Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)
1938-11-10 / 256. szám
Szerkeszt őség, és kiadóhivatal: Cluj, Olea Mociior 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I. G Ducj No. 8 Fiókkiadó hivatal könyvoszrály; P. Unirii 9. Telefon 1199 ALAPÍTOTTA BART HA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató : DR. GROÍS LÁSZLÓ jLIX ÉVFOLYAM, 256. SZÁM. ^áíWf.-r \KSSUin^:yMHI1W CSÜTÖRTÖK EKEI GYÖRGY ANGOL KIRÁLY a londoni parlamentet megnyitó trónbeszédében jelentette be ©felsége Károly Icirály angliai útját Hiiier ajfa Sémáéia az angol ellenzék vezetőit „Mikor az egész világ legyverkezihf Németország sem maradhat kezében olajágacs- kávat.“ — A római Smncía nagykövei ajahh héhehorszahoi jósol Az Egyesült-Álfemok bejelentették, hogy fegyverkezésük Délamerika védelmére is szolgál Tegnap elhangzott az angol törvényhozás uj ülésszakát megnyitó királyi trón= beszéd, melynek szövegét alább adjuk. VI. György király, miután hangoztatta, hogy Nagybritanniának a külföldi államokkal való kapcsolatai továbbra is barátságosak és hogy az angol kormány mindent megtesz a külfölddel való {ó megértés előmozdítására, a következő bejelentést tettm Ä „Meghívtam Őfelségét, Románia királyát, hogy látogasson meg e hónap folyamán és örömmel várom fővárosomba való érkezését.“ Ezután áttért arra, hogy hasonló meghívást intézett a francia köztársaság elnökéhez is és hogy köszönettel elfogadta Roosevettnek az Egyesült-Államok meglátogatására hozzá és a királynéhoz intézett meghívását is. A trónbeszéd elhangzása után megindult vita folyamin Chamberlain miniszterelnök is kitért Őfelsége londoni látogatására. „Biztos vagyok benne — mondta Anglia miniszterelnöke —, hogy a parlament örömmel fogadta az értesülést, hogy Románia királya és a francia köztársaság elnöke hivatalos látogatásra kaptak meghívást Nagyhritánníába“. Chamberlain miniszterelnök kommentárját VI. György király bejelentéséhez hosz- szantartó, meleg ovációval fogadták az alsóház tagjai. Fegyverkezés a békeóhajok között A londoni alsóházban elhangzott trónbeszéd, mely „az európai béke cselekvő rnunkálásában“ jelöli meg az angol kormány célját, ugyanakkor erősen hangsúlyozza a fegyverkezés gyorsításának szükségességét is, melyet szokott óvatossággal „a katonai és polgári védekezési felkészültségben mutatkozó hiányok kiegészítésének“ nevez. Ugyanígy, a fokozott fegyverkezés politikájának jegyében hangzott el tegnap Hitlernek a nemzeti szocialista régi harcosok előtt Münchenben tartott beszéde is. A Führer a nemzeti szocialista mozgalomban híressé vált gerbrau=Keller'c-bcn beszélt, ahonnan a mozgalom 1923-as forradalmi kísérlete kiindult. Beszéde külpolitikai vonatkozásaiban kijelentette, hogy 1938 Németország részére a sikerek éve. Szép lenne, ha ez után a béke útjára térne a világ, egyelőre azonban — mondta Hitler — a fegyverkezés az irányadó. Németország békét akar, de egy olyan korban, melyben az egész világ fegyverkezik, Németország sem maradhat kezében oíajágacskával. „Ezért minden erőmmel a németek biztonságának erősítésén fogok dolgozni, hogy a megvalósított mii örökre biztosítva legyen és ne érhesse azt Bismarck müvének sorsa“. A felelős angol és francia vezetők bizonyára a békegondolat hívei — folytatta Hitler —, de « demokratikus játéknak megfelelőleg, holnap azok kerülhetnek hatalomra, akik gyűlölik a német népet. Németországnak ezért minden eshetőségre készen kel állania. Hitler ezután újra élesen támadta az angol ellenzéki képviselőket s a kormánypártnak azokat a vezéreit, akik szemben állanak Chamberlain politikájával, Winston Church’Ft, Duff Coopert és Edent. Egyáltalán nem akarom — folytatta Hitler —, hogy a nemzeti szocialista „veket más országok is megvalósítsák. A demokrata hatalmaktól semmi mást nem akarok, minthogy megegyezésre jussak velük a gyarmatok fölött, melyeket elraboltak tőlünk olyan elvek alapján, amelyeknek semmi közösségük sincs a joggal. Ez azonban, amint többször kijelentettem, nem háborús kérdés. Hitler beszéde további részeiben a német nemzeti szocializmus fejlődését méltatta, gyenge kis csoportosulásból a német birodalmat vezető erővé és támadta a német arisztokráciát, „a felsőbb tízezret“, mely szerinte kevés kivétellel, teljesen értéktelen a birodalom szempontjából. I rőmü francia nagykővel bizakodó kífeicnlései A müncheni megegyezés nyomán tervezett nemzetközi kibontakozás egyik előkészítője. Andre Francois-Poncet újonnan kinevezett római francia nagykövet tegnap megérkezett az olasz fővárosba. Megérkezése után fogadta az újságírókat és hangoztatta, hogy minden igyekezete az Olaszország ás Frandaország közötti jóviszony helyreállítására fog irányulni. Nyilatkozatában rendkívül bizakodó hangon beszélt az európai fejlődés jövő lehetőségeiről. Európára — mondta a vezető szerepet játszó francia diplomata — most alighanem tartós béke ideje vár, mert a müncheni egyezmény alapelvei megadják a lehetőséget az uj európai béke megteremtésére. A külpolitikának az utóbbi napokon följegyczihető eseményei nem állanak éppen összhangban a római francia nagykövet kijelentéseivel, melyeket azonban kétségtelenül! jellemzőnek kell tartani a mai francia és angol kormá- 1 nyok törekvéseire nézve. A kevésbé bizakodó hangú megnyilatkozásokhoz lehet minden esetre sorolni az Egyesült-Államok második külügyi államtitkárának, Wellesnek a délamerikai államok számába tartott rádióbeszédét is. Welles ebben a beszédben kijelentette, hogy az Egyesült- Államok nemcsak azért fegyverkeznek, hogy a saját területük ellen irányuló esetleges támadást vissza tudják verni, hanem azért is, mert az egész nyugati földrészt, Délamerikát is megvédhessek egy esetleges támadástól. Az amerikai országok szabadsága, függetlensége cs jóléte a szüntelen fönntartott együttműködésüktől függ. Az Egyesült-Államok minden esetre elég erősek lesznek ahhoz — végezte kijelentéseit Welles —, hogy az Újvilág minden tcrstvcr-demokráciáját bármilyen támadás ellen megvédhessek. Japán eihdrtlfa magáról a felelősségei“ Ugyancsak a nyugtalanító motívumokhoz számítják a Szélsőkeleten érdekelt hatalmak fővárosaiban a japán kormánv legújabb jegyzékét is, mely figyelmezteti a külföldi repülőgéptársaságokat, hogy ne küldjenek repülőgépeket több dé'kinai tartományba, melyekkel eddig Anglia, Amerika és Franciaország rendszeres ösz- szeköttetést tartottak fenn. „Óhajtandó volna — mondja a japán jegyzék —, hogy ezekről a területekről a külföldiek egyáltalán eltávozzanak. Japán minden észtre elhárítja magáról a felelősséget azoknak a károknak tekintetében, melyeket a külföldiek ezen a területen szenvedhetnek“. Washingtonban, Londonban és Parisban Japánnak ezt az álláspontját annál kevésbé hajlandóak elfogadni, mert Japán és Kina között hivatalosan még mindig nincs háború, Tokió tehát a hadiállapot adta jogokra sem hivatkozhatik fenyegetésében e felfogás szerint. LONDON, november 9. (Rador í Tegnap dé-bfín. nyitatifcák meg a parlament ülésszakán. A trónbeszédben György ki" rálly többek között ezeket mondotta: Nagy-Britanniai viszonya az idegen államokhoz baráti marad. Kormányom erőfeszítéseket; fog tenni annak érdeké? ben, hogy a szeptember 30-nn Münchenben kötött angol-német közös nyilatko- zathoz hasonló megyezéseket hoz: on létre. A folyó év áprilisában kormányom és az olasz kormány között kötött egyezményt rövidesen érv éngbeté ptciik. Azt hiszem, hogy ez az aktus meg fogja erősíteni a haigyománj^os jóviszonyt, ami olyan szereaxcsés módon s annyira hosz? szu kiéig álét fenn országaink között, az európai béke ügyét szolgálva. Meghívtam Őfelségét, Románia királyát, hUogosson el hozzám e hőnap folyamán és szívélyesen várom látogatását fővárosomban. Meghívtam a francia köztársaság elnökét is, hogy látogasson me; 19.39. év tavaszán s biztos vagyok benne, hogy ez a M'hagaitás nagy megelégedemtséget fog kelteni ménem köréiben. A legnagyobb Kiadótulajdonos: PALLAS R. Tj Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/r 1938. Tdb. Cluj.) Előfizerési áruik: havonta 80« negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lej. ne CLUJ, 1938 NOVEMBER 10. örömmel várjuk azt a látogatást mit Kanada-domíniumban remédirik tenni a jövő nyáron. Köszönettel fogadtuk el a királynénak és nekem küldött ama meghívást az Egyesült-Államok elnöke részé• röl, hogy kanadai utunk befejezése elölt keressem fel öt. Minisztereim lelkűk mélyéből sajnálják a spanyolországi ellenségeskedések elhúzódását. Továbbra is kitartva a benemavatkoztisi politika mellett, minden tehető utón közre fogunk működni, hogy helyreállítsuk a békét ebben a világrészben. ] — Minisztereim nyilatkozni fognak d palesztinul bizottság munkálatairól: Mi-^ ids/,tereim úgy intézkedtek, hogy 10 millió font sterling hitel ngujlassék csehszlovák kormánynak, mely hivatva van kielégíteni a sürgős szükségleteket. — Habár véderőim felszerelése és fejlesztése most gyors léptékké) halad, a válság, ara’ít átéltünk, megmutatta, hogy bizonyos hiányosságok vannak L-atonai és polgári védelmi rendszerünkben. Ezé--- ket a hiányosságokat orvosolni fogják. A) polgári védelem kérdése, a nemzeti tartas lékok tényleges felhasználása, a nemzeti önkéntes szolgáltait beszervezése a jövőben megkülönböztetett figge'emben fognak részesülni a fő pecsét őr részéről. — rA béke alciiv támogatása Európában állandó célja kormányomnak. Minisztereim igyekezni fognak kedvező fel- téteteket teremteni a többi kontinensek piacainak fejlesztésére. 1 g Az uralkodó végül szem ét tartott ä különböző belügyi kérdések felett. Kitér* a lakásviszonyok modernizálására, a koz*1 egészségügyi proplémákra, a büntető törvénykezésre, a mezőgazdasági és ipari helyzetre, majd igy fejezte be trónbeszá dét: j — Kérem az eget, áldja meg tanácskozásaikat, hogy azok növeljék népem boldogságát és jólétét és megerősítsék d világ békéjét. NfpguQl&f farlofl Temesváron a romániai Német Népszövetség TEMESVÁR, november 9. A Romániai Német Népközösség, mely a kormain y jóváhagyásával ólaik ült meg. Temesváron népgijülést tartott. A gyűlésen, melyen többezer ember vett részit, megjelent űz országos népköz ösisíég vezetője, Ftttz Fab- rjti us is. Dr. Riess, a népközösség bánsági vezetője ismertette az Európában történt kük és belpolitikai változásokat És megemlítette, hogy Németország Európa vezető hatalma lett. Annak a reményének adott kifejezést, hogy Román în és a Németbiroda- lom közötti kapcsolatok kifejlődnek és ebben szerepe lesz a romániai németség közvetítésének. BassiüagOT és Ferch a szomszédsági rendszer munkájáról tartottak beszédet, Péter Antolír pedig a sváb földművesek sérelmeit tolmácsodba. Dr. Mutti Gáspár a sváb nemzeti tanács buszé vi működését ismertette, majd arról beszélt, hogy az úgynevezett demokratikus pártok versenyezitek egymással, hogy melyik vonjon meg több jogot a kisebbségektől hovábbá hogy 13. kisebbségi kérdésit mindenképen meg kell oldana. Habár sokan meghaltak már az idősebb román vezetők közül, de Vakba, Mamin és Popovici élnek miég és tunui a gyulafehérvári határosaitoknak, amelyben leszögezték a németek' jogait!. Fritz Faibrit ins rövid lelkesítő beszédet mondott, kifejtve, hogy a németek nem akarnak állam lenni az államban. Nem akarunk előjogokat, — mondotta — csak a jogainkat. Ni'
