Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-21 / 291. szám

te, JL L JU A Z c> a; 5 PAÁL JÓB RIPORTREGÉNYE: Ötf ven napig a kráter {elején Bombák a templom pincéjében ... Hajsza a veszettül száguldó rémhírek bölcsője után Ha egyszer, adja az Isten, hogy mentői előbb, lélegzetnyi időm lesz ahhoz, hogy elbújjak valamelyik szigetére a hatalmas tengernek, regényt írok. Az életemben először. Megírom regényét annak az ötven napnak, amelynek minden órájában a világtörténelem hullámai csapkodtak köröttünk. Hűnek az ötven napnak minden tiguráját az jélec Szülte, de minden figura" regényalak. A most soron következő riportom vázlat a lelkemben készülő regényből. ? ' (COPYRIGHT by Job Fall Utánnyomás tilos.) .„Az öreg ur, akit pár évvel ezeiö't kí­sértek utolsó utjárah ott szüléiéit, ahol Kossuth Lajos. Finom, törékeny figurá­ja ir.it ül döftem mos'li is. Csodálatosan szép és szelíd kék szemei voltak. Nem frázis, omit tóitok: valóban tisztelet övezte alakját. KeressJcedö volt, Szegényen kezdte és ötven esztendő szorgalmas munkájával szerze t vagyont. Emlékszem egy mondására — talán ez karakter'-záUa a leikék Egyszer- azt mondta nekem: „Nincsen tis/Jti becsület, nincsen kaszinói morali és nincsen kereskedői tisztesség! Csak egyféle becsület és tisztesség van!1' Legendáikat meséltek az öreg ur s/i- véröl. Megtörtént egyszer, hogy a kou- kurrensénak leégett az üzlete. A verseny­társ konkurren oíájának tisztességéhez ta­lán. szó is fért. A bolt nem volt bizlosit- va. És az öreg ur másnap beállított a versenytárshoz és ezk mondU neki: „Té­ged most megrohannak a hitelezőid. Nem kapsz árut. Te most bajban vagy és ne­kem segíteni keli. Itt van negyvenezer korona kamatmentes kölcsön. Alikor fi­zeted majd vissziai, ha tudod..." Szólt, le­tette a leégett bolt még füstölgő irodájá­nak asztalára a bainkjegyesomagot és még mioiöíj; a konkurreas szóhoz jutha­tott volna, gyorsan elment. Nem szeret­te.. ha az emberek hálálkodnak... Talán egy tucatnyi gyerek maradt utá­na. Ezeknek egy része szerie szcledt a szélrózsa minden irányába. Van közöt­tük, aki /Amerikában kereskedik, egy má­sik valahol Erdélyben ék a lányok férj­hez mentek és három gyerek átvette az öreg ur boltját abban a klasszikus sze- p Ősségi városban, ahol minden utca kő­ből lágy melódiákat muzsikál a mull A ff Fér macskafejü kövei érezték Rákóczi és Thököly lovainak paláit és a város alatt rejtelmes folyosók húzódnak végig. ...Ebben a városban mindig béke volt és 'SSL emberek szerették egymást,.­Valamikor cikket irtára a régi boTről és cikkemnek ez volt ai cime: „Arany he­tük egy ócska házon"... A három fivért az évek során nagyon» de nagyon megszerettem. Éreztem, valahányszor beszélem ve­lük, hogy a természet abba a formába ön' ötte őket, amit az apjukról vett... Ott sürögtek asszonyaikkal együtt egész nap a boltban, amelynek hire volt az országuk habárán túl is. A legidősebb vezette az üzletet, a középső fivér autón járta a vidéket és bi legfiatalabb, aki ta­valy házasodott, vezette a könyveket Hi­res volt a cég arról, hogy hitelbe soha semmit se vásárolt Az adókat egy hó­nappal előbb kifizette. A három testvér soha sem politizált. A szenior azt mond­ta: kereskedő ne politizáljon. Mindenki nek,, aki kért tőlük, adtak. Ha valami­lyen vándoranüyész jött a városba, ők helyezték el a jegyekét, ők ruházták fel a szegényeket, se szeri, se száma azoknak* akiket ,,kama tmentes, tetszés szerint visz- sza fizetendő kölcsönnel“ .segítettek. ki és vendéglátó asztaluknál megfordult min­denki. Ha valamilyen nemes cél érdeké­ben gyüjes Indult meg: gyakran névte* lenül, de mindig ők szerepeitek a legna­gyobb összeggel. Igaz: a holtjuk arany­bánya volt Hefcipiacos napokon mozog- xa se lehetett benne. Ládám ott öreg­fl ember kardeson^ü Az igazi örömet szerző ajándékot nehéz eltalálni. Vegyen, rendeljen tehát köny­vet karácsonyra LEPAGE-nál Cluj. Ami nem felel meg, cserélhető. Kérjen teljes karácsonyi jegyzéket. Postai küldés azon­sai utánv étiek Cím' LEPAGE CRij-, XV. anyát, anyát, és unokát egyszerre vásá­rolni. Amerikába szakadt tápszerek (tol* tó rókát küld lök haza és férjhezmenő lá­nyuknak iiít vásárolták meg a kelengyét... Október első naipjaiibaírt vállald mtagyon ti­tokba» nites'filii nekem ferm a TáiDnálbíun: — í Iaíltóta? A három fivér eliten, nagy az eLkesereíiés. Kammuark'ak. Múlt héten/ vfl- eson* roll nálunk és azon viailömemmyd kom- írauiniiwliai vezető réssítvett, Ok pénzelik a kom- smuniistí^ páirtot ... ...Ezen nz éjszakán/ wem tudfcanm ahid/ni. Ordiihí'Ucttí, kiabáltamt Fogy ez nem igaz. Ezeket az embereiket ismerem évek óta. Le- hrietltenség, tutuit imeséltruek róluk. Ezek az emberek derák, ílszífestségtes kereskedők és k'ntBiégbeeslöai, hogy róluk. — ha még sut­togva is.,, ■Másnap dtéOleJőtt a foönátenáj, voltam. A kis barbelyüzlet egyik szobájában, borotvál­ják a7 urakat, a niásákbíiri; ooidoláíják a dá­mákat. Egy öreg beregszászi kisasszony bé­reltté a firizirszatliont és TTí'iaüiaitt a "'égna/p le- szerelt segéd ur kötötte le a bajaanak Joskó, n posta ah,is-zt a fónöfcnőf. Szilágya kése-'«von yt> kereste, Juci, a manikűr ős lány megkérdezte: miért? Telefonhoz hívják a kisasszonyt. Hoc. cán? Jostkó megmondta' a város/ nevét. Mivel e városba® a legtöbb embernek csak a há- f rom teVvárnel szokott dolga akadni, Juri azt | kérdezte, hogy nem ezek akarnak a> k sasz- , szárnnyal beszáLni Joskó mosolygott: — Ezek mór nem beszélnék sentóvel. Neta i findjáik? Házkufa'fes volt náluk, a (pómtébeis migeteg muníciót találtak. Két vagon dina­mitat. Száz meg száz gépfegyvert. Fel akar­ták robbantani az öreg templomok Már alá is eiknáztálk. M-.nd & bármam lg m-miak tar­tóztatva/ ... Másnap autóval lementeni a levenduta/ilta- tu régi (városkába. Beszélői akartam velük. ,.. Otn; álltuk s-zomoruß/n mind ai hárman a) bolidba/n,. A legidősebbnek arcára barázdá­kat .s/zan-ioít az álra-attlaai éjszakák sósa. Szo- mómra mutatott egy hivatalos Írást. A ha''Ö- eálg h átkutatást rendelt el náto, Semmit sem találtak. Jegyzőkönyv ran erről is-. De a® lójára indult pletykát man lehet fel,tartóz- tatr"'... ; -jp l t v. „ f. iKétbégt^jfcő' v.. * - - ■ A városka woit polgármesteré? Icerestem fel. Barátom. Neon etertam intervenMlni, hiszen ehhez jussom nincsen. De: a riporter kiván­csi volt rá: hol vau e pletykák bölcsője. Ho­gyan, 'születnék meg ilyen rémhírek... Mondja a polgármester: — A múlt héten későn jöttem haza. Más­nap szarvosbőgésre 'akartam felmenni tátrai revirembe. Feleségem kisírt szemekkel fogad, Azt mondja nekem: „Egész mostariig várak rád ezek és ezek a barátaid. Azt mondták, hogy az éj jel nagy vérengzés lesz. Te is rajta­vagy azoknak a kisfiáján, akiket ai kommuna - iák kivégeznek. A kommunisták borzalmas éjszakára kiés’ZűílrndL:. A három iosibvér ®3J » koniunannislák él-én. Ök hí fővezérek. Jaj Is- 'üínt-in. -mă leső: veled, H udiiícáan . , .** — Elei/nte nevetlem a dolgon, de később egy barátom át iote hozzám és kiätsögbeeset- ten kért: meneküljek. Nem volt kedvem hoz­zá. Do lrevailiiom: a fölött fegyvert odaáll i- íotl'am az ágyam mefliDé... Másstap reggel el- menlem «, líollba. A tgtmtaliboz régi, meghitt és őszinte Ijatrákság Siiiz. A legidősebbig ki- hÍvtam. TümLe'Vien a föléren, séíáltarm vele. Az emberek csodálkozva/ néztek bennünket. Voltak, ultik elfordították a fejüket és nem köszöntöttek... Es ez az eml>er mmden ke- seriisióg mélkü/l mesélte el az u%lsó napok történetét. Momlba: (megpróbálta) ő is kinyo­mozni: horaiem erednek a hírek. .Az életében soha pere nem volt, de mosít be aioria f>e- relnn /izzókat, okílc a Rémségeket ’’•terjesztették róluk. „De hiszen akkor százakat kellene a vádlottak padjára, álititainál“ — mondta. Én is kétségbeestem. Délelőtt az egyik környékbeli szín» sí k képviselőnek szóltam, ö is régS li®z- lelője a hiiTTűn uinná'k. Ez elmem/ a kerületi főnökhöz. De tu bácseluúk ui váltat huzogáitta: „én a legjobban tudom, hogy olyan ártatla­nok, mfnt «tai, de nem -tehetek semmit. Tegnap máz azt mesélték, hogy ón szálli itattam 1k»z - zá jiuk a di namitot és azért nem irur-rek. telle- nük eljárást indítani. Mit csináljak?'* Ekkor hfiítároZiták et a hi ivatalibaii', hogy an-:tild a há- r-omnál há/.'kuta'iár' tarkicnak. A helyi *'*<•»> nem fogadta et a nyilatkoza/bukiat. Mi mind­össze azt tehetjük, hogy hí város/ tekint tjes polgánii, nemzetiségre és felekezeüre való e- kin/tot enéikiil, tün/kstöeui séh.ilimk velük. IIol ,a 'ta/WaTókpón-ztár elnöke, hol a líceum igaz­gatója, hot a lelkész, hol éri megyünk ka ■ronfogvüi velük íi,z utcán.. . Nagyobb baj, hogy köziben másokat is bte'ekever’tek ec do- logbai. Már a kórhíizíii ige/zgató-föo-vos és a z egyik ügyvéd lakásán, is laitottak ház;ku-talá- sokat:. És ezek is éppen) olyan ártatlanók. mint ez a tiáirom kereskedő. Ezek eddig csak jó*: Ite'lfcedc mándenküvel. Sohrai ellenségük neui volt. Minden eanber a lekötelezett jük ... * Megkérdezem a' volt polgár mestertől': Es homnam. erednek az ilyen- hiresz/teiií'sek? Mi alapjuk? Hol <v&n a bölcsőjük? ElgondoLkozik. Magai elé bámul és mondja: —< Én ri'z;!/ hiszem, hogy a konkunrencia. Varn ezeknek a -heirátalmmalk egy sógoruk. Igen, derék, tisztíts égés ember. Acmek a nő- • ver-e egy úgynevezett ideális kommunistána/k a felesége. Senki sem veszi komolyan. Ez az asszony hetekkel ezelőtt itt járt. Bement »■ kávéházba és o’i leüli a kereskedők aszfata- lioz. A szomsücéd asztalnál behăitalvuí együtt a konkurre/ns ült. Ilyenfajta/ megjegyzést te­hetett: „Hát ez a kommunista mih keres itt° A sógorai se lehetnek különbek ..“ Én őzt gondolom: ágy indult el a lavinái... Amely­hez aztán- ezekben az izgalmas napokban hozzáragadt minden felgyülemlő izgoiom. Az emhcrelc jobban; félnek, mint máskor. Aszik. r-< tápot fogott és tűz lett belőle... Én a-zt hiszem, hogy amilyen gyorsasa fellobbaní, úgy el ás a lszik . .. , . . Do addig: hámiy âlma-tltm éjszaka borúi e három derék eortber Maatá jajra ... ___ Jövendő terveiről nyilatkozóit a feÜiéroroszok caria Vladimir nagyherceg az egész orosz birodalmai kiwmíeU magának PÁRIS, december 20. A „Jour” jelen­tése szerint Vladimír nagy herceg, a fe- bér ^oroszok cárja Berlinbe való utazása előtt Parisban a Rom-anovc-salád ü-ésén elnökölt. Miután cárnak kiáltották ki, 0 21 éves nagyherceg az újságírókat fogadra és kijelentet-e, hogy csodálkozik, milyen jelleget tulajdonítanák berlini utazásának. — Soha nem beszéltem Hitler kancel­lárral mondotta — sem képviselőjével. Ha iit majd uralkodásomnak órája, az egész orosz birodalomban fogok uralkodni és nem csak annak egy kis tartományában, A nemzeti büszkeség él a szivemben. Mindem1 akarok, vagy semmit. Nem tudom, miért hívhatna engem ta­lálkozóra Hitler kancellár. A nagyherceg közvetlen környezetében kijelentették, hogy Vladimir nem lesz politikai játékbábu. Vladimír nősül? BERLIN, december 20. A volt nemet trónörökös és Ludwig Ferdinand főherceg környezetéből cáfolják azokat a híreket, hogy Vladimir nagyherceg, a cári trón je­lenlegi várományosa, azért utazik Berlinbe, hogy házasságkötés cél iából megismerked­KARÁCSONYI AJÁNDÉKAIT LEGOLCSÓBBAN ÉS LEGJOBBAN A MitPftlPMY HATÓSÁGILAG ENGEDÉL TEZETT VÉGELADÁSÁBAN SZEREZHETI BE. JÓ MINŐSÉGEK, OLCSÓ ÁRAK! CLUJ, PIAŢA UNIRII 24. BZ. jék egy Hohenzollermhercegnőve!. Ilyen tervekről nem lehet szó, mondja a cáfolat. Kyra nagyh-ercegnő férje (a nagyhercegnő ’ nővére Vladimir nagyhercegnek) kijelen­tette, hogy Kyra nagyhercegnővel tör’-eht házassága alkalmával Vladimír nagyherceg­nek alkalma volt megismerkedni a Hohen- zoilermcsailád nőtagjaival, anélkül, hogy akkor házassági tervek merültek volna fel. Vladimir nagyherceg tegnap elutazott Parisból és a München mellett fekvő Aracr- bach feté vette útja-, ( Orosz tervek A külföldön élő oroszok egyes jol>boT dali lapok szerint kérelmet intézek í müncheni egyezményt aláíró négy nata- lomhoz: Angliához, Németországhoz, Olasz országhoz és Franciaországhoz, hogy .sürgő­sen oldják meg az orosz kérdést. A fehér­oroszok törekvését Lubimov, a Parisban megjelenő „Vorrojdeniecc c- lap szerkesztő­je fogalmazta meg, midőn a következőket írja: — Az oroszországi bolsevista uralom fennállása óta legnehezebb óráit éli. Mától kezdve az ukrán kérdés, akarva, nem akar­va, a legfontosabb kérdések egyike lesz * Ukrajna elvesztése szükségszerűen felborítja a bolsevista rendszert, Németország tudja, Hogy a kommunista uralom végóráit éli, elhatározta, hogy a tettek mezejére lép. A fentebbi cikket a DNB. teljes részle­tességgel leközölte. PRÁGA, december 20. Müncheni jelen­tés szerint a német nemzeti szociahsta pirt elhatározta, hogy a rutén kormánynak olyan nyomdát és hatalmas rotációs gépet küld, mely az összes ukrajnai, de a cseh* szlovákiai kulturális igényeket is ki tudja majd elégíteni. A német propagandahivatal számos ügynöke Husztra érkezett, hogy utasításokat adjon a rutén kormánynak » propagandára vonatkozóan. A nyomda üz.embehelyezése után számos pánukrát füzetet és propagandairatot adnak ki s ezt' két Lengyelországban és Oroszországban fogják terjeszteni. Ugyanezen jelentés szerint titkos rádió leadóálomás létesül, mely állandóan hireke, közöl és közös mozgalomra hívja fel az ukránokat, h°gy szabadítsák fel maguk-c az orosz és lengyel járom alól.

Next

/
Thumbnails
Contents