Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)
1938-12-18 / 289. szám
Et..i A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Békebeszédek és valóság < hamberl-un c/en a héten két hékebe* szedet is mondott, nagy merészség volna azonban állítani, hogy a súlyosan bei eg europa béke a," angol miniszterelnök bes/e dei után jobban érzi magát. Sör, mintha u békebeszédek is kevésbé békésen li.mg/a- nának, mint Chamberlain előbbi beszedet, bgyik „békebeszéd“' kísérő körülményei, a londoni német nagykövetség és a nemet újságírók távolmaradása, minden esetre zavaró motívumoknak tekinthetők a ma: viszonyokhoz mért békés kijelentéseit által keltett hangulatban is. Chamberlain közvetlen munkatársainak kijelentéseit pc- dig még a lenti eufemizmussal sem lehet, éppen békésnek tekinteni. Sir Oliver Stanley angol kereskedelmi miniszter és I Ind- son külkereskedelmi államtitkár bizonyos fenntartásokkal egyenesen az angol kereskedelmi háború szándékát jelentették be Németország ellen és Schacht dr. most folyó londoni tárgyalásai alighanem c fenn' tartásokhoz kapcsolódva próbálják elsimítani az ellentéteket. Az angol politikai életben még mindig kivételes tekintély fölött rendelkező Baldwin pár nap előtti iá- dióbeszéde szintén nem volt a legbarátsá* gosabb hangú a németekkel szemben s a németbarátság angliai főképviselője, fon donderry 3ord, akinek vendégszeretetét londoni kiküldetésükben Ribbentrop báró és Nvíedernann kapitány is élvezték, ieg- utóbb egy sajtónyilatkozatban hangoztatta, hogy a németeknek nem szabad gyár* mati területet átengedni, mert „véleménye szerint nem lehet átengedni semmilyen lakosságot olyan államnak, amely másfaju lakosok számára az. egész, világ által kárhoztatott helyzetet teremt“. Németország, mint az utolsó napokon BaiUlwin ellen elhangzott sajtótámadáiok mutatják, szintén nem marad adós a válasszal, bár német vezető korok eddig feltűnő mérsékletet mutatnak az angol nyilatkozatok éies hangjával szentben. Franciaország és Olaszország között ezalatt változatlan erővel folyik tovább a sajtóháboru és néha hivatalos nyilatkozatokból is az ellentétek veszedelmes villámlásai csapnak elő. ilyen körülmények között újra fölmerül a kér dós: mit érnek az ellentétes nagyhatalmi csoportok egyes tagjai között létrejött megállapodások, a nemrég aláirt francia*— német barátsági nyilatkozat s a nem sokkal azelőtt létrejött angol—olasz megák lapodás? Mint egy londoni nagy kp mondja, népek közöti paktumokat a fék' hez lehet hasonlítani. Sem a paktum, sem a fék nem biztosit teljesen az összeütköző' sek ellen. Amit azonban mégis el lehet tőlük várni, az annyi, hogy a nagy veszciy pillanataiban mérsékelni tudják a tempót. Az utolsó hetek eseményei alapján, még erre a tempó-mérséklésre sem támaszthatunk túlzott reményeket.-.*& .>i Ä memeli kérdés Semmi esetre sem lehet tempó mér-sék’ lésről beszélni a pillanatnyilag legsúlyosabbnak látszó problémák, az olasz—francia viszály, a memeli kérdés és a Nagv- ukránia kialakítására irányuló törekvések kérdésében. Ta'lán legkevésbé veszedelmesnek látszik a három között a memeli kérdés, ahol az erejében érthetően nem bízó s a csehszlovák tapasztalatok után külföldi segítségre sem túlságosan számító Litvánia, minden valószínűség szerint, még idejében az engedmények terére fog lepni hatalmas ellenfelével szemben. Kovno, amint látszik, úgy érzi, hogy Csehszlovákia is épebb bőrrel menekült volna, ha még a karlsbadi pontok felál" látása, idején teszi meg engedményeit. A litvánok, bár szoros kapcsolatot tartanak fenn Moszkvával s az utolsó időben lát hatóan közeledtek Lengyelországhoz is, ezért előreláthatólag az engedmények terére fog lépni. Hogy ezek az engedmények mennyiben hoz^k végleges megölUj; Ltskás és butorf Fraenkel uj albumkönyve, 12.3 lej. -— Botha: Korszerű családi építkezés. 292 lap, 92 ábra, 132 lej. Óriás: Építőipari kézikönyv, 1200 lap, 1155 lej. Forgó Pál: Uj építészet, 264 lej. Sándor Kisházak fervgyüjteménye (Mappa), 396 lej. Mihály: kötségvetések, leszámolások, 396 lej. LEPAGE-nál, Kolozsvár. — Postán Utánvéttel. Kérjen teljes szak.jegyzéket, ^ dásr, anélkiiU hogy a fenyegető csehszlovák példa megismétlődnék, a/ termesze- lesen a jövő kérdése. A francia—olasz viszály Sokkal veszedelmesebb ennél a kérdésnél -< francia -olasz uJbntet kérdése, mélyben a legerősebb hatalmak közé tartozó kér. állam áll egymással szemben. Mindkettő irányadó tagja egy-cgy hatalmi csoportnak, ríls/.igctclődésükrc tehát egyik oldalról sem lehet számítani. A franciák, amim Parisban állítják, nem engednek át más hatalmaknak egy ncgyzctccntjméter- nyi területet sem. Az olaszok viszont, amint külpolitikái vezető publicistájuk kifejti, semmi körülmények között sem hajlandók többé lemondani követeiésük- ről s ebben elhatározásukban a Róma — Berlin tengely másik tagjára, az olasz szövetségeséhez szilárdan ragaszkodó Né* metországra támaszkodnak. „Ez ellen minden francia ellenállás reménytelen — írja Virgilio Gayda, akitől a fenti idézet is származik. — A történelem sorsszerűén halad az ilyen ellentétek szükséges megoldása leié. Olaszország és Németország, melyeknek közös az érdeke és közös a sorsa, elhatározott akarattal és közösen haladnak a-/ előttük álló nagy jövő felé“. Az igy kifejtett álláspontokhoz való ragaszkodás ma már mindkét részről a nemzeti becsület kérdése leb annál is in* kább, mert a vitában nemcsak átengedhető területekről, hanem döntő hatalmi po' ziciókról van szó. Tunisz legészakibb pontján fekvő hadikikötőjével, Bizertával, háború esetén súlyos veszedelmet jelenthet ®z olasz érdekekre s amint római lapok írják, ..Olaszország mindaddig a Földközi- tenger fogba", amíg Fumsz francia keze ben marad. Korzika hadi szempontból ennél is veszedelmesebb lehet az. olasz partokra nézve. Ez a sziget ékszerücn nyomul he a Tyrrheni Tenger és a Génuai- öböl közé-, az olasz Sz.árdiniától csak iţ kilométerre fekszik s a toscanai partoktól S’4 kilométernyire. Nagyon megerősített had: kikötőiből francia repülőgépeknek alig kétszáz kilométernyit kell haladni, hogy Rómát, Milánót és Turint támadhassák. Bizcrta, Korzika és Franciaország déli partján, levő nagy hadikikötőjé. í onion a>. olasz partokkal1 szemben veszedelmes stratégiai háromszöget képeznek, melynek megbontása nélkül Olaszország helyzete a Földközi-tenger nyugati medencéjében állandó veszélynek van kitéve. Viszont akár Tunisz, akár Korzika elvesztése a franciákra nézve ®z afrikai gyarmatbirodalmukkal v<dó összeköttetés biztonságát veszélyezteti, amire már eddig i* meglehetős veszélyt jelent az olasz elfte- lyezkdés Majorca-szigcten, A német álláspont ilyen értelemben fog fáradozni római lá- Francia részről a német-francia béke- egyezmény aláírásakor íóHeüék a kérdési. hogy Nétnelor.szág müven álláspon- lol foglalna el, ha ezzel a vitával kapcsolatban összeütközésre kerül a sor olaszok és franciak közölt. Wiedemann kupi any, Hitler bizalmas kiküldöttje most vi11e Parisba a vezér válaszát erre a kérdésre. A válasz tartalma hivá'alosan aligha fog nyilvánosságra kerülni. Az il’c íékes állásponttól sohasem ellőni német aj 1 ó cikkei azonban kóLségol sem hagynak afelől, hogy Berlin — akarja. ncmakar vr. — ebben a kérdésijén is teljes erővel 'ínn gatja Romát. Német la-.-ok szerint, z biroodom ezen a téren is esi!* a nép* elv álláspontjára helyezted a t*:i: s ezt:« az alapot éppen úgy, min’, az olaszok, Tasznak tekinti Korzikát. Ez a.ónban nem »eien' annyit, hogy Németország, melynek ebben a pillanatban a franciák megnyugtatása fontos érdekei közé tartozik. ne tegyen meg mindent egv átmeneti megoldás érdekében. Minden bizonnyal, logatása alkalmával a nehéz külpolitikai helyzetekhez már szülte hozzászokott Chamberlain miniszterelnök is Aímeneti megoldás azonban aligha ver végét a francia olasz elleniéinek, mely a közeljövő Európájának egyik legveszedelmesebb kérdésévé érhetik ki. A nagyukrán terv A harmadik nagy vi ás kérdés, melynek gyors kiérlelésérnl titokzatos erők gondoskodnak és melynek fönnállását azonban hivatalosan együk oldalról sem isménk még ed: az ukrán-kérdés. Ez a kérdés elsősorban Lengyelországot es Oroszországot érinti és előreláthatólag módot fog ad'ni az európai poii ikából Münchenben hábraszoritott szovjetoroszoknak arra. hogy teljes erő vad vissza térjenek az európai vitákba. Az ukrán tervek egyik vezető egyéniségének, Ko- novalecznek térképei és statisztikája szerint, az tikra n követelések ki lenes zúz ez er négyzetkilométerre terjednek, negyven- nyolcmillió lakossal. Éhből 730.000 négy. zetkilométer és 34 millió lakos esik Szov: jetoroszországra, 138.000 négyzetkilométer és hétmillió lakos Len gyeiországra. A jövő Nagyukrajna, melynek kiinduló pon'ját sokan az uj Csehszlovákia keretei közölt megszervezelt Kárpátuljóban, látják, a Duna tónk oldatától és a Kárpátok felső részé öl a Kaukázusig terjedne, magába foglalná a Krim félszigetet és Kubánt és elvágná Szovjetoroszországlól a bakui petróliermTerületeket. Lengyelország térülőének és lakosságának körülbelül egyharmadát vesztené 0! benne. — Számítani lehet tehát azzal, hogy lengyelek és szovjet oroszok egységes arcvonalat alkotnak a terv megvalósőásávol szemben. A Varsó és Moszkva között legutóbb jelentett közeledést, éppen úgy, mint az —miw nir ram in ■mi ■ m i Megmérgezheíő-e a szervezet egyszerű ételekkel is? Igen! Hn a gyomor rém emi és/1 rendesen, h.'i a máj nem működik rendesen. Mert tud- »•silevő. 07. hogy minden megevett étel emésztése alatt mérge« anyagot' is válos-ztódnak ki, amelyeket* főö'g a máj ép vese hl vállalt in-é- regtel-íviieni. Il i ezek megbetegszenek, akkor á! árulóén a szervezetijein egv abnormális mé- regţ’o'akódás képződk -alakok, savak, me- sze'-edéssek formájában, a melye!-; rendkívüli rt mibolúsokalt idézmek elő később szervezetűnkben. A világhírű amerikai Castro />., omey főleg az emésztő szervekre hir rendkívüli hatással, normális állapotot kire rí it elő és a már fennálló gyomor-, bél-, e|je-, vese- és májinegtjelegedéseknél a legkitűnőbb erediaé-» nyékét hozza meg. Gastro D. kapható gyógyszertárakba® és dingerlőikben, vagy meg emlőibe tő 135 lej lUáiivéj mellell Gs'ászár F gyógyszertárában, I'ucuresítí, Calea Victoriei 124. e’lhidegüJő viszonyt Berlin és Varsó között, ennek a helyzetiek lehet tulajdonítani. A szovjetorosz külpolitika viselkedése ebben a kérdésben még s titokzatos* nak látszik. Ez a titokzatosság annyira megy, hogy némelyek egy orosz német megegyezés lebe őségéről beszé'nek már. ami természetesen főleg a lengyelek költségén jöhetne létre. A kombináció azonban a valószínűtlenségeknek manapság olyan dús birodalmába tartozik. A szovjetorosz külpolitika ti okzaiossága inkább annak a tudatnak tulajdoniiható, hogy az ukrán támadás elsösorha'n elkerülhetetlenül Lengyelországot éri, ami megegyezés esetén, az ö számára kezesebbé teheti a lengyel tárgyaló felet. És Moszkva ugyanekkor azzal is számit, hogy az ukrán-kérdés fölvétődése által okozol: bonyodalom újra megmozgdhaija a rohamosan fegyverkező nyugateurópai hatalmakat is, ami mostani kényszerű passzivitása helyett, ismét szabad játéktere- adhat a szovjetorosz diplomáciának Az események gyors fejlődése tehát érdekes As súlyos dolgokat tartogathat számunkra az ukrán kérdéssel kapcso-a ban is. Békebeszédek ezen nem sokat változtatnak. —s. Nobeldiţas du Gard: Egy lélek története, kél kötet, ive 317 lej, kve 416 lej. Párisi nagydijas. Pour- talés: Csodálatos halászat, kve 178 lej. Goncounfi-dijas: Pbsnier: Három házasság, 510 lap. Ive 218, kve 251 lej. Nobel- clijas: Undset: IIü feleség, kve 119 lej. LEPAGE-nál, Kolozsvár. Postán utánvét* TL Kérjep jegyzéket, - - - ■ ■
