Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)
1938-12-21 / 291. szám
km 2 Szerkeszt őség és kiodóhivatal: Cluj, CcJea Moclor 4. Telefon: n—op. Nyom das Ser. í. G Duo* No. S. Fiókkiadó Hivatal é$ könyvosztály: P. Unini 9. Telcfoa u-99 IP HOTT A MARTBA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgatás ÜR> GROiS LÁSZLÓ UX ÉVFOLYAM, 291. SZÁM. SZERDA K i a d 6 íu i 2 j d oaos : PALLAS R. Törvényszéki Hpfcomozási szám: 59. fDo$, %i6fl *,958 Trb Cluj.) Előfizetési áruik: havoora neevedévw’240, félévre 480 égé® évre 96« CLUJ, 19 38 DECEMBER ii, Zimankó Csikorgó hű]cg köszönt be. Ahogy népiesen mondják, farkas ordító hideg, pedig a hivatal 0$ tél még, csak esedékes. A matematikai földrajz is, a naptár készé és is még az ősz utolsó napjait jegyzi De a természet nem fiszteli az emberileg szabályozott időpontom kot, bár magot(irtásából állapi otta meg. Ez a gyors és kemény tel a végén összegezi az év szellemét: a fehér karácsony a kezdet regényességét borítja le a földre, viszont az an- tivzocinii* hideg nehéz gondjoîiiaţ teszi fe. szállté a .poWikttilag és diplomáciáikig amúgy is rendkívül feszült légkört. Mindenkép van miről elgondolkoznunk, amikor magunk is ködöt leheli ve sz águl dunk az utcákon, ment egy régi koldus bandám csapsséki bölcseleté szerint: ilyenkor még q, lusta ember is sza- lód. De ,Jilj mellém n knrcddtlóhoz, föl van szikva melege“ jelszava idill esetén is nem szabadulunk meg a világ és a magunk gondjától, A tél ontiszociális A gyarló emberek jó. voltéból A mimknnélküIi*ég már enyhe béke idején jelentkezett a téli évadban .4 me. zögnz dóság tevékenysége ö®s cezsugnrod ik, némely ipari és kereskedelmi váll a ártok sző- kiírnék, vagy pihentük Kereskedelem is megcsappan karácsony után, Mr előzőleg gyönge: rémesének már ezüst- és aranyt}^ ■■etrnapok. A forgatom számos akadállyal küz. -ködik s ha óriás mozdonyok megaJcálnak a hójihvúsMn. miért kis érje ne Istent fent és íeiif a gépkocsi és a gépmadár? ífóinpátolns és .favágás ma nem jelny kőiönmrhb mun- kal eltet őségét Fájdtrlmns"'bh azonban, hogy télen ff tömegimég a legnagyobb mérvekéi öld, az állam és n társaktólom n szokványos ■jótckonysbyoi se,ni birja gyakorolni a régi kis mértékben, piztonn fedél, fűtőanyag és élelmiszer hiányáMn embertelen szenvedések nehezednek a tömegekre és átvészelve a telet, fokozatosan romló szervezettel s n népi erők álba idő csökkentésével jutniuk el a ta- oiXszg élet uj küzdelméhez A szocialista eszmét kereső állom sem bir több mint két évtized u'ána bömeqinsfggcl megbirkózni.- eszerint az emberiségnek egészen ntán útra kel lene térnie, hogy leküzd je az antiszociális fejleményeken az egyik helyen, ahol a hideg, másik helyen, ahol a forróság, egyik helyen, ahol a -népsűrűség, a másik helyen, ahol a né prii kanig, egyik helyen, ahol a természet bőségei, másik helyen kopárságu, egyik he. Igen, ahol a társadalmi for rodaiom, másik helyen, (din! a társad "Ind veszteg! és okozza és főleg a millió nehezedő megpróbál tatárokat. De a tél egyszersmind antihiszjórikus Leg. alább is az ilyen tél, legalább ez a fagyot kozó és nemsokára eltűnő énre nehezedő Emlékezzünk csuk Pírom jáshWirO, mely szerint a népek akarata ellenére Európa föUar- • tóztuthathrjiul botorkál n háborús szakadék felé s ha csoda nem történik, ükkor a jövő tavaszkor a már többszőr fenyegető kalmz. űr ófa 1 végül reá és a többi világrészre zúdul. Mindenki béke és igazság szolgálatát hirdeti és dicsőíti, azonban egyre több gyufófegyver fenyegeti az ángyajlásx<ri és általános bábotu nc-s: cd elméivel. A kemény tél Ugyan gátat vet egy időre esz egyenes hn]brdeypásnnk De n politikai és társadalmi élet zárt helyein vj- síont tijnbb feszültségei okoznak. A milliók sor öt eldöntő felső rédegel: sűrűbben vannak együtt és éhünkén sarlódnak, ,j társadalmi ellentétek éleződnek és fokozódunk, ami hát ró nyár a van a gyöngülő béketörekvéseknek. Nem uj megállapítás, hogy a természet ta- ívtt&zi megújulásával: erjedésével lázaival kapcsolatosa a történelem idegei is bizseregni kezdenek, mert végzetes szenvedélyek c téli fényűzés, a szociális ellentét, a külügyi és katonai hivatal okban alaposan gyűl emlő szándékok folytán veszélyes gyulladásokat ok»znak az emberiség egg-egy mozgató és érző dúcában. Az ember jdr.kel o téli mezőn és átcsafan- goi a síkos városi utcákban a maga közvetlen egyéni gond jóival törődve, amelyek jtz édes tevác#mg küszöbén fá$M mrűvtí féNagg jbDscggcl szavazott bizaim az angol aisöDaz Chamberlain naipoliiihaiani „Ezután jfogr isidéi? ül ni* feogy kormányom béisepolitikája helyes vagy sem* ha azonban epedménytaLennek toisoayuina, akko? Is azt mondanám* bogy helyes voit» amit tettem, mspt a béke politikával szemben égy hatalmas és hossza háború lehetőség© âiiâi Chamherîmn és Borsue! íegnap kijeienieííék,h&gy sem ang®í,sem hanem gyarmaíterületek átengedéséről Olaszország részére nem lehet szú A külpolitika tegnapi eseménye két nagy beszéd, melyek Anglia és Fran» ciaország álláspontjait szögezték le a legégetőbben időszerű nemzetközi kérdésekben. Londonban Chamberlain válaszolt a hozzá intézett kérdésekre s az ezután megindult külpolitikai vitában nagy beszédet mondott, melyben hangoztatta Anglia határozott békeakaratát, kijelentve, hogy csak ezután fog kiderülni: helyes voít-e a íizenn3roíc hőnap óta folytatott angol békepolitl- Ka. A válasz erre a kérdésre — mondta Chamberlain — nem tőle függ, ha azon« ban kudarc is érné, akkor is azt hiszi, hogy jól tette, amit tett, mert a békepoiitikával szembeni alternativa nem más, mint a borzalmas és hosszú világháború. A békebeszédet megelőzőleg azonban egy hozzáintézett kérdésre kijelentette, hogy meg kell cáfolnia azokat a híreket, amelyek szerint Anglia bármilyen gyarmatterüíe- tet akarna Olaszországnak átengedni és meg kei! állapítania azt is, hogy a szuezi csatorna szabályzatát csak az 1888-i egyezményt aláíró feleknek, tehát elsősorban Angliának és Franciaországnak beleegyezésével lehet megváltoztatni. Ez a kijelentés, valamint annak hangoztatása is, hogy az angol kormány a római látogatással kapcsolatos kérdések tekintetében állandó megbeszélést folytat a francia kormánnyal, meglehetősen visszautasító módon hangzik az utóbbi időben elhangzott olasz követelésekkel szemben. Ugyanilyen értelmű kijelentéseket tett alább közölt beszédében Bonnet francia külügyminiszter is a francia képviselőház tegnapi ülésén. „Ismétlem itt önök előtt, — mondta Bonnet — amit a képviselőház külügyi bizottsága előtt mondottam: Franciaország sohasem fog beleegyezni abba, hogy területéből bármilyen kis részt is más hatalomnak átengedjen és hangoztatnom keli, hogy az erre irányuló minden törekvés csak fegyveres viszályhoz vezetne. Francia terület alatt értem többek között Tuniszt, Korzikát, Savoyát és a Francia Szomálit is.'1 Bonnet e kijelentései után tehát a Dzsibutira vonatkozó olasz követelések megtárgyalásáról sem igen lehet sző, amit pedig egyideig a francia—olasz ellentétből való kivezető útnak tekintettek. Nagy külpolitikai «Ha az angol alsóházban A lem do m alsóházijain fognap l'oly 'e a munkáspárt által beterjesztett bizalma'- hiúsági indítvány körüli nagy vila. amelyben Dalion volt lóiiügyi államü1- kár támadtn Chamberlain pobiikáját. Dalton szerint, a tininelleni egyezmény ahelyett, hogy nnegnyug a tói Mg hunit volna, csak iölzavnrtai az európai helyzetet Hitter és n német államférfiak, kijelentéseikből ítélve, nem nagyon ragasz- le odúnk ehhez az egyezséghez, sftt Güb- bols és teások, folyton akadály oka* gördítenek, Dalion szerint, a német és angol nép közötti baráti viszony útjába. Dalion ezu'án a rá kiváltba), hogy Anglia Németország keleti el őre 16 résénél szemben, bátorítsa az Európa keletén levő országoknak, Szovjetoroszországnak, Lengyelországnak, Romániának, Magi/1 rországnak, Jugoszláviának és Törökország- nak az ellenállását. Végül fölvető te a kérdést hogy vane egyá1 tatán értelme Chamberlain miniszterelnök római látogatásának és fejtegetése végeredményeképpen, a munkáspárt ellenzék nevében bizalmat lanságát) fejezte ki a kormánnyal szemben, Chamberlain beszéde Válaszába« Chamberlain miniszterelnök kifejtette, hogy a Dohon képviselő által filvasolt politika Angliái egyidejű háborúba sodorta volna Japánnal, Ne’Sülik telkét és kevésbé törődik 0 ködös te- vegében, kint a nagyvilágban ködlő történeti erők gyülekezéséi és tervét Q veszélyen tavaszi fordulatok idejére, de »ejti és érzi végzetét, Mß% ktdlme mgfmtalnL kofát áordUk melországgal, Olaszországgal és u nem- zeti Spanyolországnál. Az angol közönség azonban a bókeoröfeszdések folytatását kívánja. Európában és a Távolkeleten aggasztó tűzfészkek vannak. Ami az angol-francia kapcsolatokat illet, ezek megőrzik tegszivéjyesehb jellegüket. 4 két kormány által tett nyilatkozatok je- Icntöscp/eljescbbek, mint a tulajdonképpeni szerződések. Chamberlain miniszterelnök,, miután rosszalását fejezte ki a spanyol polgárháború folytatódása miatl, értesülése alapján, cáfolta Dalon képviselőnek ai/JD a vádját, moly szerint az olaszok újabb csapatokat kti'dtck volna a nemzeti Spanyolország segítségére Mind addig azonban — mondta Chamberlain —, amig idegen csapa ok vannak Spanyolországi)« s míg nem találnak más megoldási) a spanyol kérdés megoldására, mint az angol ten- alapján álló ben era- avatkozás, az angol kormány csak a be- némávátkwási tervnek megfelelően adja meg a hadviselési jogot Megtesz azonban minden erőfeszitfcésit annak érdekében, hogy vége szakadjon a polgárháborúnak. Nem kész tervvel megyünk Rómába — folytatta Chamberlain miniszterelnök —•, vagy Orra várva, hogy bizonyos különleges kérdésekre vonatkozóan uj megegyezési valósítsunk meg, hanem Őzért, hogy kicseréljük nézeteinket fásából és hangulataiból jobb szociális és valóban historikus olcarat keletkezzék. Vigasztaljuk meg a csoda lehetőségével. Láttunk már más szeleket bt és a Noé-bárkák már t&bhtsfo; téktnmn érteik, valamely közös érdekű kérdés tekintetében s azzal az általános kívánsággal, hogy megjavítsuk az angol-olás." id szonyt, a kérdéses szempontok jobb ösz- sze eg y e z te .ésével. Hu sikert érünk, hoz zájárulunk Európa általános és első sorban a földközi-tengeri országúé megszi Lárd'üáüáhüiZ. A néme£—angol viszony Ném etország ra von .itkozó lag Ch a m b-c-r Rte kijelentette, hogy r.z angol—nemet kapcsolatok benne foglaltatnak a müncheni nyilatkozatban. Az az elbánás, melynek a háború utáni időszakban a német nép alá volt vetve, nem volt sem bölcs, sem nagylelkű — mondta Chamberlain miniszterelnök. — Az idő teltével j felismertük a németek nagy képességeit s azt kívántuk, hogy együttműködve lássuk őket az európai civilizáció helyreállításában. Anglia nem táplál semmiféle bosszuszellemet. Nem akarjuk megakadályozni a németek fejlődését, vagy elfojtani hatalmas nemzeti vitalitás’ik1 Dt-ározot- tan hiszem, hogy ha ezt az erős és férfias népet nem lehet a többi néppel együtt megnyerni az általános sors iobhát'étetére, nem lesz Európában sem béke. sem haladás ama dolgok tekintetében, melyek élésre érdemessé teszik a? életet, Angsában megvan a komoly és kitartó vágy arra, hogy az angol nép és a német nép. az európai nemzetek családjának többi D-fi- javai együtt dolgozzék a háború kiküszö“ bölcsére. Tragikus hiba lenne azonban összetéveszteni békeszeretetünket s egy . kompromisszum elérésének 'lehetőségét a gyengeség jelével. — Ami a távolkeleti helyzetet illeti — iolytatta az angol miniszterdlnök -— nem tagadjuk meg a harcolók egyikétől sem a normális kapcsolatokhoz vakS jogot, ha magatartásuk barátságos hatalom magatar- tá-'i. — Befejezésül Chamberlain miniszterelnök hangoztatta; ezután fog kiderülni, hogy az angol kormánynak az utolsó r8 hónapban folytatott politikája clérkc célját vagy nem. Ez azonban nemcsak lévefügg, Ha kudarc érne is — végezte sze« vait Chamberlain —, akkor is azt han* goztatnám, jól tettem, hogy megkísérel* tem, mert «z alternativa a iegborzahxu* sabb. hosszú háború lett völna. Bizalom Chamberlain külpolitikájának-A vita további folyamán a liberális pírt nevében Sir Archibald Sinclair és TJovd George, a diktatórikus hatalmakra célozva, kijelentette, hogy olyan országokkal, rne‘ lyek a velük kötött szerződéseket nein tartják be, nem szabad megegyezést kötni és óvta Chamberlaint attól, hogy római útja alkalmával újabb követelések teljesítésére csábiteassa el magát. A vita lezárása után szavazásra került a sor, mely 340 (.Cikkünk [oigtülásp az utolsó oidalotú i ' •» !
