Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-06 / 253. szám

1 9 3 S november 6. ellenzék n . Az „Élő Újság“ mint színház Kis adalék az EgyesüH-ÁUamok lélektanához Irta: Sebestyén Károly Mint tudvalevő, Amerikában a színház tisztára magám válkilkoz ás. A szinház is, a zene is. Nőm mintha a yamkee nem ismerte volna fel már rég nrndkoitönek kuliíiuráliis jelentőségét. De az állam nyu­godtan rábízta a színház sorsát a vállal­kozók élelmességére, a drámaírók tehet­ségére és tekintélyére, a színészek nép­szerűségére. Még a nagyhírű newyorki Metropolitan Operaihouse is a társadalom nagylelkűségéből él. A milliomosok tár­sadalmának áldozatkészségéből. Ha a .Wall Sár cet tartósain rosszalkodik, akkor a Metropolitan kénytelen megkurtitnni szezonját, redukálni költségvetését, keve­sebb sztárt szerződtetni. A milliomosok számának és a milliomosok millióinak apadásával arányosan csökken a Metro­pod lan fénye. Mindazonáltal a szinház lelkes rajon­góinak szivében él a vágy egy nagyslilii Észiakamerikai Nemzeti Szinház létesíté­se után. A kitűnő MacGowan, Amerika egyik legnagyobb szinháztudósa — mert Amerikában nagyszerűen fejlett szinház- tudomány virágzik, amelyeket a leghíre­sebb egyetemeken nagynevű professzorok rendszeresen előadnak — vastag könyvet irt erről a vágyról. Es a tervekről, ame­lyeket az ügy érdekében kigondoltak. Es a mozgalmakról, amelyeket érette meg- indiiotűak. De a könyv könyv maradt és a terv terv maradt. Az államháztartás legkedvezőbb éveiben, sem akadt képvi­selő, vagy szenátor, akt a törvényhozás­nak egy állami színház fölállítását merte volna javasolni:. Amit a hőség nem tudott megcsinálni, «ízt megteremtene az Ínség. Az Ínségnek legfenyegetőbb, legszélsőségesebb elfaju­lása: a munkanélküliség. A munkanél­küliség ellen való hathatós küzd'elem céljából Rooisieve.lt egy hatalmas, össze­fogó, óriási eszközökkel dolgozó orga­nizmust alkotott: a Works Progress Ad- minislration-t, a mm már egész világon ismert W. P. A.-i. A szervezet élére egy zseniális, energikus üzletemberi állított, Mr. Harry Ilepkins-t. És a W. P. A. ma mindenható és mindenütt jelen való. Er­dőkéi: irt és városokat épít, uj utakat nyit meg, utcákat és tereket szabályoz, könyveket ad ki és koncerteket rendez, az iskolák részére telsz etos, tágas, leve­gős és higiénikus épületeket emel, nap­ról napra, gyarapítja a közkönyvtárakat. Hopkinsnak Árgus-szemes Briarcus kar ja van. Száz szeme és száz karja A W. P. A. legyőzte gyorsaságban a legsebe­sebb repülőgépeket, alaposságban a leg- exaktabb Oudósoikait, leleményben Edisont és Marcând.' A W. P. A. megcsinálta az állami színházait Amerikában! Nem is egyet, hanem sok százat. Mint állami szervezet az állam pénzéből! Mert körültekintvén az ü külön, szo­morú birodalmában, a munkanélküliek tizenötmiiliós országában: Mr. Hopkins felfedezte, hegy e szörnyen népes tábor­ban sokezer facér színész is ténfereg. Es iró, aki nem tudja a' Broadway n elhe­lyezni a darabjait, pedig képességeivel rászolgálna, hogy megjelenhessek a nyil­vánosság előtt. És ügyes, életrevaló mű­szaki munkások egész légiója, akik- nem tudtak job-ot kapni. És elhatározta, hogy ezen a bajon is gyökeresen fog segíteni. Most három éve határozta el: mikor a depresszió tombolt az országban és elhor- vasztott nem egy mulató és szórakozó­helyet, színházat és mozit Hopkins ki­jelentette, hogy ő nem fél a depresszió- lói... Hegy ő meg fogja mutatni, mikép­pen kell jó és olcsó színházat csinálni. A kockázat csakugyan nem volt nagy: anyagi eszközök korlátlanul állottak ren­delkezésére. És a pénz a fődolog, külö­nösen ötöt, ahol minden egyéb kedvező feltétele megvan a szinház felvirágzásá­nak: jó darabok, jó színészek, jó szín­padi mesterek, érdeklődő közönség. Két hónappal az első terv megfogantatása után már állottak és dolgoztak a kor­mány által szubvencionált Szövetségi Színházak Newyorkban, Csikágóban, Los Angelesben. Majd munkába fogtak a kis városok, még a falvak is. Féktelen színházi láz vett erőt az Unión az Alkod óceántól a Csendes óceánig. Játszottak pymános parkokban és skolákban. kiás­tromokban és templomokban, kórházak­ban. és börtönökben, egyetemeken és kö­zépiskolákban. Játszottak, csupa elvan színészek, akik eladdig y munkanélkü­liek gyászlajstromán szerepeltek. És ját­szották telkesen, odaadással, sikerrel es —- állami támogatással. Egy év alatt a Manchester Guardian statisztikája szerint huszonötmillió nézője volt az uj színhá­zaknak: köztük 05 százalék soha azelőtt élő színészt színpadon nem látod, csak a színész fotográfiáját, árnyképét -— a moziban. Vo’Jt idő, hogy ezeknek az uj állami színházaknak csaknem Oh ezer al­kalmazottjuk volt; a szám leiéi színészek teszik ki, a többi zenész, színpadi mun­kás, inó, műszaki ember, titkársági liszt. A W. -P. A. szigorúan Őrködik azon, hogy az alteia kiutalt pénz 90 százalékát bérekre fordítsák. Munkabérekre nűn- denféle vál'tiozatban. Mert ez állami színházak a legváltoza­tosabb Darkaságoli mutatóik: van kö/.uik gye r m cksz i n h á /, Iá n coss / i n h á 7, négor- szinház (Harlem ben, Hartford ban, Se­attle ben, Csikágóban, Los Angelesben, csupa munkanélküli* néger színésszel és munkással!) ésrádiósziinház, mely Shakes­peare! és Ibsent iis közvetíti. Shakes­peare! is. Ibsent és a klasszikusokat és a nagy moderneket játszok az állam ván- dorszinháznl is. lis százezrével vonják el a közönséget a. sze-leuő'Jen, lapos, rég megunt filmektől. A legérdekesebb újítás azonban, ame­lyet a Szövetséges Színházak liivtek élet be, egy eleddig ismeretlen miifaj: az Élő Újság. Itt dramatizált napihirekcf, vezércikke­ket adnak elő. A híranyagot a riporterek és intorviewer-ek szolgáltatják. A szín­padra alkalmazóin formák a mindig kéz­nél lévő dárabirók. A műfaj még egy­előre a kezdet nehézségeivel küzd Nem minden tárgy alkalmas* arra, hogy drá­mái mezbe öltöztessék. És nem minden téma biz-ünyult eléggé vonzónak. De már itt is van egy nagy siker. A sokszáz elő­adást megért mii cimc: „A nemzet egy- harmadfésze“. — Tárgya: a newyorki Slum-ok, nyomoi’tanyák élete. Intenciója: Kíméletlen hairc a kormány ellen, amely közömbösen tűni a ragyogó világváros e szégyenfoltjait. Szörnyűséges naturaliz­mussal mutatja be a színpad az.t az orJ kölcsi zülöttséget, fizikai szennyt. elmara­dottságot és forradalomra kész dühöt és Irigységet, amelynek a slum dus termő ­fickók az ország összes jelentősebb városaiban f'ulaja. Nincs hős, nincs hősnő, nincs ár­mány ■ és szerelem, még csak valamely drámai cselekmény sem ebben a „darab ban“. Csak szavak, éles, kíméletlen, fe­nyegető, szivszaggató, megbotránkoztató szavak. És a közönség ősiéről estére tóm bol és tapsol. Soha a kormányt oly lep­lezetlenül', oly féktelenül nem támadták, mint ebben a kormánytámogatásból' élő színházban. Néhány lelkes szinházpárti a minap méltatlankodva', zajosan tüntetett a nézőterén a darab szelleme ellen. Per­sze, törpe kisebbség volt, amelyet a rend­őrség azonnal erélyesen eltávolított. Az állami rendőrség, az állam által fenntar­tóit színházból, amely az állam politiká­ját illek túlzott hevü bírálattal. Kiásták Budám Mátyás király BUDAPEST, október hó. A Mátyás király korabeli kuliurának újabb, felbecsülhetetlen értékű lelete ke­rült elő a föld alól. Már 19151 óta foly­nak az á salt ások a- Hidcgkuli-ut 1-8. szám alatt dr. Gairády Sándor vezetésével. Ki­ásták Mátyás király nyaralóját, az úgy­nevezett budanyéki kastélyt (Mátyás ki­rály kérában a Hidegkuti-ut környékén terült el a Nyék nevii község) és a kas* lélyhoz tartozó kápolnát. Az utóbbi két hónap folyamán az ása? lások ujabb gazdag leletre vezettek, meg­találtak egy Mátyás király kastélyához tartozó, nagyméretű, harmonikus beosz­tású. különálló épületet, amely a felte­vések szerint szórakozás céljait szolgálta. Mulatóépületnek nevezte el Garády Sán­dor a feltárt uj épülettömböt. Háromszor égett le a mulató Garády Sándor a Fővárosi- Képtár épületében lévő hiva talában — a hol négy teremben vannak felhalmozva a hu da» nyéki ásatásoknál előkeru’t értékes leie­tek —: elmondotta^, hogy Mátyás király mulatóépületét négy oldalon körülfutó folyosó veszi körül. A prágai Belvedere ugyanezt a beosztást mutatja, kisebb mé­retű és jóval később épült, tehát: felte­hető, hogy Mátyás mulatóháza volt az élőképe. Ennek’ a második' épületnek feltárásá­nál három hamuréteget! talállak, amely azt mutatja, hogy ai mulatóház három» szór égett le. 1005 négyzetméter területű az u j feltárás, mig magi a kastély csak 740 négyzetméler.cn terül, ele Elég épség­ben maradtak fenn az oldal- és kereszt­fáink, a legnagyobb szoba 9 és fél—10 méter nagyságú. A kastélyt Mátyás király, I. Ulászló és II. Lajos használtai és a történelem na­gyon sok, kedves epizódot jegyzett fel a víg mulat ásókról, amelyek a budanyéki nyaralóban za'jloUak 1c. A Mátyás királynál megjeleni külföldi követek és hercegek gyakran voltak e ház vendégei. Zsigmond lengyel herceg kincstárnoka is feljegyezte, hogy mielőtt a herceg Nyékre ment, kártyázásra több­ször1 adotöii neki pénzt, A szerencsétlen végzetei II. Lajos király és fiatal felesé­ge, Mária, gyakran ment ki mulatni már kora reggel a budanyéki kastélyba és este fáklyafényné!1 vonultak vissza1 a vár­ba. Mária királyné még a- Német-Alföld- röl Oláh Miklós egri érseknek irt leve­leiben is többször nosztalgiával emlék­szik ni cg a szép budanyéki napokról és a mulatságokról. El lehet képzelni tehát, hogy milyen díszes és gazdag, pompá\al tehetett berendezve ez a mulatóház, amely hercegeket és királyokat látott falai között. Gyönyörű berendezés emlékei Az előkerült töredékek alapján fogal­mat kaphatunk a kastély díszes beren­dezéséről. Gyönyörű párkányok, gazda­gon díszített jón oszlopfök. bábos korlá­tok kerültek elő. Tizcnnégyféle párkány­profilt és ablakkeretet találtak, melyek a legszebb és legnemesebb firenzei paloták építészeti stiiusát követik. A padlózat ra­gyogó szinü romboid- és kockaalakéi már zas cseréppel volt burkolva, fehér-zöld, viola és sárgái szinti hurkolócserepek szá­zai kerültek elő teljes épségben. Budai mészkőből, fehér és vörös márványból készült építészeti díszítések váltakoztak a mulatóházbam. Pár darabon teljes épség­ben megmaradt Mátyás király három szimbolikus jelvénye: a hordó, a tűzkő és a halászházikó. Ulászló-cimerek és Jagello-sais is több teljes éhségben fenn­marad!' szép oszlopfőn láthatók. A ko­molyabb berendezésen kivül nagyon ér­dekes használati tárgyak is kerültek elő: agyagkupák, gyönyörű élénkzöld kályha- csempék, gótikus stilizált virágokkal és le vetek kel, kis üveggolyók, kockajáték­hoz tartozó csontkockák. Előkerült egy nagyon ritka pénz Négyszögletű kövek is kerültek elő, melyeken a bekarcolások a:zt mutatják» hogy Mátyás király udvarában nagyon népszerű játék volt a malmozás. Ezüst könyvveretek, aranyozott lószerszám, kis karikákból álló női csontékszer, gyűrűk, arannyal befultatott vázadarabok van­nak a nyéki ásatásoknál előkerült anyag­ban, azonkívül rilka pénz, az úgyneve­zett „Moneta Budensium'4, a budaiak pénze, melyet Nagy Lajos idejében ver­tek és aiz Anjouk liliomos címerével van díszítve. Pár nappal ezelőtt mutatta be dr. Ga; rády Sándor ai magyar főváros polgár- mesteri nagybizottságának a feltárt mu­latóházat és a szakbizottság elhatározta, hogy nagy gondot fog. fordítani az érté­kes lelet fenntartására, tetőszerkezettel fedik be az ásatásokat, azonkívül kisebb múzeumot létesítenek a Hidcgkuti-uton, ahol helyet fognak kapni azok a töredé­kek, amelyek ma a Fővárosi Képtárban vannak. A Mátyás-kori kuli ura és művelődés emlékeinek legnagyobb része, sajnos, el­pusztult. Csak az egykori leírások, kül­földi követek jelentései tanúskodnak ar­ról. hogy mennyi kincs, műtárgy és ér. ték volt felhalmozva a kiváló uralkodó kastélyaiban. Annál nagyobb értékű ez az újabban feltárt Mátyás kori emlék, mely ujabb náozaikdarabbal gazdagítja egy nagyon becses, elpusztult kultúra képét, (ü. m.) 2

Next

/
Thumbnails
Contents