Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-20 / 265. szám

Cleopatra halála Irta: Hunyady Sándor Gyermek korám óta, amikor először olvastam róla, mindig imponált nekem Gkeopatna halála. Azt képzelnem, hogy az ilyen művészi halál nem fájhat. Aki így hal meg, kell, hogy érezze utolsó pilla­nataiban a tökéletes tragikum gyönyörét Lel.ki szememmel sokszor láttam a ki­rálynői pompás ágyán heverve, arany­sain pH '.ókkal. Festői, minden diadalban gazdáig sorsa befejeződött. Vége van, de milyen hatalmas ez a vég. Egy nagy sze­relem teljében, asszonyt szépségének vi­rágjában inkább a halálra szánja el ma­gát, mint arra, hogy szégyenkeznie kell­jen. A rabszolga odateszi ágyára a kis fii* gés kosarai, amelyben a gyümölcs között ott sziszeg kettős nyelvével a vipera. A királynő belemerüli szép kezét a hűvös gyümölcs közé. Csak annyit érez. mint egy tüszurás és már meg is haif, könv- nvcn, simán, íuz álom mézesen sűrű ké­jében, amelyben az ember semmi mást nem Kikar, mint behunyni szemét. Ott fekszik a; párnán, egyiptomi se­lyemben, kreol homlokán arany fejékkel. És hogy ne egyedül menjen a hosszú út­ra, két gyönyörű és hűséges rabnője el­kíséri, hozzányúlva utána a fügés kosár­hoz. Hosszú éveken keresztül mindig ií?y gondoltaim e királynői öngyilkosságra. De néhány nappal ezelőtt korrigálnom kellett ezen a fantázián. Valamelyik este együtt ültem egy tudós barátommal, aki „kigyász“ és ,,mérgész'‘ szakértő. Vélet­lenül megkérdeztem tőle, hogy mit gon­dol, hány másodperc alatt végzett Cleo­patra vall a nílusi vipera marása^ A ba­rátom azt felelte, a szép királynőnek kí­nos halála lehetett, mert az öngyilkosság­ból tartott főpróba valószínűleg költött mese. A kigyóharapás legtöbbször tetanusz­hoz hasonló, izomgörcsös halált okoz. Esetleg huszonnégy, esetleg negyvennyolc óráig tar-ó, pokoli kínszenvedést. Lehet, hogy Cleopatra teste felpuffadi és szeder­jessé vált. És a győztes Ooínvianus ka lonái nem szép halottat, hanem borzal­masan eltorzult hullát találtak az egyip­tomi ágyon, a szétgurult fügék közölt. Nehezen tudtam elaludni c fölvilágosi* fás után Hogyan lehessen tehál szépen meghalni, ha Egyiptom királynője való­ban igv ‘ávozott az életből. Erdélyi h mellyel évszázadok óta gyógyítják a veszettséget Jegenyei Balogh Dezső okmányai a háziszer sikeréről KOLOZSVÁR, november hó. Különös levél érkezeit nemrég szer­kesztőségünkbe. Tegenyei Balogh Szabó Dezső nyugalmazott nagyít áiolyi jegyző irta, akiről már sokait Inak a pesti lapok. Balogh Dezső ugyanis nem kevesebbet álllit magáról, máit azt, hogy egy otyan házi gyógyszere van, amellyel hosszú év­századok ótia, tehát már Pastem- korszak­alkotó felfedezése élőtf sikerrel gyógyí­tották minden betegségek egyik legbor- zalmásaibbikát, a veszettséget. Mennyiben felel meg ez az állítás a valóságnak, nem alti1 módunkban ellen­őrizni. Annyi azonban kétségtelen, hogy fcegenyei Balogh Dezső birtokában sok hivatalos helyről kiadóé orvosi és köz­igazgatási bizonylat arról tanúskodik, hogy az a naigy károlyi család, amely ki­zárólagos tudója és ismerője volt a ve­szettség házilag készíteti gyógyszerének, hosszú ideig vallóban gyógyított és a ve­szettség elleni küzdelem terén több ízben is hámula raméltó sikereket ért e\. Érde­mes volna tehát, hogy komoly orvosi el­lenőrzés és felülvizsgálat tárgyává te­gyék o kérdéses házi gyógyszert, amely­re1 a titok egyedüli letéteményese, tege nyei Balogh Dezső a következőket mondjál: — Királyi közjegyző nő t pár évvel ez­előtt kötött átadási szerződéssel a nyir- medgyesi régi nemes Tömpe család leg­utolsó és magtalan sarjától á'vettem és kizárólagos tulajdonába jutottam egy fel becs iil hetetlen értéket képező olyan házi gyógyszernek, amelynek nemcsak közegészségügyi, hanem köz- és nemzet­gazdasági szempomból is világszenzációt kellett volna keltesnie., tekintve, hogy olyan komoly lapok, mint a budapesti Függetlenség is (1937 március 28-i hús­véti szám) beszámoltak róla. Öreg em­ber vagyok már, 67-ik életévemet "tapo­som és nem akarom sirba vinni ezt a Bútorasztalosok figyelmébe[ színes butoralbum tatkot, amely az egész emberiség köz- kincse... Egy régi, régi, sárgult és szakadozott okirat q' következő leírását tartalmazza a veszettség elleni szernek: „...ezen. haltszáz éven át családi titok­ként őrzött házi gyógyszer pedig nem más, mint a veszettséggel feriözött em­bereknek. valamint háziállatoknak (ser­tés, szarvasmarha, ló, kutya, juh és kecs ke) házi utón való, pár óra ar-üti fájda­lommentes, teljes és biz ős meggyógyitá- sa és a szörnyű pusztulástól való végle­ges megmentése...“ A fentebbi sorok megUiagyarázhsifcják azt is, hogy a veszettséget gyógyító hszi­sz er évszázadokon át ismeretlen maradt A titok ugyanis e magyarázat szerint apáról fiúra száUllS' és csa'ádi ereklyeként megmaradt titoknak. Hozzá kell vennünk talán azt is, hogy ai magyar embernek kevés a gyakorlati érzéke az ilyen felfe­dezések iráinf. Emlékezzünk csak Irinyi Jánosra, aki feltttailáfllta ai gyufát és nevet­ve adta el egy fránya németnek, „én nem akarok nyerészkedni rajta, nem ma­gyar embernek való diolog az. Fizesse meg az ur a négy krajcárt, amibe ne­kem vám, aztán menjen isten hírével és csináljon vele, amit tód...'1 Tegenyei Balogh Dezső megírja leve­lében, hogy neki is ötmillió márkát aján­lott fel egy német gyár vezérigazgatója, ha a próbák sarán a sizer százszázaléko­san biztosnak bizonyul, de kikötötte, hogy á) feltaláló dicsősége őt illői. Ba­logh Dezső azonban nem volt hajlandó alkura, ment mint írja, „magyar ember­nek születtem és a magyar fe1 találás di­csőségét, ha nem is ón talál te m fel e szert — nem akarom más nemzet fiai­nak átengedni.“ Balogh Dezső igy folytatja levelét és következőképpen bizonygatja állításainak -gazságát: „...én ez ártalmatlan alkatrészekből ál­ló házi gyógyszerem ki ünő gyógyhatá sál hajlandó vagyak bármikor, bármely ország állatorvosi akadémiáján a legfőbb szakértők és érdeklődők jelenlétében be bizonyítani, annál is inkább, mert köz­vetlen elődöm, jelenlétemben töbhizben gyógyított meg háziéi altokat, midőn is egy alk silómmal, tényleges jegyzőko- romban hivatalos bizonyítványt is a diám akkor, amikor még fogalmam sem lehe­tett arról, hogy ez a közkincs valaha az én kizárólagos 'tulajdonain lesz. Az embe. riség meggyógyí ását illet öle g azonban csakis régi és eredeti okmányaimban fog­lalt, hitelt érdemlő igazolásokra támasz­kodhattam.“ E beküldött levél azután egész sor hi­teles okmányt tartalmaz az állítások iga­zolására. Orvosi vélemények szintén amellett szólalnak, hogy a> Balogh Dezső által Sagolinnak nevez ed. házi szer hatása nem legenda, iktassuk ide három nagy­nevű miagyar egyetemi tanár véleményét is e kérdésről: Dr. Verehély Tibor, a világhírű sebész- professzor például a következőket mon­dotta e szerről: — Őszintén megvallva, igen .nagy bi zalmatlansággalii fogadom az úgynevezett csodaszereket, nem tagadható azonban, hogy aiz orvostudomány nem egy esetben vett át gyógyszert a kuruzslóktől, akik pusztán a tapasz Hallatra támaszkodva, sok tekintetben igen értékes munkát vé­gezlek. Tehát: bár kétkedéssel fogadom, nem tartom kizártnak, hogy a budaházi Tömpe-családok házi gyógyszerével a ve­szettség gyógyítható. Tudományos szem­pontból igen nehéz a kérdéshez hozzá­szólni. A veszettség kórokozóját mind a Most jelent meg 3 gyűjteményben, re­mek színekben, 14 modern hálószoba, 8 modern ebédlő, 12 kombimét úri és utó­szóba, 5 modern előszoba, 10 modern konyha. 4 modern gyermekszoba beren­dezés. Külön füzetben a szabásrajzok. A teljes gyűjtemény ára csak 350 lej. — Kapható az ELLENZÉK könyvosztá­lyában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre után« véttel s azonnal postázzuk. Pénz előzetes beküldése esetén port ómen lesen küldjük. — BUDAPESTEM AZ is^yáis Király SzálloJál»«! (VI. Podmaniczky-u 8) kaphat minden igényt kielégítő, mér­sékelt áru szobát. Teljes ké­nyelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefo­nos szobák. Telít« 707-A3, 194.24 mai napig nem ismerjük. Annyi azonban bi'zillois, hogy akárcsak a tetanusznál, egy helyen keletkezik a fertőzési gócpont és innen szívódik fel a vérbe. Éppen ezért a segií’és biztos és radikális módja a vér" áramon keresztül történő gyógyítás. Ter­mészetesen hangsulyoznomi kell, hogy a veszettséget más utón is lehet gyógyítani, éppen ezért feltétlenül kívánatosnak tar­tom, hogy a Sabolimnail tudományos el­lenőrzés mellett állat-kísérleteket folytas­sanak. Ki tudjai, hátha világraszóló fel fedezést hagyunk veszendőbe menni. Manninger Vilmos dr. egyetemi tanár ugyancsak a tudományos ellenőrzés mel­lett foglalt álfást, míg dr. Szerb X.sig- mond egyetemi tanár valószínűnek tart­ja*, hogy a veszettségéi a gyomron ke­resztül felszívódott anyagokkal is lehet gyógyítani, de a szer jövőjét főleg az ál- laitgyógyítás terén látja, mert „mikor olyan gyógyszerünk van a Pasteur szé rumban, amely százszázalékos biztosság gal gyógyítja a betegséget, telkiismeret lenség volna más gyógyszerrel kísérle­tezni“. Három orvosi nyilatkozat bárom ko­moly tudós szájábóL Egyik sem mer me­reven elzárkózni attól a lehetőségtől, hogy a 600 éves családi titok valóban értékes gyógyszer. Ez a három nyilatko­zat. valamint azok az okmányok, ame­lyek a szerrel való gyógyítás sikereit bi­zonyítják, feltétlenül meggondolásra késztet és érdemessé teszi, hogy hozzá­értők alapos megvizsgálás tárgyává le­gyek tegenyei Balogh Dezső érdekes há­zi szerét. ös< József. Vendéglők! ___m Cukrászdák! *IT^ Háziasszonyok! Mr ^ ^ alvéta frirn az Ellenzék könyvosztályában, CJu], Piát* Unirii. Vendéglőknek és cukrászdákTök való negyedes fehér szalvéta ára: 1000 darab 45 tej. 500 darab 25 iej. Háztartásokba való egyszerű, fehér, cakkozott szélű 32X32 cm. nagyságú 50 darab 12 lej. Egyszerű fen ár zsursZaiivóta 17X17 cm. nagyságban 100 da­rab 15 lej. Mintás szalvéták Ízléses összeáll íi fásban csórna gonként már 1-í lejtől áezdve, Gyönyörű zsurszídvéták. csoiuagoiiateu: atac ' XÎ leitől kezdve.

Next

/
Thumbnails
Contents