Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-13 / 259. szám

I O 3 S november I 3. ELLENZÉK ASSZONYOK ROVAT A Ä dolgozó nő ruhatára Rovatvezetőt Dr. DÉVÁIMÉ ERDŐS BOSKE Milyen tegyen a dolgozó nő ruháiéira? Egy dolgozó nőnek sokkal nehezebb ösz- szeáll-i toni ga-derobeját, miül egy „privát­nak". Ez utóbbi ugyanis vagy otthoni ruhát, vagy elegáns „kimenő“ ruhát csináltat és nem utolsó sorbtwn természetesen- estélyi ru­hát.. Ez mind kell egy dolgozó nőnek is az­zal a különbséggel, hogy a mindennapi nu­llája, amit a legtöbbet hord, miniben esetleg sok emberrel találkozik. ez egyike a leglé­nyegesebb ruhada i abjánek. Nem helyes elv az, hogy „irodába, vagy üzletbe éthordóm a régi ruhámat, ott úgyis tönkremegy mindem“. Ez tévedés;, Hölgyeim. Mert épp ai 'munkahelyeken kelj igen gusz­tusosam, Ízlésesed', egyszerűen és finoman k inézrtu. Tehát vegyük sorba, mi kell a dolgozó nőnek. 1. A munkaruha. Ez legalább két, vagy három ruhadarabot kell] hogy ki tegyen. Kell két színes szövetruha, mondjuk egy rozsdabarna, ez dem piszkolódik gyorsam és egy spriccelt, vagy vastagabb jersey, csikós ez se fogj«) a piszkot. Azután a legcélsze­rűbb jó szövetből készült szoknyái vásárol­ni, legyen az lehetőleg barna és ehhez az­után pulloverekel, nyári blúz és kötött ka­bát ensemiblét viselni. Hh vad időnk, kös­sünk pullovert hozzá, mert ez remek vise­let, pláne irodában. Nem beszélve azután arról, hogy amelyik dolgozó nő még köt is magának egy 'ruhát, abban eljárhat egész té­len kis változtat ásókkal. 2. Az elegáns ritka. A dolgozó nőnek nincs kis és nagy délutáni ruhája, mert napköz­ben nem hagyhatja ott munkahelyéi egy kis délutáni bridgejparti'CTt. Tehát legyen egy elegáns' fekete szövetruhája, jumperf azonnal, színes muszlin zsebkendővel, divatos övvel, brossal, esetleg élére vasalt berak ott szók ityával. Azután ameMet egy elegáns fekete s'zövetrahája, lehet franciás, elől beállított gloknl résszel, három-szögletes kivágassak színes esárippai, vtegjy hímzéssel. Végül pedig, ha szüksége van rá, egy es­télyi ruha, most divatos újra a tü-U, nem is drága, ki lebet olcsón hozni eg}’ elegáns kis estélyirubát. Nem szabad azután elfeledkeznünk a kosz­tüm- tűs kabát-problémáról sem. Szerintem leghelyesebb, ha nagyon' jó vas­tag szövetből csináltatnak egy kosztümöt, természetesen trottőr kosztü-möt, kevés prémmel, almit azután, 'valóban nagyon so­káig tudnak viseldi, nem unalmas, mert a blúzok, pulloverek frissé és változatostsá te­szik minden alkalommal'. Ezenkívül fekete szönmézetit t-élifkabátot ajánlok, ez mindig eshe- gániss divatos és hosszú évekig kabát. Mindezek után pedig a következő szem­pontokéit ajánlom dolgozó nőtársaim figyel­mébe : vigyázzanak, hogy munkaruhájuk szin^ ne legyen kényes, hanem egyszerűi, angolos fazonú és az elegáns ruháik pedig olyan anyagú, színű és* 1 flaJzoniu legyen, amit lehet alakítani, nem kell minden évben festetni és mindig mégis divatos. DIVAT POST Szőke asszony. Önnek bizonyárai nagyon jól állítana at most újra annyira divatos Mila szin. Fekete koazttümjéhez csináltasson lila angorából egy rövidujjas (de nem hiba, ha hosszú-ujjas), srégeai visszahajtott nyakas blúzt, felveheti hozzá háromsoros teklía- gy ön-gyét, Nagyon s-z-up és elegáns lesz. Már pirite vernek nem ajánlok lila szint, -mert ezeket nehezen lehet festeni és nem egy sze­zonra köt az ember magának pullovert. Üd­vözlet. Vidéki 1938. Barna szövebrubáját nfenancs- isárga argo-rával díszítse, még pedig úgy, hogy a kihajtót, a zsebeket ás az övét ezzel bélelje. Nem fog sok -kilátszani belőle, de nagyon finoman fog kinézni. Üdvözlet. Fiatal anya. Tekintve, hogy sokét fog ott­hon tartózkodni, legjobban ajánlanék egy bársony pongyolát, még pedig vagy borvö- röset, vagy közltpk-éket. A következőképen, csináltassa: Magasan zárt, bubigal1 óraiad, egé­szen végig gombolva nagy, sajátjával áthú­zott gombokkal, hosszú, -kicsd-t nyitott ujjak- ksü, saját hurka-övivel, amit elől megköt, alul három -sor hurkával, ami állal szépen ki fekszik. Két nagyobb zsebet is tétethet a szoknyára. Üdvözlet. HETI ÉTLAP. Hétfő. Ebéd: habart húsleves, csirkebe­cs in ált, burgonya., alma. Vhcsora: sonka, vaj, rajt, paradicsompaprika. Kedd. Ebéd: burgonyaleves, marhahús ecetes tormával., mákos -kifli. Vacsorái: vese velővel, szőlő. Szerda. Ebéd: bableves, borjusült!. maijo- ránuás burgonya, alma rántva. Vacsora: gombás rizs, ulborka, gesztenyepüré. Csütörtök. Zöldségleves, vagdadthus pogá Csákban, kelkáposzta, szőlő. Vacsora: szalá­mi, paprikás szalonna, tea. Pétnek. Ebéd: -tejfeles alimatleves, rakott burgonya, túrós palacsinta. Vacsora: szár di­na, teái, sajt. Szombat. Ebéd: borjú velőleves, -áopörkőlt, marndulástekercs. Vacsora.- borjumáj rántva, sá rga borsó püré, mignon Vasárna.p. Ebéd: Karfiiollleves, töltött csir. ke, vegyes befőtt, savanyú, gesztenyés torba. Vacsora: hideg osás-zárhus>, burgonyapüré, déli torta. RECEPTEK Kör özet rétestésztából. Ha rétest készí­tünk, a k inyújtott tésztának vastag szélét le­szedjük, ezt összegyúrva, félre tess z-iik újra kissé pihenni, kinyújtjuk, azután vágott .son­kával behintjük, vagy vágott tüdővel, melyet i vöröshöigymia és zsíron megpirítunk, kis j bo-usot, s-ól, cdumk hozzá, esetleg. sülibmiaira- d-ékból is készíthetjük. Ezutáin- a tésztát, mint a hétés>t., összehajtjuk jó szorosan, kis darabokra elvagdaljuk, két hátárva!, lobogó viziten kifőzzük és kevés forró zsírba rak­juk, melyben kis zsemlyemorzsiáit pir-itot­Jy\ N\ 'M jm W " D O B O Z 3 / x éMáW- * TABLETTÁVAL sz. étda-rabolunk, sós vázben megfőzzük és szitán áttörjük Tizennégy deka irósvajat és hat tojás- sárgáját habosra keverünk, beleve- gyitjük a burgonyát és négy tojás kemény habját, azután négy kanálnyi reszelt sajtot. Apró fánkokat csinálunk belőle. Tojással megkenjük, zsírban kirántjuk. 'I öltött palacsinta. Sütünk liiz-tizemkét da­rab pulacs n-tát 'és félretesszük. Közbe:-, fő­zünk pörköltet akár disznó, akár marha. I vagy borjúhúsból is, megdaráljuk, rákénjiik a ptailaicsiintiaileipokrai, tűzálló edénybe tesz- szük, leöntjük két deci tejfellel és megs ii t - j ük. tunk, A maradék rétestésztát galuska alak­ban kifőzzük, zsi-rba- és tejszínbe rakjuk, addig pároljuk, mig a tejszínt elfövi; vágott sonkával behintjük, vagy «nélkül is igen jó körözet nek. Ponty cigányoson \ pontyot megmossuk ■a belét kiszedjük, de -nem vaikairjuk le pik­kelyeit, mindkét oldalán bevagdossuk, meg- sózzuk, zsír nélkül, lapos serpenyőben- -meg­sütjük. többször megfordítva. Ha megpu­hult, lehuzz-uk a bőrét sóval- és pirospcipri- kával meghintjiiik. Rostélyon is lehet Így sütni Burgonyafánk. Meghámozott burgonyát Veszélyes mértékben csökken az angol nép születési arányszáma mm Angol „egyke4* és angol „egyse“ LONDON, november hó. ..A 'nyugati parlamenti demokráciák — bármelyik részről nézzük is o kérdést — ngyláts-z-ik, egyet jelentenek azokkal n-z 'élet­viszonyokkal, amelyek kedvezőtlenek o- nem­zeti jövő szempontjából Ezt a mondatot, amely aiz angol közvéle­mény szélesebb rétegeiben kelteit feltűnést és megdöbbenést!. Sir Arnold Wilson, az is­mert konizervabiv képviselő s a .Nineteenth Century“ régi angol revü főszerkesztője irta le a napokban egy cikkében', amelynek „Böl­cső ős Politika“ volt a cirne. A cikk Angliei -születés- arátn-ys zárnának nagyfokú sülyedésével kapcsolatban és való­színű’eg Q Népszövetség kiadásában megje­lenő „Handbook“, a közismert statisztikai évkönyv alapján íratott. amely érdekes ada­tokat árui: el az európai államok népesedési kérdéseit illetően Régen tudott dolog ugyan, hogy a nyugati demokráciák születési arány- száma évrődévre sülyed. de ez az aráin yszám még sohasem volt ilyen kedvezőtlen, mint éppen ma. amikor a népesedési probléma B-mnyira a világpolitika előterében -vau, Európa 15 százaléka német Az Anschluss és a szu dé La-német kérdés "■emdezése óta Németorezágnak ma több mint hetvenötmillió lakosa ven/, tehát Európa la­kosságának (535 millió) csaknem tizenöt százaléka német, Ez a körűiméiny már az Anschluss idején, de azóta is-, fokozott mért-ékben idegesíti az angol iimlperi-áldstákat. pedig, he analízist 1 végzünk Európa népesedési arányszámát 11- I letőleg az elmúlt 25 év statisztikáiban, akkor I -arra az eredmén'yre jutunk, hogy a német— I brit népesedési viszony latban semmi váltó- j zás- nem történt. Európa lakossága mán- i denüitrt növekedett az elmúlt huszonöt év • alatt s a- háboruelőtti „Német Reich“ össz- I lakossága ma -is úgy aránylik a „Brit Biro- ‘ dalom“ fehér összlakosságához, márt 1913- j ban, A németek két-há,rom százalékkal ; előnyben vannak a Brit Birodalom fölött, í amelynek tudvalevőleg 73 millió fehér La- ■ kója van. Iga-jt, ugyan, hogy a német 75 j millió zárt homogén egység, a Brit Világbi- j rod a lom fehér lakosai közül azon'ban 8 mnfl- j kió nem angol születésű, nemzetiségű, vagy ! származásai. Más képet nyújt azonban e> kérdés, ha j nem az összlakosság számát, hanem a ; „Bri'th R-ate“-t: a születési aránya zámot j kezdjük vizsgálni. A nyngateuTÓpai országok — min-t tud­juk — kivétel nélkül már régen a mélypont alá zuhantok. A három Skandináv állam, Belgium, Sváljc, Hollandia, például ijesztő képet (nyújtanak. Ausztria, ahol az Anschluss előtt 131 volt aiz arányszám. mar katasz­trófához közeledett. A legts-zörnyiibb képet «námylagosian azonban Gsehország mutatta, amelynek 1925-ben még 271 volt -az ar ány - száma s ez az elmúlt év alatt a 174-es aránysz-áim-na zuhant alá. Fbanctoorszálg számadata 150 és Angliáé 153 s ami tudományos szempontból rendkí­vül fontos, ez az évről~évre való sülyedés­folytonos egyenletes és állandó és semmi kapcsolatban nincs a gazdasági élet előnyös vagy előnytelen változásaival. A közép- és keleteurópai országok közölt Románia és Jugoszlávia vezetnek a 314-es arány számmal, nyomukban Lengyelország 261-el‘, Olaszország 222-vel. Ezen a téren Németország a, legérdekesebb és- lefettiinőbb fejlődést mulatja. 1932-ben a Német Biro­dalom születési arányszáma fel-tűnő alacsony volti csak a 147-es évi átlagot é-’te el. Öt év multva azonban a születési arány-szám mór 188. Es az angolt köz vélemény vezetőrétege na • gyón jól tudja, hogy öz angolokkal szemben elég kedvezőtlen gazdasági viszonyok közölt dolgozó Németországban a születési arány- szám évről-évre emelkedni fog, annak da­cára, hogy a Reich a közelmultbam- két olyan nemzeti területtel gyarapodott, amelynek la­kosai — angol kifejezéssel él.ve — valósá­gos „faji harakirit“ követtek el az edmult év­tized tragikus küzdelmei során (Európa 1936-os öngyilkossági statisztikájában két terület vezetett: Ausztria és a s-z-udéta tarto­mányok,) Angliában az életnívó emelése egymillió bölcső rovására tör­tént „Mi történt nálunk, Angiiéban?“ — kérdi cikkében Sir Arnold Wilson. — „Elvesztettük talán az „életftendületet“ (éten vitai)? Az on - gol étet legtöbb területén' megtartottuk, sőt felemeltük a szin vonalat, aiz életnívót, de ez annak az egymillió bölcsőnek a rovátsáirei történt., amelyre ez elmúlt huszonöt év alatt Angliában- nem volt szükség. A szigetország gyermeklakossága 1913 óta kerek egymiJlió- vaä csökkent.“ „Az a; nemzet, — folytatja érvelését Wil­son— amely nem képes miagát továbbfoly­tatni, perpetuáW. a kedvező születési cnán y- szám révén, elveszti bioló,glial értelemben' a „telekkönyvi jogcímet-“ arra a területre, amelyen lakik. Való és igaz, hogy a lakos­ság szám®' nem egyedüli mérőegysége a nem­zet erejének, a föld tulajdoni áts szempontjá­ból mégis' ez az egyetlen jogcim. És ez az élv a tájrsadaími osztályokra is erősén1 vo­natkozik. Ha a kereskedő- és ilötemer-os-ztály nem hajlandó gyermekeket nevelni, akkor nem várhat 'és nem számíthat olyan nagy részesedésire a nemzeti vagyonból, mint ez jelenleg történik és az az GÍIalpe’v, hogy „a család o nemzet, a társadalom magva“, nem vonatkozik azokra a házeslánsakra, ak’k el­hárít ják maguktól aizt- a felelősséget, amely lyeU gyermekek nemzése terén az államnak tartoznak. A leggazdagabb, a legtöbb társa- dnöimi és más előnyt élvező, a legjobban ki­művelt osztály az. amelynek a legkevesebb gyermeke van. .Azok a szociális előnyök, amelyek terén Anglia szinte vezet Európá­ban (munkanélküli segély, társadalombizto­sítás. aggkor; segély stlb.). nem segítik elő a gyermekáldá'st. Éppen- ellenkezőleg:, csök­kentik.“ Wölson később Tnegállopitja-. hogy a jelen­legi Angliába»; olyan viszonyok uralkodnak. amelyek révén a sokgyermeket szülő relative j rosszabbul jár, mint az, akinek nincs gyer- i meke. Bölcső, vagy autó I Ezen az utóbbi téren az első nagy lépés j májr kit évvel ezelőtti megtörtént, öimikor I Neville Chamberlain), akkor még mint pénz- I ügyminlszter, kerek kétmillió angol fontot I veti fel a költségvetésbe ónra a célra, hogy ! e- gyermekek száma erányábam adócsők ken- ] tűseket végezzen Chamberlain!, aki mrit bel- politikus is nagy államférfinak bizonyult, 1935-ös büdzsébeszédében olyan nyíltan tette szóvá ezt e kérdést, mint hivatali elődjei ! közül senki. Az angol kormány tehát nemcsak tudatá­ban ívom ennek a nagyfontossiágu iproblé­mának, hanem széleskörű imt ézked-ésekkel elejét igyekszik venni a bajnak. He ennek, a nagy angol problémának az okait vizsgáljuk, akkor elkerülhetetlenül ju­tunk arra -a -megg}’őződésre. hog}- a születési arányszám csökkenésével kapcsolatiban' az Brugo] nőtársadeGmot sokkal több jogos szemrehányás érheti, márt a férfiakat. Az angol nő, mint tudjuk, az első volt1 * az euró­pai asszonyok közül, amely ,^szabadságot“, függetlenséget és a férfiakkal való egyenjo­gúságot követelt s' ezt több-<kevesebb harc után efl: is érte. Ennek áz eredménye ma fő­leg abban mutatkozik!, hogy az angol nők óriási tömegeinek önálló -kereseti forrása van s hogy érdeklődési körűik mind jobban kezd hasorlitaná az angol férfijaikéhoz. Ezt az utóbbi körüknsényt az- üzleti viliág nem is volt rest kihasználni Az angol üzleti rek­lám hetven-nyolevan százaléka' elsősorban a nőknek szól: s< főleg olyan1 árukra hívja fel a figyelmüket), melyek nem elsőrangú ‘ótehs-ztikségleteket elégítenek ki- Az angol Hixiusipor óriiásii lendülettel fejlődött az el­múlt busz év alatt s1 ez az ipar szinte kizá­rólag a nőd fogyasztóközömég százezreire támaszkodik. Ezek azok a dolgok, amelyeknek a legna­gyobb részük van abban, hogy m angol nőt elvonják e család és- a gyermeknevelés „nyű­geinek“ még a gondolatától is. Angliában tizezerszámra ’vannak fiatal házasok, akik a „bölcső vagy autó“ problémája körül tuso- kodnak. És igen sok esetbe*! győz az autó. Az angol vezetőrétegek azon,ban erősen tisztában vannak azzal aikörülménnyel, hogy a süllyedő népesség nem oldja meg a mun­kanélküliség problémáját, harem ellenkező­leg, még súlyosabbá teszi, hogy e- csökkenő születési ^irányszám nem emeli az etetni-vót. hetnem alásülyeszti; nem segíti a békét, ha­nem valósággal kihívja az ország ellen a há­borút s a -közeljövőben várható, hogy e.’z an­gol kormány nagyarányú Intézkedéseket tesz, amelyek ennek a súlyos nemzeti problémá­nak o' megoldását célozzák. Hegedűs Adóm. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg> választékosabb kivitelig legolcsóbban) az Ellenzék könyvosztályában« Cluj* Piaţa Unirii, - „ v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents