Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-28 / 296. szám

T.ztT.nr'tK

7 9 3 8 december 2 fl. ii■— 1 uw mi inan r r I

mmmaemmai

am

„Minden állampolgárnak kötelessége, hogy az országnak és a királynak elhozza teljes támogatását“

Argetoianu nagy beszéde az egységpárt craiovai gyűlésén. - Ünnepélyes keretek között történt a megalakulás Oltenia fővárosában

CRAIOVA, december 27.

\ „Nemzeti l jjás/ületés Frou'já ‘ unk első nagygyűlése Craiovábun, ünnepi han- gulaUnl It liíi l c Oltenia 1 ‘>\ ir.>1: a testvén egvcVrlés hangulatával. Nagy kikn- s'dóssci s/ivükben, Oltenia minden részéből eljöttek az ér elmiségek, kereskedők,,

IüUlmüvesek, ;i kedvezőtlen időjárás, a lágy sem tudta visszatartani őket. A román nemzeti újjászületés c mozgalmában az oltenianik elsők akartak lenni. Jobb napok hajnalát látva, reményteli szívvel, egész járások lakossága iratkozott be megkapó nagy számban, együttesen a ,,Front“-ba. Az emelvényről elhangzó t szónoklatok pedig nem szórlak rágalmakat senkire: mindenkitől munkát és áldozatkészséget kértek egy uj Románia, cgj' újjászületett Románia felépítéséhez.

A nagygyűlés C. Argetoianu királyi tanácsos elnöklete alatt délután 3 órakor kezdődött a város egyik legtágabb termében. Argetoianu királyi tanácsos, Rad’un és August Filip kíséretével, üucurestiböl érkezett a nagygyűlésre. Ugyancsak Ru- curestiből érkezett erre az alkalomra Cra- iovába M. Ghelmegeanu kózmunka ügy» és közlekedésügyi miniszter, Valcovici J professzor, vedt miniszter, Soneriu és I. Constantin.

Argetoianu beszéde

A nag}'gyülés Constantin Argetoianu királyi tanácsos beszédével kezdődöd:

..Uraim, szeretett polgártársaim, ölte. ni-aiak! — kezdte beszédet Argetoianu királyi tanácsos. — Országunk nehéz pillanatokon megy át — az erjedés és videóm pillanatain kifelé, uj erjedés pilla napin bent. Kint átszakadtak a busz esztendő előtt épített gátak, amelyeket egy ►lyan háború áldozatai és szenvedései itán emeltek, melyben addig keserűség

ben élő, vagy csak lé ükben fenyegetett nemzetek harcoltak és vér ez lek az igazság és emberség rendszerének diadaláért. Bernt álszakadtak mind n rzenvcdéiy gát jai s egy tájunktól idegen miszticizmus ösztönzésére indult zavaros ideológiák megkísérelték hatalmukba venni a Román Állam irányításán rk szálad*'.

„A külső válság nemzeti védelmünket nem találta azon a magaslaton, melyen lennie, kell. Ar Isten, szerencsére, megadja nekünk a szükséges időt, hogy helyrehozzuk az észlelt hiányokat. A belső válság az anarchia küszöbén talált bennünket egy, a hazug fogadkozásokra és a tehetetlenség képmutatására alapozott po. ülikai rendszer demagógiája állal feldúlt lelkekkel. A hazaszeretettől lelkesített néhány vezető jószándékad évtizedek és év. tizedek ótu meghiúsította a szociális és politikai élc'ünk másodrendű, de fontos területein szégyen nélkül kifejlődött neves versengés“.

„Ezekben a nehéz órákban, mikor drága Romániánkat kívülről a kottektiv kap. zsiság és belülről az egyéni kapzsiság fenyegette — az ország Uralkodóinak rég« hagyományai szerint, felemelkedett a külső és belső ellenségek ellen az Ország Királya. szenvedéseinké*, szükségleteinket s reményeinket ismerő és osztó Király!

„Károly Király, szeretett Irányítónk es Vcze'.őnk. Akinek erejében az Ország habozás nélkül vetette teljes bi/.ahnát, kezébe vette az ország hadfelszerelésének munkáját s néhány hónap alatt csodákat ért el. Ma nyugodtan nézhetünk a határon túlra — készek vagyunk bárki ellen megvédeni és bebizonyítani, hogy nyolc- százezer vértanúnak az ős« röggel összeolvadt vére olyan cement, melyet a legerősebb romboló eszköz sem tud széttörni I“ "

A belső front jelentősége

„Királyunk azonban számot vetett vOe, hogy egy hadsereg bármilyen fegyelmezett és jól felszerelt is legyian, ha háta mögött a nemzet nincs szintén a helyzet magaslatán. Királyunk, Istentől kapott erejével és bensőnk mély megértésével, a belső fronton is felemelkedett. A szakadék szélén, mely felé csúsztunk a politikai szél tagolód ások közepette, az elárasztással fenyege’ő anarchia dőlt, Őfelsége a kezébe vette a kormányzás fékét és felelősséget. Néhány hónap alatt megváltozott a dolgok arculata s rend és bizalom és nyugalom uralkodik ismét az emberek között“.

„Határtalan hála kell, hogy betöltse szíveinket a Megmentő Király iránt. Határ talbn hála, igen, de ennyi nem elég. A hálának e hódolata mellett minden állampolgár kötelessége, hogy Országnak és Királynak elhozza lelki obulusát, teljes ümo. gatását!“

„Mint bizalmi emberetek, úgy jöttem ide Craiovaba 3 azit kérem tőletek, állja, lók falat a Trón körül é? jöjjetek mind-* annyian, kicsik s nagyok, hogy növeljétek sorait a „Nemzeti Újjászületés Frontjá“V nak, mely a Királya körül mezgósttott egész Nemzetet kell, hogy jelentse a békés győzelmek érdekében, melyek lehetővé teszik, hogy megőrizzük helyünket a ci* vüizált népek s országok sorában“.

„Jól értsük meg: nem zsákmányra és mulatságra hívlak, hanem áldozatra és küzdelemre! Nem arról van szó, hogy a romokból építsünk, melyeken mint baglyok énekelnek a hajdani berekedt csalogányok: arról van szó, hogy újat építsünk újból. Nem arról van szó, hogy haszonra gyűljünk össze; nem arról van szó, hogy mindegyikünk személyes érdekeiért ^áradozzunk s válil váll mellett építsünk ;yermekeinknek. Akik hívásunkra felelni .ognak, meg kell, hogy értsék, hogy szá- nukra inkább kötelességekről lesz szó, nint jogokról. F.s minden dőlt becsületből, őszinteségről, meghallgatásról, szaba« Ion vállalt fegyelemről. Az erkölcsi és

anyagi kicsapongás a múlt fájdalmas emteke kell, hogy maradjon“.

„Az egészségessé tevés, a tisztogatás és a normalizálás első intézkedéseit gyorsan kellett! megtennie egy maréknyi embernek, az Ö vezetése alatt. Aki a siker felelősségét magára vette. Most elérkezett a pil. lanaP, melyben az egész Nemzetnek részt kell vennie az ujjáreremtés munkájában s melyben mindenki felelősségének jönnie s erősítenie kell az Uralkodó kezdeményezését, Mindenki, bármennyire kicsi legyen, részt tűd venni és részt kell vennie a mentés munkájában, mely büszkesége lesz és marad a nemzet egy esetését megvalósító ge* neráció uráni nemzedéknek“.

„A nemzeti munka elsőbbségére, a jó érzés elsőbbségére, az erkölcsi tisztesség es techmkai illetékesség elsőbbségére alapozottan, a „Nemzeti Újjászületés Fronda" az állampolgárok között s az állampolgárok és az Állam között igazabb rangsort' s az egyéni boldogulást és erősbödés érdekében legalkalmasabb viszonylatokat íW.'p. fel“.

„Köszönöm az Istennek, hogy öregségemet megkoronázta a megelégedéssel, hogy beszélhetek hozzátok egy Üyan hitvallás nevében, amely tisztító láng módjára a Dnyesztertől a Tiszáig fog terjedni —, hogy megengedte nekem, hogy megszólaltassam OÍteniába Királyom körüli gyülekezés kürtjét és lássam nemzetem növe/ke- dése s megelégedése napjainak hajnalát“.

„És most kiáltsuk mindannyian: Éljen Őfelsége, a Királyunk és Vezetőnk!“ „Éljen és virágozzon az egy és osztatlan „Nemzeti Újjászületés Frontja!“ „Éljen a kiegészült Románia! Éljen ® szivünknek drága Ölteni*!“

C. Argetoianu királyi tanácsos beszédét mindegyre félbeszakította a hallgatóság lelkes éljenzése. A nagygyűlés résztvevői szűnni nem akaró lelkesedéssel ünnepekék Őfelsége II. Károly Királyt.

Ghelmegeanu miniszter beszéde

A következő szónok Mihail .Ghelmegca*

nu közmunka és közlekedésügyi minüz- ter volt, aki beszéde bevezetésében hangsúlyozta, hogy „a konszolidálás és a [cl. emelkedés harcában az Ország nemzeti történelmének egyik legdöntőbb korszakán megy á*. Nagy átalakulásokkal — mondotta Ghelmegeanu miniszter — néhány hónap aiijtt egyik rendszertől a rná*< síkra tértünk. A történelemre tar'ozik, hogy (ítéletet mondjon emberek és esc. menyek felett“. — A miniszter ez- után vázolta a nyolc hónap előtti helyzetet, mikor „az Ország az anarchia prédája volt, az Állam pedig veszedelmes tekintély, válságban vergődött“, majd megállapitor- ta: „A februárban befejeződött rendszer elbukott a maga és az emberek gyengeségén, akik túlságosan gőgösek voltak ahhoz, hogy lemondjanak és túlságosan habozok ahhoz, hogy határozzanak“.

„Az Ország hálás marad őfelségének, a Királynak, hogy egyik legnehezebb órában megmentette a belső békét, helyreállította az Állam tekintélyét! és uj alkományos rendet adott, melyet a februári népszavizás elfogadott“ — folytatta beszédét Ghettne« geanu miniszter. — Ezután az uj alkot mány irányelveit vázolta röviden 3 miniszter, majd * márciusban alakult koj> mánynak nemzeti, gazdasági és társadalmi téren eddig kifejtettt eredményes működését ismertette. Befejezésül a „Nemzett Újjászületés Frontjáéról beszéLt. „A mult tanulságaiból a holnapi élet uj utjai teremtődnek meg — mondotta. — A haladás állandó 'tökéletesedés. Bátor emberek a tegnapi politikai csoportok mindegyikéből, nemzedékbcli különbség nélkül, kezet adtak egymásnak, hogy uj utat nyissanak az Attam erejét nem növelő, a Nemzetnek nem használó céltalan harcokban elfárad* román energiáknak“. „Annyi tévelygés és nemzeti szolidaritásnak. Ennek a szükségességnek felel meg a „Nemzeti Uijiszüie- tés Frontja“, mely nyitva áll minden ener-* gia, minden képesség, minden jóakarat előtt, ojzrály- és korkülönbség nélkül“. „Elérkezett az ideje a munka „csopor oknak“, melyeket munka, érdem és becsület szerint toboroztak a román energiák nagv tartalékából Őfelsége, a Király körül. ak( a szilárd és folytonosság fényezője, a Nem- zeti Egység és az Állam szimbóluma“ — fejezte be beszédét Ghelmegeanu miniszter. A beszédet különben holnapi számunkban részletesen közöljük.

A közmunka és közlekedésügyi miniszter után Gh. Valcovici egye-e rm tanár volt mmi.szter mondott beszédet, melyet helyszűke miatt szín éin holnapi számunkban hozunk. Utána Mihail Damian földműves az oltenia» mezőgazdák nevében beszélt lelkesen. Szavait «gy fejezte be: ,.Az Istennel előre, a Királyért, az Országért“. Az olteniai kereskedők nevében P. Andreescu mérnök, a Kereskedők Tanácsa ol eniai szervezeté-nak elnöke be szélt, hangoztatva, hogy az obeniai kereskedők csatlakoznak a „Nemzeti Újjászületés Frontjához“, mely megmenti őket a politikai kormányzat rendszerek sürü változásai miatt őket ért nehézségektől. A következő szónok dr. Teodo- rescu volt. aki az olteniai szabadfoglalkozású értelmiségiek nevében lelkes csatlakozását jelentette be meleg szavakkal, Az olteniai nők nevében Maria Papp, volt polgármesterhelyettes beszélt. Ezután E. Ta'arescu. a doljmegyei liberális párt volt vezetője olvasott fel csatlakozási nyilatkozatot, majd dr. Hasuas beszélt, utána pedig Al. Tatarescu tábornok olvasott fei nyilatkozó lot, bejelentve, hogy a gorjme- gyed volt liberális párt egységesen és fenntartás nélkül be&rafckozoct a „Nemzeti Újjászületés Frontjába“.

Határozati javaslatok

A beszédek elhangzása után felolvasták a következő határozati javaslatot, melyet a nagygyűlés hatalmas lelkesedéssel fogadott:

„Határozati javaslat, rA 7 nittleniín falva és városok ma.

1938 deciuiix-r 21i én Craiovábun ó /.<: gyűlt vezetői;

Meghallgatva (!. Arg toi.inu (a nagy' gyűlés elnökének) szavait és -m/.eli

Újjászületés Frontja kozd< inéuyez ttnek magyarázatai I;

Abban n meggyőződésben, hogy a nemzeti munka elsőbbségére, a iie zőgaz daságji munkásság és a céhek védelmén^, a bccsülek-s és termékeay fáradozások bátori ásóra és ;i káros és 111 áld > demagógéi kiküszöbölésére alapozott N'inziti Ujjászületé'» Frontja az. igazi haladói u1 jára irányítja az Országot;

Gondolatukat mély odaadással és hűséggel őfelsége, a Király felé Jráini ják’ és határtalan bizalmukat hozzák cl Neki. összefogva a Front soraiban, melynek célja a Korona támogatása a nagy megvalósításokban, melyek t a nép őfelsége bölcsességétől és hu'.á szerel«, lé ól vár“,

A határozati javaslat felolvasása alán C. Argetoianu elnök felolvasta az Őfelsége 11. Károly Királyhoz intézett üdvözlő táviratot, melyet a nagygyűlés résztvevői nagy lelkesedés, éljenzés közepette magukévá tettek. A távirat igy 'zól:

„őfelségének, a Királynak!

ilucnresli.11

„Oltenia falvainak és városainak, ma, 1938 december 22-én Craiovában a Nemzett Újjászületés Frontja alanit/v.nak beszédei meghallgatására összegyűlt vezetői, nagy lelkesedéssel csatlakoztak a szociális és politikai élc'ünk felfrissítésének mozgalmához és megbíztak, hogy eljuttassam Felségedhez határ'alan bizalmuknak és mélységes odaadásuknak kifejezését, melyekkel a Felséged bölcsessége által teremtett uj utón megindulnak“.

„Isten éltesse Felségedet sok évig, hogy beteljesülve láthassa nagy művét, melyhez örökre odakütözle Felséged nevét".

„C. Argetoianu“.

Ujjabb csatlakozások a „Nemzed Újjászületés Frontjáéhoz

A különböző pártokban elszéledt jóhiszemű .politikai férfiak gyűléseken s' más körülményok között szóban s áástbafai állandóin kérték, hogy tisztítsák meg a közéletet, valósítsák meg a nemzed! s/zolidaritást és kezdjenek alkotó munkát, hogy oí természetes halárai között biztosított Romanic —• mín-l ohogy joga van rá — erős államot képviseljen, eredetére büszke a erejében a jövőjében bízó néppel.

Ma törvény fogta össze valamennyi nemzeti erőt, n munka. m. áldozatkész1 ég >< a képesség kritériumai alapján megteremtő- dült a 'vezető elit kiválogatásának lehetős ige.

Lehenek-e rreóg zúgolódó hangok, melyek’ nem fogadják e? a közügyeknek a román nemzet és áHeon hasznára hivatott uj rendjét?

És ha mégis lennének ilyen hangoki az ois-záguk javát akarók hatalmas' többségének' ereje elég aitra, hogy elfojtson minden ki- sórlebet, mely a meghúzol- vonalat akarja szabotálni, vagy késüelletni akarja egy uj politikai élet gyors megvalósítását, amely egyenesen a nagy nemzeti megvalósítások müvéhez vezet.

Ezért vagyok meggyőzőre a „Nemzeti Uj- jászülietés Frontjának“ sz ükscgesrégéről » ebben bitóm érteimé'1.

C. Angelescu vo't miniszter.

Egy esemény s egy remény

A Nemzeti Ujjászüiefés Frontja nem po- íiliko! párt a hajdani politikai pártok értelmében!, amelyekkel semmi közössége nincs, hanem egy uj politikai szervezel, amelye! az ország reál is szükségleteire támaszkodó uj alkotmány sugallt s amelyet értékesnek és hasznosnak tartanak mindazok, nk-k le vetkeztek magukról a ó-jgs élőit életeke'-. Ez az uj szervezek amelynek szabályzatét és működési! feltételeit most dolgozzák ki. nem fo,g!ja. homályba borítani és ekö tét item a anuillhak egyetlen dicsőségét sem, feltéve, hogy ilyen dicsőségről valóban beszélhetünk’ is. Egyetlen célja vart, amelyet feltétlenül el kell! érnie, bármilyen« akadályok is gördülnének e cél meg való sétás-a elé s ez -a cél: a Hazía konszolidálása) és előhaladása.

Rizonyáuna lesznek, akik ezt fogják kérdezni: hogyan- egyetlen politikai párt? Hogyan/ fog ez a pá'tt (politizálni, hiszen, aki azt mondja ..politika“, ezzel vií:áÜ, ellenzéket, 'Választási hcrcokaiti i!s mond és> egyúttal felidézi o tömegeknek a dóliriumig menő lel- kesedés'ét, azokét a tömegekét, melyek tu- dolábam voDak a kezükben levő szavazat hatalmának, de amely arra is alkalmas ivóit, hogy a tisztességes polgár jóérzését vissza - nias&za.

így van! Ez volt a múlt politikája', az akkori erkölcsök képe. melytől ennek az évnek február hava elVláiIesetott. Ne haragudjunk tehá":, ha az uj idők a múltra a feledés porát borítják.

Legyünk bizalommal az uj szervezel árán5 és segítsük azt minden erőnkből hogy kiül-, detéaét betölilbesae, 'Anibal Teodorescj^