Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-27 / 271. szám

BLLB N 7. fiK I 9 .7 S n o »' c rn h c r 2 1. Svájci teoSógusok nagy vitát rendeztek a „könyvek könyvéről“, a bibliáról ZÜRICH, novemh» * hó. A svájci ,,Vallásos -ás Szociális Egye sütés" üutenburában nagyszámú részt vevő ölöt szünidei kurzust rendezett, aimelven érdekes fej esetések hangzónak el a bibliám!. I.ejeiuie professzor megnyitó előadása­it .<] 1 mélyreható ismertetést adót* a bib­in tartalmáról. A Imitálni as mii érelmét keresve, rá­mutatott, hogy egységes gondolat \onul végig a 60 kötetes nagyszabású alkotá­sén: tanúság az élő Istenről. Az O tesla menüim mz Istenről és az emberről ad világos tájékoztatást. utalást tartalmaz isten országának megteremtésére, az Ej­tés tarnen umbau pedig Krisztusi.):!;) ineg- vailósul Isten országa. Krisztusban teste­sül mug az Ige. Az () és l'j testa men tűm közölt tehát szerves összefüggés van! Ezt egy másik előadó. Goetz professzor az ú- és Ujtes- lamen um viszonyáról szóló *ejtégetései­ben állapította meg. Mind a kettő elvá- '■aiszJthatatlanul összet mozik Mind a ket­tő egy-egy fokozata ugyanannak az egy­séges Isten-ismeretnek. Az i'gy k az igé­iét, a másik a beteljesülés. Az alapgon­dolat: Isten országa. Az ótestamontumi próféták ictérik Isten országának c!kő\ét­kezését és az Ígéret teljesül Krisztusban. Isten országának gondolatából kiindul­va — mondotta az előadó — érthető meg ai bibik». Berger professzor előállásának ez volt a cinné: „A biblia és a politika Jézussal kiupcso.ntbuiii és az Cjlesta- mmtunihaui kevés szó esik politikáról - - fejteget»e az előadó. Ezzel azonban korán lsem az. jut kileje/esrc, hogy Jé­zus ne érdeklődött volna népének erkölcs1 és szociális élele iráni. Éppen ellenkező leg. A Hegyi beszédben a rend szcrcle'o jut kifejezésre, ez kell, hogy legyen a kereszlényi cselekedet alapja. Szénit Pál leveleiben is clu’asitó maga­tartási Iáltálunk a szegény rétegek kozott mutatkozó forradalmi elemekkel szem­ben. Havasuknak kös/.önhelö, hogy a római birodalmat nem a forradalom tette tönkre. Ezeknél nénik evésbe fontos kérdésre kereste a feleletet az utolsó előadó. Ma­ga/. professzor „Hogyan olvassuk a bib­liái?“ előadásában. Műviden kitéri a bibliaolvasás bizonyos veszélyeire: Felületes olvasók a társadalmi igaz­ságtalanságok (háború. rabszolgaság) 'gazoúsát vélik megtalálni a bibliában. Mások mog úgy hiszik, hogy az élő Isten igéje kizárólag ehhez az i gv könyvhöz van kötve. Igazi kapcsolatba a bibliával csak az jut. akinek nemcsak a biblia je­lenti oz isteni igét. hanem isten '•seteke- détoi. ahogy azok a bibliában és a bib­lián kivüt is kifejezésre jutnak, azok, 195Ä—59. évi . _ _ léii idény 1620- CS SéirCSpOl „CAUROM“­GYÁRTMÁNYOK. Begánsnl és briósai«. MinJen'iO laphatól akiknek eszményképe a megtestesült ige: Krisztus. Nem a/ bolt betű a tulajdonkép- pic-ni tó (mi parancsolat, nem ennek isme­retéből fakadlak a nagy tettek, hanem a krisztusi szellemből, azok által, akik me- részellek e széliem érlebnében csele- kediü. Viszont a iglia ér’keljük meg az Isten cselekedeteiben muhatkozo Igét a biblia nélkül. A bibliából indul ki az gazi szo­cializmus. Sz'fkemileg mozgalmas idők ben. mint a reformáció volt és intet ami­lyen :ii mi korunk ’S, a nép ráveti magát a bibliára és keresi benne lsen igéjét, azt az igét, amire szüksége van: a refor­máció korában a keresztényi szabadság­iról szóló igét, ma ped g a híradást Isten I országáról és igazságosságáról a szociális életben. Ennélfogva nem közömbös az a kér­dés. hogyan ismertessük meg a néppel a bibliát — fejezte be előadását Ka gaz professzor. — A legjobb módszer erre az ifjúságnál a láb iát mint „heroikus történelmet“ bemutatni. Maggar cici a regi DuciircsíiDen Miképpen lesz a piaszterekbóí és párákból magyar templom? VI. közlemény. A mult század közepetáján Bucuresti- ben megjelent Magyar Kurír, a romániai magyarok újságja., ma sem túlhaladott iskolapéldája annak, miképpen lehet ön­magára egy saját erejére italt marok nyi nép... Miből is éltek 1860 ban a bucureştii magyarok? Erre a kérdésre kitűnő ■tájékoztatást nyújt a Magyar Kúráinak az a felsorolá­sa, hogy kik járultak hozzá o pesti Ma­gyar Akadémia javára rendezett gyűjtés­hez Bucurestiben. Mert a magáik intéz­ményeinek, iskoláinak, egyházainak tá­mogatásán kívül a románén magyarok áldozatkészsége arra is kiterjedt, hogy az óhaza legnagyobb kuhuríntézméuyé- ért adózzanak. Lássuk ezeknek az önkén es hozzájá­rulásoknak a nyugtázását: Lázár Döme vendéglős, egy török lira — 27 huszas. Halász Szilárd kereskedő, egy magyar arany. Kutasy András kovács, egy arany. Pernet József litOfgráf, egy es. k. arany. Szöllősy József kocsigyártó, kölcsön- papirban 12 frt. 30 xt. Runczler An:t)ail magyar szabó, egy p. ft. Nagy József magyar szabó, 2 cs. k. arany. Ács Már on kerekes, egy p. ft. Seress József ötves, egy huszas. Jurcsó Ferenc szíjgyártó, 2 p ft. Raskay Ignác magyar vendéglős, 1 p. ft. Kovács Zsigmond piteslii divtárus, 2 p. ft. Benke József suszter, 1 p, ft. Majd később meglátjuk, milyen tekin­télyes összeg gyűlt egybe ezekből az adományokból, Á román-—magyar gazdasági kap­csolatokért A bucureştii Magyar Kurír nagy gondot fordit arra is, hogy j román—miagyar gazdasági kapcsolatok minél élénkebbé váljanak és ebbe az országközi kereskedelembe o bucureştii magyarok is bekapcsolód­janak. A Magyar Kurír „Kereskedelmi levelek“ címmel állandó rovatot nyit hasábjain, hogy ezt a helyesen meglátott célkitűzést felszínen tartsa. Ebben a> rovatban többek közöd arról cikkezik a kap egyik munkatársa, hogy milyen jó piaca van Romániában a ma­gyar bornak. „Tudtunkra most két pesti izrael kereskedő kezdé ezen cikket ke­zelni és mindketten jó sikerrel.. Igen jó volna, ha a magyar honi bortermelők társulatba állva könnyebb és nehezebb asztali borokról fővárosunkban raktárt állítanának“. A Magyar Kurír arról is tájékoztál: bennünket, hogy 1860-ban a magyar gazdasági vezetőle már komolyan számol­tak a romániai üzleti lehe ősegekkel. A Kurírban egy helyen azt olvashat­juk, hogy a pesti Első Magyar Általános Biztosító Társaság „vezérlő igazgatója. Ts. Lévai ur és Acs Károly ur. a Román Virágok szép tollú fordítója, az Egyesült Dunai Fejedd'.emségekben és Szerbiában még e nyáron tájékozás végéit körutat fognak, tenni“. Az Első Magyar Biztosító ugyanis ck kortáj: kapott engedélyt külföldi képvi­seletek felállítására és egyik fiókját Bu- curestiben akarta megszervezni. A vezér- igazgató nagyobb nyomaték kedvéért magával vitte .ács urat is, akiről azt vélte, hogy mint a román iroda cm magyar út­törője, a román politikai személyiségek nél támogatására lehet. ...Mintha nyolcvan esztendő *6 a nem i is foljţt volna le olyan sok víz a Dunán... IdegenehDOl — Eiazailah Arra nézve, hogy rni lett azekbó1 a | magyarokból, akik az elmúlt idők folya- 1 mán, főleg a 48-ais szaba isághare leve- \ retése után tömegesen menekülve, román j területre kerültek, éles fényt vet a bucu- I restii Magyar Kurír két rövid közlemé­nye. Az egyik igy hangzik: ,,A román honi magyarság nem föld- mivelő< hanem legnagyobb részint váro­sokban lakó iparosok s mi tagadás ben­ne, nem is honosuknak itt még meg úgy, mint a moldvaiak, minek egyszerű oka, hogy mint ausfriai alattvalók külön ha­tóság alá tartoznak és sem egyházi, sem polgári függésben a románokhoz nem állának A másik köztemény a következő: „Érdekes körlevelet bocsátott a napok- ban az uj belügyminiszter a törvényszé­kek főnökeihez az idegenekre nézve, a birokvétel képessége tekintetében.. El- rendelé, hogy minden idegen, vallás és nemzetiségi külömbség nélkül, ha saját államának konzulatáss iga alól annak alcár be-, akár nem-egyezésével, a román közösségbe írató magát .< a rendes adót befizeti, fel van jogosítva örök birtokot vásárolni, mint házal, földet...“ Az a. Romániában lakó magyar iparos, aki szorgos munkával egy kis vagyonra tett szert, ezt a vagyont máskép nem él­vezhette, nem használhatni és nem gyü­mölcsöz'! eth ette. minthogy házat, földet vegyen rajta. Ezért aztán lemondott az osztrák konzul védelméről és „a román közösségbe írató magát“. Természetesen, ezzel együtt járt, hogy gyermeké'- feleke­zeti magyar iskolába nem járathatta s lassanként azok a szálak is elszakadnak, amelyek magyar egyházához fűzik... Ne Kcressflh a szálnál másak szemében... Sokszor hangzott el a felfogas, hogy a romániai magyarok beolvadása jórészt annak az okai, hogy a római egyház ma­gyar papok helyett olasz papokat és szer­zeteseket külde a romániai magyarok lelki gondozására. A bucureştii Magyar Kurír, amely köz­vetlen közelről kiséri figyelemmel a ma­gyar diaszpóra) sorsát, tagadja azt a fel­fogást, hogy a hibát kívül keresgéljük. Le is közli hasábjain egy magyarországi kanonok levelét, mely többek között a kö­vetkezőket mondja* „Azóta:, lxagy Gegő s utána Jerney az olasz papok eliten a vádat kimondó ták, megszokott vélemény lön: a magyarok elrománosodásának ők és az őkel küldő ' római propaganda az oka. Nézetem sze- 1 ríni nem az olaszokai, hanem magunkat kellene vádolni. Az olaszok azt teszik, ami egészen természetes: ahhoz a nyelv hez folyamodnak, amelyet könnyebben megtanulhatnak. A bucureştii és iasii püspökök ismételten kértek volt fő­papjainktól magyar áldozó rakat s nem nyertek. Akik jesten/keztek. mind olyanok voltak, kik itt erkölcsi bankrotte! csinál­lak Miért nem olyan buzgó, olyan vál­lalkozó a magyar pap, mint a francia, vagy az olasz? Miért nem bírja elhagyni hazáját?“ A bucureştii magyarok a maguk mód­ja szerint segíteni akartak ezen az álla poten. A román főváros magyar katoli­kusainak és reformátusainak két-hárorn osztályú elemi iskolájuk, volt. amelyek ben a növendékek 13- -îl éves korukig nyertek ok alást. A szorgalmasabb nö­vendékekből néhányat ,i magyarországi felső iskolák alapítványi Helyeire küld­tek, kikötve, hogy a stipendiumot diákok tanulmányaik elvégzése uian kötelesek Romániába visszatérni és testvéreik kö­zött tanítói, vagy papi munkakört vál­lalni. E célból — irj i u Magyar Kurír a reformátusok részéről az e őkészüíe lek már megtörténtek arra, hogy öt nö­vendéket küldjenek ki alapítványi he­lyekre, még pedig egyel Sárospatakra, kettőt Enyedre és ke'» öt Sepsiszent györgyre. A katolikusok a székelyudvar­helyi gimnáziumba küldtek ki egy ta­nulót. Akadémia... templom .. ..-inház .. Ha áldozni kotlett, nemcsak a magyar szivek nyi! ók meg hanem a magyar zsebek is. I860 november 4-én ünnepli a bucu- rcsóii Hunnia fennállásunk harmadik év­fordulóját. Ebből nz alkalomból elszá­mol a magyar egyesület a közcélokra be­folyt adományokkal is. A gyűjtések eredménye a következő volt: A magyar Akadémia céljaira össze­gyűlt 664 piaszter és 30 para: a Bucurestibe ellátogatott és bizony megszorult magyar színészek támogatá­sára 587 piaszter 10 para; a ploestii magyar iskola j°vára begyült -Magyarhonból és Galíciából (?!)“ 153 piaszter és 30 parai Általában véve a templom és iskolá­én i esek költségeit közadakozásból fedez­ték. így a piteştii református roegyegond- nok. Kovács Zsigmond engedélyt kap re­formátus templom építésére, mire át­megy Rcoreni-be, Rimnic-Valreara, Cam- pulungra. mely városokban. 2733 pia<sz- tert gyüj össze az otbakó magyaroktól. Bucurestiben külön 620 piasztert és 32 párát adományoznak a piteştii magyar templom felépítésére. Tízezer mázsa magyar márvány Bucurestinek A Magyar Kurír közli a következő tör­ténelmi értékű beszámolót is: ,,A napokban egy kedves pesti hazánk­fiát valánk szerencsések körünkben tisz­telhetni. Ger&nday Antal ur, a testvérharc előtt oly ösmeretes és köztiszteletül már­vány mügyáttulajdonos veit a kedves vendégünk, ki mintegy tízezer mázsa ne­hézségű márvány oszlopot, szobrot és grádicsokat hozott le hazánkból a hely­beli uj román akadémia díszítésére, mely­nek elkészítését 50 ezer pengő focin1 ért vállalta volt magáira. E müveket csak a jövő tavaszon fogják az illető helyen el­helyezni. Addig is nem mulaszthatjuk el nyilvánítóim azon örömünket, hogy a ro­mán akadémián, alapkövétől annak tel­jes bevégzéséig, magyar kezek dolgoztak, még pedig úgy, hogy azzal fényes elis­merést szereztek külföldön is a magyar építészetbe!i képességének“. Dr. RöszJer Viktor Hegedű* SsSíolalco^ák leg ^ csői» Is an a* iztienzék

Next

/
Thumbnails
Contents