Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-25 / 295. szám

é Tprrphinr Szcrkeszc5rcg c* kiadóhivatal: Cluj, QaJea Monier 4, Telefon: 11—09. Nyomda: Str. i G Duó* No. 8. r > <S k k itt d óli i va tál és könyv osztály: P. Unit:: 9 Telefon 11-519 3LÎX ÉVFOLYAM, 2 9 5. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. CROÎS LÁSZLÓ 6imwa*wiMeB8ÄneaiiÄ2eE3KaÄ sa a,. wn nrTTM»íiítfrnim VASÁRNAP i\j»uu«u» -juwMva* * i i. < v A.»a — Törvényszéki Ljíbromozísi .szám: 39 (Dos. 885/ J938. Trb. Cluj.) Előfizetési ártok: havonta 80 negyedévre 240, félévre 480 ryésa évre <260 lej. mapiwwB' C L U J, I 9 3 8 DEC E M B h k 2Î. Őfelsége II* Károly király szózata: „A mult szerzeményei nem segítenek meg, ha nem biztosítjuk a jövő elhaladá­sát. Akik hazánkat megalkották, mér elhuny ak; ma újjászületett Romániában élünk és mindenkinek kötelessége azt tökéletes és érdeknélküli hazafiassággal erősíteni. Ma inkább szüksége van az Országnak, mint bármikor arra, hogy mindnyájan egyetlen hitben és egyetlen akaratban egyesüljünk. Huzavonára és várakozásra nincs idő. A mai románok nem elégedhetnek meg a történelem eddigi eredményeivé),ha­nem — kicsik és nagyok egyarí n — meg kell, hogy értsék azt, hogy elérkezett a kenszoildalásra és a dicsőségre törő szorgos munkának az ideje. Meg kell értette a nemzetnek azt, hogy ma m nden románnak inkább, mint bármikor, Románia és a román ujrafe támadás katonájának ke i lennie!“ BÁNtFY MIKLÓS: Gondolatok ünnepestén Karácsony* é\­4 Megváltó születésnapjának mine* pe. Szent Est, sitiinek éjjelén a pász­torok az angyalok szózatát hallották. ■•Azt hallották; „Legyen békesség a.iöF ti őrt.../“ L's elgondolkozunk ezen. Vájjon va= lóra váíi*e az angyali üzenet? Valóban békesség szálltáé a földre azóta? Az a vallás, melynek Alapítója ezen az éjjé* len születik, meghozţa=c a, békességet az emberiségnek? Ha yégigszemléljük a történelmet, úgy véljük, hogy nem. Volt háborúság elég azután is, hogy a keresztyénség uralomra jutott Síit vívtak háborút magában a kereszt jelében. Hazugság volna hát, amit az ángy a* lók hirdettek? Nem. Mégsem az. Mert ha csupán szeilemhistórrai szempontból vizsgái- luk azt, ami újat hoz a keresztyénség: egyet föl keil fedezzünk: a szeretet fogalma vele születik meg. A regi pogány vallások sok minden indulatot ismernek. Hösiséget; bűnt és büllhüdési, örök tiszteletei; Jehova ki­hirdeti a törvényi. erkölcsi parancso­kat; Buddha az alázatosságot, a világ­ról való ’lemondást és n halálon tuli életet. j A szeretet fogalmát egyik sem is* meri. Az Evangelium hozza. Tanításé» val jelenik meg először a világban. És bármi gyarlón, hiszen gyarló emberek gyakorolják, fönnmarad, mint eleken erő. t Ez az a belső érték, amivel gazda- gahb lett az emberiség: a szeretet. De van más is ■=■ mondhatnám külső — ami Innen fakad, ami sokasok száza dohon ét uralkodott a mi világunkon. Ez a keresztyén összetartozandóság erkölcsi gondolata. j A Pax Pomana jogi egységét meg witi a hitélet egysége, A népvándorlás harcias nemzetei szétrombolják a jog» egységei. Még Itália földjén is a jus romamini mellé a jus longobai domni lép. Darabokra szakad az egykori bi­rodalom és minden egyes darabja kü­lön életet kezd, harcban állva minden néptörzzsel. És nincs véresebb és nincs zavarosabb korszak, mint a népvám doriásra következő kor. A keresztyénség azonban újrakezdi a munkái. Néhány század alatt meghó­dítja a jövevényeket és rajtok át taní­tását tovaviszi olyan messzire, hova Párna hatalma sohasem jutott el. így épül föl a szellemi közösség, ami az ezredik karácsony iáién, klteíhwdik és a népi különbözőségek sokaságát egye­síti egységes világszemléletben é.- eg; séges kultúrában. -4 faji és nemzeti különbözőségek korántsem szűnnek meg, sőt kivirulnak és megerősödnek. De mindezt összefogja egyetlen tani tás. Az anyagi élet fölött közös ideál és közös erkölcsi törvény uralkodik. Megtöri-e ezt a reformatio? — Csak kiiísö formáiban töri meg. Alapjaiban nem. Hiszen a vallásháborúk az Albi- gensektől az ellenréformatióig, bár­mily véresek is néhol, ennek az ideál■ nak éppen az erejéből fakadnak, szel» fem-erköícsi törvények erejéből és az irántuk való hitből fakadnak és ha anyagi érdek olykor vegyül is beléjük, ez csak egyeseknél játszik szerepet, nem azoknál a tömegeknél, akik a moz­galmak valódi hordozói. Amíg nem sza= kit az emberiség a keresztyén gondo­lattal, egysége fönnáll. Fönnáll, inig a karácsony a szeretet ünnepe marad i,.ju lenki számára. EzA i. egység először törik meg a franciéi forradalom második fázisával. Az első még ideálokban hisz és ideálo­kat hirdet. Törvény előtti egyenlőséget. egyéni szabadságot, testvériséget. — A második ezt már csak szájjal mondja attól a perctől, midőn a jak oh in izm us kerekedik fölül. Meri a jakobinus ta­nítás nem politikai elképzelés, hanem vallás. Az önzés vallása és gyűlöleté. Azért is első dolga a keresztyénség le­törése. í .4 történelmi bölcseikedök ezt soká félreismerték. Azt hitték, múló tünete volt csak a forradalmi láznak. Mi ezt jobban látjuk, mióta szemünk előtt uj-jakobittizmus születeti, az elsővel majdnem azonos és még vérengzöhb, talán mert hatalmasabb. Ez is Istenin- gadó. Ahogy az első. Ezen gondolkodik el az ember kará­csony után. Európa ismét fegyverben áll. Nagy és kis népek agyarkodnak egymásra. Volt olyan pillanat, midörs újabb világ­háború kitörése hajszálon függött. Ve­zérlő férfiak azonban találkozni tud­tak. Kezet tudtak egymásnak nyújtani. Pedig különböző államrendszerek hor­dozói, Szélsőén radikális francia é* klasszikusan liberális angol parancs* ' uralmi orma torokkal harátHag tud. } tak találkozni. Mert mindannyian, bár* • mennyire is vallják különleges érdekeik jogát, nem hiányzik belőlük a keresz­tyénség ajándéka: a szeretet. Erre kell gondoljunk, midőn meg kon­dit Inak a harangok karácsony éjjelén. Arra, hogy van más erő is a világon, mint a puszta önzés. És arra, hogy ha­talom csak ott van és csak ott lehet ! állandó, ahoi erkölcsi alapból épül ki és ; a sok széjjelválasztó indulatok fölött j vart más is. Van és kell, hogy legyen I a népek méltányossága egymás iránt, l nagyok és kicsinyek egymás megérté* \ se; emberi ideál is kell. Nélküle el­pusztulnak győzök és legyőzőitek. Nél­küle elpusztul az egész világ és rom­halmazzá válik. Ez az, amit a harangok hirdetnek karácsony éjszakáján. Irtózatos vasúti katasztrófa a Bcolozsvár—ferassói ■ vasutvoualou Beieroliazit a. teljes sebességgel robogó bucureştii gyors a koioassvári személy vonatba. Számos halottja és sebesültje vau a katasztrófának: KOLOZSVÁR, december 24 Tegnap délután hat órakor borzalmas vasúti katasztrófa történt a Bálázhatva es Tövis között levő Karácsonyfalva állomá­som A Bucurestiből kiindult 301, számú gyorsvonat teljes sebességgel belerohant az állomá­son veszteglő személyvonatba. Mindkét vonat zsúfolva volt utasokkal, így természetesen az összeütközésnek is bor­zalmas következményei voltak. Eddigi jel lentés szerint több halottja van a katasztró­fának, tiz súlyos cs hatvan könnyebb sebe­sült. A katasztrófa részleteit az alábbiakban közöljük: Kolozsvárról tegnap délben indult ki a 30xS. sz. személyvonat Bucureşti felé. A karácsonyi ünnepek előtt valamennyi kocsi zsúfolásig megtelt és igy 3 CFR felsőbb hatóságainak intézkedésére elhatározták, hogy útközben újabb vagonokat csalóinak a szerelvényhez« Karácsonyfáivá!! már vár­ta is a tervbevett négy vagon a vonatot. A négy vagon felkapcsolása hosszabb dő’ vett igénybe és ezért a Bucureşti félé eső áUo- tnásbcjárónáí ,»tilosra** állították a sze­mafort. Az állomási személyzet a vagonok felkapcsolásával volt elfoglalva» amikor a bejárónál feltűnt a bucureştii gyors, amely teljes menetsebességgel akart át­rohanni az állomáson. Karácsony falván ugyanis nincs megölő a gyors részére. A gyorsvonat vezetője nem vette észre a tilosra állított szemafort és a gyorsvonat! sebességgel vágtató szerelvény belerohant az állomáson veszteglő szent'h l vonatba. Irtózatos pánik tört ki. .1 kéi mozdony kazánja fölrobbant, a gőz sisteregne szállt és ö nagy zajban, fűidben és gázfelhő \ ben messzire hallatszotta}, a haldoklók ! és sebesültek segélykiáltásai Azonnal megkezdődön a mentési üHírt* ka, amely azonban nehezen merd, mert kevés volt az ember az állomáson A ro­mok eltakarítása során több hatottat és tíz súlyos sebesültei tat ztak hí a romok alól. Rengetegen könnyebben sebesüllek meg. A súlyos sebesültek közül többnek csal; árai bonnak hátra •'z életből. Kolozsvárról azonnal segély wmatgt küldtek ki a helyszínre, amely a súlya sün sebesülteket a helybeli sebészek kli­nikán'1 szállította. \ pályatest, annyira megrongálódott. hogy a bucin esdi. gyors csal; a késő éjszakai, órákban ért be Ko­lozsvárra. A vizsgálat úgy az ólhmuas- utak, mint a hatóságok részéről megin­dult unnak kiderítésére. hogy a sulyok vasúti katasztrófáért kit terhei n fele ség.

Next

/
Thumbnails
Contents