Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-05 / 252. szám

ÁRA 3 -LEJf >lO .u2 : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj. Olea. Moţilor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Ser. I G Duet» No. 8 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály; P. Unirii 9. Telefon 1199 LX ÉVFOLYAM, 2 5 2. SZÁM. m nirnirr**r—“•*^ k A temető sorsa ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató t DR. GROSS LÁSZLÓ ) .i< ^T^amaroragaai SZOMBAT tlura tn y»l epita ,'Av.x\ Vţm ■ «mc Iáim 3 f'-inóV •zbVrţ> G?.o ímo'A Imii’Ä mums ión 23 Ti bno^> moq .Dyl mini im* >?. Am iţiort i ‘ib\ tiöU am £3ra: •A life Kát stall ihn nn £0* «Ut löÁ g\j3 zni )sn Dm. A'a :i<S MI* SÍI övi iw». iöb 23 ti*. & rX irt írt iii )3 m >í n A rtl :> 0 t V 1 L Minds zeniek ünnepe és halottak ntTpja el­múlt u hagyományos IcoJozmuári nagy kegye­let megható külsőségei közepette, A föhégcs szép házsnngánü temető, ez o? elvadult park, vagy szinte már kész erdő, hatalmas régi fáival' atszáz esziendos muh jóvá!, szó mos régi sírkövével. sok halhatatlanunk friss emlékével. ismét csodálatos voJf a zsibongó tömeg, a rengeteg virág és kápróznlos vilá­git ás rendezvényei folyamán. A csodálatos őszi sárgul ás ± amely az id én ,grtinden vára hozást fölülmúlt“, a gyertyák fényében rend­kívüli bűvöletet fejthetett hi. Most láttuk, hogy ct természet és az emberi akarat ősz - szefogása milyen drágulót os értékké avatta lassanként ezt a temetőt. A kegyelet és mű­vészet érzései és gondolctiaj részére a lehető legalkalmasabb hellyé. Nem csoda, ha idege­nek megbámulják s azt állítják, hogy a hi­res külföldi temetők pazar művészetét és gondját nélkülözőé, egész saját-szerű szépsé­get és érléket képvisel. Nyílnám a kegyelet parancsain túl is meg kell becsülni ezt a he­lyet, amelynek még egy kiváltsága van); a város szivét őt útig pár percnyi távolságra terül el. Sajnos, égő gondok eszünkbe juttatják, hogy ezeket a szempontokat az utolsó érdi zedekben olykor-olykor figyelmen kívül hagyták. Néhn magánkezdeményezésre régi fák ok nélkül elpusztultak, régi sírkövek le­dőltek, vagy eltűntek, ujaJc fölállításakor nem tisztelnek se a kész hangulatot, se a mesterséges hagyományt. Kiváló emberek sírkövei szintén elmerültek ismert és isme­retlen sors névén s az uj nemzedék például helyüket se ismeri már, például Szenei Mol­nár Albertnek nemrég megállapítotţ valószí­nű „örök“ 1pihenőhelyét. Pedig a városveze­tőség csak az imént piéldát adott, amikor Misztótfalusi Tóth Miklós síremlékét köz­költségen rendbehozta, A háború előtt a; egyik végzetes bűn volt, hogy a pontos ka­tasztert és térképezést, amelyet egy öreg negyvennyolcas honvéd évek munkájával, magánszorgalomból végzett, 0 torony alatt elkallódni engedték. A háború után pedig bizonyára hiba volt, hogy a temető kitűnő tudósának, Herepei Jánosnak a kutatásait nem használták föl semmi képen. Nyilván kötelesség most már a lehetőség szerint jó- .ivátennünk a múltak hibáit s érvényre jut­hatni az egyeilen lehetséges és szükségszerű eszmét: <3 temetőnek régi ességét és termé­szeti szépségét nem szabad tovább kockáz­tatni. Így meg kell fontolni, hogy a hires Jkülföldi temetőkben régi és művészi síremlé­keket nem távolítanak el helyűkről s ameny- 1nyiben a sir óhatatlanul mégis uj lakót kap­na, ennek a kövét szépen elődjének melléje helyezik el. A holtak és kövek megférnek egymással. Most ezek a kérdések jó ideig napirenden lesznek és érthető, ha isméteken foglalkozunk velük e helyen. Az uj város- vezetőség, amely végre ismét szakszerű és tapasztalt irányítás alá került, mint ahogy hozzányúlt más fontos kérdésekhez és pedig a kívánatos szempontok szerint, éppen úgy a temető ügyét is véglegesen el akar fa intéz­ni, uj szabályrendelet alapján. Egyébként égető kérdés lett mintegy ötszer sir hely ki­ürítése régebbi rendelkezés miatt, amely kar- mine év utánra vagy megváltást, vagy kila­koltatást 1parancsol. Természetesen mind a két tennivaló sürgős jogosultságát elismer­jük. Ezért érthető hogy eldéliünk a magunk elgondolásaival is, kötehességszerüen. Borne- misa polgármester minden szellemi és érzel­mi föltétellel 'rendelkezik, hogy a kérdést megoldja, de amint már bebizonyította több­ször, fontos esetekben, úgy érzi, hogy szé­lesebb kör véleményéi! is, ha nem épp óla- űilag, de legalább lényegileg kitapintani kell, ezért remeiketöleg a temető kérdésében is a lnltak érdekében meghallgatják az élők óhajtásait, a mely el: a kegyelet és szükség, a hagyomány és az uj idők szellemét igyekez­nek összeegyeztetni és ha igen, a sajtónak már eleve hangot kell adnia. Ami a régi sír­helyek egyrészénck a megváltását illeti, nyil­vánvaló, hogy akiket annak! eh’Vm diszsir. EnyhiSltf & külpolitikái légkor a bécsi Stesíározai fkiSveákeztébera London és Párts a középeurópai viták szünetéSéséí vártai a Betvedero-ben hozod döníéslőfm — Magyarország készéi1 a visszajuttatod területek átvételére, — Katonai egyezség a megszállás sorrendjéről A Londonba visszaérkezeti angol király t5.-én diszebédei ad Károly Iürá y tiszteletére A bécsi döntőbíróság határozata álta­lános megkönnyebbülést hozott az euró­pai külpolitikában. Nagy külpolitikai köz­pontokban azt hiszik, hogy ezzel a közép- európai nyugtalanságoknak legalább egy időre elejét vették. A nagyhatalmak kö­zött rövidesen meginduló tárgyalásokban a középeurópai kérdés, e reménykedés szerint, nem lesz tehertétel. Magyarorszá­gon természetesen nagy megelégedést kel­tett! a bécsi döntés, melynek gyakorlati, gyors keresztülvitelére a törvényhozás és közigazgatás egyaránt készül. Horthy kor­mányzó a Csehszlovákiával folytatott tárgyalások sikerének elismeréséül a legna­gyobb magyar érdemrenddel, a magyar érdemrend nagykeresztjéve! tüntette k> Imrédy miniszterelnököt. Kánya külügy­minisztert és Teleki Pál gróf közoktatás- ügyi minisztert. A Rador-ügynökség je­lentése szerint a magyar kormány tegnap esti minisztertanácsán Kánya külügymi­niszter és Teleki közoktatásügyi minisz­ter, a magyar tárgyaló küldöttség veze­tői előterjesztették a bécsi eseményekre vonatkozó jelentéseiket, amivel kapcsolat­ban a minisztertanács azokról a kérdések­ről hozott határozatot, melyek a Magyar- országnak ítélt uj területekre vonatkozó­lag felmerültek. A Budapestre visszaérke­zett magyar delegációt a kormány tagjai s a közéleti előkelőségek fogadták ünne­pélyesen. Imrédy miniszterelnök üdvözöl­te Kánya külügyminisztert, aki a siker érdemét áthárította a döntőbíróságban résztvevő két nagyhatalomra. „El kell is­merni az igazságot — mondta —, hogy az érdem főképen a két nagy baráti ha­talmat illeti meg. Döntő szerepük volt a sikerben, mert lehetővé tették a törvényes magyar kérések teljesítését A döntőbíróság fogalma azonban azt a tényt is jelenti, hogy áldozatokat is kellett hozni és pedig elég nagy áldozatokat. Azt kivánom, hogy a köztünk és északi szomszédaink közötti uj kapcsolatok rövidesen kialakuljanak“. k & écsi határozat következményei Ä bécsi haitározalt! által teremtető uj határvonalról nagy részletességgel számol be a sajtó. A Rador ügynökség bécsi, je­lentése megákápitja, hogy a tegnapelótti döntés alapján Magyarországhoz csato­lódnak Érsekújvár, Komárom, Léva, I o- sonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Jolsva, Fü­lek, Galanta, Beregszász, Kassa, Ungváf és Munkács városaik. Csehszlovákia bir­tokában maradnak a magyarok által kö­vetelt városok közül Pozsony, Nyitna és Nagyszöllős. Pozsonyra vonatkozólag külön bizottság fogja megállapítani az ottani magyar kisebbség jogait, Nvitrá- nak magyar környéke pedig szintén -Ma­gyarországhoz csatoló dotfi. Nagyszöllős az Erdiős Kárpátokban keletre fekszik a) Becsben meghatározott határvonaltól, mely Halminál éri el a román határt. Az Erdős Kárpátoknak igy csak két város­káját marad, a baltezer lélekszámú, túl­nyomóan magyar lakosságú Nagyszöllős és a nyolcezer lakosú Huszt, mely hír szériáit, az uj Csehszlovákia ruszin or­szágrészének fővárosai lesz. Kárpátaljára vonatkozólag különben, a lengyel sajtó» mint a Rador távirati ügynökség jelenti, azt irj,a, hogy a bécsii határozat ezt a »-v.-.'-iii&*»«3í Kiadó.culajdonos: PALLAS R. Táj > Törvényszéki kjstiromozási szám: 39, (Dos. 886/p 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési áriáik: havonta 80^ negyedévre 240., félévre 480 egész évre 960 lej, CLUJ, 1 938 N í) V E M B E R 5. hogy Olaszország még nem tett eleget a; spanyol polgárháborúval kapcsolatban; vállalt kötelezettségének s így az egyez­ség életbeléptetésére még mindig nem ér­kezett el az idő. „Nemzeti szempontból — mondta Halifax lord -— Spanyolor­szág ma már elvesztette azt a jellegét, melynek alapján még rövid idő előtt Eu­rópa puskaporos hordójának 'lehetett ne­vezni. Ami pedig az Etiopia feletti olasz fennhatóság dlismerését illeti, elérkezett az idő, hogy az angol parlament olyan, határozatot hozzon, mely kiküszöböli az: Olaszország és Anglia között fönnálló kölcsönös gyanakvást“. Halifax beszédét rövid, heves vita követte, végül pedig a lordok háza Is ss szavazattal G ellenében elfogadta a kormány javaslatát. Ezzel megnyílt a lehetőség az angol—olasz egyezség gyors életbeléptetésére, ami elő­reláthatólag még november is-e előtt be is fog következni. Londonba különben a sandringhanu kas-, télyból tegnap visszaérkezett György ki­rály és felesége, hogy a jelenlétüket kí­vánó parlamenti eseményekben résztve- gyenek. György király ma titkos állam­tanácsban vesz részt, majd az uj miniszte­reket fogadja és jövő kedden a parlament uj ülésszakának megnyitásán trónbeszé­det fog mondani. Az angol udvarnál meg­kezdődtek az előkészületek Károly király; angliai látogatásával kapcsolatban. Őfelsé­ge tiszteletére György király a Rucking- ham»palotában november 15-én diszebé- det fog adni. Róma és Berlin elégedett! RÓMA, november 4. (Rador). A „Giornala dltaha“ vezércikkben foglal­kozik a bécsi döntéssel. Megállapítja, hogy a Belvedere-kastélyban hozott hatá­rozat a békeszerződések békés revízióiét valósította meg a Népszövetség keretem kivül. A lap reméli, hogy a bé;s-- egyez® meny alapján Csehszlovákia és Magyaror­szág együtt működhetnek a legteljesebb bizalommal a Berlin—Róma tengely po­litikai erejében. A bécsi határoz.!' egyéb­ként a Róma—Berlin tengely uiabb győ­zelme volt. A két nagyhatalom ismét bebizonyította, hogy kellő erkö' ;.ü felkc- szülséggela vüágbéke igaz alapjait építi fel. BERLIN, november 4. (Rador). A' „Deutsche Diplomatische Po' tischen Korrespondenz“ a bécsi döntőkráskodási határozattal foglalkozva, megáik.?.t;a, hogy a magyar s a csehsz ovák közvéle­mény várakozását nem elégítette ki a döntés. Magyarország kényszerűivé volt lemondani történelmi határairól, míg Csehszlovákiát gazdasági szempontból ér­te fatális csapás. Hangsúlyozta a német félhivatalos, hogy Bécsben elsősorban « versaiíllesi békeszerződések hibáit kuliéit kiigazítani. A döntőbíróknak őrizked- niök kellett az újabb nézeteltér kökre és viszályokra vezethető határozatoktól és szem előtt kellett car tani ok az etnikai el­helyezkedést. (Cikkünk folytatása nz utolsó oldalon) * 1 tarthatatlan fölfogásnak vagy magatartásnak. Ezeknek az érzelmeknek és gondolatoknak a szolgálatában eggyek és azonosak vagyunk mindannyian. Nincs is kétség e tekintetben. A; egész közvélemény hangja Szólal meg e 1 sorokban. Bizonyos fokig csupán emlékez­tetők akarnak lenni, mert meggyőződésünk, hogy a város vezetősége, mindenekelőtt ki­próbált és megértő polgármesterünk, bizo- nyár.n egyetért az itt említettekkel. Csupán jelenteni akartuk, hogy a temetők óriás lá­togató tömege miről gondolkozott az emlé­kezet és kegyelet szüneteiben mindszentiek­kor és Halottak napján. kérdést nem oldotta meg es Ruszinszkc problémája a Belvedereben hozott dön tőbirósági határozat után is válíLozatlanu fennáll. Ez a döntőbírósági határozat — irja a kormánypárti* 1 „Kurjer Pnranny* — nem zárja ki, hogy a kárpátaljai la kosság a jövőben nyilatkozzék akarati felől. De neme sale a lengyel sajtó Iá nagy nehézségeket az igy megmarad ruszin állam életképessége előtt, hanem a viszonyok minden más ismerője is A kárpátaljai autonóm ruszin államnál alig maradnak összeköttetési! lehetősége nyugat felé. Vasútvonalai Munkácson é Ungváron át vezetnek, utjai és vizi ülj a nem Cseh .szlovákiai felé, hanem a Ma gyarországra eső városok felé irányitjál közlekedését. Belpolitikai, szociális é gazdasági helyzete szintén távol áll attól hogy az egység képét mutassa, Nincs több akadály az angol—olas egyezség előtt Az angol—olasz egyezség életbelépte tését kívánó kormányjavaslat fölött teg nap a 'londoni felsőházban volt rövid vi ta. A kormány képviseletében Halifa: külügyminiszter válaszolt arra a vádra helyre temettek el, vagy akik átörökítették e város cs országrész bárminemű fejlesztése tekintetében végzett külön nagy és jelentős munkával a nevüket, örök időkig, síremlé­keikkel együtt, megbolggatutlanul kell hagij- ' nunk. Természetesen ez ,a feladat nem lehet egyedül a városi közigazgatás ügye. A: itt élő nemzetiségek és intézményeik szintén kérjenek részt a megoldásból és <j hangsú­lyozottan hozzájuk tartozó régi nagyok sír­helyének örökös megváltása körül fáradoz­zanak ők. Az egyetem és középiskolák, a színházak, ujságirótársadalmak, a szoknia I képviseletek versenyezve kelt hogy megment- » 'Sék egyetemi, középiskolai s más tanárok és tanítók, müi>észek, újságírók, kereskedelmi, ipari, társadalmi és más kitűnőségek emlé­keit. Ez kegyelet dolga clsősarhan, de rejlik benne általánosabb érdek is, amely a hagyo- mányt, a régiességet. a testvéri összetarío- zandóságot biztosítja. Nem beszélünk itt ez­úttal gazdasági érdekekről. Elsősorban, hogy városunk alkalmas idegenforgalmi szempon­tok hordozására és akkor nem közömbös több vo\gy kevesebb jelentős látnivaló van-e a városba vagy sem? Szóval ezek az irányelvek fölötte állnak ■ minden elfogultságnak, visszásságnak, más

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents