Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)
1938-11-27 / 271. szám
Szerkesztő?ég és kiadóhivatal: Ciuj, Oleu Moţilor 4. Tcicfon: 11—09. Nyomda: Str. I. G Duc«, No. 8_ Fiók kitt dóhivatal és köny vosztílr; P. Unirii 9. Telefon 1199 ALAPÍTOTTA DARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgatót DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R„ T_ Törvényszéki l'íjsbromozísi szám: 39. (Doa. 886/é 193S. Tfb. Cluj.) Előfizetési áraik: havonta 80.* negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lej. JLIX ÉVFOLYAM, 2 71. SZÁM. srassBavasii5!V3a'it^ra3iKSBBaaaszs..ía VASÁRNAP CLUJ, 19 38 NOVEMBER 2 7. an i—amwtrr- TrnTBgtv^ .... aaaBBBBBBJE* •. vta3^>;iaiiwtaa38BgawBBgiriWMi Őfelségét, a győselsnes úrijáról visszakér© Uralkodói az egész ország mélységes bálaérzetíeS, szeretettel és líl$zlkeségge:i Tárja Pf Őfelsége ■eilossialwiioíia üilfili! ifjai----- r-.TWriinMWM—ii" --------Unokatestvérének, Ernő szász hercegnek meglátogatására utazott Misn- chenbő. az UmikotíóHitler kancellár fejedelmi pompával várta Ők lségét MÜNCHEN, november 26. (Rador.) Őfelsége íí. Károly király Münchenből unokatestvére, Ernő szász herceg meglátogatására utazott. j BUCUREŞTI, november 26. A „Semnalul“ c. lap jelentése szerint, Őfel= sége, a király külföldi útja még néhány nappal meghosszabbitódik. Az Ural« kodé és trónörökös megérkezésének pontos időpontját még nem állapították meg, azt azonban kellő időben hivatalosan közük, hogy az ország lakossága fogadhassa uralkodóját, őfelségének, a királynak a meglátogatott négy országban folytatott tárgyalásai teljes sikerrel fejeződtek be és a megbeszélések termékeny következményekkel járnak az országra nézve, amint ez hamarosan nyilvánva’"pQ}&SSt- Az a nagyszerű fogadtatás, amelyet Őfelsége tiszteletére rendezte a négy külföldi államban, ékasszóló bizonyítéka Románia külfö^v.Ssótt „ ^növekedett tekintélyének. Romániát az egész külföld az európai politikában aktiv és hatásos nagyhatalomnak ismeri el. Az ország politikai tevékenysége megerősíti a béke eszméjét. Az ország lakossága ezektől a gondolatoktól és érzésektől áthatva, a legnagyobb lelkesedéssel várja Őfelsége, a király visszatérését. ©felsége Hitlernél tett látogatásának részletet 0BER3ALZBERG, november L‘ö. Mint •a Rador távirati ügynökség jelenti, Hitler birodalmi vezér és kancellár rsü ölökön vi.ilásreiggelin látta vendégül Őfelsége ÍI. Károly királyt és Mihály »agyvajdát. Az Uralkodó dé'ben tizenkét óra tíz perckor érkezett különvon» tal Berek- íesgadenjbe. A magas vendégeket Bercii iesgadícnibiön hatalmas díszkapu fogadta, amelyet- fenyőfüzérekkel s román és német zászlókkal' díszítetek fel. Őfelsége 12 óra 20 perckor érkezett Obersalzbcrg- be. Ebben & pillanatba a Hitler kancellár rezidenciájára felvonták a román lobogót. A Führer Ribbon trop külügyminiszter kíséretében a királyi vendégek elé ment, és szívélyesen üdvözölte őket. Őfelsége obersalzberyi látogatása délután 5 óra tíz percig tartott. Hitler ezután az Uralkodót gépkocsijáig kisér'e s Őfelsége búcsúit vett tőle. Miter szemé Íves gárdájának egyik osztaga zászlóval vonult léi és katonai tisztele adással búcsúzott el a magas vendégektől. Ugyancsak a Rador-ügynökség jelend M ünehenbol, hogy őfelsége Olx-rsa’zberg- bol jövet, rokoni látogatásra utazót a Németországban élő Ernő szász hercegségvetésére, fizetési kötelezettségeinek végrehajtására, termeffiésének csökkenésére vonatkozólag . . . Ma azonban az ország az igazi gazdasági fölvirágzás színeiben mutatkozik be a külföld előtt. Az utóbbi időben nagy lépő* j sek történtek az ország gazdagságainak j kitermelése érdekében, a pénz stabilizált, I a költségvetés és a fizetési mérleg egyensúlyba van. Sőt, a költségvetés többletet mutat, a közadósságok részleteinek törlesztése pedig pontosan történik. A mezőgazdasági termelés fokozódott s minőségileg kitünőbb, a hitel megerősödött, a közlekedési utak korszerűsítése főnyik. A román nép tudja, hogy mindez Őfelsége, a Király útmutatásának köszönhető, a külföld pedig üdvözöl bennünket azért, hogy fiatal és fáradhatatlanul épitő ener3 giáju Királyunk van. A külföldi közvélemény nagyhatalomnak kijáró elismeréssel illette Romániát. A londoni látogatás áltail annyira megnövekedett tekintélyünk a küVföld előtt büszkeséget fakaszt, mélyért az ország lakos' sága egész leikéből mond hálát az Uralkodónak. !LeiigyeÍ©iszág fiaiáriíiegáüapifé bfzoiisága ©II ©síi iáissa dás istegior- iásaképgsea elfoglalt egy csehszlovák városkái---- * r -------Prága belenyugodott a városka elfoglalásába, mely a határ- megállapitás révén később amugyis a lengyelek kezébe került volna. — Csehszlovák erőfeszítés a köztársaság határaira adott garanciák gyors életbeléptetése érdekében Franciaország az eddiginél jóval eiőseliíí balonai segítségei lelvén az angoloktól hez. A külföld és a román közgazdaság Őfelsége, a Király nyugati (látogatása alkalmával, Románia most igazi megvilágításban és színekben mutatkozott be a külföld előtt. Uralkodónk hangsúlyozta Londonban a gazdasági kapcsolatok fontos voltát s a román közgazdaság és pénzügyek egyensúlyozott helyzete az egész angol közvéleményben különös érdeklődést ébresztett e kapcsolatok iránt. Valóban, a nálunk volt poétikai rend3 szerek idején a külföldi lapok gyakorta közöltek borúlátó híreket Románia kük* Á nap külpolitikai eseményei között el= sősorban áll a Varsóból1, Prágából és Pozsonyból egyidejűleg jelentett hír, hogy lengyel csapatok átmentek a csehszlovák határon és a lengyel határmegálllapitó bizottság ellen tegnap történt támadás meg’ torlásaképen idő előtt elfoglaltak egy kis várost, melyet szabály szerint csak december i-én szállhattak volna meg. Az cse* ményt azért kdli különös fontosságúnak tekinteni, mert egybeesik a prágai kormány erős tevékenységével, hogy a hatalmak és a környező országok most már adják meg a mai Csehszlovákia határainak sérthetetlenségére vonatkozó garanciát. A prágai kormány ebben az irányban követei utján lépéseket is tett Berlinben, Rómában, Londonban és Parisban. Az ered’ menyről még nem érkezett híradás, párisi jelentés szeritn azonban az angol és francia miniszterek most lefolyt megbeszélésén, aholi ez a kérdés szintén sízóba került, úgy határoztak, hogy előbb bevárják a nagykövetek jelentéseit arról, hogy a ha- tármegállapitások tényleg véglegesen megtörtén tek-e már. Valószínűleg ennek a helyzetnek következménye, hogy a prágai kormány sietett elfogadni a lengyel indítványt, melyet Caska városkának és vidékének elfoglalása után a prágai lengyel követ tett, hogy az előbbi megállapodásokat módosítják olyan értelemben, mely szerint ez a terület már most Lengyelországhoz tartozik. A területi garancia elérése érdekében ugyanis a prágai kormány fontosnak tartja, hogy a csehszlo* vák határkérdés ne maradjon a lengyel előnyomulás révén is nyitva. Viszont, amint Varsóból jelenti egyik nagy angol lap, a lengyel kormány a ruszin nép ön- kormányzatának elismerése előtt az &-ó- nyomullást véglegesnek elfogadó prágai beleegyezés után sem hajlandó a maga részéről garantálni a mai csehszlovák határokat. A helyzetre különben jellemző, hogy a szlovák kormány Pozsonyból ke'- tezett jelentése sokkal élesebben foglal állást a lengyel előnyomulás ellen, mint a prágai jelentés. Pozsonyi jelentés szerint a lengyel csapatok tovább nyomulnak előre. amit viszont sem Prága, sem Varsó nem állít. A szlovák kormány közlése különben, mely elismeri, hogy a lengyel határkijelölő bizottságot megtámadták, ebben a támadásban is bizonyítékát látja annak, hogy a most elfoglalt terület lakossága tiltakozik az ellen, hogy Lengyelországhoz kerüljön. Katonai kérdések körül forgott a párisi tanácskozás A párisi angol—francia tanácskozás befejeződött s az angol miniszterek tegnap visszautaztak Londonba. Mint már jelentettük, úgy francia, mint angol részről illetékes körök megelégedésüket fejezték ki a tanácskozás eredménye fölött. A tárgyalásról szóló hivatalos jelentés szintén a megelégedésnek ad kifejezést s a megbeszi- lések eredményéről csak nagy általánosságban nyilatkozik. Londoni és párisi sajtókommentárokból azonban világosan ie- het látni, hogy elsősorban katonai kérdésekről volt szó a párisi tárgyalásokon. A Reuter-ügynökség szerint francia részről az eddig vállalt segítségnél jóval nagyobb és hatékonyabb segítséget kértek háború esetére francia részről az angoloktól. Francia felfogás szerint ugyanis az utóbbi hónapok külpolitikai eseményei mentesítették ugvan Franciaországot bizonyos kötelezettségektől, ugyanakkor azonban a régi Csehszlovákia stratégiai helyzete és ka* tonai ereje álta'í nyújtott lehetőségek eltűnése miatt a németek mintegy negyven hadosztálya szabadult föl Franciaországgal szemben. Ennek a német túlerőnek eí- 'lensulyozását kérték tehát a franciák Katonai kívánságaik során az angoloktól. Megbízható hir arról, hogy az angolok hajlandóak’e eleget tenni a francia kívánságnak, nem került nyilvánosságra. A tárgyalások fölötti kölcsönös megelégedés azonban arra mutat, hogy ezen a téren történt valami. Chamberlain ugyanis Londonba érkezése után kijelentette, hogy a párisi tanácskozáson „az eddiginél szorosabb francia—angol együttműködés alapjait fektették lek A tanácskozáson szóba került külpolitikai kérdésekről ke- vés szó esik a sajtókommentárokban. A spanyol kérdésben nem változott az angol kormány álláspontja, Franco hadviselő félnek való elismerésére egyelőre tehát aligha kerül sor. A francia—olasz viszonyban sem várható változás, mert amint ugyanezek a kommentárok jelentik, francia részről ebben a kérdésben nem kérték Anglia közbelépését. A német gyarmati követelések kérdéséről még sajtókommentárokban sem esik szó a párisi tanácskozásokkal kapcsolatban. (Cikkünk folytatás# az utolsó Qi<is4<töl ói
