Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-22 / 292. szám

Tűnő dolgok \ciuuuj nap elült beállít oil karácsony előtt az utolsó vasárnap. .1 hajdan bú' bájos liécs szo/ierzékii kcreskedanic ha­tón névvel nevezte, mint a: elázó vasár­napot is. így került <t jorynloinba az ar^inj- és eztislvasámap neue s a magyar 'keres kt del mi 'nyelv ulvelle azokat. I div­tjában (/ermóni; nmsna k tet\:;k ,;r nyes- jni, szolgai utánzatnak, ununó nem ritka ii magyar nyelőben, minlalwgy a tjallt- i'izmusok es kellői - inasok *yen sűrűd, 'Eurófin többi idiómájában. Az arany- es ezüstvasárnap neue azonban még re me­rő családi szokás, nem puszin kölcsön- 'hatás engedelmes hejogadása. hanem vn- la mely művészi varázsnak vajon megbe­csülése, amelyhez hasonló szép a vezet - lü dióitok és koreszmék ölnélele, .4c em- hen kötelékek szódáin futó, szoros e>tysé■ ijesdö erőmű, kél szép és meleg kifeje­zés, két festői fogalom, amely éppen uyg juthat minket, mint például lluir.rius t.rozsuujjn haj mila-S' hakes pear n no k c. il­láméig szállóigéje és szinte kötelcsségs; c- Tüen, mint a költészet és művészet in- rjyen Ajándéka lesz tulajdonunk. Mmd- égy, hogy a költő, nagy művész ezúttal Iaz ismeretlen bécsi kereskedő, mert egy­ezer életében mindenki költő, ha máskor nem, hát amidőn az első igazi, mély sze­relmi érzés fölborzolja lelke legmélyebb vroit. Az arany- és ezüstvasárnap nevével az el nem szürkült és meg nem bővült kereskedő, akinek szeme naponként megfürdött ti barokk egész különleges fi­nomságaiban és szépségeiben, egyszer­smind gazdasági politikát, sőt homályos társadul omlani és történelmi ütemet is kifejezett ösztönszerücn, vagy tudatosan. \A béke virágzó idején, a mi emberöltőnk úgynevezett „régi, boldog idejében“, az arany- és ezüstvasárnap <t hallatlan, a dús, a kincsadó forgalmat is jelenlelte. JA karácsonyi lelkesültség vidám pazar­lását és bőkezű gyöngédséget. Aki teheti, ajándékozzon. Zsúfolt boltok tömérdek Vevővel jcllegezték ezt a kél ünnepnapot s o vasárnapi miinkdszürnet korába, kü­lön cngedéllgel nyíllak az üzfc'ek és ra­kódtok meg a karácsonyfa és tartós élel­miszerek pf</cai, meri államhahilom és kereskedelmi polUilca jól tudta, hogy az íősire való visszaérzés, amely rj vásári egykor a vasárnappal és más ünneppel kapcsolta össze, még föl-főiedre.) és e kél Púpon űzi leginkább boltokba a szitolt vásárló kedvet. Ilyenkor a szegény nép- Iosztóiig is fogához veri a garast, amelyet 'céltalanul eldobált a hétvég hetvenkedö Jjieje-hujáib\in és karácsonyi vásárlások­ra fordít ja. r Ma, sajnos, ez a két kincses szó mór 'csak ritkán bukkan föl, Inkább hirlap- trói különcködés fohjiún, vagy az öregek emlékezési soha fái révén. A régi llécs .'sincs már Habsburgjaival és Titirg jóval. JA világháborút gazdasági világháború követte és ez mai napig úgyszólván le- éfegyverezte a vásárló kedvet és a fogyasz­tó képességet, flvröl-évre több panaszt 'hátiunk a karácsonyi vásár egyre inkább •fokozódó hervadásóról. Pedig ma már a társaddlmi jótékonyság is hatalmas erő- ,\feszítéseket tesz, hogy a nép- és a ház­iipari szorgalom cikkeit kelendővé legge. 'S ezzel növelje a vásárló hangulatot. De á megélhetés gondjaival és a karácsonyi regényesség eggre inkább való fogyatko­zásával, az élet és a történelem mai pró­zájával nem szállhatunk szembe. A kor- aramlat egyébként sem kedvez a keres­kedelemnek. — Több-kevesebb hitel­válság is dúl esztendők óta, közösségi és 'szövetkezést hajlam ritkítja élénk és élei- « mes boltjainkat, <*z olcsó áruházak bent I a kereskedelem világában idéznek elő 1 végzetes versenyt. Egyre nehezebbé válik j karácsonyi költekezés a napi zsoidból és ■készfizetésből élők részére, a vásárló erők fogyatkozása révén és a-z egyre inkább a névérlék alá szálló fizetések és nyugdijak takarékosságra, sőt fukarságra kényszerí­tenek. Egyébként a karácsony fömozga- tója is elvénül: a szeretet egyre inkább kihal a közlélekből, ami az egyenként puha és melegszívű egyéni lelkeket szin­tén megbénítja. Az emberszeretet a lelki­A gondos anya karácsonya {Hogy a karácsonyi ajándék ne okozzon Csalódást, (könyvet karácsonyra LE­PAGE-tó! vegyen; ami nem te!szett, be­cserélhető. Postai küldés azonnal után­véttel Kérjen ingyen karácsonyi jegyzé­ket, Gim: LEPAGE. Cluj. 50.000 karácsonyi ajándék szétosztása megkezdődött <(■ ÜVEG-UDVAR CLUJ-BUCUREŞTI MINŐÉN *t*Ö «4P flAB jOltl VÂSARI.ASN4 7 f 3 8 december 2 2. zon, Amerikába m csak. kozveden ).‘>r.iy - zete « licit a, hogy gyakori ut.i/á . n. i' r m üzlri célja van, hanem magánügy szóik u Kordát a film fővárosiba. Merle Ob.- < is gyakran utazott Angliába kizáró!-/, azért, h< így '«nlálk< >v 1 üssön Korda Sám clor­ral. legutóbb s/.e Pl emberben jár* !v orda Sándor 1 Ion y wood ban. A vil ági í / i s óráiban Kordát b í viralii ag vissz-hé mák 1 .ondonb a, ahová né 11 á n y nai-» mu Ívj hö­vetne Mi • ríc Ober« >n is. A vüághii ti » ilm sztár kij el art cric, he így a veszély órá :han nem aka r táv«;! (c n n ii Köp dától Ekkor azonban m ind ás v ze 24 óra n lO'.Z' üorda Sándor és mierle Oberon romantikus házassága Francia lap riportja a magyar rendezőről PARIS, december 21. Szenzációs házassági hirt közöl a Ce Soir. A himenhir bennünket, magyarokat, elsősorban egyik szereplője miatti érdekel. A romantikus házassági hir egyik hőse ugyanis Korda Sándor, a hires magyar filmrendező, aki — a párisi lap feltűnést kcflrő híradása szcrinii — rövidesen cl'ár ele vezeti a nem kevésbé hires filmsztár, Merle Oberont. Hollywoodi pletykák A párisi lap jelentése szerint ezzel a házassággal egv hét éve tartó romantikus szerelem jut cl a happyendhez. Merle Oberont Korda Sándor fedezte fel a Vili- Elenrik forgatása során. A VITT. Henrik című grandiózus törté­nelmi film egyik szerepére Boleyn Annára nem találtak színésznőt» és az utolsó pilla­natban Korda Sándort felesége figyclmez- tect-e arra, hogy a stúdió vendéglőjében a statiszták közöt* látott egy feltűnően szép fiatal leányt, aki valószínűleg alkalmas lesz Boleyn Anna szerepének eljátszásá* na. Ez a fi-üal leány Merle Oberon volt. aki addig csak statiszta szerepeket* ját­szót. Korda levizsgáztatta és néhány óra múlva Merle Oberon már Boleyn Anna szerepét játszotta. Merle Oberon nagy sikeri aratort a VITT. Henrikben. Csakhamar Hollywood­ba szerződtetnék és Merle Oberon ameri­kai filmsztár lett. Ekkor már sokan beszéltek filmkörök­ben arról a baráti kapcsolatról, amely Merle Oberont Korda Sándorhoz, fűzte. Hollywoodban aztán Merfle Oberon nevét Joe Sebének ismert producerrel kapcso­latban emlegették és olyan hírek terjed­tek el, hogy Schcnck feleségül akarja ven­ni a szép filmsztárt. A pletykák szennt Sebének elhagyta Merle Oberon miatt lé­gi ideálját, az orosz származású Anna Sítn színésznőt- Később a hollywoodi pletykák Merk Oberont David Niven fiatal szí­nésszel hozták kombinációba cs azt be­szélték. hogy Merle Oberon halálosan szerelmes a fiatal színészbe. Ezeknek a pletykáknak azonban semmi alapjuk nem volt, Merle Oberont nem szerelem, csupán baráti érzés fűzte David Nivenhez. Mialatt a viáághirü filmsztár migínclc tcről ilyen mendemondákat terjesztettek, azalatt ti‘okban szövődött Merle Oberon igazi regénye. Korda Sándor elvák felesé­gétől, aki íulajdonképen felhívta férje fe­gyelmét Merle Oberonra. A válás kimon­dása uTán Korda egyre gyakrabban utá­szát tartózkodott Meric Oberon London­ban, ahonnan visszautazom Hollywoodba. Ekkor kellett volna mcgho'szabbitan V7.érződé',ft', de általános meglepetésre az, újabb szerződést nem irta alá, azzal az indokolással, hogy végre szabad akar .en­ni és vissza akarja nyerni önrendelkezési jogát. A beavatottak szerint- Merle Obcro n é- Korda Sándor ekkor már elhatározták, hogy rövidesen házasságot kötnek és Merle Oberon ezért nem újította rneg amerikai filmszerződésct. Korda Sándor — ugyancsak a párisi lap szerint — gyönyörű villát vásárol; Merk Oberon számára- Ez a villa szom szedő, az­zal a villával, amelyben a windsori herceg felesége lakott Mrs. Simpson korában, amikor a windsori herceg még walesi her­ceg volt . . . I Korda Sándor most rendezi be a villát felesége és a maga számára. A Ce Soir értesülése szerint Merle Oberon december végén végleg visszatér Hollywoodból Lon­donba cs a házasságot január közepén kö­tik meg. Biztosra veszik, hogy' Merle Obe­ron nem tér többé vissza Hollywoodba, hanem férje filmjein vállal csak szerepeket. Polgárháború iengeget Ecuadorban Az elnök államcsínnyel felosztana a parlamentet és hadiállapotot rendelt el QUITO, december 21. Előzetesen senkinek sem volt sejtelan* .-(Ihunel'ikík tervéiül a legnagyobb meglepetés erejével ha top tehát <t rendelet, amelllyel az alkui rfő haladóktaJam érvénnyel feloszlatta az ecuadori parlamentet és köz­hírré tette, hogy a kx^visdővátasztásokat a jövő év májusáruik második vasúrnapjura tűzi ki. A parlament fcLoszla-ása után a köztársa­ság elnöke az egész országra kitér jedöleg ki­hirdette a hadiállapot of. Az ellenzéki képvi­selők, akik biztosra vélték. hogy 1 elartóztn- hís vár rajul;, elmenekültek. A teg'öbben a mexikói követségen kerestek menedéket. má­sok a hadsereg egy ezredének védelme alá helyezték magukat, mely nem ért egyet az ollfr-mfőjyeJ. Quito és Guajaquil »városokba a kormány vidéki helyőrségekről rendelt csapatokat és n?ok miniden közcynile'cl mégiszáiíoIttuk. Félő ugyaoiis, hogy’ vérontás nélkül nem fog menni n: átalakulás, mert a gagusi ezred, amely­nek tisztikar0 ellenzéki érzelmű, Quito kö­rűt megszállotta a magaslatokat. ágyú ka/ P vontató'/ fel és követeli a parlament azonnali összehívását. Ennek az ezrednek Larealbn ezredes a parancsnoka, akinek fivére az el- lentaék egyik vezére. A kormány uMóimátumot küldött az ezTed parancs'nokának, hogy ka ton^h-ail cgviiit azonnal adja meg magát, mert leül önben a kormányosapdiak ágyutüz aki veszik a fő­város körül emelkedő magaslatokat a kor- máeiíycsapalokut és^ a hadirepülőgépeket ősz. szevonták Quilóbain és a vidéki nagyivá rosok. bői rendőr- és csendőrosapotokat ki hoztak, amelyek hadifeslkészültségben általiak. Az egy yagusi ezreden kiv-ül az egész hadsereg és a légáhaderő, továbbá a «nem .tény­leges szolgálat'baţi levő tűzlek q kormány mellett állanak Quitóbao «majdnem minden üzlet, a sziin-házak, midatóhelyek és a kávé- házaik l»o v a írnok zárva. A rádiótendóál'omá.st a kormány szigorúan ellenőrzi, a sajtócen- z-uru is szigorú, magánJíeízé’gicttsck telefo­non a távolsági forgalomban tilosak és- q kül­földi laptudósi’ók is csak csütönrlökőre reggel kaptak el fisz ör engedd met, hogy rövid táv- iratban hirt adjanak lapjaikxiuk a végbement áHornosányiről A fővárosban eddig csak eb Kzórtaíi voltok egyes kisebb ’tüntetések a ■kormány és ez államfő ellen, de o fegyveres karhatalom hamarosan szétosziatla e tüntető csoportokat. A kormány csütörtökön 'reggel kihirdette, hogy a- njonnßn választandó parlament au­gusztus 10-én fog összeülni. \ parlament feloszlatásét egy hüva-taJos köüemúnv azzal okolja meg, hogy a törvényhozás a mai ösz- szeiételébcíi munkaikép leien volt. eütannyira. hogy a közi-endet vaszó!yeztelle. Az elmene­küli ellen z "k i képviselők azzal gyanúsít jók Narvaes köztársasági elnököt, hogy diktatú­rát akar kihirdetni. A két ellenzéki párt. a me! v Rcndquez tábornok, illetőleg La reálba liéipuiiselő vezetése alatt áW, megegyezett, hogy együttesen veszá íd & ha«' ooi az aikot- mártyszegés ellen. Az ál«!flmvá«lság. amely most elérte tetőpont­ját, hónapok óta -art s ez átall az idő ólait három elnöke volt Ecuadornak. 1937 oktá- «berben Paez elnök lemondása után tiszta vj teszi ások utján kerüHt az elnöki székbe Henriquez tábornok, a moslamb elilcnzéki ve­zér, aki a kormányhatalm at Borero tabor- ltoknak adta át öt 'váltotta föl két héttel ezelőtt ez elnöki inéltöságbain NarK-aes, aki az ál-alános választásokon nagy szólöbbs' get kapott. ség erőszakos fényeiben, hanyatló szelle­miség sorsára jut mindinkább. Ft i lka egyéni kincs lesz a tárgyi, és lelki jöifegy- verzellség korában, amikor a világhábo­rúnál szörnyűbb hadakozás, gyűlölködés és pusztítás folyik a látszólagos béke meg- védeimezése és fönntartása orvén. Az esztendőt, amely végére iár és az eszten­dőt. cinéig születőben van, a történelem bizonyár'1 az ellentmondó eszmék ural­mának a nevén fogja emlegetni, amikor a kifejezett fogalomnak tulajdonkép a merő ellentétét gyakorolták. hem ujjból szopott dolgok ezek, nem hírlapi borúlátás megállapításai a té­nyek bizonyítják. Az ezüstvasárnap ész­revétlenül surrant el városunkban. Az üz­letek zárva voltak és a tulajdonosok for­rongó lélekkel gondoltak :á, hogy más­nap a Blaumontág ellenére, itj látványos­ság, az újdonság erejével, másfelé tereli szokásos vevőközönségüket. A követő hét » folyamán mérsékelt volt a forgalom és alak ismerik kereskedelmünk lélektanát, meg vonnálgyőződve, hogy két, kizáró­lag karácsonyi cikkeket eladó boit kivé­telével, a többiben aligha lesz lényeges forgalom, aranyvasárnap után se, pedig a kereskedők évről-évre reménykednek e hét némi mozgalmasságában, előzőleg elszenvedett veszteségek, vagy csalódá­sok esetleges jóvátcvöjében. Ez már nem mai dolog; kezdete közvetlenül a világ­háború előtt árnyalt, amikor a fokozódó drágaság a most birkózó eszmék fölvo- nulása, egy uj világ születésének előzmé­nyei már oly ldbirhatatian feszültséget okoztak, hogy a politikusok, írók, köz­gazdászok egyrésze, amely még a régi háborúk bölcseletén keresztül néztek a jö­vendőbe, áhitotfák a véres leszámolást, mind óriási föllendülés, az emberi meg­j javulás és megtisztulás, a tökéletes bol- ‘ dogság és örök béke megközelítés fölté­telét. Csakugyan a termelők és forgalom­ba hozók meggazdagodtak, vagy hadi- milliomosok lettek és a béke első évei­ben is a győztesek hallatlan prosperitá­sau következeit, főleg a iocarnoi meg­egyezés után, de aztán megtanultuk, hogy ma már más következményekkel jár a háború, mint régebben: ..ro.s.vz űr- lei a háboru‘f. Elkerülhetetlenül érzik a gazdasági válság. A világ e föltarióziat- h°latlan átváltozása nemcsak országokat és vagyonokat nyel el, hanem olyan •'des intézményeket is, mint a: ezüst- és arany­vasárnap. Lám, nem függesztették föl a munk-aszünetet sem e két vasárnap, szó­val az állam nem is gondolt már reájuk, annyira kiveszett jeínfőségük a köziudat- bál. Egy érthető sóhajjal áldozzunk em­lékénekt - • ' - - ■" - s •'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents