Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-25 / 295. szám

8

f: L L [] IS 7. fi K-TVtr- »MUBrU

I ') .1 K (J c c c ni h er 2 4 •*'• r c- ^jwrrwiKTr

IR.ODMOM

ds/dzi

Angyalok citeráján

(Erdélyi SzepmiQcs Céh)

,,M>t vidíts kaim mán fin KW'Sl- i merk so tor Illy berühren ole-; mil | kritischen Worten: es kommt dühei | immer auf mehr oder minder (f'iieJc- ; liehe \fiss>uerst ijiid nisse he nur'' "

l(itim\ Maria Jtilke. , Mogl» / ixlnll s/oiiK-kk»'! simogatjuk íiVkiísv ! t.'lünkön ;> korám i* knlJozüli Ds.i<l-.i J«mh»iu*!%.. 1 «idâlvi lUiigywr r xxliüom wijţv lehrt i:«-k *\s> még nuiyyofob ha-Url« »Hau; |

i »rgjclent verst-, fk (/telét Az HH^zinok Átlós és |

ws-éAvs tvz <»!i rzúkunvülúsi sVin «'zeklv'm a j In luklKTi uT9<Trt»a <1/ \ni/i/ftlok eiterjifóo-\

s aitr ii.iji-nuip Ulan otvn.sluk n un*“ uhui > kain viinkiv, vagy a konyvcirlwi is mngiintk- ; ka1 vittük ugy rrr/ziik sniJvos«l)h t'olek'x-itóg j . i lkiV! ö Irv»-iitosälhetjiitk mogneilkat » fenlvblu ;iK'gaI ■’1 »>i'hi.s. k'ulTnvlwii •'f«*'.IU»l>K*iMt| helytálló i ■ i vöm,- alól lti ugyan» n .ntuncsuik ártó) voit J s.m». hogy üs/mte lélckike! gyás/zolhik é- v'ya '/óljuk ma vs rXs'ixbi Jenő kor»‘i Klhiitvvlál (I. Juráin mivoltimfkl>an> is mélyen niogren- «Iültiink. amikor ci-/o;k«*1 <a verseket okvuskuk. amu!vekül a már ívaigvbetegei» f«k»W> küllő auolt közre s a im«' kivire nőm a<]oll ős írói hagyatékát képező vf-t-orvcl együtt IrailwiUi iitáe» átlóit ki a/ laxKlv Szópnilvvs Oőli A/ ; <'Imunii néhány esztendő aiatt ugyu'inis egyre a / •;* meggy őzödé a kezdett kúriáikul ni btnmHil< a költő 1 >sidóról hogy varlós-zilliiley ö is !

mint annyi más eWVtV. őanneiviiviiv is Uftgy » re tökre jogosít ti va kehlte kötői pâlţywifutâ- ! sát. elöbh-ntóbl) au/ irata valeiraeSy más terii | -'lén fog ivárnkkun nveglopetóssel szotó.'ifmi ímruktzoknik, ‘akik szervitáik ős- olvadták m.ii. vert. tőgyre kövesebb verse jelent meg. azok i.v nagyobbrészt ntóforuiMások s ezze) karölt- ^ ve mind komolvalxlvá. szobi*é.. frissebbé A»ere- rletibbé váltak prózain rá-mi kis tör töretéi. 1 ♦ »ir.'f'aliai. vagy »^ppen a hirlutpokimn megje- Urrt apróbb o'kkei. Psalmus Hungaricusa rreélv é> mar.adaindó költőn hataist gynkoroltt, esn.nek ellenére mégis nz vn»!>t a Ivenvwmösnnk:. ltogy költői %-éntiji eyvre szukáik hog>- prózában alkosííXi majdani uraradandóbbaT.

ráismerjük, hogy egyéni voilf. ez n meg- gvőződé i. vagy feltevés, ezt azon-lvm c> köHö 1):.1 á V e’.'itü — esak utóbb jrrtott tudomásunkra — nuHL mind főbben kozdték osztani Vf !;or e Tükör előtt eimii ftlíbevzélf) költe mőaye a nyár folyamán megjele*)! ismét * Psalmus 11 migxark.us kivá.1 lotlsi bimvomás ju- tr »t eszünk be: inre az önélebeajzi iverse« szintézis Ivz veilia'hogyam. :i levegőben van imu —

lu'g\ a Dsirtával!; kiiJönihen költőileg egyáitakVit nem rokon l-'aludy t emlrntbiük. ceuupún — de ..ehmilik". Dsida egész iköiMszel«‘ lénye ge.scui más megívslágituM mú.v értéknmigot köp poNllumuis kőidének sdolkvissisu, utón ValójáUm e.sti.j«á'n utókvó kötetéi aika ruiHk Mzöliuu ezutl'ail, e negal’ik- oldaJtli Ihmiiii- hrtóssnil acr.éul ke/dtiikl hogy «írtnál inkább IkidorrulKvi llur-Mik azt a./ emberi és i k'»<yi végső is .siniiimás iKvnyxMiiás'nmkat ainiil az Anyytrlok eilentj'm és emuik folytán előbbi kőteleiben fogta I \<»rvei, lehól Dsá|«i eg«'-<z kiVIIi-.vzi-N' kel »ivudv Inmir.uink

\z Írói h ig\ .Ink olrends'Z.öje Dsida kiedbb keo-sztvéa-i i-n egvéb kőltoményeii, búroméi IvesZ'élő kölbanéiivél és mi'hfo.dibisail g>‘iij- tőlte ö<sl/e ^ -Hl** \z qp’nkíi ekiradása a tn- ta idonképeni 1 ítm liátránvár« a/ egész jeVn- kImi kn b-NznlIve., éo*zbe'o. ezt k.itjnk Dárdán is. alki «(Iliig nein között hoswz'-’bb köllein ényl s aki movt kiö’i-Pi' etlses/iVi'seilien a kifejezés játszi köivnv<'d-égének s- a mondanivaló dőblveinefes Mtilyc'uKik olvinni párái'afinii niiViő iszi egveinsnítyiávw! .'ep meg, hogv otvumva e köttenvi-nvekel. bo'dogam hóti\i 1 mik imw, nz e'öl jóeőltaii em'egeíet'l. korábbi meggvyőzőilé- s>ünk ixlo) s vattjuk ezmvHirt m»ad hangosab- t»n. hogy* a 'Zép ős liee.ses [KÓzát is író Dsida el sí »sorban és nimrdenékelő't köttő.

szfr’eletl é*s k miivetl kö'1ő volt Akkor is, lm prózát irt) vagy mtveo w^o" jőve’ i'di'gen remekeknek a magva.r nyétv lek1 vén vél*» vfl ló óliilitotévsétvie] fogta ki bukóitól mesiksiti és művészi gva)k orbited űzvén « nyelv ve kifejezéssel, forrná va-1 i»s h'aingu>l'j>t’ta'l. Korán ér élt költészetében ez a köte-i. meVnielk flauahjait legfeljebb buszon kiJ*xTK’-haruvinioé\,es korálxin trtű. már m.ngta- «• mind«', felets'eges d sertől, a tianngoskodódlól, szúndékoMisóigtól ős mik: szieskedéslől megtkztirb, férfias WV't* szét. Ha mél vére n'ézüinflc ba,rok-k-g'azihig'dgga ! csengő rimekiben irt 'verseinek, megbámul juk o fegyelemnek, o mfindetn pompa el'enó'e is gondos és gazdaságé- költői gyakorlatirak e romekWVw'üt. (Chanson nz öranyyrrlhoz. .A M tOiKtsrj éneke“ stb.) Nyelve, köv’ttki kifejezése <-többi kö'eteivet szemben guz/bigodot nz egyszerűségben s 017 egvs/eriitség müvészjeté- Iv-n, elonélvüb a költői itikció hevében és fegyelmében s mo-donjwalójának m:nd,:n- kóbih csak a kénvegne f'wszpontosu ló s z ó Ild i kóban. Mélyebben fordul az edd>:ginél ín öiv- mai3a s biz emberi világ jclenftópei felé s az eddig gyakran trnmiscendens mezőkbe bolyon, gó köditő). ki <‘Já «7 útját sokkal közvetetteli- bul tudíhai'ita csak oívusójó wi*| érzőik elletni, itt

Gondoljon arcbőrért1 és kérje a jól beváli receplek szerim gy. rtott

„HKINKICH<4-fóle gyó^yszapp inokat u. m.:

Csecsemők fürösztésére----------a „HI'JNíHÍ'H“-feleB\0V(kövér-gyermek;szappant.

Zsíros és fényes arcbőrnek------a „lftl!MRICI1‘ -íóle BORAX-.zapparil.

Száraz, érzékeny arcbőrnek — — a „IiriNIÍ!lMI“-íéle KEUÍRAL y.LANOLlN-szappant. Szcplők és májfoltok ellen - — a „ÍitlíMRiriS“-íé,e EPF-szapjiant,

Bőrviszketés, ekcéma, mitesser ellen a „lll:íNIHCH“-ftle KÂ1RÂHY szap ant.

Kéz- és lábizzadás ellen —------a „IIÜI1NRICM“ fele CHROM-Siappant.

Hajhullás és korpázás ellen------a „ílFINWICHr'-feit PETKOL szappant.

Használja a „nciNRICIIu-ftle SEIMLAS10 toalütt-szappant,

mert amelletí, hogy kellemes illatú toalett-cikk, számos orvostanár szakvéleménye szerint is elismert tökéletes fertőtlenítő szer.

Használata megvédi a fertőző betegségektől.

katolikus hitének melynek ihAeta eloö és igtxi, fon lös cr»nlö von«3laiii| köszonbdi fenn t arló'•'a mé. 'etl a voJxVs élei -'Zemlirlöji'b é szegődik s oldN'W «1 m'ilós szem l óiét'.)ő>l l1. (kad- una k Irgtsi/xibb ■ vonsei. (,dlnlóniy nélkül“, ,.H<irm 'ü ts> köbében“.) Vagy a. leesveblnk egyike: a ,Hulló h(tjs:ülak dégiájn“;

. . . Most is, urni ff e versel ívom, egy hajszál pihen a papíron t minden kecses japáni rajznál jin<Nrmbh rajzit, vékony hajszál.

Hever holott ként odalent és bennem készül n gyászjelentés:

Félévet élt A szinr lérniia Kilépte gyilkos végzet korma, item használt kenőcs, villany, étlrer,,. S'.efjény, alig itt centiméter,-'

Főként ezekben a verzollten tet1<‘ meg Dsida uzt az utolsó száz lépést az őszinteség felé, aqnelv (nólkiU mnga abb r-suosokwt hióbi ostromol n lé >iku.s s amely nőm egv 'izéí’é- .sobLwíit hömpölygő Ura utjái’» nk«.sztott;i meg. De ösyi!ti1tes«\gl>en és keroseUen.séglx-n nlkot neigyot konc riyéiui-isiteneN vor'oilien i-s. Is tea vili Le, a kától kiun ez ősz ide ihlete tjének még mélyehh mint vaDba s ii't-ott o-z Who mipgica magaslatáig Vr:

„/.stferw/n. Istenem, á,

Istenem Istenem, ő.

'Orromat homokkal < könnye! mosom —

Ugye öledbe veszel?

Ugye rny/’m leszel0 A Ven, én gyönyöröm, én aranyosom'" (..Ad Drum (pH loetific^'i itmeniu- tem nteam'')

Köfttészele — hu lehet igy mon/ki,nii — elvi tarhalmáiKik. inán vó'ünk. -ö pros'nriTnjÓTiak eg>nk Jiegszebb foglalata a . Tiikiár előtt’' oi- ruii hosişzabh költeménye Vulőjá*ba»i verses önéletrajz ez a köHeménv. <le intim, Jirai <de uie'u> kívül Iw“ e megható víwsizaemtókezé• sokben benine rejlenek :iz errlélyi irodalom- isnm. söi iroda!om|M>'ilikn neme> indítékai és eszméi. « kisebbségó isoníivwFlatós eme’koI do!' , bii-'zk<- tilda! . (. . . . tó/ párolunk ét

i vásznakat színűink s mig kisebbítnek, /*«I san megnövünk . .“) s a»' ..B sö csók“ és I . Prém adás/ok 1é- zteteiben a serdűlöfco (■«HlóJti'tosuti pon tos ti zla kö tói Jéloklana:

... • . nOgyhiHelen um -t meggyullad a c sók, meggyullad piroson perzselve tangói,- szeretnél: leszaladni a világból. .

Liirtó ripo tj... (..Kóborló délután kedves

kuhfámmal") s egy nyári alkonyat csodá'a- tos története (..Miért borul'ok le az angyalok Viol(1 elölt?“) mór minit a ráfemus mester köl'bőji'|i mul 'l ják 1»- Dfiiidút s <* szókimondó íivajas, já'iékos é> egv-irere- fatuvmr és é<)es költészet l>orit k zórólag flerűt a lm ló! közvetlen köaeJöbon mély-áges férfi-bánata' és I vulJá^xvs bitet -— fájda'luravi könnyítendő,

I iiiK-i’lági merz ökre vágyó — költő mii vélvén.

i’lrzéklésében s kifejezóaóben seiteckí dve, ; álooku® wagy «nyiltatu fellép ve, de á'Uandóoqi I jeiemivailó tényező a halié! s tatán ez. ké^ teti j a halói köZivel.leti közelélvcn a távolodó éle ! megindí tó flrnoi összegezésére i vis z . ini»é- I ke zéróit ezóit azövik át meg át a nynglfn' - ! nitó groteszktől a keres/1 véri türelme meg- I nvugv.áíijg az egyre élé-nkiilö halál-képzetek. I \’ik.'igo abban, Fsarlábba-n, köUőibben é- zen- göt»l>er, rm'-g sehol sem mondttt H Dsid Jenő. hogy: ime igy. ernvd és ennyit éltein, ezek voltait sz 'p és csimsa és nevezetes dolgok nz élelemben é- a körű'öltem cs.dla - gokig zajló életlven. Ezér nem vo\ é- ezért volt érdenves élnem . . .

Az Angyalok citeráján volt Dsida .agy kü’tővé v.dó 'ndiHáít.iiniak legel-ő és mind. nvájvmk nagv fá jdelímn• e — legutolsó állo- 1 mása Szabó István

Féieyláé|ta!Í>iiiíiBc»k : emlékkönyYek iegolcsóbban az ELLENZÉK KÖNYv'OSZ 1 TÁLYÁBAN Cluj-Ko!ozsvár, Piaţa Unirii,

P E T Y Á K

ELBESZÉLÉS írta: Szép Ernő

Hát Petyákra emlékszel? Az, az a gyorsíró, akinél elő lehetett fizetni, hogy hogy köszönjön. De kedves pofa volt- Nem tudod mi lett vele? én nem láttam legalább tizenöt esztendeje.

Nekem is sokat gibicelt mig maca óztam az Otthon-körben. Ez a Petyák sohse játszott; volt ott más is olyan pénztelen, mint ő; aki kártyázni akar, annak mindig van pénze kártyára.

Tán mert olyan jó gyerek void, nem fért volna össze a lelkülefévdl, hogy a pén* vétt elnyerje valakitől. Azután van, aki gibicnek születik, az a szenvedélye, hogy mink játszunk, ő meg nézi. Lehet csupa okosságból nem játszott, ö biztosra ment. A sakkasztal mellett is csak gibicelni láttam Pctyákot; a sakkot se kockáztatta meg: aki elveszti a parthiet, fizeti a sakktábla használatát. A gibicelés, természetes, gibicpénzzel járt.' Vannak szemtelen g’b:- cek, csóválják a fejüket, sőt beleszólnak játékba és kritizálják a parthie végével azt az elkeseredett vésztőt. És gunvmo- söilval néznek le a tenyerükbe, ha a nyerő l.'-idta a gibiepénzt. Petyák ezzel szemben ■ legsmucigabb gibiepénz után is azt suttogta: kis/tihand és olyan mélyen buktatta a fejét, messziről úgy látszott, hogy ez most kezet csókol. Hűsége,s áhitatos gibic volt, kö'hintését nem lehetett soha hallani, testetlenné vált azon a széken a játékos háta megett. Néha végtelen óvatossággal felállott, ellepett lábujjhegyen, meghajolt valahoi egy pipás előtt, az szónélkül elővette néki az angol dohányt, Petyák rá' tömött, kisz'ciharid. Pipázni is olyan szép diszkréten tudott, csak annyi füstöt eresztett, amennyi ilyen Petyákhoz illik.. Alit gondolt ez a hangtalan fiú magába nőkről.

a háládról, egvádtűlán a világról? Vohak az Otthonban lázas irodalmi viták, kegvetlen viccelődések, ez soha a száját ki nem nyitotta. Annyit se lehetett hallani soha rő.e, hogy csúnya idő van. Lehet még afelől se mert véleménye lenni. Úgy tűnik fel az ilyen Petyák, ha egyáltalán észreveszi az ember, hogy ez borzasztó megtiszte tetés- nek veszi, hogy ő is a világon van.

Jaj hát Petyáknét láttad? Egyszer csak felesége is lett néki. Odalent várogatta a ruhatárban egy kis rövidszoknya Pctyákot. Ez a háború végefele volt. Petyák kérdőre vonatott. Akkor se beszélt, fölemelte a kezét: jegygyűrűje van. Röhögtünk. Valaki rákiabált:

— Betyár gazember, maga elvett e&v nőt?

Lesütötte a fejét, bocsánatkérő’eg:

— Nagyon szórakozott voltam.

Ott ült türelmesen Petyákné, olvasott, mindenkire fölnézett, mosolygott. Semmilyen nőcske volt, csudára össze-a'áitak. Petyák is az a mosolygós pofa 4s a nő is olyan kicsi vékonyság, amilyen Petyák.

Erre az időre esik, a házasság ehő hónapjaira, Petyák első akciója, mondhatom nagyon meglepett mindenkit ennek a mu- lyaságra gyanús emberkének a fellépéseHa jól emlékszem, a háború uto'só évében voltunk, mikor Petyáknak a fejében az ideája megszületett. Alighanem a nagy szegénységben fogant az eszme, az a havi gáz'-i, amit a gyorsíró kapott a szerkesztőségben, 'egfeljebb ha egy pár cipőre volt elegendő.

Engem is megtisztelt Petvák: -— Tetszett már hallani az akciómról? (Hogyne ) Nem tetszik szintén előfizetni? Minden előfizetőmnek úgy kösz inök, ha feljön az Otthonba vagy ha az utcán találkozunk, ahogy ő kiköti. Legkevesebb, hogy ki- I abálva mondom, hogy kezitcsókolom, de j effektiv kézcsókra is elő lehet fizetni, az i a legdrágább, havi ötezer.

Ötezer, az akkor elértéktelenedett

j pón7-ben.

Még hozzátette, hogv minden hónapot előre kell lefizetni.

Egy szerkesztő (civil) azt a köszönési formát fizette elő, hogy neki az ugyancsak civil Petvák szalutáljon, baiter»véré: fórsriftosan a combjára vágva s fővetést adva.

i Másik szerkesztő muzulmán üdvözlést j fizetett elő, kéz a szívre, szájra, homlokra.

Egy kezdő novellista azt szabta ki Pe_

: tyáknak, hogy három lépéssel előtte ka- J laplevéve meghajoljon, olyan mélyen, hogy a felsőtest az alsótesttel derékszög legyen.

A loncsos öreg riporternek úgy köszönt Petyák, ordítva: alázatosszolgája mébó- ságos uram. (Pláne akkor még nem volt ez a rengeteg mébóságos.)

Egy költőnk azt fizette elő, Petyáknak 1 a járda szélire kellett kerülnie, rábámulni, í tátani a száját, egy álló percig még utána bámulni tátott szájjal.

Ugyanezt a költő nyomán egy kevéssé ünnepe^ színművész is előfizette, kilátásba helyezve Petyáknak, hogy ott helyben felképeh, ha egyszer is elröhögi magát.

Egyszerű kezitcsókolom is szerepelt az előfizetett köszönések közt és effektiv kézcsók is vagy féltucat.

Magam azt találtam ki, hogy én köszönök Petyáknak, mindig a legtisztességesebben, kalappal, ő pedig mérjen végig és fordítsa el a fejét megvetéssel. Az effektiv kézcsók diját nyújtottam ár Petyáknak egy hónapra előre, ötezret. Kártyásnak semmise drága.

Képzelheted mekkorát nézett, aki velem jött a járdán, ha találkoztunk véletlenül Petyákkal. Mit jelent ez, ki ez a csirkefogó? Nem ismered? Petyák, na- I gyón tehetséges ember, ugylátszik harag- I szik rám valamiért, vagy tisztában van az

értékemmel, azért nem fogadja a köszönésemet.

Két-három köszönés, vagyis nemköszönés után megingott szegény Petyák:

— Kérem tessék visszavenni a pénzt, ezt az egyet nem bírom, nagyon kínos.

Tán esztendő se telt el azóta, hogy Petyákné felől tudomást szereztünk, kis babaképet mutat Petvák nekem mint jóakarójának:

— Tessék nézni, egy mégkisebb Petyák.

Az is mosolygott.

Gyerek, ejha, ilyen hamar.

Petyák szemérmesen nézett * szemembe:

—• Azért vagyok gyorsíróÉn meg azért említem a petyákfiókot, biztos annak a létrejötte, az égig csapkodó gond ösztönözte Petyákot a második akciójára. Azt ő maga, némi nagyítással, vallásalapi tásnak nevezte.

Az pedig abban áldott, hogy Petyák felszólította az urakat, lépjenek be a hivei közé. Aki belép, egyszersminden korra kétezerért, annak ő minden bűnét magára veszi. Avval csábított ben niinkel, hogy azt mondja háború volt, — na és még mennyi bűnt fognak elkövetni a jövőben. Csak tessék, ő Petyák magára vállalja, ő felel minden híve '■ helyett a másvilágon. Kétezer, előre fize- ! tendő, nyugtát kapunk, vígan vétkezhe* 1 tünk amennyit csak jólesik.

! Természetes magam is hanyathomlok ; beléptem.

I Azóta mindig, mindig vétkezem. És an- • nak előtte, jaj! nincs is a Földön lélek, aki

' bűnökkel terheltebb, mint én.

Egyszermásszor nyugtalanságot érzek a I belső részemben. A lelkiismeret mozdul j meg bennem, igen. Szegény szerencsétlen j Petyák, őt veszik elő helyettem az Itéler j napon. Ez igazán nem elegáns, annyit rosszalkodni a Petyák rovására. Lehajtom 1 őszülő fejemet. Bizonybizony meg kéne 1 már javulni.