Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)
1938-11-12 / 258. szám
^ CU CUXí ELLENZÉK 5 EB * v o o nuveaioer 1 4. I ;n m d ib ib ti *q 3Î q ír í Visszahelyezik a Regina Maria-utcai piacot Lezajlott az érdekeit háztulajdonosok és kereskedők értekezlete• - Az értekezlet a piac visszahelyezése mellett döntött KOLOZSVÁR, november n. A Regina Maria-utcai piac visszahelyezésének megvitatása érdekében dr. Bornemisa Sebestyén polgármester tegnap délután i órára értekezletre hivta össze az utca érdekelt kereskedőit, háztulajdonosait és lakóit, hogy véleményüket meghallgassa. A polgármester meghívásának ötrömmel tettek eleget az érdekeltek és olyan nagy számban jelentek meg, hogy mire a polgármester az értekezletet megnyitotta, a kis tanácsterem zsúfolva volt Megnyitó beszédében dr. Bornimisa polgármester röviden ismertette az összehívás célját és felhívta a jelenlevőket, hogy adják elő véleményeiket. Elsőnek Tufli Richard, volt helyettes polgármester, kereskedelmi iskolai tanár, háztulajdonos a maga és dr. Pordea Gusztáv háztulajdonos nevében szólalt fék Hosszabb beszédében ismertette a piac jelentőségét, amely az egész utca fejlődésére reányomta bélyegét. A Regina Maria-utca fejlődését és egész forgalmát a piacnak köszönhette és amióta indokolatlanul onnan áthelyezték, az egész városrész forgalma visszaesett, Sf nemcsak az utca kereskedőinek forgalma | csökkent, hanem ezzel együtt ezeknek a I polgároknak idófizetési készsége is. Álla- | mi, városi és polgári érdek szerinte a piac visszahelyezése, már csak azért is, mert a városnak e környékén lévő lakói csak nagyobb időveszteség árán tudják élelmiszerszükség'eteiket a Mihai Vitea- zul-téri piacon beszerezni. Kérte a polgármestert a város egész lakossága és a Regina Maria-utcai háztulajdonosok nevében, hogy a közérdekre való tekintettel, a piacot helyezze vissza. Dr. Muica iparkamarai titkár volt a| következő felszólaló, aki beszédében felhívta a polgármester | figyelmét arra, hogy a nagyobb világ- I városokban, Zürichben is a piacok a 1 belvárosban, a legforgalmasabb utcákon 8 vannak elhelyezve és senkinek sem ju- i tott eszébe kifogást emelni az ellen, hogy a délelőtti órákban a piaci árusok kirakhassák áruikat és a közönséget kiszolgálják, ágnál is inkább, mert azokon a területeken, ahol délelőtt piac van, délután a járókelők zavartalanul sétálhatnak. Párhuzamot vont ezután az iparkam ara főt it- ■ kára a piacnélküli Foch Marechai-utca cs a Regina Maria-utca között. Mindkét utca a városnak egy-egy főütőere és mig a piac következtében a Regina Maria-utcának az élete nagyvárosi, addig a Foch Marcchal-utcában nincs semmi élet. Kérte a polgármestert, helyezze vissza a piacot, ha másként nem lehet, a nap délelőtti szakaszára. Muth Mihály a kereskedők tanácsának neveben megemlítette, hogy a piac visz- szahelyezese érdekében a kereskedők a háztulajdonosokkal egyetemben a város tanácshoz már több emlékiratot adtak be, anélkül, hogy az emlékiratokat érdémbenelbirilták voína. Hasonló szel,NEMIROVSZKY: A zsákmány ‘«t nagy író uj regénye kve 119 lej. A No- beldijas Sigfried Undset uj regénye: A hü feleség, kve 119 lej, Vicki Baum: Szerelem és halál üve 178 lej, Emil Ludvig:' Roosevelt kve 178 lej Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen uj jegyzéket* - ^ - • 1 lemben szó’alc fel Boskovits háztulajdo- 1 nos és kereskedőA piac visszahelyezése ellen csupán egyetlen felszólalás hangzott el, dr. Ta- nislau bérlő részéről, aki a jelenlegi helyzet fenntartását kérte. A felszólalások után dr. Bornemisa Sebestyén számbavette a jelenlévőket. Tizenhét háztulajdonos és 60 kereskedő jelent meg, akik egyhangúlag a piac visszahelyezését kérték. A polgármester bejelentette zárószavában, hogy őt polgármesteri működésében a közérdek irányítja és az elhangzott óhajokat tanulmányozva, a piac visszahelyezése érdekében rövidesen intézkedni fog. üanzu királyi Eielytfairíő elé kerüli a városi fkéményseprő-üzem ügye Kéményseprőmesterek hüídöítsége a királyi helytartó előtt KOLOZSVÁR, november n. A kéményseprői szabályrendelet körül feletkezért harc még nem ü1t el, ser újabban ismét lángrakapott. Közöltük már, hogy a legfőbb közigazgatási tábla a városi tanács által a közelmúltban hozott kéményseprői szabályrendelet következtében kimondotta, hogy a város tanácsának nincs joga a város területén a kéményseprő-ipart monopolszerüen gyakoAz ELLENZEK Az utóbbi napokban az alábbi panaszokat kaptuk: i. Bornemisa polgármester ur figyelmébe. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Kevesen ismerik Kolozsváron a ,,Str. Consiliul National“, vagy Str. Dubalan- lor-utcát, pedig a város szivében vannak cs naponta az emberek százai járnak a piacok felé rajta. A mindig sáros, gondozatlan utcácska a főposta mellett vezet a jelenlegi kispiacra és az autóbusz megállóra. Siralom nézni, amint nők, férfiak tojástáncot járva az utcaburkoü'atQt képező hegyes kezecskékkel közelharcot folytatnak. Idős úrasszonyok, tisztviselő és polgári osztályhoz tartozó hölgyek a piacról jövet sírva panaszkodnak egymásnak, mert nem bírják járni naponként ezt a büntetésszámba menő középkori útit. Mindössze 50 lépés és mégis óriási türelemre van szükség, hogy a sáros piacra, vagy onnan haza jussanak. Lehetetlen, hogy a városvezetőség egyik utcát drága virágokkal borítsa, a másikat pedig szomszédságában ennyire figyelmen kívül hagyja. Arra kérjük tehát dr. Bornemisa polgármester urat: rendelje el az utcaburkolat sürgős rendbehozatalát, mielőtt még a tél beállna. Legalább keskeny, sármentes gyalogjáró készüljön számunkra. Tisztelettel: özv. V. L.-né. 2. Hány óra? Tisztelt Szerkesztőség! Különös nevezetessége Kolozsvárnak, hogy hiányzanak az órák a különböző felekezetek templomainak tornyából. — Mindössze a Szent Mihály-tempíom tornyának van órája s ez sincsen kivilágítva. Ledig a mai idők gyors tempóidhoz szokott ember az órát nem tudja nélkü'özm. Oiv fontos az óra, mint a levegő számára. Vonatkozik ez a vidékről nap-nap után beözönlő látogatókra, utasokra is, akiknek minden percük ki van számítva és állandóan a pontos idő ismeretére szorulnak. Más liba az, hogy este és /jj“! egvftlen kivilágított óralap sincs a városban. A patikákban lévő órák a zárással egyidejűleg eltűnnek s a kirakaton keresztül tájé* rolni és nem volt joga ahhoz sem, hogy a szerzett joggal rendelkező kéményseprő iparosokat iparjoguk gyakorlásától megfossza. A legfőbb közigazgatási tábla indokolásának azonban van egy kitétele, mely a helyzetet megzavarja. Az eredeti szabályrende'etben ugyanis az volt felvéve, hogy a kéményseprő-ipart a város saját üzemével ,,kizárólagos“ joggal gyakorolhatja. Ezt a „kizárólagos“ szót a tábla panaszos-ládája kozásul nem szolgálnak. Nmcs nagyobb áldozatról szó. Nincs szükség egy vagon órára, egyelőre két- három nyilvános villanyóra is elég volna. L. M. dr. 3. Padokat kérünk a perronra! Igen Tisztelt Szerkesztő Ur! Az utazó közönség sokat szenved amiatt, hogy a vasúti állomásfőnökség nem helyez padokat a perronra. Sokan vagyunk, akik nem bírjuk a várótermek gőzös füstjét, szabad levegőre vágyunk, egészségi okokból. Nem jut I.—II. osztályú jegyre, mellyel váróteremben tartózkodhatunk, igy perron-jegyet váltunk, mig érkeznek a vonatok. A perronon azonban egyetlen pad sincs, melyen az idősebb várakozók helyet foglalnának. Arra kérjük a t. vasúti üzletvezetőséget, hogy a közönség kényelméről padok elhelyezésével gondoskodjon. Tisztelettel: G. D. nyugdíjas. 4. Ahol átkozzák a csatornázást. Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Tiszteletteljesen kérem, szíveskedjék a panaszok közt az alábbi pár sornak is helyet adni: Nap-nap után hallom a Piezisa-utca lakóinak panaszát, melyhez én is őszintén csatlakozom, hogy az ebben az utcában levő állapotok egyenesen tarthatatlanok. A nyár folyamán ugyanis csatornázták az utcát, melyre elmondhatjuk, hogy: „Adtál Uram esőt, de nincs köszönet benne“. Ebben az utcában eddig sem sár, sem por nem volt. Most azonban otthagyták a felülkerülő, ragadós, síkos agyagot, meiy már egy harmatszerü esőtől is oly csúszós lesz, hogy valósággal életveszélyes járni rajta. A munkálatok alkalmával a köveket felszedték, de oly botrányosan rakták vissza, hogy a víz nem az aknaba folyik, hanem megkerüli azt. Akkor, amikor becsülettel igyekszünk eleget tenni várospoílgári kötelezettségünknek, felhívjuk az illetékes hatóság figyelmét, hogy ezen a tűrhetetlen állapoton segítsen! Jó lenne addig is, mig az utcát ujrakövezik, a sarat összekapartatm és elvitettni. Tisztelettel: Egy adófizető polgár. „kötelező“ szóval cserélte fel s ebből származnak az ellentmondások. A kéményseprő iparosok azt hangoztatják, hogy a város tanácsának nincs joga arra kötelezni polgárait, hogy a városi üzem által seperhessék kéményeiket, ez az álláspontja a háztulajdonosoknak is és éppen ezért úgy a kéményseprő mesterek, mint a háztulajdonosok megfelebbezték a köz- igazgatási tábla határozatát a semmitő- székhez, de megfelebbezte a város tanácsa is. A közigazgatási tábla határozata tényleg nem elég világos s ezt bizonyítja az, hogy a közigazgatási tábla egyik bírája az ítélethez különvéleményt csatolt, amelyben annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a városi szabályrendeletből nemcsak a „kizárólagos“, hanem a „kötelező“ szót is t'örölni kell, ami egyet jelent azzal, hogy a kéményseprő mesterek úgy, mint eddig, ezután is minden korlátozás nélkül, szabadon gyakorolhatják jogaikat. A kéményseprő mesterek mult héten küldöttségileg keresték fel a polgármestert, hogy a városi kéményseprő-üzemet szüntesse be. A polgármester azonban kijelentette, hogy ezt nem teheti meg, mert a városnak pénzügyi érdeke, hogy az üzem működéséből magának jövedelmet biztosítson, mire a kéményseprők jogtanácsosai azt válaszolták, hogy a városnak ehhez nincs joga, üzleti vállalatot nem alapíthat, csupán annyi dijat szedhet be, amely az üzem fenntartását biztosítja. A városnak nem szabad ebből az üzemből hasznot kovácsolni, különösen akkor, ha tiz kéményseprő iparos egzisztenciáját semmisíti ezzel meg. Tegnap a kéményseprő mesterek Han- zu királyi helytartót keresték fel, akinek előadták sérelmeiket és arra kérték, utasítsa a város tanácsát, hogy a városi kéményseprő-üzemet szüntesse be. Hanzu királyi helytartó megigérte, hogy kérésüket megvizsgálja és eredményéről értesíteni fogja. / hogy Tompa Sándor, a kolozsváriak ked- véne ,,Pufija“ rövidesen Budapestre utazik, hogy eljátszó a ,,Nincsenek véletlenek“ cimü filmben a taiisojör szerepét. Tompa Pufinflk, akinek eddigi két film- szerepében óriási sikere volt. ez lesz a harmadik filmszerepe és dr. Kádár Imre színigazgató előzékenysége módot ad neki arra, hogy a színházi szezon teljében éltávozhasson a Thaliátnl a filmszcrep eljátszására. Természetesen mondanunk sem kell, hogy amint a felvételek befejeződnek, Pufi az első gyorsvonattal visz- szasiet itteni kedves közönségéhez; hogy a Thalia legközelebbi operett újdonsága az Idegyere rózsáin cimü nagysikerű, Budapesten százas szériát megért darab lesz; hogy Márkus Emilia, a nagy magyar drámai színésznő, a budapesti Nemzeti Szinház örökös tagja, ..Emlékeim“ címmel megírta memoárjait hogy Gábor Mara, a kolozsvári közönség előtt is jólismert kitűnő szubrett, az aradi színházban vendégszerepel az Ideggé re rózsám cimü operettben; hogy óriási sikere volt Fischer Annie zongoraművésznőnek Váradon. Hangversenyéről elragadtatással imák az összes váradi lapok; hogy a temesvári színházban november 16 és 17-én a világhírű vi!nai szín- társulat vendégszerepei; hogy Polo Negri, a némafilm legnagyobb csillagának egyike. legutóbb Schweizban készített egy németnyelvű filmet; hogy november l6-(ól a Thalia operett- együttese Váradon vendégszerepel. Előadásra kerül a Julia és a Légy enyém, mint régen,
