Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-13 / 259. szám

Ara*. 33:2 3ÍO ,n2 H a b Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea MotÁlor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I G Duqí No. 8. Fiókki'a dóhivat el éskönyvoszráiy: P, Unirii 9. Telefon 1199 LIX ÉVFOLYAM, 25 9. SZÁM. B38P BfeiflSKBWBBWPBBBBWŞMWOWUOBWWOWMBBI Fejlődés hnau ihyn i-ora ,rA>Vi 'Aoiv. nem .2011 auöA kvam aráö » Vg\ dnrA moi\ 5.WÖ óqiö *&I-Aul IISM qvm ínra 1 vara obi root qoio obi AhA tít'n zav :óA £>k> ÜOi ölt í o 3.1« ara »** o 0» TJ ó\ i3­nö bi r>1 A kőigozrfi'tihi decentralizációja' egyre szé­lesebb és erősebb gyökereket vet. Ami ör­vendetes dolog. Régi óhaj valósul meg bizo­nyára o százados ongol’ eredmények alkat matassa, nyomán. Legutóbb komoly kísérletet végeztek ezen a tárén, mikor egy megújítá­sokra törekvő rendszercsere alkalmából a szokásos közigazgatási törvény több kor. mányzóságr-a osztotta föl az országai. Saj­nos, a pártok féltékenysége és gyűlölködése következtében ezeket a központtól bizonyos mértékig függetlenülni rendelt szerveket nem tárták hatásos jogkörrel, pénzügyi és szemé­lyi eszközökkel fölvértezni. Erőtlenek és te- kintélgtelenek maradtak. Az érdekes kísérlet hamarosan dugába dőlt s még merevebb összpontosítás rendszerei követlék nyomon. Most az uj közigazgatási törvény nemcsak ígéreteket és leheőségeket nyújtott, hanem lépésről lépésre valóban a komoly beteljesí­tés irányában viszi a decentralizációt. Lát. luk a királyi helytartóságok életbelépését és lassú kibontakozását, ami az egészséges in­tézmények föltétele. A ,fejlődés nem tár ve­szélyes ugrásokat. De úgyszólván napról- napra következnek olyan rendelkezések, amelyek a helytartóságok meggyökeredzését és lerebélyesedését előmozdít jók. Az első tisztviselőkinevezések még feledésbe sem merültek, amikor most zitár e tekintetben jelentős uj intézkedés is történt, .4 fiz iö'J tomány királyi helytartóságaihoz uj közigaz­gatási főfelügyelőket kineveztek a szoros ér­telemben vett általános közigazgatási műn. kálótok szakszerű vezetésére. A dtWor sze­rint igen jó kiválasztás történt. Legnagyobb részt régebbi, jój kipróbált vezérigazgatók, a közigo\:gatás minden csfnyjának és bin járnak alapos ismerői helyezkednek el, mint köz­igazgatási főfelügyelők a helytartók mellett Minden reménységünk megvan eszerint, hogy a belügyi közigazgatás, amely főbenjáró ré­sze az általános állami közigazgatásnak, még erőteljesebbé, igzságosabbá, még rend szeresebbé válik. Itt nem feledkezhetünk meg a kisebbségi érdekek szolgálói, a magunk ügyeinek aláhúzásáról, amelyekre nézve az Uralkodói és kormányintézkedések megfele­lő irányit át sf adtak már augusztus U én. Ez­zel kapcsolatban jegyezhetjük meg azt az örvendetes hirl is, hogy a város pénzügyi gazdálkodását alaposan átszervezik az előző időkből származó számos szomorú tapasz­talat folytán. Ez a fölada? is a jogkör tágu­lásával erősödő helytartóságra vár. A kormányzóságok továbbfejlesztésének egy biztató másik lépcsőjének érezzük, hogy a hivatalos lap tanúsága szerint, a tartama- nyi karimámig:ósdgok mellé nemcsak közigaz­gatási főfelügyelőket rendelnek, hanem adó­ügyi vezérfelügyelőségeket is szerveznek Ezek három alosztályáénak az adókivetés és az adóbehajtás tekintetében jelentős szerepet juttatnak s fokozzák a helytartóságok hatni, mát. Végleges döntést ejthetnek meg például ohj kereskedelmi és ipar; adókérdésekben, adómentességekben 'és adócsökkentésekben, kétszeres megadóztatások és pádad ók ügyé­ben, amelyeket az eddig itthon vagy nehezen, vagy sehogy, néha csak a minisztériumok­ban s minden egyes esetben idő- és költség- áldozattal, vagy 'semmiként nem érhettünk et. Kár volna rossz emlékeket idézni. Az adókivetés és behajtás tagadhatatlanul bo­nyolult kérdés, de atigha volt előnyére sem az államnak, sem a félnek, hogy olykor és helyben, vagy közelben gyorsan és olcsón sehogyse lehetett vitás kérdésekéi elintézni Mennyire nagyjelentőségű a tartományi kor. mányzóság ilyen fölhatalmazása további rend és föltétien igaziéig szempontjából sok fon­tos és nehéz kérdés körül, annak bizonyí­téka, hogy például a látványossági adó csök­kentése ügyében is eljárhat, ami főleg ki­sebbségi szempontból igen becses eredményt hozhat. De tovább is van még. Egymillió lej erejéig a tartományi kormányzóság érdemes jótékony, közművelődési, társadalmi intézmé­nyeket mentésit hét i őkeadó fizetése alól, in. tézkedhetik forgalmi adó, bélyegilleték és hüsoniók ügyében. Yftióbort öiveudeui. le­ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és ijftirgtcl» t DR. GR01S LÁSZLÓ VASÁRNAP ü stemei gprmatok visszaadásának iCíiCSC Él! i liilliiilliiü tárgnalásaiaak Központjánál Hitler ragaszkod k a gyarmatok kivétel nélküli visszaadásához.— London és Páris más megoldással akar próbálkozni Az Egyesüld Alfám®!*, Anglia és Jraficiaoa'szág tagyanegy szövegű jegyzékkel fordullak Japánlioz Európa küipolitikai helyzete a négy belső európai nagyhatalom köiött terve­zett értekezlet előkészítésének jegyében áll. Chamberlain angol miniszterelnök cs lord Halifax rövidesen esedékes párisi lá­togatása is, minden jel szerint, elsősorban ezt a célt szolgálja. A bécsi döntés most már befejezett végrehajtása után a Cseh­szlovákiával kapcsolatos középeurópai vál­ságot nagyjában elintézettnek tekintik. A válság körüli eseményeknek természete­sen efmaradhatatlanok a további követ­kezményei is. ez azonban egyelőre a jövő kérdése, amit a vezető hatalmak szem- pőntjából háttérbe szőrit az - szükséges­ség, hogy a négy hatalom közvetlen érde­keit egyeztessék egymással össze s ezen az utón jussanak a szélsőségig hajtott fegy­verkezés következtében is változatlanul tartó feszültség enyhítéséhez, A nagyha­talmi megbeszélések tárgyai között pedig, minden jel szerint, elsősorban került a német gyarmatok viszaadásának kérdése, ami a brit birodalom és Franciaország szá­mára nemcsak külpolitikai, hanem több okból nehéz belpolitikai kérdés is. Előtérben a németeknek visszaadandó gyarmatok kérdése Német részről Hitler kancellár leg­utóbb Münchenben tartott beszéde vetet­te föl e’őször hivatalosan a német gyar­matok visszaadásának kérdését. Hitler, ugyanúgy, mint minden e.ddigi német hi­vatalos megnyilatkozás, az elvett gyarma­tok maradéktalan visszaszolgáltatásáról, mint a Németország által elszenvedett igazságtalanság jóvátételről beszélt. Az angol és francia kormányok viszont, minthogy az afrikai volt német gyarma­tokat már szervesen bekebelezték hatal­mas gyarmatterületeik testébe, más meg­oldásokat keresnek. Mindkét hatalom to­vábbra is kitartani látszik régi álláspontja me'lett, hogy a kérdés nem tisztán rájuk vonatkozik, hanem nemzetközi kérdés s a volt német gyarmatokra vonatkozó man­dátumok megszüntetése érdekli az összes gyarmati államokat. Chamberlain tegnap, amint már közöltük, egy alsóházi kérdés­re szintén ilyen irányban válaszolt. Nem hiányzanak olyan hírek sem, hogy az an­gol miniszterelnök éppen a gyarmati kér­désen át szeretné Németországot vissza­vinni a Népszövetségbe, mely a fennálló nemzetközi jog szerint intézkedésre egye­dül illetékes a gyarmati mandátumok kér­désében. Más hírek arról akarnak tudni, hogy Chamberlain Franciaországnak Ma­dagaszkár átengedését fogja ajánlani a né­metek számára, minthogy a francia kéz­Kiadó-oulajdonos: PALLAS R, Ta ,Törvényszéki líjsbromozási szám: 39. (Do*. 88$L 193*. Á1b. Cluj.) Előfizetési áraik: havonta 80. negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lej. CLUJ, 1 9 38 NOVEMBER 13. bbwbmmbbmwmbhb M— ben levő Togo és Kamerun visszaadása ellen Franciaországban erős tiltakozás me­rült föl s az Atlanti-óceán feló néző volt német gyarmatok visszaadása nyugtalan­ságot kelt az Egyesült-Államokban is. A washingtoni kormányhoz közelálló egyik nagy amerikai lap nemrég amerikai hadi­tengerészeti csomópontok megszerzését is kívánta Afrika atlantióceáni partjain arra az esetre, ha Németország visszakerülne erre a területre. A Madagaszkárra vonat­kozó angol terv azonban Franciaország­ban aligha talál elfogadásra, mert egész sor más okon kivül Madagaszkár elfogla­lásához is nagy katonai emlékek fűzik a francia közvéleményt. Anglia részéről a Németország által leginkább kívánt gyar­matok, Délkelet- és Délnyugat-Afrika visszaadásával kapcsolatban, merül föl nagy nehézség. Ezt a két gyarmatot ugyanis a Délafrikai Unióhoz csatolták s ez a dominium egyáltalán nem hajlandó többé lemondani róluk. Pirov délafrikai hadügyminiszter kormánya megbízásából ebben a kérdésben Európába utazott és most tárgyal Londonban. Pirov, aki maga is bevándorolt németektől származik, szintén azt szeretné elérni, hogy a dé'af- rikai német gyarmatok helyett valamilyen más kárpótlással elégítsék ki Németorszá­got. Pár hét előtt megbeszélést folytatott Barcelonában a délafrikai területek és a közelükben fekvő portugál gyarmatok közös védelméről s amint egy újabb távirat jelent», közelebbről Berlinbe utazik, hogy a német kormánnyal tárgyaljon erről a kérdésről. Miért tehetetlen a Népszövetség Chamberlainnek a Népszövetséggel kapcsolatos tervei mellett szól, hogy a londoni és párisi kormánysajtó újra kezd foglalkozni a Népszövetség kérdésével. Tegnap a Chamberlainhez különösen kö­zel álló Sir John Simon kincstári kancel­lár beszéit ugyanerről a kérdésről az angol népszövetségi ligák ülésén. Kifejtette, hogy a Népszövetség azért vallott kudar­cot, mert nem volt egyetemes és mert az európai hatalmak nem szereltek le. Egy olyan egyetemességet kivánt intézmény, melyből az Egyesült-Államok, Japán, Né­metország és Olaszország hiányzik, csak csonka intézmény lehet, melynek nincs meg a megfelelő ereje. Még súlyosabb oka volt a Népszövetség kudarcának a lesze­relési kísérletek teljes sikertelensége. Ha a Népszövetséget újra talpra akarjuk állí­tani — mondta Sir John Simon — akkor feltétlenül változtatni kell ezen a hely­zeten. Francia—angol—amerikai jegyzék Japánhoz A világpolitika fontos eseményének te­kinthető, hogy az Egyesült-Államok, An­glia és Franciaország kormányai tegnap kü'Iön-külön, de azonos szövegű jegyzé­ket nyújtottak át a tokiói kormánynak. A jegyzékben a japán hadvezetőség által elzárt Yangcse-fo'lyónak késedelem nél­küli megnyitását követelik a nemzetközi hajózás számára. Japán részről még nem válaszoltak a jegyzékre, de tokiói távira­tok szerint a válasz az lesz, hogy Japán a három hatalom kérését kénytelen vissza­út asi tani. itassa magyar poígá^ünestfere ti«lv©z©láe a városisa ünnepélyesen Üsevonai!© üer&y ükerasáiiyzoá A magyar kormány valószínű átalakulásáról ír egy budapesti lap BUDAPEST, november 12. Pénteken délelőtt negyed tizei; ke Hók or vonult be a Magyarországhoz visszacsa­tol Kassára Horthy kormányzó a ma­gyar honvédcsapatok elén A magyar ál' lamfő'f és kíséretét óriási tömeg üdvözöl­te és valóságos virágerdövd árasztotta el Horthy a kassai főtéren levő. emel vényen foglalta el helyét. Mellette felesége tilt. A magyar kormányzó- elsőnek lmrédy ma­gyar mini szitiarel nők üdvözölte és hangoz­tatta, hogy ebben a pillanatban meg kell szü-etnie a megértésnek minden magyar között. A tizmihiiós Magyarország hódo­lhat tolmácsolt« a kormányzó előtt. — Ezután Toszt János magyar polgármester mondta- el üdvözlő beszédét, majd a kas­sai polgárság, a kassai katolikusok és a többi keresztény egyházak képviselőinek üdvözlése következeit Esterházy János gróf, mint Kassa lemondott képviselője mondott üdvözlő beszédet. Horthy ma­gyar kormányzó rövid beszéddel vála­szolt. Hálával* emlékezett meg a baráti nagyhatalhniaik iámlogatásáról, a lengyel nemzett szeretotenok megnyilvánulásáról. Méltatta a nap jelentőségét s beszéde vé­gén szlovák nyelven üdvözölte a Magyar- országhoz csatolt szlovákokat. Biztositot- ífci őket, hogy Magyarországon nyelvüket és kultúrájukat teljesen szabadon gyako­rolhatják. Az üdvözlések elhangzása után a kassai dómban Serédi Jusztinján her­cegprímás hálaadó isten tiszteletet celeb­rál». Horthy magyar kormányzó s a magjelent előkelőségek, köztük az összes külföldi katonai attasék, koszorút he­lyezitek cl Rákóczi sírjára. Az istentiszte­let u>án nagy katonai díszszemle követke­zett. A magyar csapatok másfél órán át vonultak ol Horthy kormányzó előtt. BUDAPEST, november 12. Horthy Miklós kormányzó külünvonatán pénte­ken este hazaérkezett Kassáról Budapest­re. A kormányzót és kíséretéi a Keleti pályaudvar előtt összesereglctt tömeg nagy ünneplésben részesitette. (Cikkünk folytatást* az utolsó oldalon} het, hogy a decentralizáció elve ily tekintet­ben szintén hatalmas ütemben előre fejlő­dik. A közönség már eddig is örvendetesen tapasztalta, hogy a helyben jó! is meri ügyek és személyek méltányos elbánásban része­sülnek u kormányzósági hivatal bal n és ki­sebbségi szempontból a helytartóságok szin­tén megértő, igazságos közvetítő intézmény­nek bizonyuljak. általános érdek, de a ját becsületes érdekeink szem pontjából örömmel üdvözöljük ezér( a hatáskörkiépi- lést és a hatályos tevékenység erősítésének minden uj jelét és fokozatát. Reméljük, hogy további üdvös lépések történnek s a helytartóságok egyre inkább mindannyiunk javára válnak.

Next

/
Thumbnails
Contents