Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)
1938-11-11 / 257. szám
ÁRA-3 LÉÉ ELLE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Cdea Motflor 4. Tefefon: 11—09. Nyomda: Str. I. G Duci* No. 8 F‘ók kiadóhivatal és könyvoszrály: P. Unirii 9. Telefon 1199 ]LIX ÉVFOLYAM, 257. SZÁM. orbanneban Már szombaton zajlóit le a a'uji] esemény, amelynek hatása frissen hullámzik bennünk most és emléke tartósan megszüli Annyim fontos, lélekemelő és büszkélkedtető, hogy napok múltán sem tudunk újraközlése és a k őr ül magyarázó s« négy át ól megszidjad ülni. Késve, azonban mégis folyamatos érlék és elkötelezettség tudatában szólunk az emberi, tudományos és a magyar világot egyaránt érdeklő nagy eseményről: Szent-Györgyi Albert tiszteletbeli doktorrá való avatásáról, amelyet a majdnem ezeréves Sorbonne, 0 világ legrégibb egyeteme „celebrált“. Ez alkalommal a tudomány még öt kiválóságát hasonlókép megtisztelték, de az ünnepély középpontjában a magyar Szent-Györgyi volt, aki nemcsak elmédeti, hanem gyakorlati értékekkel ajándékozta meg a világot és egyéniségének sajátszenü varázsával ma földrészünk egyik népszerűbb és leghatásosabb embere. Nem dicsekszünk a külsőségekkel, i például, hogy ez alkalommeri is megjelent .a: avatáson a francia köztársaság elnöke, aki ezzel a szokáséval a tudomány iránt való állandó francia lel kesülts éget és a közt őrsei, sági állam mindenkor erőteljes kéltségéi nyilvánítja. Irigylésre méltó körülmény ez, (le sokkal nagyobb jelentőségű, bogy ilyenkor a francia szellemi világ minden valamire való és megmozdítható kitűnősége jelen van, a legmagasabb rendű emberi tevékenység egységét, együttműködését, egyetemességét kifejezve, hogy minden külső elismerés, nél nagyobb erkölcsi jutalmai1 adjon ez uj „halhatatlanoknak“, akik életüket minden ember közjavának szentelik hajnalokba mju- ló, idegölő, egyben teremtő munkával Ilyenkor örvendenünk illik, mint embereknek és mint magyaroknak. Magasrn valló emelkedést, az ember! méltóság átérzé-sét, az 'anyagiakkal föl nem mérhető elvont érték jelentőségét érezzük át. íme, a tudomány eredményei fölött magres rendű munkásai egyesülni tudnak célokban és elismerésben, ime, nagy erejük, amellyel fiz embertársak önzetlen hódolótól kieszközlik és ami mindennél többet jelent, a testvéri kötelékek valóságát bizonyít jók. A tudomány egyre inkább mindenható. .4 tudomány egyre inkább előtérbe lép és hősei lassanként nem szóráinak háttérbe a katonák, politikusok, művészek mögöttAki a tudományt előre viszi és az emberiségnek közös javát szolgálja, már az életében jóleső és serkentő elismerést arat. Sőt, érezheti <az örökkévalóság sugárzását. Bizonyára ily Szent-Györgyi-féle össz- hangzatos, tiszta, világos, szerény tudósoknak ennél is nagyobb öröme, hogy érezhetik az emberiség egy-egy alkalomkor az ő hatásukra történő testvéri együttér z ősét, amive[ igy lépésről-lépésre ránevelődik a tömeg,^ hogy egykor minden időleges gyűlölködést és vérontást okozó ellentéttől: faj, nyelv, vallás, világmézlet okozta mételytől fölszabadítsa magát. Terrrtészetesen, végül jólesik büszkélkedni egy ártatlan és érthető hiúsággal, hogy Szent-Györgyi Albert, a kisded magyar nép sarjadéka, ami természetesen nem jogcím fönhéjázásra, vagy hetvenkedé'sre, hiszen a véletlen müve, de mégis csak megejt mindenkit ilyenkor. Es jól esik fölemlegetni hogy ez a nagy elméleti és gyakorlati tudós, aki az emberiséget drága kinccsel ajándékozta meg, a Curie-házaspák példáját követve, föl jede zését nem egyéni érdekre használta föl, hanem rögtön az emberiség köztulajdonává tette és jól esik rámulatni, hoyy Szent-Györgyi nemcsak nagy tudós, ■nemcsak közvetlen és szerény egyéniség, hanem nagy, ember £»; minden egyes nyilaiALAPÍTOTTA BAR tu a MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ PÉNTEK Kiadó'tulajdonos: PALLAS EC. Tté Törvényszéki lajstromozod szám: 39. (Dos. 886/f1 1938. Tdb. Cluj.) Előfizetési áriáik: havonta So, negyedévre 240, félévre 480 egéscs évre 960 lej. CLUJ, 1938 NOVEMBER 11. Anglia erős akar lenni, feogn a beket fenntartsa Chamberlain négy pontja. — Heves viía az angol miniszterelnök külpolitikája fölött. — Roosevelt győzött az amerikai választásokon Hir Ribhenitop párisi és Goring londoni látogatási tervéről A nap külpolitikai hírei főleg az angol trónbeszéd és Hitler vezér cs kancellár tegnapi beszédét követé utóhullámzások körül forognak. Tegnapi fontos eseménynek tekinthetők az, amerikai választások, melyeknek döntő szerepe lehet a roosevelti külpolitika továbbfoi’uytaitíása, vagy megváltoztatása körül. Ugyancsak regnao tette meg első hivatalos lépését Romában az újonnan kinevezett; francia nagykövet, Francois=Pcncet is, akinek működeiétől az évek óta feszült francia—olasz viszony megjavítását várják. Francois-Poncet megbízó levelének másolatát mutatta be Cia- no gróf külügyminiszternek s ez alkalomból előszói tárgyalt vele, mint Franciaország megbízottja Rómában. \ Berlinbe kinevezett uj francia nagykövet, Coulon- dre, aki előzőleg Moszkvában képviselte Franciaországot, a jövő héten szintén állomáshelyén lesz, hogy megkezdje a Németországgal tervezett tárgyalásokat. Valószínűnek látszik, hogy a közelebbről várt német—francia békedeklardció csak Couiondre Berlinbe érkezése után fog megjelenni. Daladier tegnap, amint Parisból jelentik, ebben a kérdésben tárgyalt hosszasan a Berlinbe újonnan kinevezett francia nagykövettel. Utolsó órában érkezik bír Chamberlain miniszterelnöknek tegnap tartott beszédéről, melyben határozott pontokba foglalva szögezte le kormányának céljait. Chamberlain négy ponté Chamberlain miniszterelnök a londoni lordmayor beiktatási vacsoráján tartotta tegnap az. ilyenkor hagyományos beszédet s a helyzetnek megfelelőig, beszédének erős külpolitikai vonatkozásai is voltak. Az angol miniszterelnök négy pontba foglalta össze kormányának programját. Ez a négy pont a következő: T. A béke minden eszközzel való fenntartása. 2. Ang'iának erőssé tétele, a. A gazdasági jólét szilárd alapokra helyezése. 4. A brit birodalom egész népessége é!cc;/.mvonriá- nak emelése. Ez a négy pont képezi — mondta Chamberlain — a mai angol politikai törekvések törzsét. Anglia a bekét akarja, ha azonban a békét fenyegetve látná, minden tőle telhetőt elkövetne tér- i mészstesen a megfelelő védelem érdekében, ue remélem — tette meg hozzá ehhez a kijelentéshez Chambcrla-n — hogy nemsokára elkövetkezik az áhalános bi za'om korszaka. Támadáson a Chamberlain! politika ellen Chamberlainnek a békében erősen bizakodó politikája viszont sok ellentmondásra t?Iái Angliában nemcsak az ellenzék, liánén; a kormánypárt rimert elégő- leílen elemei részéről is. Az angol sajté egy része a trónbeszédet követő vi a alkalmából támadta tegnap a chaberl'ami külpolitikát. Liberális lapok az utolsó dartfordt választásra hivatkoznak, ahol a Chamberlain külpolitikáját képviselő konzervatív jelölt vereséget szenvedett ps azt a következtetést vonják le, hogy az ország is elutasítja ezt a politikát. A konzervatív lapoic viszont, élükön a „Tirres“-aí, a minisztei elnök mögé sorakoznak, bár a nagy szerepet játszó ,,Daily Telegraph“ aggódalma" fejezi ki, hogy Chamberlain nemzetvédelmi programja nem eléggé erélyes. A munkáspárt részéről tegnap Sir Strafford Cribs volt országos főügyész támadta hevesen Chamberlain külpolitikáját, mely, szerinte, Közép- és Dllkelet- európát föláldozta Németországnak és Kínát Japánnak abban a reményben, hogy ezzel a dinamikus hatalmak törekvéseit eltereli Anglia érdekeiről. Ez azonban, Sir Straftord Cribs szerint, tévedés, mert az angol birodalmi érdekekkel szemben rövidesen elfogadhatatlanul' távolbumekozata az emberszerletet, az együttműködést, a békét, az elfogulatlanságot dicsőíti. Szóval min-f tudós, személyiség, ember egyaránt megérdemelte a Sorbonne tisztességét és ilyen ünnepély során még külön kiemelkedjék hasonlóan megtisztelt tudósok sorából, mintahogy egy fejjel kiemelkedett Stockholmban az egyidöben megjutalmazott többi nő követelések fognab elhangzani. A kormány nevében Buttler külügyi államtitkár válaszolt a trónbeszéd alkatéi altéi elhangzott ellenzéki bírálatokra. Tévedés volna azt hinni — mondta buttler —, hogy Anglia, mikor igyekszik megérteni a nemzetközi síkon fölmerült uj valóságokat, egyúttal rokonszenvezik is velük. Az angol kormány nem elégszik meg uj barátságok kötésével, hanem igyekezik ugyanakkot megerősíteni a Népszöve*.réget is, melynek reformja érdekében kezdeményezte, hogy a népszó rétsági alapokmányt válasszák külön a békeszerződésektől. Kínára vonatkozólag Anglia mm akarja bevárni a háború végét politikája érvényesülésére és nem szándékszik kölcsönt adni Japánnak abból a célból, hogy lehetővé tegye a kínai japán uralom beteljesedését. Ami Spanyolországot ulcti, az angol kormány véleménye szerint, a spanyol háborúskodó felek elismerésének kérdése a benemavatkozásról szóló angol terv végrehajtásától függ. A tegnap lezajlott amerikai választások, eddigi jelentés szerint, Roosevelt einck győzelmét hozták meg. A választások jelentősége főleg abban rejiik, hogy nz 1940*1 elnökválasztás előtt ez volt az tudós köréből. Azonban forduljunk el most már a szc. mélyi elemektől. Pillantsunk még messzebbre, még magasabbra. örvendjünk hogy a tudomány tevékenysége változatlanul tovább fokozódik és egyre nagyszerűbb eredményekkel kecsegtet, hogy a munka értéke és megbecsülése állandóan emelkedik CÎ3 ü utolsó nagy törvényhozási választás- A1 washingtoni képviselőház; 452 mandátuma került újra választásra, ezenkivüi a szenátus egyharmadának mondátuma. mintegy húsz kormányzói á 1 ás és egész sor más közigazgatási választott állás. A demokraták utoisó alkalommal elért túlnyomó többsége miatt közvetlen veszedelem a roosevelti politikát akkor sem fenyegette volna, ha ezúttal az ellenzék erősen előretör. Ezt az előretörést azonban olyan hangulatváltozás jelenek leh‘tett volna tekinteni, amely erős befolyást gyakorolhat a következő elnökválasztásra. Eddigi hírek szerint azonban a mostani választás is a. demokrata párt győzelmét hozta meg, bár ai megválasztott de- mokraté kormányzók közül többen nem hívei Roosevelt gazdasági és szociális reformpolitikájának. Megválasztanák azonban kormányzónak Newyork államban Roosevelt jedötjéé, Lehman eddigi kormányzót, ami egyértelmű azzal, hogy ennek az államnak negyvenhét delegálusa a következő elnökválasztáson Roosevelt- re, vagy Roosevelt jelöltjére fog szavazni. Még mindig nem lehet ugyanis tudni, hogy a következő elnökválasztáson Roosevelt, az eddigi szokásoktól eltérő- leg, válfaüja-e harmadszor is az elnökjelöltséget, vagy az ő politikáját képviselő más jelölt számára engedi át a küzdelmet. Párásban eltérj ad. t hírek szerint Rlb- bentrop német birodalmi külügyminiszter; látogatásra a franci« fővárosba készül, amivel! egyidejűleg Gönng marsall I.ondómba utazik. Hir szerint arról van szó, hogy Anglia, Franciaország, Németország és Olaszország között megteremtsék a négyhatalmi együttműködést. „Az egész angol nép melegen fogadja Őfelsége II. Károly király Londonba érkezését“ LONDON, november 10. A lordok házában' lord Crewe kijelentette, hogy Őfelsége lí. Károly román király látogatása alá fogja huzni az.! 0 megkülönböztetett érdeklődést, amit Nagy-Britannia Délkeleb-Eu-xópa ipáinI; in utait. Lord Stanhope e kormány nevében vál'a*. szolt a felszólalásokra ,s kijeién tette, hogy n pillanat nem 'alkaton®® a nemzetközi kérdé« sek tár gyalus ára, de hangoz, tatod kívánja, hogy az egész angol nép meleget)' fogja fogadni Őfelsége II. Károly királyt Angliába érkezésekor. LONDON, november 10. Az angol sajtó hasábos cikkekben foglalkozik Őfelsége if. Károly király küszöbön álló londoni Htjával. A lapok híradásai szerint hivatalos londoni körökben; várják Őfelségének a térd- sralaigirehddel (való kitüntetését. Ugyancsak ebből az '."lkaiómból emlékeznek meg a La-1, pok erről is, hogy az angol fővárosban találkozni fog Őfelségével Pál jugoszláv ré- gensherceg és György görög király is’. A londoni találkozón a három éillam képviselői igen fontos kérdéseket fognak megbeszélni. Az angol sajtó megállapítja, hogy november havának rendkívüli jelentősége van a nemzetközi politika szempontjából. Londoni lapok szelént Halifax lord, kinek november hó első felében Parisba kellett volna uluz- niei, november második felére halasztotta ut- ját, mert őfelsége If. Károly király londoni Iátogükasakor az angol fővárosban keit 1u»r- tózkodn ia. (Cikkünk folytatása nz utolsó oldalon) ludomámj nemes értelmében egyre inkább jól politizál: minden emberszerető mozgalmat, békére való törekvést, egyetemes össze- tartozandóságot és nemzet közi szolgalatot erősít. A tudomány ily ünnepnapjai visszaállítják bennünk a hitet, hogy az eaiberi méltóságnak jövője van, mely felé halmo 1 dicsőség vezet, -v •* v
