Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)
1938-12-18 / 289. szám
m 193$ december 18. ELLENZÉS* wsmmmamaBmasi saOMH Mérges, szigora kritika a hollywoodi filmiparról Túlsók a pénzük és kevés az ölle fűk •watw tmík> 4 iampá •lenes tzupát S. 17 A, í 5. I? I Szup«f 4-jBeiebetegedtiink Hollywoodba Most már aztán végleg nem bírjuk Holly wo'Xiüt — írja dühös panaszok cikkében a londoni Daily Herald cikkírója Spike Hughes. Bizonyára nem éri mindenki egyet mérges ktfakadásaivai. 1e azért érdemes meghallgatna fejtegetésed. — A magam n úszna*) ll i ó b rn Hm i á t og a tó társam nevében nyilatkozóim — kezdi •-» valaminek történni kel! a Hím terén, mert ez így már nem mehet tovább Engedelmesen tűrtük, bogy számokkal szédít senek meg bennünket, hogy a Hlmsztárok képmásainak végtelen menny'ségü ismer etése mellett csriMagá-s-za ti számokkal kábítsanak el: 100 000 fontba került ez a káprázatos film, 150 000 fontba került ez a káprázatos film. 200 000 ion ba került ez a káprázatos film. — Sajnos, az a baj, hogy mi nagyon lagymatagok vagyunk: ha nem tetszik nekünk egy film, legfeljebb azzal fejezzük ki nem {eszesünket, hogy otthon maradunk. Mit tesznek erre a kedves filmgyártó urak? Arra az álláspontra helyez kednek. hogy bizonyára kevés pénz! öltek bele a filmbe, azért nem volt sikere. És hogy jóválegyék bűnüket, legközelebbi filmjükbe 100 000 fonttá*, többet ölnek. — Nincs az a filmgyár, amelyiknek eszébe jutna, hogy nekünk nem csillagászai költségek kellenek, hanem, az Istenért valami uj ötle». — A beszélöfilm zsákutcába jutott Megfeneklett, éppen úgy, mint a némafilm. Csakhogy a némafilmnek szerencséje vol.r, mert csődbejutása után át lehetett térni a hangosfilmre. De mire fognak áttérni a hangosfilm csődbe jutása • kor. Mi az, ami a hangosfilm után következhet? — A szmesfilm? Ez legfeljebb kedves diszr és lehet, de nem öncél Nem, a szi- nesfilm nem fog minket viss/aédesgetni a mozikba. Az egyetlen dolog, ami ezt a csodáft megteszi velünk, az: uj ötlet. —- De uj ötlet nincs. Egyeben ember, akinek öttel ei vannak, Wall Disney. De meg is nézzük a filmjeit! Könnyű dolga vim Walt Disneynek. A mesék világában ét és nem a realitásban és olyan gyakran cseréül szereplőit, amilyen gyakran csak tudja. Ha ügy érzi, heigy meguntunk egy figuráig rajzol helyette újat. Neki nines szüksége arra. Iiogy áíüliajó/.zon Francia- om/jágba és „felfedezőien“ egv rendkívüli francia egérké' és s/dárosiLsa nagy lár mával 1 lolly wood ban. — Nagyon tanulságos dolog figyelem i mel kisérni a filmgyártók mentalitását., j Vannak köztük olyanok, akik azt hiszik, j hogy az emberek vadul „buknak a gengszterfhímek re. Ezeknek egyetlen ^ : rekvésük az, hogy minél izgalmasabb ; hátborzongatóbb gengsz erf Űrnek el gyárt- I sanak. — Vannak aztán olyanok, akik a p* romániás emberekre építenek, nagy tűzvészeket tálalnak fel a közönségnek. ßc | mutatják fényes technikával készült fe! vételeiké a világtörténelem legnagyobb tűzvészéről De mit mutatnak be aztán, ha már megismerte ték a közönséget a világit őrt érve lem legnagyobb tűzvészével? Mi lehet még a tűzvész fronton bemuta7- n-i való? — Például a földrengés. Kezdik a k>s földrengések bemutatásával és lassanként eljutnak a világtörténelem legnagyobb földrengésének bemutatásához. Aztán anácstalanul megállnak, a fö'dren géstéma ki van merítve. — Egy szép napon valakinek eszébe jut. hogy hálás lenne filmet készíteni egy operaénekesről A film kedves, jó a közönség hálás. De mielőtt a mozilátogató felocsúdna kellemes élményeiből, a világ összes filmgyárai szerződtettek már maguknak egy egy világhírű operaénekest — és nem tudják, mit kezdjenek velük mert nincs annyi mese, mm ahány operaénekes. így születik az operafitmeknek végeláthatatlan sora. De végül is szeren csénk volt: a Marx-fivérek, Gaucho, Chiko és Harpo megállították az opera fim lavináját Mindig a Marx-fivéreknek kel! közbelépni, hogy megállítsák, a hollywoodi ismétlési mániát. Az ő humoros alakitá suk után senki sem meri ismét komoly témának feldolgozni a ,,kitűnő'' meséket. — Figyelmükbe ajánlom az illeték-'’ soknak.) hogy az 1890-es évek arany Iá zárói1 Alaszkában, a déltengeri szigetek dsamgéeiről. a repülésről, az újságírásról, a rádióról még nem készült elég film. Rajta urak. rajta. — Az is értbe-ebien, hogy miiért mindig a legnagyobb könyvsikereket filmese tik meg. Rövidesen bemutatják fűmen Margaret Mitchell Kifújta a szél emui regényé. Ki akarja filmen látni azt a re gőuyf. amit már elolvasott? Mindenki saját wlése szerint képzelte ei a bősöket. a film csak zavar Aki pedig nem olvasta el a regényt, azért ue:n olvasta el, mórit 'nyilván nem érdekelte a mese AZ A ÉTI* ARANY KAPUJA S. 3 B. S tâmpi» tim«) szuper — Itt van ez a mérhetetlen lehetőségit ipar, milliárdnyi tőkékkel, korlá lan lehetőségeikkel, hiszen a filmen a bábuk tánnoüni is tudnak, ha akarnak, az elefántok Íbiszéi ni, egy másodperc alatt a világ egyik részéből átmehetünk a másik, ba és akkor ők indiántör éneteket gyár- tanaik büszke önérzette!. — Jaj, jaj, ‘iova kergeti rek bennünket a fitmgyárpsok. Nem tudom, de az. az érzésem, tiu^g.y ők se ‘ludjáik. — Az, az érzésem, hogy jót tenne nekik — ennek az egész újgazdag uborkafára felkapaszkodóit árvaságnak ha I elvesztenék a pénzüket és csak annyi tőkéjük maradna, amennyiből szerényen meg lehet élni. Azt hiszem, az az igazi baj, hogy nem voltak pénzkérdések, a filmipar mindent megvalósítható t. amit csak akart. — csak éppen ötletekkel nem tudott szolgálni. — Vedd el n pénzüket, kényszerítsd komoly munkára oké és meglátod, valami történni fog! LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg* választékosabb kivitelig legotcsóob^a! az Ellenzék könyvosziaiyában. CJnL Piaţa Unirii* S, 14 A. « S. U ü. Szuper 3-4-2 Váitóáremra : Uoiverio! vibrátorral • S. iü A. és S. IC. U. Szuper í-M Universal 1 + 2 S. 24 A. és S. 24 0. Szuper 4-J-2 Automatikus hange 14« > şemb Szuper 4-t-2 SI ERA RADIO, HOLLANDIAI GYÁRTMÁNY” és igy a filmet som fogja megnézni. Mario fölkel utánaí megy. Az .Anyának "gy rémlik hagy kissé voriíikodvn megy mn gréte. Közben Mario megszólta!: — Ma ti.in.es ke<lvem uzsonnázni, nrcantst. Az A.irya hatra fo-rdu’ megkenviB: —- Mi bajod? Beteg vagy? — Nem, nem vagyok éltes De az, Anya már belesi vom t. . m. egyik ka-- ross.Kt'!k.bé, mélyen a szemébe nézett, ajkait a homlokához érintette: „Forró“. Megfogja u. pulzusát: „Undd lássam . . Gyoa»“. Erélyesen csönget. behozat j.i *, Há z mérői: „Ítórmne.hét hat, beteg vagy, Mario. Most ágyba fektetlek, hivaihom n doktert", A fiai megpróbál ellenlke.zini. Hiába. Hi lélek költwiVt az Artyáhn, Ez. már nem p-llamBitnyi, hirtelen ryug!áiifetn,ság. „Giutliia! Mania!" ..Az egész háza;): mozgósítja. ö maga keményen olt tártját Markit a ka.rvwiszékhen, betaíkarj» raatgy pnha kendővel; fez pármái raik' feje aülá, Iru. vzftt a) tó baj aki; Marki arc« fiiadtam és áléi tan dereng ki közülük, Giulia melegíti Mar ó ágyfepedőjét, báT máuteius vám Most a* Anya totó» ja a fiút, egészen rendesen tud járni. de fogja,, támogatja. mm'ha sebesült volna, „A ipizsaana is meteg. vetkőzz fe." Mario szégyell levetkőzni az Anya előtt, de ez megsértődik tífei vezényel: „Gyorsan!1' Köziben Mari« telefonálí az orvosnak. Mario ágyban van-, az Anya bedugdosisa q- paplant. begyÜTi a lepedőt a.z álla alatt. „Maradj nyugodtem!“ V soobában minden ruyugodf, várja a. j»ai iam- osokal. Valóságom erődítmény: középen az Anyái, egyenesen és átsző’*1 emu 1 fen. Belép aiz orvos, megvdzsgáüja a fut, mosolyog. Kelten bemennek a nagy szalonba-, amely legmesszebb esik n beteg szobájától. Az Anya újra kikérdezi az orvos : T- Nekem mindent megmondhíd, mondjon meg minden.1!, köpyörgök, — De nincs semmi ínon dani valóm, egészen kcrmyü kis meghűlés (közben Grulia a patikába szaladt a receptekkel, amiket az. orvos irt), csöppet se adódjék. — De eljön zoég, ugy-e dofeter? — Nem szükséges. — De ;nzért csak .jöjjöei,, kérem, jöjjön mindennap, minden diöle.rti. jó? Addig, mig meg nem gyógyírt. Menny5 időin- telik? -— és fii nkés/ői*i I héz nt Az. orvos mosolyogva* fefeJi: — Miit moiuljsikV Négv mondjuk h-gfel jehb öl naplKi. H.feteteía árnyék .vuhnin át az Anya erélyes- ségőir,. elhimiá'lyositja az arcát, amely eddig csupa: ragyogás volt. Aztán erőszakoskodni kezd: — Jobb óvatosnak le-vnii, doktor, mond jnk egy hé lx*! Az orvos elmegy. Káikhséri ay, ajtóig. Visszajön. K*egyenesedik. Csak úgy ragyog. Lálrujjhegyetn oda- snet Mario szobájának ajtajához, tátja., hogy a fin nyugodt elszúrtyókátt. Ide-win kóváJiyog a lakásban (parancsokat osztogat, segít végrehajtani őket. A szobája s.zamszJi'dos Mar ó szoba‘óval Félre e?J n krs a.sizfallft.-, át vinni a nagyot, negv fehér térítőt rá, iigy; ide az orvosságokat, poharakat, üvegeket, a villanyfőzőt. Mario enyjának szobája betegszobává alakul év élénkül A másik oldalon van a kis szalon. Az .Anya o't is átelöfetott, rendezkedett, szer- ivez.kedett. Nagy 'karostszéket állíttat az ajtóba, ott fognak ülni o szobalányok feilváilbyai, éj jel-nappal; kicserélik a villany égőt. kéket leszjuek be. Minden rendben van? Az /Anya az öltözőszobá jóba megy, átöltözik, álltig csu- koti bhm vesz fel. föléje fehér kötényt: tökéletes betegápolónő. A villany csengőt rongy- gynl kö'teli körűi, hogy tomipitisc a hangját. Körülnéz. Meg van el'égedve. * Az Anya egész éjjel virrasztóit. Kora hajnaliban meggyőződJött róla. hogy <a soros szo- balárny ébren van, ekkor lefeküdt. .Alszik egy órát, eztán megfürd"k, átöltözik. Friss, pihend rózsás. Megméri Mario hőmérsékletié:. Láz'tábíát készáteít mint a kórbáz.ánkbaa: j van, najtci 'rovat! az órának, rovat a fok ok- j nn'k. F gyeim csen nézi n i'ázmérőit: hörminc- ! hál négy. DsszeráiK.oija a szemöldökét, írni | .-i'kar a tűz iá lilára. Habozik egv piJJenatig, aráán fölirja: hó.6. Napközben minden ipompásiar. megy. Az I o-vor a kellő időben jött. nem mondott sem- 1 mi nevezeteset A ké| szoba-lány pont1 osan j és töredemesen végzi szolgálatát, Mario jó j beteg. Majdnem foüylon c.Lsziik lia nem alszik, iiallgat és mosolyog. Az anyja úgy veszi észre, hogy.nem gondol semmire. Boldog. — Tudod, — mondja neki — a doktor azt mondja, hogy nyolc tiz nap utóit meggyógyulsz A f ű elmosolyorfott és neau tiltakozott. Rétben megjött a posta. — Levelet kaptái, Mario. — O. ndd ide — Nem, nem i — Olvasd fel ! — Nem, nein xzadab telmszinnod magiad, I majd eJteszem akkorra, mikor egészséges j leszel. j. Ebád után Mario élszui-nyad, az anyja, vár- j -részit fölötte az ágy mellett a széken. A következő na,p is ágy telt el A lőr’ábtó megte- .Hk számokkal. Az Anya följegyzi a> táibláin az őrlikat i*a, miikor Mario orvosságot vett tó, ámbár ez mindig ugyanazokbao, az ő rákba oi történt Harmadniap két óraikor el jö't rz ezredes, egy pili'anatra, eideklőd-ná. Mikor távozott, ! e?*t mondta az egyik szomszéda.stszonynnk: j — Nem saidyos. A nagyságos asszony is jól i van. Szinte megfiatoűndott, { Vabm -vei később felébred Mario. Az Anya i megkérdi: | — Muzsikáljak agy kicsit? j — Igen, mama. | Nyitva hagyja mz ajtókat, odamegy a zon- I gorához, játszik énekel, a nyitott ablakokon ! gyönyörű fény árad be, a i) utero kon és o, szó- , kökén nem ma*:adt egyetlen sóhaj sem. Az I Aiay* ,egy pállaaatra kibújod az atblakon, .Az szemközti papirkereskedö köszön neki. vi&z- szamegy a boltba és oda.oól a feleségének: — A ryagysagos asszony ma olyan, mini egy kislány. Negyedik nap oki mondja, a dok'or **z Anyának: — Ma fölkelhet. — Nem. — kiált fel tét Anya rögtön — meggondolatlanság vo'on, túlságos korán ven — és feszülten figyel, mert attól tart, hogy odaát Mario meghallotta 41 Az Anyának sikerült még két nepot overuse. * Holnap reggel Mario fölkel. Meggyógyult. Ez az utolsó délután. Ugyanaz ez ón*., mint akkor, a-m*.kor Mnteo a«t mondta: „Nem vagyok éhes". A sóhajok csapatostul tód ütnek mted-en sarokból. hogy tlárasszák az Anya tókásáb Most Meteo s'/endereg. Az Anya megint ott ü. az ágya mellett. Odabuzze székét a párnához. Még közelebb. Lehajtja fejét a pár, nénai, amelyen oly nyugodtan pihen- a fia feje, Merioó. aki holnap megint elkezd fölkelni, leveleket olvasni, iskolába járni, majd föláiMi. mikor a tanár föbzóK’je, kacagni fog a- ciinbofeúvaj, mikor átmennek a téren. És nopról-mapra jobban közeledik a tivermyol- ead k évéhez, «ztán tizen kilenc lesz, aztán busz. egyre messzebb, egyre messzebb jut tőle, szegény asszonytól Mikor Mario fölébred, az Anya föláll, kiviteti a fehér asztali a szobából, amely olyan szép betegiszobi volt, vissza viteti n kis szalonba az ő kai összeköt az ajtóból; visszaeső réti a vdlanyégőt, becsukja a zongorát. Egy piliánétra odaálil az ablakhoz. Arra megy az ezredes, kőszön'i, fejét csóválja. Az utca túlsó oldaláról] rámosolyog a suszter és ezt dönmögi: , Szegécv nagyságos. Rsszony", .Az Anya szemét elönti a könny. Révap Jáisef forc&tásR,