Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-29 / 272. szám

'ELCENZ űk 101 ff n n V r m h e r 2 9. Védelem \ ti ' okluui lefolyt </u. iu\lclini •sr­trey tanulság ntctpil tágítására fesztet. Ha. :óte. 'Jictjuk. kedvező t(!iiuls(ni incgállopilósáni. Akik rendeztek es akik közvetlenül átéllek a (“Ui- törtöki gá: vedelem gyakarUftát, jóleső re- jueiujsctjekei ápolhatnál,. hotjij komoly eset. í>en quad Dens uverutt. <ijuit Isten hárít- *011 el fejünkről - minden előre átgondolt és emheriley vegreh tjtható intézkedés meg­történik a kezdet nuri kezdetének lelietö^egei szerint Amit eddig (t gázvédelem elmélete megőüopitott és enni <1 rendelkezésre álló eszközök szerint gyakorlatilag lehetséges. mind megtörtént és történik. De soha sem elég uz érdeklődés meg a t yMsztalat. l enné- szelesen esnk ,&lnf»iH'tésröi beszélhetünk. Kéz. délről. A továbbfejlesztés bevezetésé rőt. \nüt eddig világszerte előkészítenek: óriás méretű bombnmentes fedezékeket, milliós millió szá­mú gázálarc beszerzését, a várasbái n<tlő gyors kitelepítés biztosítását, ,, rcnidőgéptá. nuni [sokul elhárító ágyul; felszerelését lépés- röl-lépésre kell megvalósítani. De amire vi­lágszerte úgyszólván azonclsJzép már felké­szültek tervszerű átgondolással és tömegfe­gyelmezéssel, az mind megvan már nótáink is. \ csütörtökön rendezett ,,polgári gqaknr. lat“ váratlan volt, legalább is a: időpont dolgában; igg a sző igoti értelmében a lakos­ság kipróbálásaként kitünően sikerült Meg­állapíthatjuk, hogy adott jelre, amikor meg­szólalnak a gyári szirénák, mcgkondiUnak « harangok és élesem sivii anaJc a rendőrsipok, pár pillanat után teljesen kiürülnek az álcák külvárosokban is, ahol a- intő jelek esetleg kevésbé gyorsan idegződnek be. Megállapít. hatjuk, hogy rejtekhellyel elegendő számban rendelkezünk — n város vt°gy részének ro­konszenves odonsága hatalmas boltozatukra épített és kifelé hamar elzárható pincéit srí. vesen kínálja — és ezeket a szaladó közön­ség a pontos és föltetsző megjelölések segít­ségévet hamar elérheti, Természetesen volt egg-két eset, amikor a járókelő nem birt hamar eltűnni, csakhogy az ilyesmi még a lehető legkomolyabb esetben is megtörtén­het. Vannak kevésbé mozgékony elemek, vannak veszéllyel játszók és vannak fegyel­mezetlenek. Itt egy kis kitéréssel megjegyez_ heljülz, hogy a tömegnevelés, ha nem idő­szerű és vak jelszavak hajtogatásáról van szó, csak zárni kényelmetlenséget jelentő engedel­mességről. hosszú és könyörtelen iskolázást igényel. Elég idéznünk a főtér egyik Sarkán az úgynevezett; „fi&cus szegelet jenét“ történő átkelést, ahol a láncok, az útirány megjelü. lése és két-három forgalmi rendőr ellenére, minduntalan rendre kell utasítani értelmes polgárokat, főleg asszonyokat, akik rendet­lenül, sokszor csak azért is rendetlenül, lép­delnek át. Mindamellett a légvédelmi gya. korlat során a kapualjak és pincegádorok pillanatok alatt elnyelték a gyorsan és enge­delmesen elmerülni akaró tömeget, úgyhogy egy-két szórványos eset ezúttal se osztott pagy szorzott. Ami már most a légvédelmi gyakorlat töb­bi részét illeti, az már szakemberek dolga. Egy tudjuk, hogy amit a légvédelmi szak­emberek teljesítettel; és fölebbvalóik ellen­őriztek, szigorú bírálat szerint is teljesen si. 'került és a légvédelem eddigi fejlődési fokán állott. A rendőrökkel teli riadókocsik, éppen ugg, mint a mentükocsik i-\ villámgyorsan beszáguldlóik a várost és megállva kívánt helyt, pontosan és gyorsan elvégezték a kö­teles szolgálatot. Hason]ókép teljesen megfe­lelt a hevenyészett tűzoltás, kifogástalan volt a távbeszélőszolgálat, az orvosi segély is. Egyre jobban szerepelnek az utcai jármüvek, amelyek fokozódó gyorsasággal tűnnél; el már a mellékutcákban és engedelmesen el­oltják lámpáikat. . Az aránylag elég hossza g gyakorlat — majdnem 15 percig tartott — minden türelmetlenség és zúgolódás nélkül folyt le. A közönség átérzi a dolog fontos­ságát és ezzel lélektanilag előkészíti a jöven­dő olyan gyakorlatait, amikor nemcsak az utcán szolgálatot végző közegek, hanem a magán személyek is felőlük majd a gázál­arcot. amelyhez szokni kell. Akik rendezik 1és megfigyelik az ily gyakorlatokat, az Óriási nagy elméleti és katonai szakiroda- lom felhasználásával bizonyára kidolgoznak majd uj és újabb javaslatokat, továbbá tel­jesítik a hadfelszerelés kapcsán a város „felső“ védelmére szükséges beruházásokat; teljesen gáz- és bombamentes közfedezéke­ket fognak építeni, a lakosságot gázálarcok­kal ellátják stb., stb. Mert elképzelhetetlen, amit a jövő még követelni fog. A gyakorla­tok ismétlődése és komolysága kellő bizo­nyíték. hogy gondoskodás történik és éber készenlétben semmi hiba, hogy további mun­kálatok történnek ebben az irányban. De minden ilyen gyakorlat esetén óhatat- ianul növekszik bennünk a vágy. hogy bár­csak sohase legyen szükségünk komoly lég­védelemre: a fedezékekben való bujkálásra és gázálarcokkal való jelmezes életre. Ami van, csak puszta óvatosság legyen. A béke­vágy egyre terjedőbb és nyomasztóbb a ké­tely kísérete miatt. Elvégre miért ne élhetne az emberiség igen tartós, egykor talán örök békében? Es lm 1 nem, akkor is miért ne le­hetne a viszonylagos emberszeretet hatalmát oly magasra csigázni, hogy sohase lehessen ÜVEG-UDVAR CLUJ-BUCUREŞTI MINDEN VEVŐ KAP MAß 5-1 IEI VÁSÁRLÁSNÁL Gyökeres rendszerváltozást hoz az uj kereskedelmi törvény II. közlemény. A kereskedelmi törvény 7. szakasza a kis­kereskedőt és a kisiparost mentesd ti a ke­reskedelmi köbyvek vezetése és tr cégbejegy­zés kötelezettségei alól. Ez a szakasz azonban nem határozza meg, hogy kit kell kiskereskedőnek vagy kis­iparosnak minősíteni, amely hiány igen sok zaiHirt fog kelteni, különösen a pénz. ügyi rendelkezésekkel kapcsolatosan. Ezen törvényszakasz módosítása, illetve he­lyesbítése irányában már intézkedések tör­téntek, úgyhogy ezen szakatsizt a törvény életbeléptetéséig módosHuini fogják. Birói végzés kell a cégjegy­zéshez A 9—25. szakaszok a céglajstrom h i vert al­ia 1 és a cégbejegyzés körüli eljárásokkal fog­lalkoznak. A céghifVQ'tal a kereskedelmi és iparkamara kebelében) azonban a törvény­szék egy delegált bírójának vezetése alatt fog továbbra is működni. Cégi aj st rom o ztahás / vagy a céglajstromba való bevezetést csakis a delegált bíró ha­tározata alapján lehet eszközölni. E tekintetben tehát ismét lényeges1 változás van, meet a kereskedelmi és ipánk a mára' ha­táskörét teljesen lecsökkentette egy admi- oiisztreitdiv térre és minden a cégbejegyzés, valamint az esetleges későbbi módosítások bevezetése felett való 'intézkedést kizárólag a delegált bírónak tartja fenn, akinek határo­zatod éltén a. törvényszékhez lehet felebbezni. Tehát minden bejegyzés, vagy módosítás — még az egyéni cégekre vonatkozólag is — bírói végzésben kell elrendelve legyen. A régi intézkedésektől eltiéröleg a bejegyezés iránti kérésnek tartalraaznia kéll a kereske­delem gyakorlására fel jogosító engedélyt oly esetekben, ahol ezt a törvény előírja, továbbá azon vagyonjogi megállapodásokat, amelyek férj és féleség között a házasság megkötésekor létrejötték. Ezen utóbbi intéz­kedés ma fötég a regátrai és1 Bueovdnára vonatkozik — ez utóbb; helyen már a ma­gánjog is egységesítve lett — ahol tudvale­vőleg a házasság megkötése alkalmával szer- ződtésFtég röndezmi kell a hozomány és a házasság fennállása alatti vagyoni kérdé­seket. A cégbejegyzés, vagy a módosítások fel­jegyzése 75 nap alatt kérelmezendő, mely határidőnek elmulasztását a törvény 5000 lejtől 50.000 lejig terjedő büntetéssel sújtja. A 26—35. szakaszok a kereskedelmi cé­gekre vonatkozó, már eddig is ismert ren­delkezéseket tartják fenn azzal az eltörléssel, hogy ha) valamely közkereseti vagy betéti társaság cégében a társaságiban) részt nem vevő egyén neve szerepel, ez teljes felelős­séggel tartozik a társaság minden kötelezett­ségeiért. [Az emblémák ügye Rendezi továbbá a törvény a kereskedelmi cégek „emblémáinak“ ügytét. Emblema alatt valamely kereskedés, vagy cég jelzőjét, jóllét értjük, amely így a cég kiegészítő, ismertető részét képezi. Például „Gólya áruház“ vagy „Kíspipa“ veindéglő stb. A bejegyzés által ezen embléma a keres­kedő tulajdonává válik és más nem hasz­nálhatja azonos szakmája kereskedésre vagy iparra vonatkozólag. A kereskedelmi könyvek .4 37—49. szakaszok a kereskedelmi köny­vekkel foglalkoznak, Kötelezően előírja a napló, leltár és másoló könyvek tartását és vezetését. A n/aiplóbui naponként vezetődnek be: a tar­tozások. követelések, ügyletek, üzletkötések. hUelcimletek. váltók elfogadása, forgatása és általában mindent, amit bevételez vagy kiad a kereskedő bármilyen címen, valamint a sa­ját megélhetésére kivételezett összegek. Megengedi a törvény ei meclianikus (RUF) rendezem könyvelés vezetését is. A leltárkönyvbe nemcsak az üzletbe helye­zett kezdőtökét, hanem a kereskedő ma. gánvagyonát is, valamint magánadósságait is köteles bevezetni. A leltár valamennyi tétele az ország pénz­nemében tüntetendő fel. A másoló könyv tártai maizza a kereskedő által küldött levelek és ttotok másolatait időrendiben .4 könyveket romám, vagy mds — latin be­tűkkel írott — élő európai nyelven lehet vezetni A könyveket a céghivatal hitelesíti úgy a megkezdéskor, mint annak bélelé­sekor. Az alkaknatzott könyvelő a könyvekbe be­vezetett Ételeket ellenjegyezni tartozik, ami által azokról — főleg bűnügy tekintetben — felelőséggel tartozik. Más megbízott szemé­lyek által eszközölt bevezetésekért csak a tutaj dón os felelős. A könyvek öt éven keresztül őrzendők meg. Rendezi továbbá a törvény a tisztességte­len verseny kérdését, melyre később fogunk visszatérni. Különösen érdekes a teljes és1 részleges kiárusítások rendezése. Teljes végkiá'iusitás célja az üzletet alkotó összes árukészletek eladása. Teljes végkiárusitást csak az kérhet, oki azon helységben (városban vagy község­ben) üzletével teljesen felhagy Az üzlet eladása, másra való átruházása, vagy a cég átalakulásat nem ad jogot o i élj es végkiárusitáshoz. Részleges kiárusítás csak akkor engedé­lyezhető, ha a kereskedő egy bizonyos ke­reskedelmi ággal nem akaír többé fog Mkoz­ni. amely esetben ezen. kereskedelmi ághoz tartozó árukra kérhet végkiárusitási enge­délyt. Végkiárusitásnak minősíti a törvény a ,,le­szállított árion“, „tömeg“-, vagy „pand­ámként hirdetett eladásokat. A végki'á rusitásnai vonatkozó engedélyt a kereskedelmi M iparkamara adja meg. A kérvényben meg kell jelölni az indokot, csa­tolni kell & leltárt, mérleget, valamin)! a hi­telezők és adósok pontos jegyzékét. A hitelezők a kérvény tartamáról és mel­lékleteiről az engedély megadása előtt a kamara által értésittetnek. Az egyéni cég tula jdonosának halála, vagy a társas dög feloszlatásai esetében' a kamara a végkiárusitási engedélyt köteles kiadni. Más esetekben 15 nap alatti határoz, mely határozat elten a törvényszékhez tehet feleb- beznii. A teljes kiárusítás csak eizon üzlethelyiség­ben történhetik!, ahol a cég 'Székhelye vasi. Részleges kiárusítás más helyen is eszközöl­hető. <srd nyílt városok bombázásáról, ártatlan polgári tömegek robbanó, gyújtó és mérgező bombákkal való pusztításáról? Minden le­hetséges. A legborzalmasabb háborús mar- cangolás esetén aligha volt és lesz boszor­kányság az épületek és a bennük meghúzódó polgári tömeg kímélete. Az embert úgy te­remtették, hogy amikor a benne lakó ördög uralkodik, azért az angyalszárny suhogásba is érvényesülhet. Az ördögöt nem űzhetjük el szentelt vízzel és még sokáig nem álmodoz. hatunk leszerelésről, ámde az angyal szó nélkül is röpdös és nem kíván egyebet, jól hallani akaró fület. A uétjkiánixilás tartama 6 hónap, amilyet azonban a lenm/'ra bizonyos c rtrkbm meg hosszal) bit hat Gsak azon. áruk vonhatók a v'gkuinr.i le- bu amelyek a kérvény lx nyujla .- koi bny- Icfl .)/ üzletben lafliáJJiiínak. A kamino < d'Hyezheti mái áruk Indiozatalát de ew < 20 .szá/ah-kát teheti ki a raktárim Jcvö áruknak. Meg kell említenünk, hogy a törvény a vég kiárusít Ă i „likvidálás“ s’óool jelöli meg Megemlíti még a törvény a/, idénykiáru-/- ta.vt (solda’i de sczoni. Például ui tél elmúl­tával a/ el nem adott hócilpők, vagy egyéb téli áruk kisír ii vitását. EZf>n kiárusilfisokhoz nem kell sernmiféle engedélyi, tie viszont nem Cirtható és hir­dethető bármikor, csak azon idő alatt, amikor c kamara erein idényárusitósol; idejét megszabta, tehát az idényÍziárusitc( valamennyi kereskedő egyszerre tartja, il­letve tart hat ja. A ke vskrdü tehát essek ezen egyetlen ki- vételes c-eilten hirdetheti, hogy áruját leszál­lított áron. vagy olcsó áron árusítja, mert a isztcsségtelen verseny1'öl szóló intézkedések megtiltják az ilyen természetű reklámozást. Dr. Krausz Imre. MA 39 ÉVE ■BWfftmiaaaacM 1899 november 28-án a népszerű SzéU-kormámj ellenére nagy a forron­gás. A király döntött a kvóta-kérdés­ben, miután a két ltormány nem egye­zett meg évekig tartó küzdelme folya­mán és a kulcsot Magyarország rová­sára fölemelte. 5 millióval többet kell adnia közösügyi kiadásokra. Minden­felé tiltakozó népgyüléseket rendeznek. A hangulatot keseríti, hogy n civilhs- tát is emelni fogják. Viszont szó van, hogy az Érd közelében roskadozó Wimpfen grófi vadásztanyátt mely Mátyás király ,,kutyavára“ volt, mű­emléknek nyilvánítják és közköltségen restaurálják. Dúl >íz angol--bur hábo­rú. Konstantinápolyban ,,szenzációs le­tartóztatások“ voltok: Said bey és Hamdi bey áll amtanne so sokat, továbbá Sejk al Izlam helyettesét a szultán rendkívüli bíróság elé állíttatta, mert állitólag az uralkodó legidősebb fia érdekében összeesküvést szőttek; a ka­tonai birók halálos Ítéletet sürgettek, de a polyáriak megakadályozták azt. Az osztrák Clary-kormány a kvóta­döntés miatt megszabadult a csehek agyonbeszéléstöl. — Ferenczy Zoltán dr. Budapestre távozása élénk sajná­latot kelt; áthelyezték egyetemi könyv­tárigazgatónak. A zeneiskola hangverse­nyén Mcndelsshon Szenlivánéji ólmát és Beethoven \.-ét játszották és kisér­ték a nagy tetszést arató Udvanli— Korbanetz Emilia két énekszómat. Nagy vihar dúl városunkban a mille­náris költői jutalom odaítélése miatt. A bíráló-bizottság (Szamosi János dr. elnök, Ferenczy Zoltán dr. ütkár, Már­ki Sándor dr., Csenged János dr., Er­délyi Károly dr., Ejszaki károly biz. tagok) a 500 frt. judoimat Felszeghy Dezső és Gyalui Farkas mellőzésével, Jékey Aladár nem pályázott, mert szó volt, hogy a dijat E. Kovács Gyula árváinak adják, Nagy Mór dr. városi tanácsosnak juttatta, ki hires fui cső versezeteiről („Ebéd után jó a kávé — malasztosabb, mint sok áve“). Az El­lenzék mutatóba közli egyik versét, amelynek első versszaka.; 97-ben, januárban (Gondold csapáin az éjeket) Egy véletlen költői árban Vetődtek ki ez énekek. Előző este Brisson és Leclerq néhány napja bemutatott darabját, A házi bé- ké-t játszták: Bonís, Miklósi Ilona, Vendrei, L'aczkó Aranka, Turchányi Olga, I^eövey, Janovics, Heltai, este pedig bemutatták Gerhardt Hauptmann uj drámáját, a FJenschel fuvarost, melynek főszerepei Szentggörgyi, Hor­váth Paula, Nyarai, Bihari. A legköze­lebbi újdonság Sulamith (Székely Irén) lesz. Egy küldöttség kérésére Wlassich miniszter segélyt utalt ki a nagybeteg Dankó Pistának. Üvegből készített koc­kákkal kövezik Genf egyik utcáját. Szó van már ál-szempillákröl, igaz, hogy még csak orvosi szempontból. Egy angol tanár szerint a hosszú élet föltétele: aránylag nagy törzs, széles szív, tüdő, gyomor, hosszúkás, de vas­kos tenyér, rövid ujj, alacsonyan ülő fül, széles orrcinwa, tág q re nyílás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents