Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)
1938-12-14 / 285. szám
— m Srcrkes^tSíéc kiadóhivatal: Cluj, Calea Motdcr 4 Teuton: it—09. Nyomd«: Str. í. G Duoj No. 8. F»ókki«dóh«vata! ég könyvos^tály: P. Unirii 9. Telefon 1199 2-IX ÉVFOLYAM, 28 5. SZÁM nUFiMilii .............. Tanulhatunk ÁHwdóaji leéli ionului és won ugyancsak tanulhatunk, Az élet szakadatlan iskola, to ián soha még nem ily általános és kötelező érvénnyel. Meg kell tanulnunk a; uj történelmet, meg kell tainaínunk az uj áll ami. társadami, gazdasági berendezkedést, meg keli tanulnunk az államé-köles és államból- cselei uj tanait s a dogok társaságában a dől- gokén hordozó személyiségek nevét, pedig az egyéniség hanyatlása idején, q közösségi eb érvénye idején legalább ettől a kölönc, tói volna jó szabadulni. Mert tanulni kell akarva nem akarva, háj alkalom is adódik elég a tanulásra_ Például néhány év előtt az emberiség meglehetősen tisztába jött Abesz- szinla földrajzával, a negusnegesti és kopt banya intézményével, az amhora, gallo* slh. törzsek demográfiájánál és etnográfiájával, a szuezi csatorna nemietközjogi helyzetévei s az uj háborús módszerekkel. Alkalma van ,e spanyol földdel, a spanyol népszokásokkal való alapos megismerkedésre, sőt mellékesen föl elevenítik, vagy frissen meg rögzülik a spanyol irodalomról, spanyol művészet rőt, a spanyol politikáról szükséges tudnh>alókat, A japán—kinaj harc folyamán, amelyet még nia sem minősítenek háborúnak a nemzetközi jog uj szelleme alapján, rengeteg sok mindenfélét tanul meg a; emberiség Kína újabb története, amelyet Kuongsu császárnak, a mandzsu uralkodóház mellékágából 'äff első császárnak halála után a hues vén kínai boszorkány, ,,az anyacsászárnő alakított, majd Szunjafsen forradalma, Jixánsikáj köztársaságai, CsapgcsoHn és Csang jéaimk részletországai fűztek tovább hol a Szovjet segítségével, hol a Szovjet gátjaival, alaposan ismertté vált sok minden egyéb mellett, ami ennek az óriási összeütközésnek megéri ésé- hee tartozik, Ne beszéljünk arról, ami a haldokló 1938-as év európai alakulásainak bevezetése, p?nyege és következménye lett Elég, ha utalunk, hogy uj találkozások, összejövetelek, tanácskozások, egyezmények, moz- -hósiások és leszerelések, uj lint ár megáll api fások szövevényén keresztül mennyi uj ügy és uj viszály kerül föhzinre és nincs hét, amely valamicske nyugalmat adha'na nekünk. Földrajzé területek, népnevek, útvonal kijelölések, politikai gyára]-, nemzetközi tökeösszefoyá sok uj hangsúlya, uj létesítése foglalkozóé ja gyötrődő elménkéi. Á ma embere tudós a tegnap tanárához mérten. MoSf alkalom yCin rá. hogy alaposan meg. tanuljuk, mennyi ukrán van Kelet euró pában és vájjon a Kárpátalján é'ő oroszok, az úgynevezett rutének, vagy ruszinok, valóban ukránoke, vagy sem és a saját hit szerint i: rak ugyan 7 é< félmillió, hivatalos becslés szerint valóban 5 millió- e a lengyelországi ukránok száma, kik most önkormányzati tő rekvést kezdenek ápolni? Megtanuljuk, hogy Tunisz a mi Tg század nyolcvanas éveinek elején került a franciák birtokába és oil módónig szinte fej-fej mélle’y futott az olasz és francia népesedés, amíg az utóbbi mintegy 10.000 főve! előrekerült. Aki elfelejtette n történelmi órákról, hogy Ul. Napoleon mikért szerezte meg Franciaország számára Sovoiját és Nizzát amikor csak az ő segítségével bin létrejönni Ausztriával szemben előbb a Lombard királyság, majd fokozatosan és porbsz lámogatássaj az egységes Olaszország, most újra mey'nnnl hal ja Több fény derül Korzikára is, pedig a nagy Napoleon regényes élete mindent megteli e fúr. csa ki.s világ megvilágítására s nagy viták fogna], lefolyni, hogy Imin ivadékai nyelőben és lélekben kihez állnak közelebb: a mai fronda birodalomhoz-e, vagy aa uj római )r>hr'-idomhoz, amely o; abesszirnai császár, ság rév--., akar régi nagyságában újra szülei tU amint azt lybiai, tuniszi, marokkói politikája és n szinte tervszerű bevándorlás Franciaország déli részébe sejteti? És beszél- jfittk-e róla, hogy a legmagasabb embersze. retet hűvös csúcsait és az elleniét legnagyobb mélységek ostromló zsidó kérdés az érdeklődői cs tanulmány területére szólít most kevésbé ismerős afrikai neveket, mint aminő fíódczia, Tanganyika, Ké.hla. nem beszélve ÍÁ% hogg & fiimii gmwatigéngtk h Brow ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és űgctzgzziá: DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadó tulajdonos: PALLAS K. TT^ Törvényszéki hjsfrroniozáíi s2im: 39. (Cos. . j\ - O T*«a l-v ( • N X? 1 A? i-vioritM A •'ioHr ** ié“i.'5 'VrrV'sn'fs . X Oi I“ppiuin*>Awi &z.diu• j7, 1938. Trb, Cluj.) Előfizetési árai: havonta 8fl>. negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lef. SZERDA CLUJ, 193 8 DECEMBER 14. Anglia és Franciaország demarsot intézett a német hormánylioz a mentett Kérdéssel Kapcsolatban «Jogosan föl leiiet tételezni, hogy a memeli németek olyan követeléseket fognak támasztani, melyek nincsenek összhangban a Memel-vidék statútumával“ — mondotta egnap Chamberlain a lo. doni alsóházban, — Német részről cáfolják a de mars hírét. — Olaszország Dzsibutit követeli Franciaországtól Ciaao gróf decemberben Budapestre látogat A londoni „Daily Telegraph“ állapítja meg tegnapi vezércikkében, hogy a mn’i nemzetközi helyzetet ezerfejü hidrának le* hét tekinteni s a hidra minden levágott feje helyére azonnal újabb nő. Ilyen uj hidrufejnek látszik a memel-vidéki kérdés is, mely a gyors egymásutánban föl- lobbanó, veszedelmes nemzetközi vitás kérdések között legújabban került előtérbe. A vasárnap lefolyt memel-vidéki (litván nyelven: klapeidai) választások eddig még közzé nem tett eredménye ugyanis lehetővé, sőt valószínűvé teszi, hogy a memeli németek ki akarják kiáltani a terület Németországhoz csatlakozását. A Memel-vidék a balti tengerparton fekszik, csatlakozása a rohamosan erősödő német birodalomhoz gyökeresen megváltoztatná a békeszerződések által teremtett balti-tengeri egyensúlyt, ami pedig mélyen érintheti Anglia, Lengyelország, Szovjetorosz» ország, a balti és a skandináv államok érdekeit. Érthető tehát, hogy az angol kormány, mely a balti-tengeri helyzet alakulását mindig nagy figyelemmel kisérte, siet elejét venni a kérdés ránézve kellemetlen további fejleményeinek. Ezért Franci t- crszággal együttesen, mely a mostani együttes lépéssel Angliának az olasz—francia viszályban való közbelépéséért fizet, tegnap formális demarsot intézett a német kormányhoz. Erről a demarsról a francia Havas- és az angol Reuter-ügynökségek egyidejűleg a következő jelentést adják ki: v.Coulondre berlini francia nagykövet és Forbes Oglivie angol ügyvivő együttes de* marsot intéztek a német külügyminisztériumhoz, rámutatva arra, hogy Anglia és Franciaország számára nem közömbös, ami a Memehvidéken történik, mert a két hatalom a jelenlegi Memel-statutumra vonatkozó szerződéseket aláírásával szintén vállalta“, Chamberlain miniszterelnök pedig egy hozzáintézett kérdésre tegnap az alsóházban a következőket jelentette ki: A Memeí-vidéken vasárnap lefolyt választások után joggal föl lehet tételezni, hogy 2 terület tartománygyütésének német képviselői olyan követelésekkel fognak föllépni a litván kormánnyal szemben, melyek nem állanak összhangban ennek a vidéknek nemzetközileg garantált helyze- rcvek Tekintettel arra az érdeklődésre, mellyel Németország a memel-vidéki események újabb fordulatával szemben viseltetik, az angol kormány, mint a memeli szerződés aláírója, nem hagyhatja figyelmen kivül a fenti lehetőséget- Nagyhritan- nia berlini ügyvivője ezért Franciaország nagykövetével egyedejüleg utasítást kapott; fejezze ki a berlini külügyminisztériumban azt a reményét, hogy a német birodalmi kormány a memeli statútum tisz- telerbentartásának biztosítására fogja felhasználni befolyását’. Chamberlain határozott kijelentéseivel szemben viszont Berlinből még mindig cáfolják, hogy a mc- mel-vidéki kérdéssel kapcsolatban ottan angol—francia demars történt volna. A félhivatalos német DNB-hirügynökség a kérdéssel kapcsolatban a következő jelentést adja ki: „Nem felelnek meg a valósainak azok a hírek, hogy Anglia és Francia- ország képviselői Ribbcntrop külügyminiszternél lépést tettek volna a Memel-vi- dék kérdésében. A francia nagykövet és az angol ügyvivő csupán Wörmann külügyi államtitkárnál jártak és nem ismeretes — folytatja a jelentés —, hogy mi adhatott volna ennek a látogatásnak a szokásos diplomáciai látogatástól eltérő jelleget“. Az olasz-francia Tiszáin délafrikai miniszter európai iá'ogatása e két szomszédositolt probléma önvén szintén tanulmány, Jupiter lámpáit irányítja erre felé és ugyancsak a zsidó kérdés közelebbről megismertet bennünket a négy kézbe tartozó délamerikai Guyanával, amelynek már egyszer volt köze nagy antiszemita hullámhoz, hiszen leyszőmyübb része a; ördögsziget. a „klimatikus gilotinahol Drcyfuss kapitány sinyiödötT De Amerika hivatalosan is gondoskodik földrajzi és nemzetközi tanult súgunk felfris. biteséről vagy kiegészítéséről A" emberisig most némi érdeklődéssel fordul Lima felé, Peru magasan fekvő és rendkívül érdekes fővárosa felé, ahol a pánamerikai hivatalos Az olasz-—francia viszály szintén változatlan hevességgel rare tovább. Az olasz külpolitika félhivatalosa, a „Giornale d Italia“, mint egy alábbi táviratunk közli, most már formálisan is követeli a francia kézbc-n levő dzsibutii vörös-tengeri kikötőt. Dzsibuti az Addisz-Abebából a tengerpartig vezető vasútvonal végpontja és így bizonyos tekintetben Abesszínia tengerparti kapuja is. Az viszont megengedhetetlen — irja a nagy római lap —. hogy az olasz birodalom kapujának idegen kapusa legyen. A Paris és Róma közöm ellentét kérdésében Anglia igyekszik köz* vetítésével a feszültséget enyhíteni. Lord Perth római angol1 nagykövet tegnap újra tárgyalt erre vonatkozólag Ciano gróf, olasz külügyminiszterrel. A megbeszélésről adott hivatalos jelentés szerint lord Perth és Ciano gróf mindenekelőtt Chamberlain miniszterelnök római látogatási’ nak munkarendjét készítették elő Az an* gol miniszterelnököt különben a londoni alsóház tagjai egy idő óta valósággal bőm» bázzáék a kényesebb külpolitikai kérdések föltevésével. Chamberlain angol nyugalommal válaszol a kérdésekre s csak akkor fed föl egy-egy részt a kormány tervek bői. ha ezt külpolitikái szempontból szükségesnek látja. MWM—BBBW3—I— ülésezik, hogy a Monroe-ebet a germán Amerika után a romám Amerikára is fokozatosan kiterjessze és a mull évek gazdasági kapcsolatainak elmélyítése után meg'egye az első ka. pavágásoicQi valamennyi amerikai állam tervszerű fölfegyverzésére, mert így talán megvédelmezhetik külön földrészüket a: európai túlzások és felforgat ások átáramlása ellen, egyszersmind megakadályozhatják a legvég- i zetesebb európai háborút, a vÚágnézieli böf. j cselkedések a fehér faj léte és boldogulása, az emberiesség és emberszeretet ellen törő öngyilkos lázadást. .4” újabb nemzet köz jogi álmok vagy álnokságok tanát is hall haljuk I Urna felől, amikor fennen hirdetik, hogy az Tegnap egyik kérdésre kjeleatette, hogy Fbbbenltrop párisi tárgyalásainak tartalmát a francia kormány teljességé ben közölte az angol kormánnyal, majd hangoztatta, hogy érintkezésben van a francia kormánnyal a Tuniszra, Korzikft 11a és Nizzára vonatkozó olasz igényekkel kapcsolatban és hozzátette kijelentéséhe/, hogy ezek az igények megzavarnák a földközi tc-ngert sta us-quot, amiről viszont már előzőleg megállapította, nogy a nemrég aláirt angol-olasz megegyezésnek egyik lényeges pontja. Arra a kérdésre, hogy egy Franciaország elleni olasz támadás kötelezné-e Angliát katonai segítségre. Chamberlain azt válaszolta, hogy ilyen formális kötelezettség nőiesen Viszont arra a kérdésre, hogy az angol kormány a versaillesi szerződésnek melyik részét tekinti még érvényben állónak és bogy nem gondoi-e a szerződés teljes ele] cséré, Butler államtitkárnak engedte át a választ, aki Chamberlainhez méltó ügyességgel téri ki az érdemi válasz elől. Butler szerint ez a kérdés sokkal átfogóbb, semhogy egy rövid válaszban felelni lehetne rá, a kérdés másodig részére viszont íagadólag válaszolt, (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) értekezlet — e nemben már a 8-ik amerikai államférfiak törvényen kívül he- lyczték a háborút és elhatározták„ hogy a felmerülő elleni éteket a diplomácia módján és eszközeivel intézik el. A másik nyugati kontinensen joggal sóhajtanak föl az emberek, hogy n nemrég megholt Kellogg, mint washingtoni külügyi államtitkár is kezdemé- nyezte a támadó háború ■'örvényen kivül helyezését és megátkozásrit, de aztán Brinnd beleszólt a dologba és igy a Kellogg—Bríand- féle párisi aklo csak szentéit vi; tett az őr. dög ellen, Íme, a történelem sodrón változtatni nem hidunk, de lagolább bőségesen 1«- nulhatunk történelmei. földrajzot, fogott néprajzot, gazdaságtant. 5 ke!l-e több jó « máj gyámoiteloji emberkének}. .0
