Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-22 / 266. szám

iyjij november A 2, HP iLti/V/ÜÄ 5 v**r.'V A repűlobélyegbirságok mérséklési módja A repiüőbélyegbirsúgok csak agy mérsékelhetők, ha a kirótt bírság egyharmadát megfizetik a birság kirovásától számított 10 napon beliih —' Milyen esetekben róható ki a büntetés? hUte**AUAb I LAZT HÜLÉST EN ER EOF. Ti COCOS EL POROKAT KOLOZSVÁR, november 21. A7 uj re'piilöbé'iyeg’Lörvény rendelkezi* «ed rendkívül fontosak és mindenkit ér­dekelnek, mert a törvény áltál előirt bir- wságok a legcsekélyebb mulasztás esetén mindenkit fenyegetnek. Nemcsak 32 ipa­rost és a kereskedők érdek! k a rendel­kezések, Iranern a háztulajdonost is, aki a házbérnyiigták kiállításánál, a bérbe- a dán dó Uakások fali ragaszainál és a bér­leti szerződések illetókezésénd követhet el akaratlanul is kihágást. A törvény itntózkedései szerint a nyugták 99 lejig terjedő összegig be­zárólúg bélyegmentese*.. 100 ‘éjtől 10 ezer lejig terjedő össze­gekről szóló nyugtáknál 2 lej repülőbé- ilyeget, 10 ezertől 50 ezer lejig ó lej, 50 ezertől 200 ezer lejig 10 tej, 200 ezer le­jen felüli összegeknél pedig 20 lej re- piilőbélyeget kei! leróni, (Félreértések el­kerülése érdekében meg kell emliteni, hogy a vendéglősök már 20 lej* meghaladó összegnél 99 lejig j lej repülöbélgeget tartoznak leróni. A falragaszokrai azok nagyságához ké­pest kell a repü-őbélyeget felragasztani. Egy méter nagyságig 1 lej repúlőbéiyeg ragasztandó fel. A bérleti szerződések első példányát 2 lej repüiöbélyegyel tcell ellátni és ezen felül minden megkezded W00 lej bér után 1 lej repülöbélgeget kel! leróni. .1 másodpéldányra, amely az adminisz­trációnál marad 2 lej repülőbélyeget kell alkalmazni. A bar mari példáry re- pülöbélyegmentes. Aki a repülöbéhjeg alkalmazását clmu- ' hisztja, vagy a felragasztott repülő­bélyeget meg nem semmisíti, azt a tör vény 2 ezer lej pénzbírsággal és az el­vont bélyeg, értékének ötszörösével bünteti. Egy 2 lejes repülőbélyeg hiánya, vágy jnem kellő megsemmisítése {setében tehát 2000 lej bírságot kell fizetni. Visszaesés esetén a birság ezeknek két­szerese. A törvény által meghatározott! egyéb esetekben a birság 2 ezer lejtől 20 ezer lejig terjedhet és visszaesés ese­tében ezek is kétszeresre emelkednek. A bírságokat a mulasztás1 elkövető ellen felvett bírságolási jegyzőkönyvek alapján róják ki, amelyeket jóváhagyás végett a Nemzeti Re-piüöalap pénztárához terjesztenek fel. A jóváhagyott határozat alapján a mu­lasztó fél ellen biztosítási végrehajtás fogon atosilhailó. .4 bírságolási jegyzőkönyv ellen, en­nek kézbesítésétől számi:ott jQ nap alatt felebbezéssel lehet élni az illeté­kes törvényszékhez, de a felebbezést a törvényszék csak abban az esetben fogadhatja el, ha a le nem rótt repú főbéhjeg értékét és a kiszabott birság 20 százalékát a f el ebbe:, ö egyidejűleg " birói letétbe helyezi. A felebbezés igen szigorú formasá­gokhoz ván kötve, pontosan elő van cr- va annak tartalma és az előirt formasá­goknak be nem tartásai a felebbezés sem­miségét vonja maga után, A felébb ez ési tárgyaláson csak a felelőbe zésben elő’er- 1 Ijesztett indokokra és a fe’ebbezéshez csa­tolt okiratokra! lehet hivatkozni. A jegyzőkönyv adatait kizárólag kellő időben illetékezelb ok' rutákkal lehet megtámadni. Ha a felebbező a fembbezési tárgyalá­son meg nem jelenik, a felebbezést e! kell utasítani. A birói hatóságok a kiszabott birsá gokat csak abban az esetben szállíthat­ják le, ha ezek meghaladják a repülő- lőbélyeg-törvényben előirt maximális bírságokat. A törvényszék ítélete ellen annak meg' hirdetésétől számított egy hónap alatt felülvizsgálati kérvényt lehet benyújtani, amelynek formaságai azonosak a feleb- bezésre előszabott formaságokkal,. A törvénynek a fontiekben nagy voná­sokban ismeri el elit rendelkezései szerint, tehát az engedélyezett jogorvoslatok csak a legkivételcsebb esetekben vezethetnek eredményre. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy mindenki a legnagyobb körültekintéssel és eíővigyáziatüál intézkedjék minden ügyében és semmi esetben se mellőzze a, repülőbélyegek alkalmazását és kellő formában megsemmisiu'séb Ha azonban mégS mulasztást követne el és ennek folytán valamelyik adózó ellen bírságot szabnának ki, akkor azonnal forduljon ügyvédhez és állapit) ássa meg, bogy a törvény által engedélyezett jogorvoslati eljárás Igénybevételével szabadni ha le a rá kiszabott bírságtól. Ha ugyanis n szakér a jogász azt álla­pítja meg, hogy a .og írvoslatl eljárás eredményre nem vezethet, akkor na­gyobb károsodás megelőzése érdekében igénybe kell, hogy vegye a repülőbé­lyegtörvény 15-ik szakaszában foglalt Az elmúlt év folyamán* Müller Gusztáv jól ismert építész, a möirosmegyei i télötáblá- hoz keresetet adott be, amelyben szerzett jogainak efemenépéf kérte, miután az 1932- ben megjelent építészkamarai törvény meg­jelenése után nem nyerte el az épitószt a mo­ral tagságot. ' A per előzménye, hogy Müller Gusztáv mintegy két évvel ezelőtt építkezési tervet nyújtott be a szászrégenii városháza tech­nikai ügyosztályához, jóváhagyálsi végett. A terv kivitelét az ügyosztály az építész számá­ra nem engedélyezte. Amikor a vdsszaiutaisátás oka iránt érdeklődött, tudomására hozták, hogy <71 benyújtott terv szerint elkészítendő épület megépítésére nem jogosult, mert nem tagja az építészkamarának. Az 1932-ben meg jelenít építészkamarai tör­vény ugyanis előírja, hogy a keimara tagja csak az lehet, aki román épitészkamarai ok­le vélte! rendelkezik és ezeken kívül még azok, akik a törvény megjelentésétől számi- ■tolt őt évre visszamenően igazolni tudják, hogy a töri vényben előirt feltételeknek meg­felelően gyakorlatot folytainak. Az utóbbiak­nak azoriiban a bucureştii építész akadémiá­tól kérnék kellett szerzett jogaiknak elisme­rését iá törvényben megszabott záros határ­időm belül. Az Í télő lábka a napokban foglalkozo tt a keröitebtel. Az épitésizkömira megbízottja kérte a kereset vfeisizafu fásítását azon az ala­pon, hogy a szerzett joe/ok elismerése érde­kében beadott kérést Müller Gusztáv meg­késetten terjesztette fe[ az épitészakadémiá- hoz% BUCUREŞTI, november 19. Ä munkaügyi minisztérium által abg néhány hónap előtt megalkotott „Munka és jókedv“ szervezet hasznos munkájának teljében van. Múló értékéi jótéteménynél sokkalta több ez a munkások szellemi és testi üdülésére és fejlesztésére alaposan megvitatott tudományos terv alapján módszeresen kidolgozott szervezet, mely­ben minden jel megvan arra, hogy a mun­kásrétegekre gyakorolt jótékony hatása az ország holnapi társadalmának nemesebb alsó osztályt fog adni, amelynek csodá fi­tos címerét egyszerűen munkának nevezik. E szervezet céljának s lényegének min­denki számára könnyebb, beható megér­tése érdekében a munkaügyi minisztérium a közelmúltban kitünően összeáUteo-í kö­tetet adott ki, melynek a címe: „Munka azt a kedvezményt, hogy óbban az esetben, ha a bírságolási jegyzőkönyv kézbesítésétől' számítót* 10 szabná napi határidő ai<Ht a kiszabott bírság egg- harmad részét lefizeti és a lefizetést igazoló nyugtát a Nemz ő’ Hepi'dö°lap pénztáránál a nyugta kdíUitásútól szá­mított 3 nap alatt bemutatja, akkor a kiszabott bírság további részétől auto­matikusan, minden kéretem nélkül megszabadni és a repülőiden pénztára a megbírságolt egyén ellen nvnden to­vábbi behajtási lépést megszüntet. Az adózó polgárság érdekei szempont jóból meg kell emlékezni az uj repiilő- tórvénv 17-ik szakaszának arról az intéz­kedéséről, hogy azokban az ügyekben, amelyekben az 5 ezer lejt meg nem haladó pénzbírsá­gok a törvény kihirdetése napjáig, vagyis 1938 október i3- g még jogerő­re nem emelkedtek, az eljárást nem folytatják. Ezeket a bírságokat Tehát behajtani MüIter Gusztáv jogi képviselője kifejtette, hogy a szászrégeni építész az 1884-iki XVII. tő! vény cikk rendelkezései adiapjám működött 1932-ig, a törvény megjelenéséig, tehát a törvényben köve telit- 5 év helyet 2,5 évi gya­korlottal rendelkezik és ez idő alatt gyako­rolta mindazokat ,3 jogokét, amelyeket a törvény, csak a kamara. tágjainak engedélyez. iEflőádta továbbá, bog}* 1932 luugiusztus 8-án, a zános* határidőn belül Müler kitiltást terjesztett az akadémiához, szerzett jogainak elismeréséért, de a kérést a kamarai nem válaszolta meg. Csak később, a határidő te­lelte után beadott kenésekre k-afpolt válaszá­ban értesült etrról, hogy szerzett jogág nem ismerték el és igy nem szerepel a kamara tagjai között. Az ügyvéd ezután árunak igazolására, hogy Mütter megfelelt a törvényes kötelezettsé­geknek, benyújtotta a szászrégeni, a XIV— AT, században épült hríheránus templom fényképét1. \ templomot, amely az évszáza­dok során teljesen roínbadolt, Midler Gusz. táv restaurálta, A restáuaálóis utáni Iorgia professzor a helyszánre utexzott és miután niegáililapitolta, hogy az építész a templom épületét az eredeti, tervek szerint alti tolt a hel.yie, azt történelmi emléknek nyilvání­totta. Müller jogi képviselője hivatkozott még orra,, hogy ok építész Szászrégenbdni és a környéken számos1 értékes középületet emelt, amelyek mindegyike az építőművészet elveinek ismételtéről, szaktudásáról és kép­viseletéről tesznek tanárságot. A tábla azonban az épitészkameira jogi képateesj!öjánek álláspontját fogadta el és elutasította Müller Gusztávnak a szerzett jo­gok elismerése érdekében beadott keresetét. és .Jókedv“. (A munkások szabadidejé­nek felhasználása.) A könyv, amelyet Mihail Ralea munka­ügyi miniszter tartfeiLmos előszava vezet be, egész sor rövid tanulmány: közöl Stavri C, Cunescu munkaügyi vezérigaz­gatótól, D. I. Suchifinu egyetemi tanártól, Victor Ion Pofba irótó/í, Tudor Vianu egyetemi tanár és irótó’, Octav Livezeanu közírótól, Alexandru Savulescu alezre­destől és I. Ghigatók Tömör előszavában Mihail Ralea mi­niszter megjelöli müvének lényegét, rá­mutatva az eredményekre, melyeket a „Munka és Jókedv“ szervezet hozni fog és hangsúlyozva egész sor olyan igazságot, melyet a múltban nem vettek figyelembe, „A munkát szent kötelességnek, az étet egy szent titkának tekintjük — Írja az eré­lyes munkaügyi miniszter. — Nem arról van szó, hogy egy henye és degenerate csőcseléknek „panem et circenses“< ha­jítsunk. Csak arról van szó, hogy bizto­sítsuk a teremtő munka után, az üdülés és pihenés jogát“. Tovább ezeket írja: „A munkások életének megjavítását azonban minden vonalon és minden síkon keU el­végezni. A munkatörvények szigorú alkal­mazása, a munkaszerződés jobb át étele, az aggkori nyugdíj bevezetése, a román mun­ka elsőbbségének megvalósítása, a szakmai kiképzés tökéletesebbé tétele, vagy ina­sok kötelező elhelyezése által, a reformok, melyeket mindig szem előtt tartunk, ncrn akadályozzák meg azt, hogy a munkások­nak jobb lelki és kulturális életstandardot is kínáljunk. Nem vagyok azok közül va­ló, akik azt hiszik, hogy a munkásnak csak basa van.“ Hányán voltak a multbani vezetők kö­züli meggyőződve arról, amit a mai mun­kaügyi miniszter erősen hisz, hogy a munkásoknak leLkük is van, fogékonysá­guk a szép hívásai iránt? A nagy érdeklődést érdemlő könyvet teljessé tevő értékes és érdekes tanulmá­nyok sorában külön említést érdemel Stavri C. Cunescu munkaügyi vezérigaz­gató kitűnő tanulmánya. Stavri C. Cu­nescu egyike a iegilletékesebbeknek a munkáskérdések területén. Kivételesen gazdag szakkulturája révén egyik legérté­kesebb munkatársa Mihail Ralea minisz­ternek nagy programja véghezvitelében. Gazdag adatok fölsoroltatásával szemlét tartva a munkások szabadidejének hasz­nos felhasználása terén elért eredmények felett más államokban (Egyesü-lt=AUa- mokban, Kanadában, Angliában, Belgium­ban, Franciaországban, Németországban, Svédországban, Lettországban, Jugoszlá­viában, stb.), Stavri C. Cunescu világosan és szuggesztiven mutatja be 3 Romániában megvalósitott eredményeket és jövő ter­veket. A hozzáértéssel megalkotott „Munka és Jókedv“ szervezet arra hivatott, hogy mint ragyogó hozomány szálljon a lövői munkásaira. Sok jóérzéssel irja a munka-, ügyi vezérigazgató: „Bizonyára vannak még más tennivalók is. Jobb azonban, ha nem sietjük el a dolgot és bevárjuk,- hegy- a tapasztalás mutassa meg azokat. Ezért nagy gonddal keli figyelnünk és feljegyez­nünk mindent, alkalmasabbá téve egyes ré­szeken, javítva másokon és soha sem- fe­ledve el, hogy mind amit teszünk, megfe­leljen román érdekeinknek. Csak ily mó­don tudunk majd magunk mellete egy nagy és hűséges munkatársat, akinek se­gítsége nélkül semmi sem jó és tartós; Ez az értékes munkatárs az „Idő“. Ebben az értelemben kell mindig szem előtt tarta­nunk, hogy legfontosabb s leghazafiasabb kötelessége napjainkban a román népnek, hogy minden alakjában, a legalázatcsab- ban is tanulja, szeresse és tisztelje a mun-' kát. Mindennek tehát, a jókedvnek is végső célja: a munka egészséges utmuta-. tása és előkészítése, okos megszervezése és különösen a román munka minden sza­kaszában szigorú fegyelem kell, heg)' Jegyen“. A munkának ez a magasabb rendű ér­telmezése vonul végig az egész „Munka 1 és Jókedv“ köteten, amelyet az ország va­lamennyi munkása érdeklődéssel forgathat. I Vállalatok! L Kereskedők! i® T sztviselök! (g§ Mindenkit Él érdekel a Közgazdasági Lexikon Összeállította: Heller Farkas egye­temi tanár. 500 oldalon, lexikon rendszerben a kereskedelem. és közgazdaság minden fogalma, szabatos és világos kifejezésben jut megvilávitásra. Kedvezményes ára 248 lfej az Ellen­zék könyvosztályában Cluj, P. Un.rii. Vidékre utánvéttel'is azonnal szállítjuk. .................. —-TffniiTOBM Ki lehet az építészkamara fogja? Visszautasította a tábla egy közismert szásirégeni építész keresetét, amelyben szerzett jogainak elismerési -kérte SZÁSZRÉGEN, november 21. „Munka és A munkások szabadidejének leihasználása. *— A munkaügyi minisztérium érdekes könyve

Next

/
Thumbnails
Contents