nagy-óbbak kell, hogy, legyenek, amennyivel mélyebbek a lelki cl­ic vei yedések egy olyan korszakban, amely­ben a régi intézmények összeomoltak és ujabb, mások még keletkezőben vannak. Az Uj Alkotmánynak megvan a különös érdeme, hogy véget vetett az elavult leitől gásnak, amely szerint az egyénnek állan­dóan harcolnia kell az Állammal. A belső, értelmetlen és céltalan harc a Nemzeti Ál­lam ellen, egyszer s mindenkorra meg­szűnt ügyesek vagy mások melankóliáján túl, az ország csak nyerhet. Uj korszakba Jepünk. A Nemzeti Állam azért van szer­„A múlt tanulságaiból alakulnak ki a holnapi élet uj utjai. A haladás állandó tökéloüetsedés. Bátor emberek. a tegnap valamennyi politikai csoportjából s nem­zedékben különbség nélkül, kezet adtak egymásnak, hogy uj unt nyissanak az Állam erejét nem növelő s a Nemzetnek semmi hasznot nem nyújtó, céltalan köz (Mmekben elfáradt román energiáknak. Ne.m kell elfelejteni, hogy befejeződött rendszer legtöbb politikai csoportja nein zetinek nevezte magáit s az országhoz, a román társadalom valamennyi osztálya szolidaritásának nevében beszélt. A va­lóságban ez a román szolidaritás a ro­mánok barca volt, egyik a más-k ellen. Évek évek u'án, fajunk legszebb erői egymás ellen harcoltak szünet nélkül, mindegyik tartományban, bár a Nemzet széttörhetetlen erős lelki egységbe össze­olvadva «egy és ugyanaz volt a tartomá­nyok mindegyikében. Évek évek után, minden, amit az ország közéletében egy név elért, a szolidáris románizmus nevé­ben vetett legmerészebb bírálat ok'ól és legerősebb vádaktól volt befoltozoll és le- sülyeszfetl1. Évek során a társadalmi osz­tályokat a szociális szolidaritás névéiben uszították egymás ellen, hogy a kor­mánynál sorban kiábrándítsák a fogad­kozások túlzásából fakadt kV szátok meg­csalásával. Amikor pedig úgy látszott, hogy elérkezett az integrális nacionaliz­mus órája, sohasem esett el a küzdelem­ben több román, az Államba’álmát fa­junk leikétől idegen megfélolrnlitcsek és meggondolatlan erőszakossá gok állni vezve, hogy megvédje a Nemzet jog3!1 és szabadságait. Egyesek jogai és szabadságai nem léphetik túl a Nemzeti jogait és sza­badságait. Akkor pedig, amikor igy voir, a történelem tanúsítja, hogy anarchia és pol­gárháború borította fel az Állam hatalmát s játszóba el a nemzeti egységet. Az Uj Al­kotmány megelégedett azzal, hogy felállá­sa a nemzeti élet uj Útmutatásait. Mindenki együttműködése és a román szoiidari'ás lo'yást ad ezeknek az útmutatásoknak íejlesz?tő törvények által, melyek betelicsi- hk az Egyesült Románia uj intézményét"­megszerezni akaró politikai terrorizmus áldozatai. Elérkezett az idő, annyi tévely­gés u’án, hogy reális tartalmat adjunk a szociális és nemzeti szolidaritásnak. Én­nek a szükségességnek felel meg a Nem­zeti Újjászületés Frontja, mely nyílva áll minden energia, minden képesség, min­den jóakarat előtt, osztály és korkülönb- ség nélkül. Nagy nemzeti 'ás szociális fel- soirakozás ez, alapító részek nélkül s pi­ramisa nélkül a vezetőknek, kik sokszor számosabban voltak. mi nt a rí ivek. A ,,ifőnökők“ korszaka lejárt. Elérkezett az kleje a munka „csoportoknak** melyeket munka, érdem és becsület szerint lebo­roznak a román energiák nagy tartaléká­ból Őfelsége, a Király körül, Aki a szi­lárdság és folytonosság tényezője- a Nemzeti Egység s az Állam szimbóluma“. Gh. Valcovici professzor, volt miniszl tcr beszéde Kedves polgártársak! Az ország uj politikái szervezetet léte­sített. Illett ezért, hogy összejöjjünk és közösen világosítsuk meg gtondoiaIáinkat Ez a pillanat mindenképpen ünnepé­lyes. A Nemzeti Újjászületés Frontja elindí­tóinak, akiknek nevében van szerencsém beszélni, szándéka a következő: A Haza felemelése által mindenki sor­sát megjavítaná. A nehéz pillanatokban szarosabbra kell fűzni a sorokat s a nemzet rendelkezésé­re álló minden élő erőt meg keli feszíteni. A csak közjót tekintő áldozatos mim­A Kormány munháia ,,A március végén alakul* kormány ®z anarchikus hajlamok megfékezése urán ki­szélesítene a nemzeti, társadalmi és gazda­sági helyreállítás munkáját. Nemzeti téren a kormány uj irányt kö­vet a román ifjúság nevelésében s el helyezésében az Állam és magánvállala­tok működési területein. Az iskolai kép­zés uj keretet teremtettek meg az ifjú ság számára, mely így legjobban tel- íegyverzeto lesz valamennyi gyakorlati tevékenységben a harcra, hogy ne ma­radjon a kérvényező régi helyzetében ez Állam hivatalaiban és költségvetésében. A dolgozni akaró ifjúság útjait mindenütt szélesre tárták- Az egyes szabadfogialko. zásokban még meglévő nehézségek ellené­re, az Ország nem ismeri a szellemi mun­kanélküliség fájdalmas látványát- Az Or szag professzionális értelmisége profeszio nális céhekbe van szervezve, a cimek vise*« lésének s a kérdéses hivatás gyakorlásának önellenőrzésére és a hamis vagy- elégv.T.n diplomák tulajdonosainak a szakmába való behatolása kiküszöbölésére. A törvények ellenére beszivárgott idegen elemeket fe- lüivizsgálaínak vetették alá s az ideg-.n alattvalók közé sorozták. Küiönösn a zsi­dó kérdést irányüotüák megoldás felé, melyben a nemzeti és nemzetközi akció eszközei fogják hozzájárulásukat adni a román elem helyzetének sok működési te* rülct'en való megkönnyítése érdekében“. „A nacionalizmust, mely azt diktálja, hogy elsősorban a saját fajodhoz tartozók­ról gondoskodj, hogy helyrehozd különö­sen a múltba ni idegen elnyomatás álca! elő­állott igazságé x>anságokat( a kormány működése úgy irányított?., hogy tiszteletben tartsa a román állam­ba lojálisán beilleszkedni akaró kisebb­ségek jogait. Nemzetünk életerői be fo$' ják teljesíteni a román helyreállás mü­vét, különösen, ha a nacionalizmus meg fogja érteni, hogy a románok egyesülése vezet mindannyiunk közős céljához, nem pedig a haszontalan küzdelmekben való ellenségeskedés*’. „Szociális téren a kormány megfelelő feltételeket teremte» a falvakban és váro­sokban a román munka számára. Működé­sének már első hónapjaiban nagyszabású közmunkaprogramot alkalmazott, utak, gabona rak tárak, vasutak építését a vala­mennyi megyében végrehajtott, erednie** nyékben gazdag helyi munkákon kivid. A j helyi piacok napi áraival fizetett falusi I munkáskarok széleskörű felhasználást ta­láltak ezekben a munkákban. A falusi s?e- J zonmunkanélküliség csaknem teljesen ki­küszöbölődött s néha éppen a munkáskéz hiánya érzett Az Állam által kezdett köz-* munkákból származó milliók felvirágoz­tatták a gazdasági életet a falvakban, a földnélküli kétkezi munkások legszegé­nyebbjei között.. A városokban a munká­sok, iparosok és magán tűzi viselők e'őre- haladót^ törvények által védelmet nyerek minden élei jogukban. Ezeknek a törvé­nyeknek végrehajtása* a munkaügyi mi­nisztérium dinamikus tevékenysége bizto* sitja s épp úgy a szakmai élet cselekvő és 3 társadalmi rendre jótékony központjai­nak, a céheknek megalakítása“. A Nemzeti Újjászületés fronttá kának példájával mag i a l.egol-Fá Bolgár, őfelsége, ;i Király jár előttünk. Magas képességeinél togv 1 un !\1 !A< a/. Isten Uinikodómkat felruházta kezé he vote az ország kormányát s kivétek s tehetségével, valamint napról-napra FF : tett fúradliíitaflan munkájával int .ili” tel a a nemzet alapvető kérdéseit a ki mi tekintélyünket a halárukon túl is au. gasra emelte. A sors különös kedveitjci vagyunk, hogy országunk Trónján ko rank legtehetségesebb UraiUouója itl, aki m-k 'ermékeny és hatékony munkás aga összeesik a nemzet életén -k legeil.atáio zóbb pillanataival, A történi lem I u ra méltóképpen fogja kijelölni helyét a nemzeti ténykedés Nagy Kende/öjéneic a légié nvesc bb nemzotépi ők so« óban, ahol örök ös d i $ /.helyre állítja a N így M . Ki­roly királ; yt. A Nem: zefei Újjászületés V« ontja min­den egyes románul érzőhöz 1 lordul av.­gett, hogy ;i dolgok helye, bb ellené iezést kapjanak az országban. Oisza gunk a ní­lúg t •gvik leggazdagabb 01- * 1 g a, ni cl Iv át­dot: gazd óságaival idegen ne anzefe k ét­vágy át is felkeltette. Miért \ an mégi.-, hogy a középrendü polgáraik élete orszá­gunkban majdnem egyenlő a nyomorral? Vájjon azért, mert képesség nélkül \uiú? Nem hisszük, hogy elmondhat nők. róla czk a rágalmat. Jól ismerjük a földműves józanságát, mértékletességét és emberié-, gél, ami pedig ügyességét illeti, azt Ani­tán csodálták meg a nyugati nemz?beli tisztek, akiknek a háború alkalmával \oit idejük arra, hogy megtapasztalhassák, milyen hamar tanulta meg a román ka­tona a legbonyolul abb modern íegyv.e­Középrendű életünkért sem a képessé­geket, sem az erű hiányát nem okolhat­juk. Hanem hibáztatjuk az emberi anyag­nak, a román ember ügy ességé rack, a so­kaik erejének hibás felhasználását. A Nemzeti Ujjászüleés ^rontja a kor­mányzás nagy munkájához mm den jó románnak hozzájárulását kéri, de min­denki erejének és képességének arányá­ban. Tehát a megfelelő embert Q megfe­lelő helyre. A Nemzeti Újjászületés Frontja nem kisebbéi a benne szerepet játszó poliFku- sok személyiségé , hanem cLlenkezöIeg, kidomborítja azt. Osztályozási ismérve pedig nem lesz azonos a multiéval, :u-m a mértéktelen igények bátorságára h hin­tenek, hanem a közhaszonra, armiyet e személyiségek működése a nemzetnek hoz. Hogy hogyan fog kifejlődni a Nemzeti Újjászületés Frontja körében a poMika rendje, az; a jelen pillanatban senki sem tudná pontosan megmondani. Egy dolog azonban bizonyos, a lelkiismereti vásár, politikájára sohasem fognak visszatérni. A jövendő munkaterv tehát '-gv fog ki­alakulni: a nemzeti élet minden minden téren uj életre kelése, különösen az nj alkotások tekintetében. Az uj alkotások azt célozzák, hogy az ország isméi elérje azt a színvonalat, amelyre természet gazdagságai és népének erényei képi sitik.' Evégből uj közeledési utakat kell létesí­teni, mezőgazdasági könnyítéseket kell terem eni, a Nemzeti Újjászületés Front ja nagy harcot kc-zd a nemzet lelki meg­erősítése érdekében s az országot a ne­héz időknek megfelelően el keli látnia lelki fegyverzettel. A Nemzeti Újjászületés Frontja műiden hazája javát akaró románnak megnyitja kapuit. Egész Romániának látnia kell, hogy milyen hasznára szolgál az országnak' minden román erőnek komoly mozgósí­tása, különösen ezekben a nehéz percek­ben. Minden románnak Úszta gondolat­tal kell csatlakoznia, hogy a nemzeti fe­lülemelkedés uj épületéi megerősi,se Uv módon fogjuk megmutatni az eljövendő nemzedékeknek, hogy a ma élő nemze­dék hivatásának magaslatán állóitI Valcovici professzor, volt miniszter be­széde után Mihail Damian földműves be­szélt az olteniai földművesek nevében és beszédében utalt arra, hogy ma is, akár­csak 1916-ban a harangok zúgására, a földmiivestársadalom az uj építés hívásá­ra egyhangúlag JELEN felktál'ással felel. — Isten nevében előre a Királyért és a Hazáéi'1! — fejezte be beszédét az olte­niai földmüvesség képviselője. Ezután még több felszólalás követke­zett, majd a határoziaíi javasLaíoiL olvas­ták fel, amelyet lapunk ‘egnap.i számá­ban már közöltünk, - - -

Next

/
Thumbnails
Contents