Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-23 / 293. szám

Ait A 3 LEJf Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, OK& Moeilor 4. Telefon: rí—09, Nyomda: Str. I. G Duo» No. $. Fiókkiadó hivató* ég kőafvosstsáiy: ÍP. Unirii 9. Telefoa n-99 ALAPÍTOTTA BARIM & MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató i DS. GROIS LÁSZLÓ Kiadó.oulajdoaos: P ALLAS _ Ik T­,Törvényszéki Ujsbromozá*» «aim: 39. (Doe, J938. Tdb. Cluj.) Előfizerréíi árak: havonta *«v űcgycdévre 240. félévre 480 égése évre 960 GiL I,ÍX ÉVFOLYAM, 293. SZÁM. Költő vendégek Az utolsó es&'efidSJ: lejeitrúöS'&bb kisebb* ségi eredménye a kolozsvári magyar színmű- vésze# uj ffdüirógzdsa, á gazdasági válság, belső elöregedés és mozi miatti világszerte járványos színházi betegség nálunk is béní­tott- és rombolt. Mikor aztán kis Icörmyeb- Itedés jeleni kezeit « gazdasági életben &s vi­lágszerte megérezték, hogy az ősi szüiházmü- i'elődés nólküj csonka és színtelen a szellemi élet, akkor kezdődött a kv&u felocsúdó*. De az általános helyset jamtlá&i xniia vidéki szí­nészetünk további morbidsfiíga jelzi, nem lett volna elegendő egymagában a megújhodás­hoz ha nam sikerült volna komoly kisebb­ségi érdeket ébreszteni a színház iránt, ha fiafaţ erők e- igazgatás és «^játszás terén szerencsésen nem elő robogtak volna. Főleg a személyi tényezők, sUHve és süvítve jelent­kezése, miiuíevieketőtf egy lelkes fiatal szi- nésssereg, amely a saját maga érdekén túl, 'Szerei-mes leit a f ktterisfiag fej tei őségéibe, a szí- i) ész mesterségbe és a mámorba, amely fiz irá­nyítás, a vezeték és érdeklődés együtteséből bűvölte öt győzőt az élet és hanyatlás c harcában. Diadalmas erdélyi Irodalmunk csakhamar feúb(met ette ffimtogatásáf s a He­likon, a Pásztartüz, a kolozsvári sajtó, mely még a mérsékelt birókiT ösztönét As elfoj­totta. csakhogy lehetőleg rózsás írtakon tör. jön előre a fiatal kisebbségi magyar színi művelődés, egyre inkáid) hasonlítva Kolozs­vár és Firdély. Itagyomnnyfdhoz, kiváló érde- zTteket szerzett. 4 szrmMz, egy töredék ma.. Intés ellenérzését leszámítva, „szívügy“ lett S e mftgosfetszfiltségü szellemi légkörben idő­ről-időre a idlógirorirdom és a régi magyar drámái költészet egy-egy klasszikusa is szl.n- rclcerulhetett már fis örömmel* * 1 állapíthattuk meg, hogy szépehb&szélő színészünk is akad már a nyelvi romlások és beteg irályok sivár korában, rendezés fis szinpadlrerendezés pedig igyekszik szegényes viszonyainkhoz M 'rten a szépségnek és legújabb fnrefátfiseknek téri adni. Az elmúlt esztendőkben íróit néhány színházi este, amelyre büszkén gondolunk vissza és az összefoglalás percében higgad1 öntudat tn} és jövendő reménységgel álla pit­ink meg, hogy <zz ehtfí kisebbségi években történt kísérlet a független erdélyi drámairo­dalom megteremtésére most egy második fis hiztt&tó lehetőség állapotóho került. Mennyire igaz, amit állítunk, élénken bizony it ja, hogy v kolozsvári Rzintársulrk mivelrn vidéki ki- ■r(indulás„ jelentős eredményű volt és meg­vetette alapját olt is a megujnl/iSijiol: Szóira! vjsszfáiyerfe vezért szerepét és erejét, A közönség viss-aédesgetfise fis lassú neve­lése, a kitűnő miivé-* ^nemzedék őss zei ah őr­ző *a fis utánpótlásának hiztositiós^ mellett a Inj nagyobb vívmány, hogy egész sereg írónk vpnub föl a Színpadra s n®jy sikert aratott Ebben a Helikon több szinniiipáhjá'z/da s állandó kapcsolata Erdély szirtmimészetévd, jeles érdemet szerzett. Ezek a tények Jmlnáp ünnepélyes estén fognak teljen jchrtősfigben fát ragyogni. Két remekbe alkotott rövid színi költemény kerül a közönség elé, amelyeknek írói vezéregyéniségei az uj Erdély uj irodal­mának és az irodalompolitika szolgálatéban '» ángy munkát végeztek. Az egyik Ki*bán Miklós, aki végleges hazatérte bt a minden erejét és idejét körmüvtWdSs$ egyházi és gQzdyfpp érdekeinknek szerdeli, ni szard a Helikon és Szépműves Céh élén Erdély .ma­gyar irodalmát a határokon htl is emlékeze­tes eredményekhez kalauzolta. A Naplegenda, omehj régebbi eredetű, első diadalmas sze- replésckor már Erdély írójának müveként külön méltánylásban részesült az önálló nagymértékei és közepeit a másik Áprtly TJrt- jo'k aki az uj irodái am keletkezésének eHő óráiban váráéi anul bukkant fel, az uj erdélyi lelkületűt a legnemesebb Ura tökéletes zené. lében szólaltatta meg, majd első szerkesztője lett a Helikon című folyóiratnak. Idahegyi pásztorok cimii kés drámakölteménye hosszú pihenés után Uf először kerül színre s így fokozza kezdődő drámai költészetünk jelen­tős égét és hatályát Mind a hét alkotás. Bánfafy Miklós é^uo-T álma és az Uiabegyi PÉN T E IC CLUJ, 193 8 DECEMBER 23. Gafentu külügyminiszter uarencu letefte az esküt Őfelsége Petpeseu Comnen lemondása után Gaföneu volt államtitkárt, a Timpul főszerkesztőjét nevezte ki kUlügy miniszterré. A párisi sajté és a magyarországi lapok nagy pokoaszenvvei írnak a kinevezésről BUCUREŞTI, december 22, A román politikai élet nagy eseménye, hogy Pctrcscu Comnen ízül úgy miniszter lemondott és őfelsége Gafsnca volt ál­lamtitkári, a ,.Timpul1' főszerkesztőjét nevezte Ír. külügyminiszternek. 4 nayy- foniossúgn eseményt az alábbi hivatalos közlemények jelentik be: A fíador távirati iroda közli: ,,Pctrcscu Comnen kidügynúniszie.r lemondása után Őfelsége, a király Grigore (iufene.u volt államtitkárt, a ,,Timpul ' rap igazgatóját nevezte ki a külügyminisztérium étére. Grigore Gafencu, az uj külüqgmimsztet, szerdán délben fél egy kor teke le az esküt a királyi palotában Őfelsége, a király előtt. Az eskütételen jelen volt Miron Cristen púririárka-ríániszterelnok isf A bucure Mii sajtó az uj kuliig gnu mazier ki­nevezésével kapcsolatban hangoztatja, hogy Grigore Gafencu egyike a legalkal­masabb személyiségeknek és mindenkor megfelel annak a súlyos feladatnak, amit Őfelsége, a király reábizott. Grigore Ca­fenea már működött a külügyminiszté­rium kötelékében, mint államtitkár és több éve focfialkozik küi politikai kér Ké­seiekéi és rendkívül értékes újságcikkeit az ország és a külföld közvéleménye egy­aránt nagyra értékeli. Kétség Le len, hogy az uj külügyminiszter az orszátg külpoli­tikai tájékozódásának azt az irányt ad­ja, amely a külpolitikai ciklzeiböl isme­reie.s:l. A fíador távirati iroda egy másik köz­leménye a következő: ,,Grigore Gafemu, az uj külügyminiszter, letette az esküt Őfelsége, a király kezébe. Gafencu ?s92. évben született, Parisban szerzed jogi doktorátust és nagy sikerre! foglalkozott újságírással. A világháború idejében, mint repülő, rendkívül vitézül hart alt és megkapta a Mihail Viteazul-rennet és a brit háborús keresztet. 1922 óla az ,.Ar- gus" c.imü lap igazgatója és j „Timpul' pirnü nagy napilap alapítója. Gafencu kül ügy minis zier 1921-ben külügyi állam­titkár volté' Magyarországon nagy rokonszenvvel fogadták Gafencu kinevezését BUDAPEST, december 22. A Bailor távirati iroda jelentése szerint, r, szerda esti budapesti lapok részletesen foglalkoz­nak — első oldalukon — Perrescu Com­nen külügyminiszter lemondásával és Grigore Gafencunak külügymin szterré történt kinevezésével. A Pester Lloyd hangsúlyozza és különösen Ideinek az uj külügyminiszter kiváló képessé p:ü, 'ij- ságirói működését, amelyből kai-rák, hogy Közcpeurópa időszerű prubh mái­nak legalaposabb ismerője. \ in [• elégedéssel állapítja meg, hogy <1 j‘- <u barátságos érzelmekkel viseltetik M' [hát­ország mint. A/. Esti Kurír az uj küiügyp.mdszkr- nek a háljpru utáni pálvaíu asal, Ilkáé­iról működését irja le. Különösen an.ig- snlyozza azt, hogy az uj kút ügyin rasz­ter már régebben annak a meggyőzödé: é- nck adott kifejezést, hogy a duna: álla­mok között szorosabb egy Üt ind ködösre van szükség. (pof cnc.u kűl politikai édláspont jót egyébként beszédesen jellemzi n teg­napi T lm piában megjelent szenzéfiós vezércikke, amelyet lapunU mosnád, ol­dalán közlünk. Szerk.) Francia sajtóvcleménvck P.VHtS, december 22. A francia lapok szintén tuen melegen fogadják Románia uj külügyminiszterének kinevezésé!, chs- merik diplomáciai képességeit és megál­lapítják. hogy az uj külügyrnniszternok van érzéke a realitások iránit. ünnepélyes keretek kozott történik ci NemzetiUfjásziéieiés Fronf jónak Vaida volt miniszterelnök, D. agomir kisebbségi miniszter, Tiíea és Scridon volt miniszterek a délelőtti gyuíés vezérszöno <ai. — Délután a céhek tartanak gyűlést KOLOZSVÁR, december zz. Kolozsváron, Chisinauban és Craiovan, a három 'laptományi központban, ma tör­ténik meg a Nemzeti Újjászületés Front" iának ünnepélyes zászlóbontása. A gyűlé­sekéi' a bucureştii rádió is közvetíti. A kolozsvári nagygyűlés első része délelőtt T T órakor a Nemzeti Színház épületében kezdődött meg, második része, az ipari céhek nagygyűlése, délután 6 órakor az Albina’palotának dísztermében fog lefoly ni. A gyűlés szónokainak beszédeit az ut­cákon hangszórók fogják közvetíteni. A kolozsvári gyűlésen, mint. ismeretes, Vaida Sándor, királyi tanácsos, volt írd“ nisztérelnö'k, a eh isin au i gyűlésen Adut Vaűoianú tábornok, királyi «tanácsos, vök lálomás o legt ^ziőbb irodalom és legneme­sebb művészei alkotása: a holnapi este igy céízatos is lesz, nemcsak színi és kőt öi ItQ- tóPu: intelem és vallomás, hogy a kisebbségi fttorsu magyarság csak nemes és m<igfSs célok szolgálatába szegődhetik, niindig egyetemes emberi érdekeket szolgáivá a maga sajátsze­rűségei melleit, hogy irodalmunk omló napi éidelien Cd a szép magaslatai felé szálljon. A színház munkáját fokozni fogja Bánffy Miklós hires rendezői bivatot'^óga és <1 zonei .,aláfestésamelyről Csíki Endre, érdemes zeneszerzőnk gondoskodik. A fény és szín társaságában az elvont és legmagasabb mű­vészet ez a közreműködése a batárzis 'és áhi­min^ztereinök, míg a craiovai gyűlésen Consb. Argetolanu királyi tanácsos, a leg­főbb gazdasági tanács elnöke fog elnököl­ni. A gyűléseket a bucureştii rádióállomás többizben is beharangozta: politikai kö­rökben annál; nagyobb érdeklődéssel néz* nek a három zászlóbontó gyűlés elé, mi­után egyrészről ezek az uj párt erőpró" bái is 'lesznek, másrészről pedig a gyűlé­seken elhangzó programatikus kijelenté" sek tájékozásul fognak szolgálni a köz­élet számos, napirenden levő, égetően fonitos kérdésében. A kolozsvári nagygyűlés, amelynek ve* zérszónoka dr. Alexandru Vaida”Vosvod királyi tanácsos lesz, impozáns lefolyású* nak ígérkezik. Ä gyűlésen’ rajta kívül szá­lat körűtmányetti mcgnemesvli De ünnepi per­rel, amikor az élet és a költészet, g valóság és művésziéi találkozik, a tömeg pedig a ki­választottak nyomasztó és feloldó hatalmát érzi, valóban szükségesek kisebbségi életünk, ben, ahoi a megállós és újrakezdd* tragiku­mából csak a lelki és szellemi élet feziköli pillanataiban magasrendü jelszóiitás és ui- :nutolás menthet ki és lendít előre. Meggyőződésünk, hogy a közönség toiori. g'm.i fog az ünnepély színhelyére és föUtnsz- tai’/a majd irodalmunk c két jelesével a sze­mélyi találkozás lehetőségét. Nem ünnepel- teiésiről von üí szó, amelyet gyökeresen kcl- tem amúgy is kii&pra magás küldetéséi éle­mosan fognak felszólalni, valószínűleg ur Viorel V. Tllea, dr. Leon Scridon, volt miniszterek, dr. Silviu Dragomir kisebb­ségi államtitkár, dr- Adam Ropa, dr. Fiú* gen Duncy profesor dr. [inga, dr, P. Vi- dican, a görögkeleti és görögkatolikus egy> ház vezetői és a román közélet több ve­zető egyénisége \s. A délelőtti gyűlésre * szamosi királyi helytartóság városaiból külön vonatokon érkeznek meg a déb előtti órákban a résztvevők. A gyűlésen dr. Alexandru Vaida-Voevod fog bţvszc tő beszédet mondani, ismertetni fogja a fronttal kapcsolatosan már a lapoknak adott nyilatkozatát, Ttiea és Scridon vo[i miniszterek pedig nagyobbá ab ásu pOÜ* tikai expozékat fognak mondám. j Gink egész területéről, de a lelki azonosad). i n szellemi felkészülés forró szükségletérő I A két iró és a két alkotás mögött ott ke i Út inunk o: egyetlen igazi hőst és igazi L választottat, Erdély uj magyar irodalmát, a (t szellemet, amely az erdélyi magyarság úja nipszellemii, liszUftörekuésű, államim fis cti berhü jó .mélységeiben, szóval a vahCdgi kisebbségi magyar lélek arany tárnái ban gy< J:credzik. Szívből jövő érzésekkel köszöniji, a színházat, elsősorban lelkes színészeit, színházban vendégeskedő írókat. szépveret müveiket ős a bizonyáén lelkes hivá'ásJudat közönséget. És kívánunk magunknak töb hasonló gyönyörűségei^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents