Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-06 / 253. szám

I ?i uf> :A A h'5 ii rrr ■7 i:i; r[ >b n f5 Ä } 3 £ i Î 9 3 S november 6. ELLENZÉK Í5 8MB—BB— Hires művészek „pillanatnyi“ pénzzavarai A szivar és a cigaretta A nikotin, folbukknnásánfllk első két évszá.- ZB'dálju.n a dohányt csak mint pipadohányt, mint hurnólot és. mint rágódohányt ismer­jék. Csak 1S20 körüli lehetett a nagy kikö­tőkben hajóskapitányokét, a gyarmatokról érkezett kereskedőket látná, akik a szájuk­ban, tartott vastag, barna, tekercsből hatal­mas füstfeJhökot eregettek. Ez a divalbo- Jondság nagy megbotránkozást kelteit. Né- hájfiiyi évtized telt bele. mig n szivar utat la - hált polgári házaikba és társaságokba'. Jó ebéd, vagy vacsora után csak akkor lett a szakértők élvezeti oikkévé, amikor Híi-vain- nában. és Pinair del Rióban a memesfa jláju szivarokat kezdték gyártani. A sz.iv;iirkuMus.z a. századfordulón érte el tetőpontját és a világháború miit ha véget vedelt volna neki, ä>miikor az idegesség és a kétségbeesés mér­téktelen. cigarettafogyasztásban kereseti vi- gnS'Zttalást. Havanna nagyobb gyáraiban azonban még most is 50.000 szivar készül naponta. Egy gyakorlott munkás a finom fajtából naponta körülbelül 75 darabot tud elkészítőm és akkordban 00 dollárt kap ezer szivarért. Azonkívül minden naip öt szivart is kaip., nehogy kísértésbe jöjjön és többet dugjon el a zsebébe. A cigaretta' egyik leg­kiválóbb pártfogója IU. Napoleon volt. A Krim-báborúban szokott hozzá és naponta crlven darab cigarettát szivotit el, ami okkor példátlan „.teljesítmény“ volt. A cigaretta úgyszólván' vele együtt jutóit trónra és ural­mát mindmáig megtartotta. Amikor kitört o világháború, bizonyárai sok nk'adt a sokmil- üiió katona közt. aki nem dohányzott. de a. háború befejeztével alighanem mindegyik dohányzóit. A fogyasztást maguk o parancs­nokságok istápolták! mert ai cigarettázásnak nagy jelentősége volt a csapatok testi és lel­ki egyensúlya tekintetében. A nagy cigaretta- fogvas'Zlâs minden országban a világbáboru- ]>n>n kezdődött meg. 1S80 körül kezdett ter­jedni a valódi egyiptomi cigaretta. London legnagyobb dohányulcájábans, a' New Bond Street-en minden kirakatban' láthatók vol­tak az alexandriai és n kairói szép cigarclta- skatulyáik. Egyre ujabb és újabb divatfajták készüllek. Mesterséges íaövőBy?ioi?iiion BERLIN, október hó. A tudományos kutatás igazolja, hogy a növények növekedését egy, a gyökerekben előforduló növény-Kormonnak köszön­hetjük. Különös fontossággal bír ez a fiatal palántáknál, amelyek nem mindig eresztenek gyökereket éppen azért, mert a gyökerekben előforduló hormonok hiányzanak. A palánta visszafejlődik és nem nő. A német vegyi kutatásnak sike= riilt ezt a hormont megállapítani, a gyö= kerekből kiszedni, izolálni vagyis elszi­getelni és tekintettel arra, hogy meg nem óvható, sikerült elemeire felosztani és végre vegyészetileg előállítani. így kelet­kezett egy mesterséges hormon, amelynek hajtási ereje óriási az egyes növényeknél. A mesterséges hormont „Belvitán“ név alatt hozták forgalomba. A „Belvitánt“ vízben feloldják és a palántákat egy bizo­nyos időre beleállitják az oldatba, mielőtt ,.Belvitanc‘=pas7távail bekennek minden egyes palántát, ami sokkal1 jobb és hatáso­sabb. A gyakorlat igazolta, hogy a „Bel- viran“-nal kezelt palánták nagyon szépen nőnek és fejlődnek és a fejlődési idő sok­kal rövidebb a rendesnél. A német mező- gazdaság éppen a termelési csatával kap­csolatban nagy mennyiségben használja a „Belvitaitt“, a növénynövesztő eszközt. Meddig tarthat egy csók? Párbeszéd a dorchesteri rendőrbirósá- gcn. (Miss Stickland feljelentette Arthur Sprake autobuszsofőrt, mert a sofőr aka­rata ellenére megcsókolta. Miss Stickland azt állította, hogy a sofőr öt percen ke­resztül csókolta.) Sprake védője: ön el akarja hitetni, hogy a csók öt percig tartott? Vagy ezt állítja, hogy Sprake öt percig többször csókolta meg. Miss Stickland: A csók öt porcig tar­tott. A védő: Veri a filmek rekordját. Kétel­kedem benne, hogy egy csók öt percig tarthat. A jegyző: magam is kételkedem benne. Védő: ötperces folytatlófagos csók: ez a lehetetlenséggel határos. A biróság elitéke Spraket, de nem vette bizonyítottnak, hogy a csók öt percig tartott. (Abbot az dhkolomból, hogy o fia­tal francia művészek támogatásért !fordultak a kormányhoz, a\z egyik ■párisi újság felújít néhány anekdo­tát, amely hires művészek pillanat­nyi pénzzcnuarairól szól) PAUL VERLAINE ifjú éveiben olyan szegény volt, bogy n frakkját állandóan elzálogosította. Egyszer öl. frankot kért kölcsön a házmesterétől, hogy k'válIhass«. diszö!tönyét. — Miért kell öornek okvetlenül' frakkba öltöznie? — kérdezte a házmester, akinek már meglehetős összeggel tartozott. — Meg vagyok híva egy előkelő vacsorára és szeretnék végire jóllakni. CARPEAUX, a hires szobrász. Eugénia császárné vendége volt Cormpiegncheer. Amikor megérkezett, maga a császárné fogadta és személyesen mutatta meg a művésznek lakosztályát. — M int láthatja, itt éppen olyan jól fogja magút érezni, mint otthon! — mondotta. A művész rezignóltan válaszolt: !— Az nem lesz. jő felség Szeretném ma­gam valamivel jobban érezni. CORNEILLE szintén sokat küzdött anyagi zavarokkal. Egyszer nem volt gyertyára pénze, úgyhogy A Giuba folyó jobbpartján rohanunk. A folyó vonalától egészen a szomszédos Kenyáig már Soma-fa állatparad csórna kezdődik. Ezt a területet 1024-ben adta át Anglia Olaszországnak, hogy bőkezű­séget mutasson a világ előtt a szövetséges Olaszországgal szemben, hiszen az enlen- tehaitaÍrnak eddig csak sivatagokkal pró­bálták a szövetséges hatalom gyarmati igényeit esi ti Igát ni. A „.Tubaland“ (vagy amint wz olaszok nevezik, Ólba Gálba) átadása azonban majdnem teljes két évig tartóit az angol habirmegállp.pitó bizott­ság magatartása m ralit. Az olasz delegáció vezetője: Corrado Zobi, mindén itató, le­gelő« kút vagy erdősáv miatt külön diplo­máciai harcot volt kénytelen folytatni az angolokkal. Tizenkét év alatt az olaszok csodákat müveitek ezen a területen is. A Giuba folyó mentén banánüMelvények végtelen sora, a koncessziók csatornázás­sal egyre növelik a megművelhető terü­lete!), a folyón élénk hajózás folyik s egyre t'öbb életképes benszülött falu ke­letkezik forgalmas piacokkal, mig az olasz csapatok örködnek a törzsek békéje felett, kik között néhány évvel ezelőtt még napirenden voltak a háborúk. Átlépjük az Egyenlítőt Az Egyenlítőn Margherita község alatt haladunk álfc. A sajtófőnök két üveg pezs­gőt szed elő az ülések alól. Fehér sáv jelzi az utón, hogy elérkeztünk a földke­rekséget kettéosztó 0 fokho/z. A meléig egyre fokozódik. Mintha egy óriási kazán felé közelednénk. A hőmér­séklet azonban mégsem éri el a Yörös- tenjgicr partjainak kibírhatatlan forrósá­gát, merii a télii (most van Somádban tél és az esős évszak ideje) monsun- szelek nagyban mérséklik. XJlunk szeren­csésen kezdődik. Mohamed sofőrünk ta­lál egy óriási 'teknőst az utón, amit az ■aiutó csomagtartójára kötözünk. Fuj és zöldes váladékot csöpögtél magából dü­hében, midőn ketten felemeljük nehéz páncéljával együtt és a kötélből font há- Sóba beleg ön gyölit j ük. Néhány kilométerrel arrébb óriási ga­zellák hegyezik fülüket egy itató mel­lett. Mi!d!ön a sajtófőnök az egyikre rá­emeli puskáját, Mohamed sofőrünk hir­telen elkezd könyörögni: — Uram, ne öld meg, ez szent állat. Mielőtt Krisztus megszületett, gazellák hirdették! a pásztoroknak a nagy ese­ményt! Mohamed ugyanis keresztény missziói ban nevelkedett, de mint minden afrikai 'nem.' tudott dolgozni1. Előfordult, h'ogy a suszternél másfélórát várakozott, emig tab palj'á.k a. cipőjét, mert egyetlen pár lábbeli­je volt. BALZAC olyan szegény volt, hogy öltözködésre egy általán nem tellett. Meghívták egy hercegi kastélyba, Olyan szánalmas toalettben jelent megi, hogy külön mentegetőzött a háziasz- szonynál. A hercegnő mosolyogva válaszolt: — Kedves Balzac, ne törődjön vele. Ami­kor én a7. ön regényeit olvasom, .sohasem nézem, hogy milyet» a könyv kötése, WAGNER RICHARD is sokat küszködött o hitelezőivel. A króni­ka szerint az egyik uzsorás a színházba is elkísérte és a zenekarba lop ózva, hangosan kövétellé a pénzét. ALEXANDRE DUMAS nevéhez fűződik a legkedvesebb „szegény­ségi“ anekdota. Vidéken megjelent nála egy jóbará'tja. Gyüjtőivet hozott. — Tudom, hogy neked is rosszul megy, de. adjál húsz f ánkot, mert meghalt a vég rehiijtó és olyan szegény a családja1, hogy ■nem tudja eltemetni. Dumas a zsebébe nyúlt, kivett negyven farnkot és a. következő szavakkal adta át: — Itt van negyven franki, temesselek el mindjárt kettőt. benszülött, úgy ö is a hazája képére ala­kította át a szent tanításokat. A csodálatos termesz-államok Egyre maigasabb termes/delcpeket fe­dezünk fel. Többször összenőttek a szú­rós ernyősakácokkal. Vörös, kőkemény sziklaként nyúlnak az ég leié. Kívül semmi sem árulja el aiz élő ti jelenlétét. A szigorú kasztrendszerben dolgozó kato­nák, munkások, a szárnyakkal ellátott s ki repülésre váró fiatalok s a nagypotro- bu királyné, kinek számára a munkások rágják meg az éte’ifi és akinek egyetlen feladata, hogy petéket rakjon, nem jö­hetnek a napvilágra és forró levegőre. MaeterÜnk rovarai légfűtéssel gondoskod­nak a kellő hőmérséklet fenntartásáról-, melyen alul vagy feliül számukra nincsen élek küzdenek a hangyák ellen, mérnöki csodamüveket, folyosókat gyártanak, melyeken aláereszkedve, mindent össze­rágnak, amit tallálnak az emberek házá­ban A petékből kikelő fiatalokból tetszé­sük szerint alakítanak olyan kasztba tar­tozó rovart, amilyenre éppen szükségük van és könyörtelenül elpusztítják, aki a phalanx államuk törvényeit megsérti. Mégis a világ legszerencsétlenebb lercint- ményei, amelyek örökké bujdosva, nap­fény nélkül, a közért élnek és a szabad­ságot semmiféle formában sem ismerik. A fiatalok olykor fellázadnak és elhagjr- , ják a vöröses színű kökoporsó falait. Megnyitnak a börtönnyilások és millió puhatestül, szárnyas fiatal repül felsza­badultan a nap felé, hogy aztán rövid i'dő múlva fehér szőnyeget borítsanak a földre halott tetemükből, melyet kap­zsién falnak fel az afrikai hangyafajok és néhány bantu eredetű törzs, hogy a természetben semmi se vesszen kárba. A menyasszony értékét aszerint mé­rik, hogy milyen a háta Az uí mellett földbcszáradl elefántnyo­mokra akadunk és ilt-ott bao-bab fák szakítják meg a szavanna egyhangúsá­gát. Mindent az ál latok ró 1 nevezlek cl a benszülöl'tek. A ,,struccok mezején“ visz át az utunk, de cs'alk néhány tojás fehér­ük itt-ott a fűben. Majd a folyóhoz visz- szatérve, a „vízilovak szigete“ mellett hal áldunk el. Az állatok azonban most nem akarnak mutatkozni. Az esős évszak idején belevetik magukat a sűrűbe. Ott, ahol a Giuba fáradtan, félig el­vérezve egyesül az Indiai-óceánnal, pók- szerüen terpeszkedik el Chisimaio városa a folyó torkolata, a homokbuckák és a tenger közé ékelve. Potrohút néhány fe­hér. arab stilusu házakból álló ulcasor HOjSZESZTésSZOPPONT) alkotja, melyről végtagokként ágaznak szét a szürke benszülött kunyhók." A négerek erős keveredést mutatnak a bantukkal s a nők bálán megkeménye­dett a bőr a sok cipekedéslöl. Hátukon hordanak mindent, a kivájt tökből ké- szitelt, bőrrel bevont lejcskannátol kezd­ve a gyermekekig. A módosabbak azon­ban már külön szolgálónőt tartanak, akik néhány lépésre követik úrnőjüket. A fél­meztelen testtel járó badzsuhi nőt (adu- simáin szigeteken lakó törzs) hátáról megismerik a házasulandó férfiak, hogy; volt-e szolgáló, vagy igiazi úrnő s a há­zassági szerződésekkel járó alkudozások közben nem egyszer kijelentik a család­tagoknak: — A U lányotok nem ér meg két tevét és egy tehenet sem, mert olyan kemény a hátán a bőr, mint a lándzsám hegye, „Hazugság az élet sója“ Főnököt azonban már évek óta nem tudtak választani a jó badzsuhiak. Leg­utóbb aizlán kénytelen voU megfenyeget­ni őket Chisimaio türelmes kormány­zója: — Ha jövő móghrcb-ig "(napnyugta)) nem jelentkezik az uj főnökötök, majd én. küldök nektek egyet, aki más törzs­ből származik. . ' S most az összegyűlt v 1 sírok töl Tta- nácsadók) kísérve, ünnepélyesen megje­lent az uj főnök. A resident megelégedet­ten köszönti őket és megparancsolja né­kik, hogy emeljék kezüket esküre. Elő­ször a visirek esküsznek engedelmességet a főnöknek, majd az utóbbi az egész törzs nevében a kormány képviselői előtt az olasz királynak. A turbános, szineS szoknyás, hófehér tógás gyülekezet meg- hatódottan emeli fel jobb kezét, hogy Allah és valamennyi szentek, sejkek és a családjuk és az etgész törzs nevében] lete­gyék a hüségfogadalmat1. — Köziiletek senki sincs a főnök el? len? — szól rájuk a kormányzó. Néma csend. — Akkor mondjátok az cskümintát utánam. — Mi a badzsuhi törzs vezetői.,. A 'tolmács fordítja és a gyülekezeti utána mormogja. — Allahra .., Hirtelen kilép a sorból az egyik s vala­mit motyog ijerHen a tolmácsnak, mire a többiek is tiili'aikozniak. A resident dühösen zavarja ki őket a városháza terméből s fejüket lógatva el­kullognak. Kis idő múlva visszasompoiyog a le­szavazott főnök.-— Uram. bocsáss meg nekünk. Tudod, nagy bajban voltunk... — itt elakad, majd bölcsen kivágja: —- Uram. hisz Te is tudod, hogy a hazugság az élet sója. * Igv uralkodnak megértőén e boldog gyermekkorukat élő népek felett az olasz residentek Olasz Kelet-Afrikában, mely­nek legdélibb részén, az Egyenlítő alatt, Kenya határkövén, az angol gyarmat ágas­kodó oroszlánnal díszített címerével szem­ben Római dicsőségére — mely évezredek* kel ezelőtt már elérkezett Rirono kikötőig, egy fokra délre az Egyenlítőtől — a fasiszta Olaszország ezt az Írást helyez­te el: FIN QUI IL TNG NOME ROM Ai (Idáig ér cl a te neved Homo.) Ratkooszici Tibor ABESSZÍNIA! UTINAPLÓ Az Egyenlítő napsugarai alatt CHISIMAIO, október hó.

Next

/
Thumbnails
Contents