Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-21 / 291. szám

BlZBNlSm Országszerte megkezdődtek a beiratkozások a Nemzeti Újjászületés Frontjába Kolozsváron Dp. ßornemisa Sebastianpolflármasiert bízták me«r a be­iratkozások vezetésével. Tudnivalók a beiratkozásról. Vaida-voevod királyi tailácsos nagy érdekes ségü nyilatkozata az egységpáriroi Hogyan oldják meg & romániai zsidókérdést? BUCUREŞTI, december 20. A Nemzeti Újjászületés Frontja ország­szerte megszervezte tagozatait és az égé^z ország területén foftynak a pártba Váló 00« iratkozások. Ezek a beiratkozások a pol­gármesteri hivatalokban és a szakmai szer­vezeteknél történtek. A bucureştii keres" kedelmi kamarában külön irodát rendez­lek a jelentkezésekre. A belügyminiszter, aki az uj párt főtitkára, számos táviratot kapott csatlakozásokról. A Nemzeti Uj'á- születés Frontja a mozgalom alapszabályai­nak megszervezésére bizottságot küldött ki, amelynek tagjai Radulescu Motru, t ro­mán Tudományos Akadémia elnöke, Pec= rövid, Gusti és Dragomir SrHziu egyetemi tanárok. A közalkalmazottak beiratkozása a közalkalmazottak egyesületének oucu- restis központi szövetségében történik. A tanítók beiratkozása a megyei tanügyi egyesületekben történik meg. A kisiparo­sok egyesülete értesíti tagjait, hogy a be­iratkozási kéréseiket a Nemzeti Újjászüle­tés Frontjának központi irodájához küld­ték el. 'Ä kolozsvári beiratkozások Kolozsváron dr. Born emisa Sebest vén polgármester, volt államtitkárt bízták meg a jelentkezési lisrák összeállításával. A polgármester arra kéri azokat a polgá­rokat, akik a Nemzeti Újjászületés Frontjába be akarnak iratkozni, hogy je­lentkezzenek a szakmai céheknél és töltsék ki az alábbi belépési nyilatkoza­tot? „Nyilatkozat! Alulírottak kijelentjük, hogy beiratkozunk a Nemzeti Újjászületés Frontjába, alávetjük magunkat a működési szabályzat feltételeinek és annak a fegye­lemnek, amelyet azon törvény keretében szabályoznak, melynek alapján megalakult ez az egyedüli politikai szervezet“. A külföldi sajtó a Nemzeti Újjászü­letés Frontjáról SAN SF.BASTTAN, december 20. A Rs- dor távirati iroda jelentése. A sajtó nagy figyelmet szentel a Nemzeti Újjászületés Frontja megalakulásának. Az összes lapok széles mederben foglalkoznak ezzel az ügy- gyei és dicsérőleg nyilatkoznak II. Károly király őfelségéről. A „Voz de Espana“ azt iija, hogy az Uralkodó nagy politikai c»~ zékről adott bizonyítékot és ez a mozga­lom egyike a legszerencsésebbeknek Romi" ni a számára. Az „Aribba Espana“ íz t rja, hogy Őfelsége II. Károly király Romániát tekintély állammá formálta át. A Gazetta del Nostre szerint ez a mozgalom a korpb* r'áciv állam kialakulása felé irányul. A rádió az uj szervezetről BUCUREŞTI, december 20. A bucu­reştii rádió a következőket adta hírül a Nemzeti Újjászületés Frontja szervezeté­nek létesítéséről: A Nemzeti Újjászületés Frontja megaia kult a román társadalom legreprezent.iti- vebb ötven személyiségének kérésére. Valóban el lehet ma mondani, hogy a politikai helyzetnek előzetes tisztázása után megkezdődik a munka megszervezése 3 egy nemzeti alapon álló kollektív ér­dekű fegyelmezett erőkifejtés. Azoknak a neveknek felsorolásából, akik az ország ez egyetlen politikai szervezetének megalakí­tását kezdeményezték, egy egész csomó fink fcoídog karácsonya Pompás A ihenaieum-könyvek, képek­kel, diszkötésben: Bangt Berg: Ne hagyd magad, 106 lej, Domimk: A rikkancski­rály, 119 lej, Kornlós: Római kaland, 99 tej, Kaestner: Ernái, meg az ikrek, 158 lej, Palotai: Péter, 99 lej, Csűrös: Szá­mók csodavilága, 106 lej, May Károly húszféle könyve, kötetje 132 lej, stb s b LEPAGE nál, Kolozsvár. Postán u’ánvéi- tel. Kérjeu karácsonyi jegyzéket. igen fontos és az ország holnapi közéle­tére fényt vető következtetést lehet' vonni. Elsősorban is hangsúlyoznunk kell a volt erdélyi közmébóságok nagy számát* akik a nemzeti ujászületés mozgalma elindulá­sának első órájában siettek ehhez csatla­kozni s ezáltal juttatták kifejezésre 3 he­gyeken tuli tartomány meleg és törheti« len nemzeti ragaszkodását. Ebben a jelentőségteljes csatlakozás­ban a régi erdélyi poH* lkának több ne­mes liajgyománya támad éleire; nevezete­sen Erdély volt mindig az a tartomány, oimely minden nemzeti jellegű mozga­lomhoz sietett csat lakozni s azokban disz helye" vívott ki magának. Ma, akárcsak 1919-ben, Erdélynek lei­ki egysége tökéletesen helyreállott. Mér­tékadó politikusok, a börtönökben és csatákban megőszült harcosok, a fiata­labb nemzedékek zászlóvivői, neves írók, a moldvai, a szibériai légiók önkéntesei, a szindikálisi'a mozgalmak ismert vezetőt valamennyien, politikai partállásra való tekintet nélkül összefogtak, hogy a ro mán sors győzeümét bbdositsák az or­szágra nézve olyannyira jelentős pilla­natokban. Erdély, amely meg'isziuit a politikai harcok mérgétől, a testvérgyiikos szél- huzástók ma iámét a hősi idők magassá­géiba. emeli lelkét. Ez a legértékesebb ajándék, amellyel Erdély a nemzet Új­jászületéséhez hozzájárulhat. Másodsorban a po’i ikai éiet uj ciklu­sának megnyitását kérők közt olt láthat­juk a munkásmozgalmuk legszámotte­vőbb veztőit s ez jelképezi a tökéletesebb társadalmi igazságba vetett hitet. Nem keli elfelejtenünk egyébként, hogy ugyanazok a munkásvezetők q nuri ban is, az Egyesülés pillanatától kezdve min­dig elhatározó módon vettek részt a nemzőid ügyekben. Ma a román munkásságnak vezetőit annak a mozgalomnak élén ’találjuk, amely a román ujjászüle'és mellett a tár­sadalmi nagylelkűséget is jelent*. Harmadsorban, senki sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a ma elindult mozgalmat egész sor magas értelmiséget képviselő személyiség elméleti előkészíté­se yczetie be. A‘ Nemzeti CjjászüleTs Front járt) kezdeményezők' névsora nagy­számú egyetemi 'Unart., akadémiai tagot — többek közölt az Akadémia elnökét — is magába foglalja. A nemzeti, újjászületés jegyében meg­indult mozgalom tehát a szellemi forr^- , dalom minden ismérvével rendelkezik. Nagy román újjáépítési, megújulási moz- gátlóm ez, az egységes erőfeszítés jegyé­ben^ az ország és a Király szolgálatában. E mozgalom kezdeményezőinek névso­rát olvasva, egész sor kiváló kálónál, hadseregvezetőt, dicsőséges paranesno- ; kot, számos volt hadügyminisztert, vezér, kari főnököket és hadsereg felügyelő keS jegyezhetünk meg magunknak. Azok, akik a csillogó egyenruhában, a napról- napra ismételten bebizonyított hazafias­ság szellemében szolgálták, a királyt és a hazák megérte ték mi, hogy palpári ténykedéseiknek is arra kell irányulnia, hogy a románság konszolidációját, előse­gítsék. ; Ma tehát1, mikor a múltnak még az árnyéka is felszámoltafcof véglegesen, az összes társadalmi osztályok, minden céh és minden érdekeltség ’eghiva'oltabb és egyben legkevésbé személyes érdekek­től vezetet képviselőn olyan mozgalmat kezdeményeztek, amely távolról sem egyedül az övék .<? amely nyílva áll min­denki előtt, aki hü munkával akar szol­gálni a közjónak s aki az ország védel­me és konszolidálása érdekében áldozni kivan. A Nemzeti Újjászületés Frontja az a mozgalom, amelynek keretei között a ba­za érdekében, az idősebbek tapasztalatá­nak gyümölcse egyesül a fiatalok alkotó tevékenységének dinamizmusával. Az ér­dem, a lendület és az érdek nélküliség ezentúl a közjó szolgálatában áll. Aki ezt az elhivás? nem érti meg, az önmagát közösite'te ki. A Nemzeti Újjászületés Frontja nem egyesekért jött létre, hanem mindenkiért, nem egyeseké, hanem mindenkié. Arra hiva/ott, hogy egyesítsen, nem hogy szét­válasszon. Ez a szellem, nm-dy ezt a tör­téneti nevezetességű politikai mozgalmat eltölti. Ma a nemzeti újjászületés napjait él­jük. Vafda-Voevod Alexandru KOLOZSVÁR, december 90 A Nem­zeti Ujjászöle és Front jának megalakulá­sával kapcsolatban, á kormány kolozsvári lapjának, a Tribunának íőszerkesezlője, Hulea Livim beszégé’ést folytatott dr. Vaida-Voevod Alexandru királyi taná­csossal, aki az alábbi érdekes kijelen ése­ket tette: — Éppen ideje volt, hogy a politikai pártok működése által okozott káosz he­lyett olyan szerv jöjjön léire, amely teljesen iringóba foglalja a nemzet di­namikus elemeit, tekintet nélkül ezekr nek hdjdani pártállására. Az a benyomás, amit ennek a politikai szervezetnek iórehivása a közvélemény­ben keltett, Gzi bizonyítja, hogy az egy­ség szelleme máris megvod ósuhnak te­kinthető. Mindenki látja ugyanis, hogy e szervezet létrehívó< a nemzet' szolida­ritás eszméinek adták kifejezést, amikor Őfelsége, a király fegyelmező és legma­gasabb, egységet képező elgondolásait va­lósították meg. Az állam feje és a nép között eddig ür tátongod, hiába voltak a nemzeti élet rendes fejlődésének meg­felelő kezdeményező lépései, a szociális reformok és az elkövetkező nemzedékek javat célzó intézmények és intézkedések, még sem lehető t meg az a.z illúzió, hogy a jelenlegi nemzedék tökéletesen megvál­toztatja természetét, hajlamúd és mód­szereit. Őfelsége, a királynak bölcsessége és ál- lamvez©ői gyakorlata adandó nagylelkű kezdeményezéseiket sugai-lt, mintegy erőt sugárzó fényközptmt, de a fériykévék mindenfelé ha’olását részben» vagv egész­ben meggátolta az az ólomf'al, melyet a népi tömegek és egyesek előítélete és a kezdeményezés hiánya vont maga köré. így számosán nem ébredhettek annak a kötelességnek tudatára, melyet pedig fél­té1 len be kell tölteniök, hogy szerencsés és konszolidált jövőt biztosítsanak ennek az országnak. Az uj szervezet programja Az újságíró ezután megkérte Vaida- Voevod királyi ’’anáesőst, hogy mondjon valamit az uj szervezet programjáról. — A szervezet programja — mondta Vaida-Voevod - már annak nevében is visszatükröződik. Ez a program a tette­ket fogja szorgalmazni, mert igazi újjá­születést) csak tettekkel valósíthatunk meg, azt hiszem, hogy nem is kell ennél szélesebbkörii program, mint amit jelen­leg felvázoltam. Az uj szervezet prog­ramja egy egész nemzedék eszméit, szük­ségeit ás energiáit fogja bírtaIcuuniaű meg' ölteni, 1 „Ha az ország érdekei kívánják!...“ ‘Eddig tart Vaida-Voevod királyi ta­nácsos nyilatkozata, melyet a Tribuna szerkesztőjének ado't. Érdekes a királyi' tanácsosnak az a kijelentése is, melyet aj Tribima szerkesztőjének tett akkor, mi-; kor közeledő külföldi utazása iránt ér - dekiődöth — ,.Ha az ország érdekei ugy kivárt iák, habozás nélkül elmennék községi b \ rónak Alpurétrel' — mond a Vajda v Voe.vod. , Úragomir főkormányblzton bt-' számolója BUCUR ESTI, december 2U. Drftgomúr i>ii viu küebbségügyi főkormányb-idos — mint' megírtuk — írna, kedden dó-ULám 6 órakor > beszórna!' a mi1:niszteritoinács előli.' a kisebbségi kéielé# helyzetérőt. Ugyancsak a mai minis/- íert audios foglalkozó majd a Vöröskereszt kérésével, a Brăila, Ramrtf cuUSairat é- Covur-’ iut megyék ÍLiaéges luiko&ságának. segélyez# sével. Hogyan rendezik Romániában 1u zsidó kérdést? A Gu reálul jelenj é.se czerint, a koruuáuy n, zsidó kérdés megoldású rat olyan intézkedése-; íket tiatározott el, amelyek arra atka!masak,' nemien érdekbők hogy az ország olyan te-' rüleleiröl, ahol nagyszámban élnek a zsidók*, őket kivándorlása bír ja, a román korm-i-tuy;' e célból' az angol kormánnyal kezdeti tár- gyaiásokat, azt k'ur.ve, hogy tegyék lehetővé 150.000 romániai zsidó kivándorlását. Ez a kormány tervei szerint bárom év alwtít tör­ténne meg és évente <7 vene zer zsidó hagyná ei az országot. A román kormány erről az elhatározásáról éntcsnletle úgy a belföldi-, minit a külfödi zsédó kivándorlási túrsasigo ka'f, felkérve azokat, hogy erkölcsileg é* anyagilag támogassák ezc a mozgalmat. a- k vándorlás költségeinek jelentékeny rész-ét maga a kormány viselné. Azok a területek, ahonnan elsősorban történne a kivándorlás, Bukovina, Bess zár áh b és Maramaros leninié- nein A Semnainl értesülése szerint a kor^ másig akciót indáotJ nagyobbszámu zsidó ki­vándorlásának megkönnyítésére. A ke mány; az ügyben Anglia, Franciaország és az Egye-. sült-Álileanok kormányaival ts összeköttetés- he lépett. A román kormány a- kérdést szer-, •vezett és civilizál.» módom; akarja megöld-ani oLyképen, hogy mindenki meg legyen elé­gedve. A fővárosi lapok egyöntetűen helyeslőleg kommentálják a kormánynak azt az intézke­dését. ojneilyel Suceava tartományban az összes» zsidók mérési cs dohányeladási jo­gát megvonta' \ Scara ér-es-ülésc szerint, ez­zel az intézkedéssel púrhuzamQS-an- gyökeres intézkedéseket fogain« tosHcrtbuk szövetkezetek létesdlésére, hogy a sűrűn zsidólakta területeken román kézbe menjen át a kereskedelem. A Viito­rul örömmel üdvözli a zsidó korcsmaen­gedélyek elvételét és azt javasolja, hogy ez.f az intézkedést az egész országra ter­jesszek ki. A Romania, a kormány félhivatalosa ugyan­csak azt írja, hogy ez ®z intézkedés nem marad elszigetelten, csakis Suceava tartomány ban. A fővárosi sajtó ugyancsak méUcíja azt a írende/ettörvényt, ametö az állam számára jogot biztosit a falusi ingatlanok elővásáí- lifcrsára és ezzel meg tudják akadályozni azt, hogy Qz eladó ingatlanok ne kerül jenek nem románok kezébe. Egyes verziók szerint. a: állam elővásárlási jogát ki fogják te> jeszterá a városi ingatlanokra is. A romániai zsidó szervezetek t és a kivándorlás kérdése Az utóbbi napok hon a romániai zsidóság vezetői tanulmányoz1 iák a zsidó kivándorló« kérdésiét egy olyan terv alapján, amely je­lentékeny mennyiségű zsidó kivándorlását tesz lehetővé évente. A Timpuí értesülése szerint a romániai zsidó vezetők arra a meg­állapításra jutottak, hogy a kivándorlók egye­dül Palesztinába irányíthatók. A romániai conísta szervezet vezetői ebben az é telem­ben keszi tőnek terveket és valószinü, — i. ja a Timpul — hogy a román kormány Lon­donban lépéseket tesz. hogy engedélyezzék a romániai zsidó kivándorlók polesztinai tete- lépedését, * Megszűnt a Viitorul BUCUREŞTI, december 20. A Vârtomi ci mü lap, amely a megszűnt liberális párt hi­vatalos lapja <voIt, beszüntette megjelenését Uto’só számában közölte, hogy o Nemzett Újjászületés Frontjának letesd tés-éré vonat- ■koző törvény után a megszűnt liberális párt vagyonát felszámolják és mivel ehhez a va­gyonhoz tartozott a VUstorul is, tehát a lap megszűnik. A cikk azzal fejeződik be: Éljen öü'elsége 11. Károly király! Él jeni az egysé­ges-. egyesíted és örök Romániai Iéíi2sregé!íf3k karácsonyra: Athenaeum kiadás, kepékkel, diszkó• lésben: Barbra Ring: Petra, 106 lej, Francis: Heten az intézel ben, 119 lej. Lagerlöf: Amikor én kislány voilum, 132 íej, Palotai: Jukka., 119 lej. Ransome; Fecskék és fiuskák, 132 lej, stb stb. •— LEPAGE-nal, Kolozsvár. Postán utánvét* tel. Kérjen leljes karácsonyi jegyzéket, ^

Next

/
Thumbnails
Contents