Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)
1938-12-29 / 297. szám
2 a ¥iLLRN?Ak vmmmmammmmm 19 33 4 c com her 2 9 ■Bi» ■—UM■■UM ■ I li „Tiszteletben torija o Kormánya roman állami éleibe lojálisán beilleszkedni akaró kisebbségek jogai!!“ — mondotta Ghelrnegeanii miniszter craiovai beszédében. — Részletesen beszámolt a miniszter a kormány munkájáról BUCUREŞTI, december 28. ^ Az Ellenzék 'tegnapi számában beszámolt a Nemzeti Újjászületés Frontjának craiovai nagygyűléséről. Közöttük Arge- lOiinu volt miniszter beszédét. Most közöljük részleteiben is Ghclmcgcanu közieké** d Ón ügy í miniszter nagy szabása expozéjátMihail Ghelnaegeanu miniszter beszéde „A konszolidálódás és a felemeikedes harcában az Ország nemzeti 'történelmének egyik legdöntőbb korszakán megy át — kezdte beszédét Ghelmegeanu miniszter- — Nagy átalakulásokkal, nehány hónap alatt, egyik rendszertől a másikra tértünk. A történelemre tartozik, hogy ítéletet mondjon az emberek és események felet*. A műk feleit nincs miért sokat időznünk". Az anarchia küszöbén ,,De minden állampolgár számot vethet ma azzal, hogy nyolc hónap előtt az Or,7 szag a anarchia prédája volt, az AUam pedig veszedelmes tekinfélyválságban ver. gődötf. Anarchia 19 politikai csoport '[élezése által. Anarchia a «terrorizmusnak a politikai harcba való bevezetése révén. Anarchia valamennyi gyuftó jelszó clvté- sévefl, mely felizgatta az étvágyat s elszaba* ditotta a szenvedélyeket, melyet nem lehetett k-elcgireni és lecsillapítani sem az Állam vezeiésének elnyerésével. Február elején a polgárháború döngetett fenyegetően és pusztitóan az ország kapuinál. Azok, akik fialviláguknak egész lendületével s az eszményekbe vetett hi lük tüze vei harcoltak a közéletben, borzadva látták, amint egyes politikai vezetők nem haboztak, hogy támogassák felfogás-« és programbeli ellenfeleiket is, csakhogy kielégítsék határtalan ambicióikat és féktelen gyűlöletükéi. Azoknak, akik 1920 óta bizalmi harcot vittek, egy vereség lehetősége sem volt meg a régi állásokon, mélyekéi telkesen s letagadhatatlan győzelmekkel védtek. Huszévi telhetetlen bírálat és szenvedélyes szidalom lerombolt minden Lelki engedékenységet, mely megadja az embereknek a nehéz órákban való összefogás lehetőségét. A félj ruárban befejeződött rendszer elbukott a maga és az emberek gyengeségén, akik túlságosan gőgösek voltak ahhoz, hogy lemondjanak és lulságosan habozok ahhoz, hogy határozzanak.“ Az uj alkotmány „Az Ország hálás marad őfelségének, a Királynak, hogy egyik legnehezebb órában megmentette a belső békét, helyreállitoita az Állam tekintélyét és uj alkotmányos rendet adott, melyet a februári népszavazás elfogadott. Az Uj Alkotmány megfelel a Nemzet szervezési szükségleteinek, hogy mindannyian szembe álljunk, egyesült erővel, a nemzetközi viszonylatokban meglevő veszélyeknek. Olyan korszakban, melyben egy nép joga nem tialál már védelmet a közös bizi tonság minden garantálójának egyesületében, minden Államnak kötelessége, hogy belső megszervezéséből kiküszöl böljön minden osztályönzésből vagy személyi törekvésből indult zavart, mely felörii ellenállása erejét. Az Uj alkotmány, figyelembe véve a műk 'tanulságait, nem úgy fogja fel a közéletet, mint tényleges hivatásbeli fegyelemtől független foglalkozást és a paria-* menti emelvényt sem, mint olyan helyet, ahol a szenvedély foglalja el a kultúra, a tehetség s illetékesség helyét. Az Uj Alkot: many, egy korszaka után az egyéni liberalizmusnak, mely már eredő országaiban is elévült, megadja az egyénnek nemcsak a jogokat, de a kötelességeket is, melyeket a Nemzet érdekei diktálnak. A társadalmi élet nem «lehet az egyéni megelégedések áldandó túlzása. Át van szőve az önmegtartóztatással, melyet mindenkinek gyakorolnia kell magával szemben, hogy lehetővé legyen a közösségi élei. Ezek az ön- mérsékelések annál nagy-óbbak kell, hogy, legyenek, amennyivel mélyebbek a lelki clic vei yedések egy olyan korszakban, amelyben a régi intézmények összeomoltak és ujabb, mások még keletkezőben vannak. Az Uj Alkotmánynak megvan a különös érdeme, hogy véget vetett az elavult leitől gásnak, amely szerint az egyénnek állandóan harcolnia kell az Állammal. A belső, értelmetlen és céltalan harc a Nemzeti Állam ellen, egyszer s mindenkorra megszűnt ügyesek vagy mások melankóliáján túl, az ország csak nyerhet. Uj korszakba Jepünk. A Nemzeti Állam azért van szer„A múlt tanulságaiból alakulnak ki a holnapi élet uj utjai. A haladás állandó tökéloüetsedés. Bátor emberek. a tegnap valamennyi politikai csoportjából s nemzedékben különbség nélkül, kezet adtak egymásnak, hogy uj unt nyissanak az Állam erejét nem növelő s a Nemzetnek semmi hasznot nem nyújtó, céltalan köz (Mmekben elfáradt román energiáknak. Ne.m kell elfelejteni, hogy befejeződött rendszer legtöbb politikai csoportja nein zetinek nevezte magáit s az országhoz, a román társadalom valamennyi osztálya szolidaritásának nevében beszélt. A valóságban ez a román szolidaritás a románok barca volt, egyik a más-k ellen. Évek évek u'án, fajunk legszebb erői egymás ellen harcoltak szünet nélkül, mindegyik tartományban, bár a Nemzet széttörhetetlen erős lelki egységbe összeolvadva «egy és ugyanaz volt a tartományok mindegyikében. Évek évek után, minden, amit az ország közéletében egy név elért, a szolidáris románizmus nevében vetett legmerészebb bírálat ok'ól és legerősebb vádaktól volt befoltozoll és le- sülyeszfetl1. Évek során a társadalmi osztályokat a szociális szolidaritás névéiben uszították egymás ellen, hogy a kormánynál sorban kiábrándítsák a fogadkozások túlzásából fakadt kV szátok megcsalásával. Amikor pedig úgy látszott, hogy elérkezett az integrális nacionalizmus órája, sohasem esett el a küzdelemben több román, az Államba’álmát fajunk leikétől idegen megfélolrnlitcsek és meggondolatlan erőszakossá gok állni vezve, hogy megvédje a Nemzet jog3!1 és szabadságait. Egyesek jogai és szabadságai nem léphetik túl a Nemzeti jogait és szabadságait. Akkor pedig, amikor igy voir, a történelem tanúsítja, hogy anarchia és polgárháború borította fel az Állam hatalmát s játszóba el a nemzeti egységet. Az Uj Alkotmány megelégedett azzal, hogy felállása a nemzeti élet uj Útmutatásait. Mindenki együttműködése és a román szoiidari'ás lo'yást ad ezeknek az útmutatásoknak íejlesz?tő törvények által, melyek betelicsi- hk az Egyesült Románia uj intézményét"megszerezni akaró politikai terrorizmus áldozatai. Elérkezett az idő, annyi tévelygés u’án, hogy reális tartalmat adjunk a szociális és nemzeti szolidaritásnak. Énnek a szükségességnek felel meg a Nemzeti Újjászületés Frontja, mely nyílva áll minden energia, minden képesség, minden jóakarat előtt, osztály és korkülönb- ség nélkül. Nagy nemzeti 'ás szociális fel- soirakozás ez, alapító részek nélkül s piramisa nélkül a vezetőknek, kik sokszor számosabban voltak. mi nt a rí ivek. A ,,ifőnökők“ korszaka lejárt. Elérkezett az kleje a munka „csoportoknak** melyeket munka, érdem és becsület szerint leboroznak a román energiák nagy tartalékából Őfelsége, a Király körül, Aki a szilárdság és folytonosság tényezője- a Nemzeti Egység s az Állam szimbóluma“. Gh. Valcovici professzor, volt miniszl tcr beszéde Kedves polgártársak! Az ország uj politikái szervezetet létesített. Illett ezért, hogy összejöjjünk és közösen világosítsuk meg gtondoiaIáinkat Ez a pillanat mindenképpen ünnepélyes. A Nemzeti Újjászületés Frontja elindítóinak, akiknek nevében van szerencsém beszélni, szándéka a következő: A Haza felemelése által mindenki sorsát megjavítaná. A nehéz pillanatokban szarosabbra kell fűzni a sorokat s a nemzet rendelkezésére álló minden élő erőt meg keli feszíteni. A csak közjót tekintő áldozatos mimA Kormány munháia ,,A március végén alakul* kormány ®z anarchikus hajlamok megfékezése urán kiszélesítene a nemzeti, társadalmi és gazdasági helyreállítás munkáját. Nemzeti téren a kormány uj irányt követ a román ifjúság nevelésében s el helyezésében az Állam és magánvállalatok működési területein. Az iskolai képzés uj keretet teremtettek meg az ifjú ság számára, mely így legjobban tel- íegyverzeto lesz valamennyi gyakorlati tevékenységben a harcra, hogy ne maradjon a kérvényező régi helyzetében ez Állam hivatalaiban és költségvetésében. A dolgozni akaró ifjúság útjait mindenütt szélesre tárták- Az egyes szabadfogialko. zásokban még meglévő nehézségek ellenére, az Ország nem ismeri a szellemi munkanélküliség fájdalmas látványát- Az Or szag professzionális értelmisége profeszio nális céhekbe van szervezve, a cimek vise*« lésének s a kérdéses hivatás gyakorlásának önellenőrzésére és a hamis vagy- elégv.T.n diplomák tulajdonosainak a szakmába való behatolása kiküszöbölésére. A törvények ellenére beszivárgott idegen elemeket fe- lüivizsgálaínak vetették alá s az ideg-.n alattvalók közé sorozták. Küiönösn a zsidó kérdést irányüotüák megoldás felé, melyben a nemzeti és nemzetközi akció eszközei fogják hozzájárulásukat adni a román elem helyzetének sok működési te* rülct'en való megkönnyítése érdekében“. „A nacionalizmust, mely azt diktálja, hogy elsősorban a saját fajodhoz tartozókról gondoskodj, hogy helyrehozd különösen a múltba ni idegen elnyomatás álca! előállott igazságé x>anságokat( a kormány működése úgy irányított?., hogy tiszteletben tartsa a román államba lojálisán beilleszkedni akaró kisebbségek jogait. Nemzetünk életerői be fo$' ják teljesíteni a román helyreállás müvét, különösen, ha a nacionalizmus meg fogja érteni, hogy a románok egyesülése vezet mindannyiunk közős céljához, nem pedig a haszontalan küzdelmekben való ellenségeskedés*’. „Szociális téren a kormány megfelelő feltételeket teremte» a falvakban és városokban a román munka számára. Működésének már első hónapjaiban nagyszabású közmunkaprogramot alkalmazott, utak, gabona rak tárak, vasutak építését a valamennyi megyében végrehajtott, erednie** nyékben gazdag helyi munkákon kivid. A j helyi piacok napi áraival fizetett falusi I munkáskarok széleskörű felhasználást találtak ezekben a munkákban. A falusi s?e- J zonmunkanélküliség csaknem teljesen kiküszöbölődött s néha éppen a munkáskéz hiánya érzett Az Állam által kezdett köz-* munkákból származó milliók felvirágoztatták a gazdasági életet a falvakban, a földnélküli kétkezi munkások legszegényebbjei között.. A városokban a munkások, iparosok és magán tűzi viselők e'őre- haladót^ törvények által védelmet nyerek minden élei jogukban. Ezeknek a törvényeknek végrehajtása* a munkaügyi minisztérium dinamikus tevékenysége bizto* sitja s épp úgy a szakmai élet cselekvő és 3 társadalmi rendre jótékony központjainak, a céheknek megalakítása“. A Nemzeti Újjászületés fronttá kának példájával mag i a l.egol-Fá Bolgár, őfelsége, ;i Király jár előttünk. Magas képességeinél togv 1 un !\1 !A< a/. Isten Uinikodómkat felruházta kezé he vote az ország kormányát s kivétek s tehetségével, valamint napról-napra FF : tett fúradliíitaflan munkájával int .ili” tel a a nemzet alapvető kérdéseit a ki mi tekintélyünket a halárukon túl is au. gasra emelte. A sors különös kedveitjci vagyunk, hogy országunk Trónján ko rank legtehetségesebb UraiUouója itl, aki m-k 'ermékeny és hatékony munkás aga összeesik a nemzet életén -k legeil.atáio zóbb pillanataival, A történi lem I u ra méltóképpen fogja kijelölni helyét a nemzeti ténykedés Nagy Kende/öjéneic a légié nvesc bb nemzotépi ők so« óban, ahol örök ös d i $ /.helyre állítja a N így M . Kiroly királ; yt. A Nem: zefei Újjászületés V« ontja minden egyes románul érzőhöz 1 lordul av.gett, hogy ;i dolgok helye, bb ellené iezést kapjanak az országban. Oisza gunk a nílúg t •gvik leggazdagabb 01- * 1 g a, ni cl Iv átdot: gazd óságaival idegen ne anzefe k étvágy át is felkeltette. Miért \ an mégi.-, hogy a középrendü polgáraik élete országunkban majdnem egyenlő a nyomorral? Vájjon azért, mert képesség nélkül \uiú? Nem hisszük, hogy elmondhat nők. róla czk a rágalmat. Jól ismerjük a földműves józanságát, mértékletességét és emberié-, gél, ami pedig ügyességét illeti, azt Anitán csodálták meg a nyugati nemz?beli tisztek, akiknek a háború alkalmával \oit idejük arra, hogy megtapasztalhassák, milyen hamar tanulta meg a román katona a legbonyolul abb modern íegyv.eKözéprendű életünkért sem a képességeket, sem az erű hiányát nem okolhatjuk. Hanem hibáztatjuk az emberi anyagnak, a román ember ügy ességé rack, a sokaik erejének hibás felhasználását. A Nemzeti Ujjászüleés ^rontja a kormányzás nagy munkájához mm den jó románnak hozzájárulását kéri, de mindenki erejének és képességének arányában. Tehát a megfelelő embert Q megfelelő helyre. A Nemzeti Újjászületés Frontja nem kisebbéi a benne szerepet játszó poliFku- sok személyiségé , hanem cLlenkezöIeg, kidomborítja azt. Osztályozási ismérve pedig nem lesz azonos a multiéval, :u-m a mértéktelen igények bátorságára h hintenek, hanem a közhaszonra, armiyet e személyiségek működése a nemzetnek hoz. Hogy hogyan fog kifejlődni a Nemzeti Újjászületés Frontja körében a poMika rendje, az; a jelen pillanatban senki sem tudná pontosan megmondani. Egy dolog azonban bizonyos, a lelkiismereti vásár, politikájára sohasem fognak visszatérni. A jövendő munkaterv tehát '-gv fog kialakulni: a nemzeti élet minden minden téren uj életre kelése, különösen az nj alkotások tekintetében. Az uj alkotások azt célozzák, hogy az ország isméi elérje azt a színvonalat, amelyre természet gazdagságai és népének erényei képi sitik.' Evégből uj közeledési utakat kell létesíteni, mezőgazdasági könnyítéseket kell terem eni, a Nemzeti Újjászületés Front ja nagy harcot kc-zd a nemzet lelki megerősítése érdekében s az országot a nehéz időknek megfelelően el keli látnia lelki fegyverzettel. A Nemzeti Újjászületés Frontja műiden hazája javát akaró románnak megnyitja kapuit. Egész Romániának látnia kell, hogy milyen hasznára szolgál az országnak' minden román erőnek komoly mozgósítása, különösen ezekben a nehéz percekben. Minden románnak Úszta gondolattal kell csatlakoznia, hogy a nemzeti felülemelkedés uj épületéi megerősi,se Uv módon fogjuk megmutatni az eljövendő nemzedékeknek, hogy a ma élő nemzedék hivatásának magaslatán állóitI Valcovici professzor, volt miniszter beszéde után Mihail Damian földműves beszélt az olteniai földművesek nevében és beszédében utalt arra, hogy ma is, akárcsak 1916-ban a harangok zúgására, a földmiivestársadalom az uj építés hívására egyhangúlag JELEN felktál'ással felel. — Isten nevében előre a Királyért és a Hazáéi'1! — fejezte be beszédét az olteniai földmüvesség képviselője. Ezután még több felszólalás következett, majd a határoziaíi javasLaíoiL olvasták fel, amelyet lapunk ‘egnap.i számában már közöltünk, - - -