Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-25 / 295. szám

mm I 9 3 S d c c e m f> c r 3S. FJABB KUBAN ENDRE: r 11 KuzfiK 15 * Kempelen Farkas Edison eloáí 16® éyve! a tfávbesatélo feltalálásával kísérletezett Temesvárott TEMESVÁR,, december hó. 150 óv vei ezelőtt Európában nem voll olyan víiibMiíitrevailó újság, íolyóiral, vagy irodalmi revü,-mely ne 1 ogmlkoznli volna hasábokon és oldalakon keresztül egy magyar tudóssal és annak totálroányávai. A magyar tudóst Kempelen Farkasnak hívták, mig a találmánya, mely lázba hozta az akkori müveit világot, egy sak­kozó csodagép volt. A gép önállóan jót szolt és végigver'e az akkori Európa lég­ii ircsebb sál: k mestereit. A sakkozó gép, a XVIII, század csodá­ja, kerekekkel ellátóit, mozgatható lába­kon álló asztalka vált, elő’-tó magas ka­rosszékben idő, hosszuszakállu tóról: li­gára fogitalt helyet. Jobhkszevel az asz­talira támaszkodott, mig a babban stíl­szerűen hüisszuszúru pipát, szorongatott. A játékot' műiden egyes esetben a török nyitotta meg. Ha sakkot adott, a bemon­dás helyeit megbiccen teile fejét. Egyko­ri feljegyzések szerint, minden játszma- ■ já.t megnyerte és ha valaki akár tréfából, i vagy kiutat keresve, szabálytalan lépés- 1 se? igyekezett magán segítem, a fugura müt atlankodásában móngesen fejét rázta. Kempelen Farkas, a csoda gép feltalá­lója, sakkozó törökével valamennyi ural­kodó és fejedelem udvarát végigjárta' és a török győzelmet győzelemre halmozott. Mária Terézia udvarának előkelőségei után a cári udvar sakkmestereit gyür'e maga alá, majd IV7. György angol királyt mattolta meg. Angliából XV Lajos ud­varában csodálták meg a gépet, hogy végül magáit! az clkényc/.te'clt Lajost is csúfosan elverje. Frigyes, a poroszok ki­rálya is kénytelen volt térdet hajiam a bámulatosain sakkozó török elolt, söl □ krónikások az akkor verhetetlen Napa ieonnak csata vesztését is megírlak, aki első veresége felet ii indulatában arcul is verte a pipát szorongató I örök öt. A csodagéppel és annak fíTaiálőjávni, a magyar Kempelen Farkassal azonban nemcsak az újságok, hanem komoly tu­dósok és irók is foglalkoztak Könyvtárra való anyagot inak össze n megoldhatat­lan rejtélyről. Kempelen imádén játszma előtt felnyií'otfca az asztalkái, rnegnui laton annak rekeszeit bizonysaigul, hogy abban nincsen elbújva élő ember. Ma már tud­juk, hogy a ravaszul építőt asztal belse­jében különböző rekeszek voltak, amíg az egyiket vizsgálták, a játékos a másik­ban húzódott meg és valósággal bujkált a kiváncsi teíkin ’etek előtt. A sakkozó csodagép ma sem vesztette cl varázsát, hiszen az újságolvasó közön­ség jól emlékezhet arra, hogy nem is olyan régen Amerikában bukkant fel ilyen „sakkozó (gép-csodamig végül ki» derült, hogy az asztalka belsejében Hud- ges, Amerika sakkbajnoka vei! elrejtve. Kempelen Farkas, Temesvár ko­miszári usa Könyveket írtak róla, ujságlepedök tel­tek meg Kempelen Farkassal találmá­nyáról elmélkedett egész Európa, életrajz s-rók ontották életéről a sorokní., azt azon­ban senki sem irtai meg, hogy ez a cso­dálatos zseni, aki évszázadokkal ezelőtt alkotta meg bámulatos gépezetét, Edison elölt 1G8 évvel beszélőgépet is k és/italt és találmányait a bánság fővárosában gondnka ki és alkotta meg. Bcehni'bz Sándor dr., aki ..Flaneur“ név alatt’'Bánság egyik legképzettebb po­lihisztora és mint ilyen, é-'tizedek óta Icu- tatja a levél'árakát, Mánia Terézia saját­kezű levelét találta meg, melyben Kem­pelen Fankast, mint komisza Husi: a Bánságba küldte. Kempelen Barkas, aki Mária Terézia legkedveltebb emberei közé tartozott, nagyszabású, sokofldalu művész is volt Ü a hares schönbrunni szökőkút, a budai várpalota és a karmelita kolostor terve­zője és -építésze. Mindezek mellett azon­ban még marad" ideje, hogy színdarabo­kat Írjon és rézkarcokat készítsen A Bánsággal akkoriban temérdek baj és gond volt. A kétszá-aéves török uralom a virágzó tartományt sivár püszlasággá, kleden, mocsaras területié ziüleszteUe le. A hosszú török umkaxi alatt a magyar­ság lassan ekszi vár goit s amikor Temes­várt Szayoyai Jenéi herceg elfoglalta, a régi virágzó életnek már csak a romjai fogadlak. Az u.j osztrák utalom a város­ból és a. Bánságból önálló bánsági, csá­szári katonai 'artoanányl (Banaler kan de.saöministartionilj létesited. A larlomány étén a helyőrség vezető tábornokaiból ki­kerülő kadotniaa elnökök állottak s ezeket csak jóval később váltották fel az ugyan­csak Becsből' kinevezett polgári szemé­lyek, aki kot azonban továbbra is ellen­őriztek a katonai hatóságok. Temesváron szüleien meg a táv­beszélő Kempelen Farkasnak, mint az igazi nagy szelte in oknak, mindig és mindenre volt ideje. Az udvar egyik legberdente- sebb embere volt, tudott a bánsági nehéz­ségekről és maga kérte, hogy a királynő nevezze ki Temesvárra kornexzáriusi mi- n őségben. Hamarosan rendet is teremtett a me­gyében. A teljesen lezüLics/letí közbizton­sági állapotokat megszüntet!e, mocsara­kat csapoltatott le és telepesek ezreit hoz­ta, akik csaldiamar virágzó községeket alapítottak a sürü, fekete bánsági humu­szon. Utálcát épitéül, támogatta és pártol­ta a kereskedelmet és különböző kedvez­ményekkel gyámolította az iparosokat. Bánság felépítése mellelt a sakkozó csodagép ötlete szüléiéit meg Kempelen Farkas agyában, Edison elö’.'t hőbb, mint iná.sf'élszáz év előtt a távbeszélő gondola­ta is. A császári udvar kegyeltje a Irha mu­latozások elöl meneküJt. a vidékre, hogy régóta vajúdó terveit és ötleteit megváló- siksn. Nem véletlen, hogy a sakktábla melleit ülő figura török jelmezbe van öltöztetve De nem >s lervszerii'-ég, ahogy akkoriban gondolták. Az von! ugynms a feltevés, hogy a török hosszú szakálla alól nézi ;i .sakkláblá:! az asdaikában el­helyezeti személy. Az igazság e/ztl szem­ben az, hogy Kempelen akkoriban min­denütt a török ktivóira nyomaival talál­kozóit. Török házak, törökül beszélő emberek akadtok lépten-nyomon útjába és misem, természetesebb, hogy a Temes­váron született sakkozógép alakja török lelt. A sakkozó török alkotása mellett a be­szélőgép is foglalkoztatta Kempelen.!.. itt készültek a mai vármegyeháza épülőié­ben levő lakása mélyén jegyzetei, melyek később német és angol nyelven a beszé­lőgép problémájával foglalkoztak. Német könyvéinek címe: ,, Mechanismus der menschlichen Sprache", inig az angol könyvét 1778-ban adlak ki Londonban „Attempt to analyse lha automaton ehess player“ ebnen. Temesvárról visszakerül a bécsi udvar­ba, onnan a nagyvilágba, ahol világhír­névig jut el. Vájjon álmatlan éjszakái közben,; amikor a beszélőgép terve fog­lalkoztatta, gondolt-e valaha, arra, hogy halála után száz évvel a világ bármely sarkán elő ember egyszerű gépezet segít­ségével közölheti terveit, üzletei1, hired embertársaival? HALOTT ANGYAL irta: SZABÓ LAJOS. Öt éve .nem voltak Hűhón és most sem volt szándékukban, hogy hazajöjjenek, lm a betegsegélyző orvosának öszioTesége -nem sür­gette volna: őket. A Loial osszon}- hosszas kérésével' rábfctai fér jét, használják ki a ked- »vezntányes' utazás idejét. Még a gondolatától is irtóz olt annak, hogy gyermeke az ottho­nát olyan1 fávoleső Gálát! köziemé tő j ének va» la mely. ík félreeső zugában nyugodjék. Bejá- iróhelyein elmondta, hogy haza ok arja vinni gj-ermeíkéi) és ágy e'énjgied I ék néhány tuaipro. Férje is kapott szabadságot. Az ünnepeken íruncs- rakodás a partokon. A hajók Is pi­hennék. Szürkülő estével érkeztek Q faluba', fárad- lton és kimerültén. Messziről jöttök s* renge­teg ember utazott a vonaton. Az állomástól pedig gyalog telid!: meg féz kdomélcniyi utat. Az asszony magyíkeciidőjébe bugyolált gyerme­ké tamt'otta kar ja i között, férje fonott kosá­rét cipeld, tele apróságokkal, melyeket Ga­lati piacán vásárolt össze az ünnepekre. Ide­gemül! érkeztek. Senki sem fogad!« a vissza­térőket. A sáros-havas utcák kduiltau nyaij- tezkodfak. Békesség száll1 qi falura, csak o!ykor-ölykor hoiks zobt a káutáló cigányok keleties melódiáljo. Az emberek asztalok és -tüzek körüli ülitek s zárt ajtókkal ügyeltek örömül: ic: kalács párolgóit, gver'yák égtek fenyőfákon és- a gyermekek csodákat; vártaik. A lefüggönyözött saük ablakok nem enged­tek át semmif az ünnepi hangulatból a sivár utcákra. A hazatérők mégis boldogan -gyúr­ták a sáros havat: A gyermek még nyöszörgőt édesanyja Ölén!. Házuk öt év óta üres, lakatlan.'. Hova fér­jenek he? Rokonokhoz sem kopogtathatnak be egyszerre, hárman. Ezen az es-téin senki sem vár elfeledett sz alga wvend egeket. Az ut­A nyaltam merev o fájÉlitiiTi <SccfU — Mit csináltál, hogy nyakíájásom olyan hamar elmúlt? — Az egyetlen hatásos szert használtam: bedörzsöltelek CarmoD-lal. *) Carmo! a legjobb bedörzsölöszer meg- ] hülés, gripa, reumatikus fájdalmak és láz jj ellen. cám pedig nem váThatják' a vírradást, csilla', gok sem ragyogtok az égen, hogy legalább azokban gyönyörködhettek volna. — Nyissunk l>c valahova! Megfagy a gyer­mek — mond la az asszony. — Nem. Hazam együnk. Fedelünk alá, vagy isláfóbani keresünk meleget valahol. A hosszú idő alatt meg"ozzmit a gazdátlan ház, felfele annyira a földbe sülyedt, hogy o he deszka zott a Írlak ok bandzsítva látják vi­szont gazdájukat. A korhadt zsindelyeket elhordták a szelek, Jiats-zo'-lak a. rothadó léc- Ivjrdák, mint elpusztul-', .madár két eleresz­tett szárnya nyújtózkodott a fedélzet. A fa­iak repedésein hangversenyre járt a téli szói. A szoba agyaglapaszos földjére zuzmóra gyöngyöket lehelt a föld ősi melege. De ezek az elhintott csillogó gömhöcskék rideg díszei voltak az üres szobának. Csak néhány ócska fenyőfa bútor lámaszkódolt a falakra.. Ami­kor elindullak, holmijuk nagy részét eladták, hogy megválthassák a i vonat je,gyet. Ágynemű­jüket és edényeiket széthor'd'tók a rokonok­hoz, hagy ügyeljenek reájuk, amig vissza- t'ériiek. Az asszony a szaba.dkemerace tüzlielyére tette « gyermeket, kinyújtotta a zsibbadt ker- jai.t s örvendett, hogy bjz esős hó nem csap- dossa arcát. A falak közé rekedt hidegnek ezoíitban élesebb volt a foga, mint a sza­badban. A férfi fa utáni nézett. A kidőlt ke­zdésből sövény-darabokat hozott be. Kosará­ból ujságlupokat húzóit elő s gyufat g}aijtoH, A felcsapott láng vkáigiosságot dobott a fa­laikra, fényt hullatott az asszonyra gyermek­re, de minden gJóriaszerü melegs-ég ciélküJ. A jeges fadarabok megizzadtak az újságpa­pír mohó ölelkező lángnyelvei között, siste­regek, hairagvón füstöltek, de aztán mintha megsajnálták volna, a fázó gyermeket, égtek vidám pattogással. — Megfáztál, fiacskán, megfáztál. — ki­gombolta blúzét, hogy megszoptassa. De a gyermekből! kihalt az ösztön. Hideg ajkai makacsul csukódtak össze, erővel sem tudó szájába adni fehér melle feszült bimbaját. Mint játékba.bu, mere von* ongezlelmesimdett. csak ö széf agy ott száját nem nyitotta szó'' az éltető tej előtt sem. Anyja ki-boiitotta pólyá- jábóí. Görcsösen magához, ölé?to. Beszéli hozzá szépen, kétségbeesetten]. Hiába;. Nem nyöszörgőit. Szemei csukottak, arca, miint o fa'l s meglfázatt öklei, mint két csokor pi­ros -tkék ibolya. — A gyermek . . — Megfázott. A vonaófolyosón., az úUo- mástól hazáig . . . s már Iieteg volt. Takard jól be. A nagykondát i-s tedd rá. Hátha Lime- ÜegsziEí De. jaj, e liiz . . . — Eto'mdt — s hangos- sírásba, kezdett a fiatal asszony. — Nem lehet! Nem .leheF Karácsony es­téjén . . . — Meghalt. — Hazajöttünk — sóhajloll az apa. Galati felé nézett, aztán kdeire s fel az égre. De sütóton ejtette le lekinletét s alkko ra uiár az agyagtaipas/.os f'öhJön isktohidteik a zuzinoia- csillagok. Vissza fék lették a lüz-holyre a- gyermeket. A felgyűlt tűz jóindulatai)rr. próbálta vissza­adni az élet melegét Lobogtok n lángnyel- vf-ic. Az egóvz szobát kivülfig loLták. De csak a szent család árnyképét t-udtélk a falira va- rázsolna, mely sötét és óriási volt, mint a hazatórök nagy • m.öl't lájdít-kruo. Az apa felifr zsebkendőt’ húzott elő s fel­kötötte vele a halott árát. Mély hallgatásba kezdtek minth . alvó gyermekük álma fölött ö rköd nőnek. A szoba» halvány világossága- kifezivár- go-t a- iK-deszkrÍKoit ablok rései közölt. Miféle fény? P Így ok feli n fénybordákra az éjjeli baielcr. BeJiéfX-'tt az udwatifa s az ablak alá lopódzoü. Bozontos szemöldiákeit a. hasadé* kokra szoriGi-Lpi. iKéiulolt. Hallgötód-zotl. De gyanőilevása nem szűnt. Gyenge szemei' idege­neket láttak a tűz élők. Az ajtóhoz lepe l és benyitott. \ v is szel érd: ij«/Ucu jvöwin tollak az éji iá- acsgatóníi, ki mozduleklínVtil állott eiottül:: sái ősi csizmák kőé, kifordított gyatpju bun­dává’;, fekete bárány bőr sapkáival, kezében hatalma« dorong-gj&l. Önkéntelenül egiunás mellé szorultak, hogy eltakarják a gyerme­ke!. — Boldog ünnepeket! — köszönt ez ide­gen. A férj halkan fogadta. — Nem ismeniék? Pásztor vagyok! De nem afféle bek chemi pásztor. Embe-ekre ügyelek! — Most jöttünk Galaliittóí — Akkor Bántó Mihály vagy és nein 'is­mered az öreg Vtolikót. Húsz; esztendeje bá- báiom a reggelt, virras-ziotk az emberdi nyu­godt álmáért. Téged is sokszor figyelmeztet­telek hogy lassabban a kedvvel. — Lépjen közelebb. — Rég nem ériünk ilyen csúf karácsonyt. Kutyáját se kergesse ki az ember. —- A tűz felé indult, de hirtelen megáll, ahogy meg­pillantja a gyermeket. — Az ujszádöfö? Bü> íiás játékot üzjök? I . ; ; — Halott — szól! a férfi. — l's nem harangoznak neki — telte hoz­zá sírva wz. anyja. • ţ ] — Nem zavarhatjuk bámktunüűűai az «Bt- béreik örömét. A pásztor levette vizes sapkáját és köze­lebb lépett a tűzhelyhez. Térdre ereszkedett ■s a hosszú pillák közül kékes moRc^ygó sze­mével a gyermek felé hajolt > — Az er.gyűlök mind neki csllingeiuek no a este. — Gyertyája siaoe =—» sóhajtofef a fzai«3 asszony. — Talán nem is lehel kapni már. Elhord­ták az < mberék. ■ > '— A koráosonyfék gy'eityái mind éa^e ág. nek c! ma es— mondta q, páazíor. )— Pe=lig nem Íralt meg. Nem. Újból megszüle­tett Karácsony estéjén nem höiarah meg a kicsi gyermekek, angyalolcká váltoaruda. Ma' azért száJl tínnyi angyal a földre, hogy rázzanak az Égnek. \ — Tapaszos házban nincsen angyaljáráa.v Azért angyal' lett belőle, a «ni Irtatott angjn»- i'unli — Nem, ő azért Irak meg. líc^gy ezutóc üt is legyen: amgyaljárás. ő a : szegény «ubeneär gyermekének lesz az, augyaia, ilyen tsz égbea ia kevés vart. —* Tarinzriyájából egy da**fe fehér kalácsot vett elő, a; gyermek kezébe 'adta, mint « bölcsek ajártoékTikat, hogy le­gyen útra valója s ne éliezzék, ha az angya­liak nem fogadják be maguk közé, mennyei birodalimiklxK. Aztán féEkoLí s imhiító ké­szült. hogy őrizze tovább ■ alvó nyájsíé, sittig a kakasok szólnak, hogy már saifteftk « ég­gel. Az ajtóból tósszasssólt: — Holnap e£}Ő- hetek tór-ásóííalc! i 1 ^ ! A fi iată! asszony óvatosaai ötéfoe-velíe a gycJTneket, mintha oitatúsna vúsira, rvsákoi- gatta, ringavto, énekelve siialsc;. ;un% őt is e’myomt«) az ááorö. .> - . .Az: apai egyedül súrra^zioL-t utüz előtt.' Gon­dolatai Galatibaai jártak.. Lát-a a nryü&agö, lá-nmáa oaikodóparlot, a toberszáihió Itójókpct. a szűk sikiá;torokat, .szaegáyves lakásokkal — Egys'zer csal: felvíduli arca, ş zoiaceiHiságáisín. megviMánt eg}r Ixédog szikra: Nem kell' örökké zsákot hordaiiü! Egyszer ]iaz®j&be- iiüark: — És már lesz vatemiijük: Egy kicsi sir a falu temetőjében. A legújabb orvosregény GEORGE SAVA: A gyógyító kés A könyv szerzője álnév alatt nem kisebb személyiség, mint Bankoff professzor, London leghíresebb sebésze, aki páratla-; nul izgalmas keretekben saját életét irta meg e könyvben. Kapható vászonkötés­ben 216 lejért az Ellenzék; könyv­osztályában Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Kérje a nagy karácsonyi ingyenes könyv- jegyzékünket. A -rí JV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents